1924 ——379— 9—10. szám.
A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet távirati jelentései.
Renseignements télégmphigues de l'Institut International d'Agziculture.
Spanyolország helyesbített termésadatai:
búza 34.282, rozs 7 .547, zab 3.601, tengeri
6.595 ezer métermázsa.Lengyelország: búza 8.943, rozs 38.233, árpa 12.457. zab 25.710, cukorrépa 32.108, burgonya 273 333 ezer métermázsa. (Érkezett
1924. október 7.)
Németország: búza 25.370, rozs 59.980, árpa 23929, zab 61.345 ezer métermázsa.
(Érkezett 1924. szept. 18.)
Argentinai vetésterület első becslése: búza 7.100, len 12.300, zab 1.070 ezer 'hektár;
az időjárás a növényzetre kedvező. (Érkezett
1924. szept. 17.)
Németország burgonya és cukorrépa beos- lése kielégítő. Cseh-Szlovákiában a burgonya- termés 62.097, cukorrépa 78.135; Egyesült—
Államok: tavaszi búzatermés 72.519, tengeri 624.562 ezer métermásza. (Érkezett 1924.
október 11.)
Szeptember végén a terméskilátások sokat igérőek Uj—Dél-Walesben, Viktoriában; Dél—
Ausztráliában a kilátások javultak; Nyugat- Ausztráliában mielőbbi esőzés volna kívánatos.
. (Érkezett 1924. okt. 15.)
Franciaország 1924. évi termelése: búza 76.840, rozs 10.129 ezer métermázsa. (Erke- zett 1924. okt. 18.)
Argentina vetéshelyzete: búza 96, lenmag
87, tengeri 100, zab 93, árpa 89, rozs 87
százaléka a rendes hozadéknak. (Érkezett
1924. okt. 20.)
1924 aug. 1-től 1925 júl. 31-ig kivihető ' búzafelesleg ideiglenes becslése: Kanada 5550, Egy.-Államok 6650, India 1050, Argentína és Ausztrália 8450. egyéb országok 800, őssze- sen 22.500 ezer tonna. Osszehasonlítő becs-
lé—ek: 1923/24-re 25.900, 1822/23-ra 22.700,
1931/22-re 21.400. —— Tényleges kivitelek:1923 24: 22.100, 1922/23:19.400, 1921/22:
18 800 ezer tonna. Importáló országok való- színű szükségletének próbabecslése: 1924 aug. 1-től 1925 július 31-ig: 22.000 ezer tonna. (Érk. 1924 okt. 23.)
Romániában az őszi időjárás a vetésekre igen kedvező. Kitűnő tengeritermésből nagy mennyiség kivihető. Vetési munkálatok előre- haladottak, fiatal vetések sokat ígérőek. (Érk.
1924 okt. 22.)
nun-null-I-u-nunnl-IIIIIIunlui-ul-l-lll'un—lunnl-I-nnuluunIll-llllIll-Illlllll-nlll-ulull llllllllllllllll
IPAR
A világ kéntermeléseJ)
Production mondiale en soiifre.
A ként könnyű gyúlékonysága(108—— 1140 0) miatt mint gyujtő- és robbantóanyagot s mint fertőtlenítő eszközt (pl. boroshordők kifüstölé- sére) használják; tekintélyes mennyiséget for- dítanak belőle szőlőbetegségek elleni véde- kezésre. A kén továbbá a kémiai iparnak egyik fő anyaga s a műselyemgyárak s a kaucsukfeldolgoző iparágak is (vulkanizálás) fontos fogyasztói. A gyártmányok egy része, elsősorban a kénsav, piritből s más kéntar- talmú ércekből állíttatik elő. Minthogy azon- ban ezeknek az érceknek kéntartalmára vo—
natkozólag megbízható számadataink nincse- nek, itt csak a bányászati úton nyert nyers- kénnel fogunk foglalkozni.
A nyerskén bányászatával öt ország fog—
lalkozik: az Amerikai Egyesült-Allamok, Olaszország (Szicilia), Japán, Spanyolország
1) L. Wirtsch. u. Stat. 1924. 16. sz.
és Chile. Csekélyebb mennyiséget s nem is állandóan, még Uj-Zeelomd, Kuba és Mexikó termel. Az emlitett öt országra 1913-ban a világ egész termelésének 99'80/0-a esett.
A világ kéntermelése.
' Mennyiség ' Mennyiség
E V [ tonnában E v tonnában
1913 957850 1918 1,706.490
1914 894400 1919 1,516.7:—%0
1915 978 670 1920 1,604.560
1916 1,061 370 1921 2.242900
1917 [ 1,514.330 1922 2,089.5701)
1) Chile nélkül.
Ha nem is oly mértékben, mint a bányá- szat más ágaiban, a világháború a kénterme- lés fejlődésére nagy hatással volt. Minthogy a lőszergyártásnál kénre nagy szükség volt,
