1926
A cséplőgépek elterjedésének a domborzati viszonyokkal való összefüggése pedig csak látszólagosnak bizonyul s csak annyiban állja meg helyét, hogy a birtokmegoszlás a dom—
borzati viszonyokkal okozati összefüggés- ben áll.
A dunántúli belterjesebb gazdálkodás, az
alföldi gazdaságoknál általában jobban fel- szerelt dunántúli gazdaságok, részben ma- gyarázzák ugyan a eséplőgépek ottani nagy elterjedését, igazában azonban csakis a birtok—
megoszlás az, amely a eséplőgépek észlelt megoszlásának teljesen kielégítő magyará—
zatánl szolgálhat. A rendelkezésre álló, nem egészen pontos, de tájékoztatásul minden- esetre eléggé megbízható adatok szerint
—— kirekesztve a mintegy 12.000-re tehető
közép— és nagygazdaságokat —— a kisgazda—
ságok száma 1925—ben mintegy 900.000-re volt tehető. E kisgazdaságok pedig a reájuk eső terület alapján számítva, az országban akként vannak elterjedve, hogy a Dunántúl egy kisgazdaságra csupán mintegy 7, az északi dombosvidéken valamivel több, körül- belül 76, az Alföldön ellenben már mintegy 10 kat. hold esik egy kisgazdaságra. Vagyis a birtokmegoszlás a Dunántúl és általában
6. szám.
J
a dombosvidékeken a legnagyobb s így ott viszonylagosan legtöbb a kisgazdaságok száma és tekintettel a közép- és nagygazdaságoknak a kisgazdaságokhoz képest eltörpülő' számára, általában a gazdaságok száma is. Igy tehát a eséplőgépek vázolt elterjedése a dombos- vidékek nagyobb számú gazdaságainak szá- mával teljesen magyarázható.
Végül még arra óhajtanék rámutatni, hogy ahhoz, hogy Magyarországon a járgányos cséplőgépek kikíiszöböltessenek s az egész országban gabonát oly arányban csépeljenek eséplőgépeken, mint ma a Dunántúl (gőz—
cséplőgépenkint mintegy 230 kat. hold gaboná- val bevetett terület termését), a hőmotoros eséplögépek mai számát mintegy 400/0—kal kellene növelni, vagyis még körülbelül 6000 hőmotoros cséplőgépre lenne szükség. Ahhoz pedig, hogy az ország gazdaságai éppoly mértékben legyenek cséplőgépekkel felsze- relve, mint a német gazdaságok, még leg- alább további 6000 hőmotoros cséplőgépet kellene beszerezni, amikor is minden hőmotoros
cséplőgépre körülbelül 180 kat. hold gabonával
bevetett terület termésének elcsépelése esnék.Konkoly Thege Gyula.
A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet távirati jelentései.
Rensez'gnements télégraphigues de l,lnstltut International dlAgrlcullm'e.
Észtország: len vetésterülete 30.000 ha. (jún. 4.) Bulgária: búzatermés 115 millió 9. Francia-Marokkó :
búza 6'5, árpa 8 millió g. (jún. 9.) Egyesült-Államok:
öszi búza 148 ezer g. Németországban búzakilátások kissé átlag fölött, Lengyelországban az átlagnál jobbak.
Romániában jók. (jún. 10.) Hollandiában az ideig- lenes adatok a lenterület Elm-nyi csökkenését jelzik 1925-hez képest. Litvánia lenterülete 76 ezer ha.
Romániában az ideiglenes adatok szerint a lenterület 25, a kenderteriilet 35 ezer ha., a terméskilátások jobbak, mint 1925-ben. (jún. 11.) Kanadában a vetés"
helyzet gabonában általában kitűnő. Keleti Kanadá—
ban a késői tavasz miatt a növényzet a fejlődésben hátramaradt. (jún. 11.) Északolaszországban a gabona visszamaradt, Olaszországban általában a vízkárok és rozsda dacára biztató. Délolaszországban a termés- kilátások kb. közepesek. Franciaországban a hideg- és nedvességokozta károk nem nagyon jelentősek.
Nagybritaniában a helyzet javult (jún. 12.) Spanyol- ország termése: búza 42'8, rozs 6'9, árpa 207 millió (1. Tunisz: búza 3, rozs 13 millió (1. (jún. 14.) Algir búzatermése 8'1, rozstermése 51 millió (1 (jún. 15.) Lengyelország: őszi búza 12'5, őszi rozs 48'9 millió (1.
(jún 17.)
26
