7. szám. ——264-— 1925
Az egyes országok külforgalmanak terje- delmében és irányában a háború mélyre- ható változásokat idézett elő. A háború folytán előállott területváltozások az egyes országok közötti relációk eltolódásat okoztak. A háborús mentalitasban gyökeredző elzárkózottság lassú felengedése pedig az országok közötti árú—
esere terjedelmét befolyásolta jelentékenyen.
A területváltozások által érintett országok- nak a nemzetközi árúforgalom szempontjából tekintett jellege (exportáló vagy importáló ország) módosult aszerint, amint exportáló vagy bevitelre szoruló részek csatoltattak át.
Jellemző példa erre Oroszország, mely a háború előtt mint nagy fölöslegekkel rendelkező gaz- dasagi egység jelentkezett, a belőle támadt orszagok (Lengyel-, Lett-, Észtország) és maga Oroszorszag is jelenleg jelentékeny deficitet tüntetnek fel articseréjükben. Franciaország, mely a békeévekben erősen passziv volt, a hatalmas szén— és vasércbányakkal rendel—
kező Elszász-Lotharingia odacsatolása foly- tán erősen javitott helyzetén s már az 1924.
évet jelentékeny aktivummal zárta.
Az egyes országok külkereskedelmi mér—
legeit vizsgálva szembetűnő, hogy a háború utáni évek külforgalmának mértéke a béke—
évekét még mindig nem érte el. S e jelen—
ség nemcsak egyes országoknál tapasztalható, hanem az egész világ árúforgalmának összes—
:ségét tekintve is jelentkezik.
A nemzetközi árúforgalom nagysága az Economist *) kimutatása alapján 1913—ban és
1923-ban a következőkép alakult:
É v Bevitel Kivitel
millio aranykoronában
1913 104.767'2 96.835'2
1923 136.800'O 127.176'O
') 1925, 4274. sz.
Aranykoronaértékben a világ arúforgalma úgy a kivitelben, mint a bevitelben jelenté- keny emelkedést tüntet fel (300/0). Ha azon- ban az általános drágulást, mely a háború előtti állapottal szemben kb. őöo/o-os áremel- kedést jelent, figyelembe vesszük, kitűnik, hogy az egyes országok között végbemenő árúcsere kisebb terjedelmű volt -— kb.
lövo—kal —— mint az utolsó békés esztendőben.
A ki- és beviteli végösszegekre vonatko- zólag még megjegyzendő, hogy azoknak elmé- letileg fedniök kellene egymást. Az eltérés egyik magyarázata az, hogy a legtöbb ország a beviteli árút a megérkezési hely szerint értékeli, tehat tnvar- és egyéb költségek figye—
lembevételével. Ehhez járul még az a körül- mény, hogy az árúk értékelési módszere orszá- gok szerint különböző.
Ami már most a nemzetközi árúforgalom- nak a békeidővel szemben való tényleges csökkenését illeti, ennek magyarázataul a következő okok szolgálhatnak:
1. A népesség vásárlóerejének a háború után általánosan tapasztalható csökkenése,
?. az egyes országok iparának tervszerű fej—
lesztése a lakosság szükségleteinek import helyett belföldi piacról való fedezése érde—
kében.
Mindezekből azonban még nem következik, hogy a nemzetközi árúforgalom terjedelme csökkenő irányzatú marad. Az általános vásárlóképesség emelkedésével a belföldi ipar fejlődése mellett is emelkedhetik az árúfor—
galom nagysága. Csupán a tömegszükségleti, egyszerü—minőségű javak helyett fognak a jobb minőségű árúk, melyeknek előállítása különös ügyességet, vagy speciális viszonyokat igényel, a jövő árúcseréjében nagyobb szerephez jutni s így a nemzetközi arúforgalom országok szerinti megoszlása fog megfelelóleg módo-
sulni. E. S. dr.
A magyarországi vasutak 1924. évi teherforgalmat.
Moavement des marchandises des chemins de fer de Hongrie en 1.924.
Résume' .D'aprés les données preliminaires fournies par les chemins de fer de Hon- grie assarant le moarcment i/ distance, le trafic des chemins de fer s'accrat de nouveau en 1924. On a transporte', en 1924, öli/065350 tonnes a'e marchandises, ce gat accuse, par rapport an trafic de llanne'c 7923, an accrois- neme/nt de 2'Slo/(r (fi—975177 tonnes), contre
24'70/0 en 1.023. Le nombre des kilometres- tonaes faits par les marchandises s'accrat de 84075637, et monta a 2.612,694.837. Cct accroisscmcnt correspond a 3'30/0, contre 23'30/0 en 1923.
La plapart des marchandises, soit 84'70/0, contre 85'2 en 1923, fat transportéc, on 1.924 aussi, par les chemins de fer de Z'État hon-
1925 — 265 — 7. szám.
grois et par les chemins de fer d'intérét local exploités par ceux-lá; le reste, soit 15 30/0, contre 14'8 en 1.923, fut expe'dié par les chemins de fer privés. Les recettes totales des chemins de fer montaient, en 1924, a 3.288565460 ('ouronnes, doni 58'90/0, contre 64'1 en 1923,
prooenait du mouvement de marchandises.
A tavolsagi forgalmat lebonyolító vasút vállalatok ezidőszerint rendelkezésünkre álló ideglenes adatai a teherforgalomnak az 1924.
évben újabb emelkedését mutatjak. A teher—
árúkból az 1924. év folyamán 687477 tonná- val több, összesen 31.065950 tonna súlyú aru került elszállításra, ami 2'30/0-08 (1923-ban 24'70/0) növekedésnek felel meg. Az árúk által befutott tonnakilométerek szama 84,075.537—tel emelkedve 2.612,694 837—re rúgott. Ez a gya—
rapodás 3'30/u-os (1923-ban 23'30/0).
Az árúk javarészt (84'70/0, 1923-ban 85' o/o), ebben az évben is a magyar királyi állam—
vasutak és a kezelése alatt álló helyi érdekű vasutak továbbítanak s a teherforgalomnak csak 15'30/o—a (1923—ban 14'80/0) bonyolódott le a magánvasutakon. A vasutak összes bevételei 3.288,565.460 ezer koronára rúgtak, melynek 58'90/o-a(1923-ban64'lo/o)esettateherszállításra
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
A vasutak teherforgalma havonta.
Mouvemenf (le marchandises par mois.
A szallitott teherárúk § Mmehand. lransportées § __
mm,, ___f§ Az osszes
, után elért §§
H 0 n a D mennyisége; recetiesgno—§§ 153515?
Mois tonnákban § zenant dit '§
§gmuzíih en lransport §
§ tonnes i bevétel ezer koronákban
§ m milliers de com onnes or
I 7,
Január 1923 §§ 2,006.058§ 2,717.782*§ 4,Ul9.966
Jam/zer § 1924 § 2,288.939§ 44 9119 US$ 79287. 077
Február 1923 * 1,810.496§ 2501.104§l87099í , Fe'vrier § 1924 § 2404693 51 169 11"(§* 79, 996999 Március § 1923 ' 2,217.9ÖU 3 927. 851 4, 285. 065 AMars § 1924 ; 2553 095 82 ,504. 922 133513855 Aprilis § 1923 2,í 52. 273 4,461.Ul9 ti,—190949 Avril § 1924 ,2,278.128. 86.768.597 150,t$47.563 Május 1923 2,484.7UU :"),317943 7, 691. 181 Mai § 1924 r 2517376 92,U91.119 161,324. 487 Június " 1923 2,598.075 5,759.ö49, 8 355. 507 Juin § 1924 ; 2,376.165 129 173.282§236,511. 182 Július § 1923 ' 2,428.324 8,122 105§ 14,526. 789 lui/let ! 1924 2,449.932 2093!62 17833599!68. 416 Auguszt. § 1923 ; 2,549.304 19 9,48. 2—6 ' 51240. 310 Az?út 1924 ; 2,438.248 222, 173. 272 392280 626 Szept § 1923 ' 2,728.053 32,735 088 52 113. 452 Sep/,. ! 1924 § 2654866 256, 429 589 423, 991. 805 Október § 1923 § 3,525,9l7 41, 759. 674§§ 62482. 844 Octobre 1924 5 3.345.693 285, 915 869 480 497.176 Novemb. § 1923 § 3,071.786 47,179 827 71 144 290 Nov. 1924 3,177.744 234, 955 216 399 119 095 Deeember§ 1923 2,605.537 41,142.821§ 66, 796. 782 Dec. 1924 § 2,581.161l242,469.106§§401,322 179 Mindössze§ 1923 §30,378.473l214 87:;. 528§§335, 048 134 Total 1924 §31,065.950 1 936 902. 348§§ 3 288, 565. 460
Juli-Ill-
A magyar nagykereskedelmi árak és a létfenntartási költségek index- számai 1925 július 31-én.
Nombres indiees des prix de gros et du cout de la vie en Hongrie, au 31 juillet 1.925.
Résume'. La formation du nombre-indiee des prix de gros étdnt tout á fait sous l'in—
fluence de la baisse eonsidéruble du blé el de la farine, le nombre-indiee de juin lomha, en juillet, de 20.326 61 19.591, soit de 36"
L'influence de la diminution des prix de bla saute encore plus aux yeux, si l'on considere.
séparément, diune part, le nombre-indice des produits agrieoles el alimentaires, et de llautre.
celui des matieres et des produits industriels.
Tandis gue ee dernier dugmenta encore de 2'90/0. le nombre—india; des produits ugricoles et alimentaires a baissé oonside'rublement, de 8.90/0 En reumehe par rapport a juin. le nombre— indiee du (foút de la vie ne présente, guere de elmngement
A nagykereskedelmi ára/c indexszámának alakulása teljesen a gabona— és lisztarak nagymérvű visszaesésének hatása alatt állott és így a júliusi index a júniusival szemben 20.326-ról 19.591-re, vagyis 3'60/0-kal vissza—
esett. Még jobban kidomborodik a gabona- árak visszaesésének hatása, ha elkülönítve szemléljük egyrészt a mezőgazdasági termékek és élelmezési cikkek, másrészt az ipari anya- gok és termékek indexszámait. Az utóbbi ugyanis még 2'90/0—05 emelkedést is mutat.
míg az előbbi nem kevesebb, mint 8'90/0-kal esett vissza.
A búza ára egy hónap alatt 2730/0-ka1, a rozs ara pedig még többel, 33'6"/,,-kal esett vissza es kivétel nélkül olcsóbbedtak a
