1924 —115— 3—4. szám.
Legtöbb kárt tettek az elemi csapások a tengerivetésekben (41.063 kat. hold) és a búza- vetésekben (18.873 kat. hold); jelentős még
az árpavetésekben (8'020 kat. hold), a rozs—
vetésekben (4.790 kat. hold), a zabvetések—
ben (4.607 kat. hold) és a burgonyavetések- ben (4.475 kat. hold) okozott kár is. Ha azon- ban az elpusztult vetések területét a vonat- kozó termény összes bevetett területéhez vi—
szonyítjuk arra a következtetésre jutunk, hogy az elemi csapásoktól aránylag leginkább suj—
tott teimények között első helyen a köles és a bab szerepelnek, mely termények bevetett területének 294, illetve 2'93O/o-a pusztult el.
Nagy arányszáma van még a szemes tengeri- nek (237), tavaszi repoének (2'00), takarmány—
répának (141) és fejes káposztának (1'27),
Hogy az egyes elemi csapások mennyi kárt tettek és főképen mely terményekben.
erre nézve adataink a következők:
Legtöbbkárt az országban az aszály okozott, melynek 59.693 kat. hold, az elpusztult ve—
tések 63'40/o—a esett áldozatul, jelentékeny az árvizek által megsemmisített vetések területe (13.877 kat. hold) és a rovarok által elpusz- tított vetések területe (10.382 kat. hold) is
Az aszály főképen a tengeri és az árpa—
vetésekben okozott károkat, mig az árvizek elsősorban a búzaterületeket pusztították. A jégverések által tönkretett vetések területe
6. 500 kat. holdra rúgott, amely kár túlm omo-
részben a búzavetésekben fordult elő. A fagyok által előidézett károk jelentéktelenek voltak
Sch G. (Z?-
A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet távirati jelentései.
Rensct'gnements télégmphz'gues de l'Institut International d'Agm'culíWe.
Románia őszi gabonaneműekkel bevetett területe ezer hektárban: búza 2171, rozs 196, árpa 96. Az előző évi bevetett terület száza—
lékában kifejezve: búza 96, rozs 82, árpa 101 (Érkezett 1924 január 21én.)
India búzával bevetett területe 12"? millió
hektár, az előző évi búzaterület 1020/o—a. (Erke—
zett 1924 február 2-án.)
Spanyolország öszi gabonaneműekkel be—
vetett területe ezer hektárban :, buza 4111, rozs 757, árpa 1749, zab 491. (Erkezett 1924 február 9—én.)
Lengyelország őszi gabonával bevetett terü- lete ezer hektárban: búza 1041, rozs 4921.
(Érkezett 1924 február 11—én.)
Bulgária őszi búzával bevetett területe 805. 000 hektár, az előző évi területnek 88 '/0-a.
(Erkezett 1924 február 13- án)
Öszi gabonaneműek Észak--Európa Oiszá- gaiban általában késlekednek a hess/ú tél miatt; fagyok, áradások némi kárt okoztak.
Közép— és Dél- Európában jobb viszonyok, habár vegetáció késlekedik Eszak Afrikában gabonaneműek helyzete biztato. Egy esült- Álla- mokban a helyzet a közepesnél és a mult évinél jobb. India búzaterméskilátásai jók.
Tavaszi elvetések általában késlekednek.
(Erkezett: 1924 ápr 18- án)
Argentina tengeri termése _az első becslés szerintÖ'68 6 millióbmétermázssa (Érkezett 1924 ápr. 22- én.)
Az Egyesült-Államok kedVezőtlen gyapottermésének hatása a világ gyapotellátására 1)
In/iuence de la maigre récolte du coton aux États—Unis sur llapprovisionnement mondz'al.
Az Egyesült-Államok gyapottermésében az utóbbi években lényeges csökkenés állott be.
Az előző két évötöd átlagához viszonyítva az utóbbi évek termése a következő volt:
Időszak millió (1
1911—15 átlag 30 7
1916—20 ,, 259
1921 ,, 172
1922 ,, . . . 21'2
1923 _ ,, . . . 219
Az 1923. év terméseredménye kedvezőbb ugyan úgy az 1921., mint az 1922. évinél, az előző évötödök átlagához képest azonban 15, illetve 290/0-os visszaesés mutatkozik.
Mivel a gyapottermelésre szánt terület jóval meghaladja az előző éveket, a termés csök- kenése kizárólag a hektáronkénti átlagok erős hanyatlásának a következménye.
A vetésterület és a hektáronkénti átlag- hozamok nagyságát a következő összeállítás tünteti fel:
1) L. Institut International d'Agriculture: Bulletin Statistigue Agricole et Commercial 1924: 2.
