A gümőkórhalandóság újabb alakulása

7. szám ——555—— 1940

A gümőkórhalandóság újabb alakulása.

Nouvelles données sur la mortalité par tuberculose.

ltésumé. En Hongrie, grace a la lutte contre sanitaires —-— tombe de plus en plus au-dessous de la la tuberculose, la mortalité causée par cette mala-

die est tombée en 1939 a 1'320/00, chifíre inférieur a taxis ceux gu'on avait enregistre's ehez nous. Cette proportion, se rapportant au territoire agrandi par la Sentence de Vienne, ne comprend pas la Sab- carpathie réincorporée naguere. Sur le territoire A*avant la Sentence de Vienne, c'est—a-dire sur celui dbprés le traité de Trianon, la mortalite'

tuberculeuse était en 1938 de 1'420/00, chi/tre égale-

ment in/érieur á celui de chacune des anne'es précédentes.

inSubcarpatlzie,dJune population généralement peu avancée et dont les conditions sociales sont dé- favorables, la mortalité tuberculeuse, représentant, diaprés la derniere statistiaue tclzegue, 2'060/00, est (:

peu 'prés égale a ce guielle était dans la Hongrie de Trianon il y a 10 ou 12 ans.

On constate, par des calculs standard faits sur la répartition par áge des habitants, rapporte'e aux I'ecensernents ante'rieurs, alien Hongrie cette répar- íition n'avait pas de róle dans la diminution de la mortalité tuberculeuse. Et la baisse du nombre des agents non médecins chargés de constater les décesy iniluait peu; car, bien aue les cas de tuberculose pulmonaire relevés par eux iussent de prés de 200 supérieurs a ceux constatés par les médecins, cela était compensé par le fait gu*ils ne se rendaient gnére compte de la tuberculose des autres organes.

Si la mortalité par tuberculose a dirninué ehez nous, cela tenait surtout au progrés de la civilisa-

!tion sanitaire et en particulíer a Paugmentation du personnel médical; tandis gulen 1920, au lende- main de la derniére guerre, la Hongrie avait pour 100000 habitants 58 médecins, elle en avait pour le méme nombre d)habitants 117 en 1938.

Par rapport a lie'tranger, la baisse de notre mortalité tuberculeuse est également considérable.

A présent, en Hongrie cette mortalite' est infe'rieure d celle du Portugal, de la Roumanie, de plusieurs autres pays balkaniaues, de la Finlande, de lIEsto—

nie. Cela tient également aux progrés gue l'hygiene (! faits ehez nous; par exemple, la proportion des médecins, calculée pour 100000 habitants, augmen- iait tellement en Hongrie aulaujourdihui elle dépasse celle de chacun des autres Etats.

En Europe, on le sait, la mortalite' tubercu-

leuse est la plus faible au Danemark. Sous ce rap- port, ce ne sont plus la Belgiaue et leng'letcrre gut .viennent aprcs le Danemark, mais les Pays-Bas (avant 1927, le second rang était occupé par la Belgiaue et de 1.927 a 1935, par lyAngleterre). Hors vd*Europe, cette mortalite' est la plus basse dans PUnion Sud—Africaine, dans la Nouvelle—Zélande et en *Australie.

En Hongrie, la mortalite' tuberculeuse des villes

—— en ne' comptant pas les non-résidants y morts dans les hópitaux et dans les autres établissements

moyenne du pays. A Budapest, par exemple, elle était en 1937 de 1'269/00 seulement, contre 1'490/00 pour la Hongrie entiére. Toutefois,vpour nos villes la mor- talité tuberculeuse réelle dépasse un peu cette pro- portion, car il y a des citadins gut meurent dans des stations climatirlues, sanatoriums, etc, sitnés en delzors des villes,

Dans la Hongrie de Trianon, la mortalite' tu- berculeuse de la population masculine e'tait ces der—

niers temps (en 1937—38) de 1'54'7/00, dépassant sensiblement celle de la population féminine (1'370/00). Ces chi/fres different plus gue ceux des anne'es précédentes; en 1930, par exemple, cette mortalité était de 2'000/00 parmi la population masculine, ne dépassant gue légérement celle de la population féminine (1'97'7700). (Pest surtout dans les groupes d,áge de plus de 30 ans gue la morta—

lite' tuberculense est plus grande chez les hommes gue ehez les femmes; cela ressort nettement si on regarde la courbe de cette mortalité, dcssine'e avec liindication du sexe et de Page. —— En ne considé—

rant gue lláge, la mortalité tuberculense atteint ehez nous son maximum parmi les personnes de 25 e 29 ans (2'280/00). Ce sont aussi les gens ayant 20 d 30 ans gui sont proportionnellement les plus nom—

breux parmi ceux orion soigne dans les sanatoriums.

En 1937—38, parmi les tuberculeux morts a Buda—

pest, clest entre ceux de 20 a 214 ans gliil y avait lc plus de non—Budapestois: 40'7%. Ce chifire dépassait fort la moyenne des non-résidants tuber—

culeux y déce'dés et appartenant a ifautres groupes diáge (25'2%).

Dans la population de plus de 15 uns, la mortalité tuberculeuse, indiguée suivant le sexe et l'état matrimonial, atteint, selon également les données de 1937—38, relatives a toute la Hongrie, son maximum (4'429/00) entre les hommes divorcés (dans la population de cet áge, la mortalité par tuberculose est en moyenne de 1'730/00 pour la Hongrie entiére). __ Parmi les personnes mortes de tuberculose, la proportion des célibataires dépasse, ehez les deux sexes, celle des gens mariés. Car ceux gut vivent en mariage, menant souvent une vie plus!

tranauille (luc les personnes seules, ont, en général,_

au point de vue de la santé, une situation meilleure gue les célibataires. —— Selon les chiffres concernant la religion, la mortalité tuberculeuse est dans notre pays la plus forte parmi les uniates et les gréco—orientaux, généralement peu avance's' en civilisation (1'77 et 1'76). D'apres les chiffres relatifs a la nationalité ethnigue, elle est la plus défavorable entre les Roumains (1'72), et atteint son minimum ehez les Juifs (0'84) et les Slovagues (0'72). —— Pour examiner les rapports de la morta- lite' tuberculeuse et de la position sociale, nos chif- [res índiguant les arrondissements de Budapest of—

fren'i un tableau intéressant. —— Au point de vue de la

7._ szám

profession, nous n'aurons sur cette mortalité de nouveaux chi/fres de délail axiaprés le' prochain recensement, prévu pour le 31 décembre 1940.—

.;

A gümőkórhalandóság újabb alakulása 6 nagy népbetegség pusztításainak egyre na- gyobb arányú csökkenését mutatja ellene való társadalmi és orvosi küzdelmünk gyü—

mölcseképen. Hazánkban a mult évben a tuberkulózis miatt elhaltak száma és a né- pességhez viszonyított aránya olyan alacsony

színvonalon volt, amilyent a vonatkozó tör- téneti idősor eddig még sohasem ért el. A bécsi döntés által visszacsatolt területtel megnagyobbodott országban, de Kárpátalja nélkül, 1939-bengümőkórban (a légzőszervi

és .a sebészi tu'berkulózist együtt számítva)

ugyanis már mindössZe csak 13.379 egyén halt meg, ami ezer lélekre csak 1'32.

Ez a tuberkulózismortalilás onszágos tör—

téneti idősorának pedig minimuma. Az 19§8.. évi, még csak (a trianoni területre vo-

,'_"' 555 *" 194071 ,

natkozó, megfelelő arány 142 is kisebb volt

azonban minden előző adatnál, s immár négy esztendeje mutatkozik mindíg az a jelenség, hogy a tubeiilculózismortalitás or—

szágos időszakának nemcsak" irányvonala:

mutat évtizedek óta állandó javulást, hanem hogy a vonatkozó idösorban mindíg éppen legutolsó gűmölcórhalandi'isági arány a leg-' alacsonyabb. Kárpátalja alacsony átlagos népművel'nségűs kedvezőtlen szociális visza—' nyolk között élő népének tuberkulózismMa—"

lítása ezen arányoknál ma is magasabb; a' legutolsó cseh statiszika szerint: 2060/1113;

Hazánk trianoni területének gümőkórhalan—

dósága több mint egy évtizeddel, 10—42 év—g'

vel ezelőtt állott azon a színvonalon, ame—.

lyen a kárpátaljai ma áll. Azt, hogy a tuber—V kulózismortalitás magyarországi regresszv—f sziója évszázdunkban minő képet (mutat,-;

részletesen az 1. táblázat és az l. grafikon:

szemlélteti.

Itt látható. hogy a történeti Magyaror—- 1. Az országos gümőkórhalandóság 1912—1939.

Mortalité par tuberculose e'n Hongrie de 1912 21 1939.

Gümőkórban elhalt összesen ! Ebből a -— Dont par tuberculose §

. Ensemtble des déCés par deligííaéizeígii'at. nécpssit. mu: inígffesííl. chimrgicale

E v Terület uberculosc t _ _ , _

ubeiku1621s halalesetei

Anne'es Tewiloíre az összes gümőkóros

szám szerint , _ halottak (Vo-ában —— pour-

nombres absolus eze-r előre — pour 1000 mvanls 072233,"317731; Lipgggsa 1 par !ubzrc.

1912 _ § ; 62.799 3'40 3'16 024 70

1913 § § § 58.627 314 2'90 0324 7'8

1914 2 %S 55.359 2'94 2'72 0'22 7'6

1915 22 : § 63.269 3'36 3112 024 7'2

1916 :0 § §, 59.633 318 295 023 73

1917 H § % 61.044 3—28 3—04 0-24 7—2

1918 65.433 3'55 3'33 0'22 6'2

1919 27.694 389 3'13 0'26 7'8

1920 25.082 305 278 027 8'7

1921 _ 22.120 2'76 250 026 94 '

1922 % 24.973 3-12 284 028 9-0

1923 3 25.215 3'08 276 032 102

19524; § 26.724 3'25 292 033 100

* 1925 33 21.223 2'56 226 030 107

' ' 1926 3 20.345 243 2'12 031 12"?

1927 .s § 20.313 2-41 2-12 029 120

1928 ; § 19.138 225 1'95 0'30 13'3

1929 § § 18.839 2-20 1-92 0'28 12—7

1930 "a H 17.221 1'98 1'6'9 0'29 14'9

1931 ] 17.364 199 1'69 0590 150

1932 "5 16.965 1'94 1'64 0'30 15'3

1933 0 14.959 1'70 1'43 0'27 15'8

1934 _; 14.013 158 1-32 026 163

1935 ;; 14.194 1'59 1'34. 025 160

1936 13.646 1152 1'27 0'25 16'3

1937 13.441 149 1'25 024 159

1988 12.846 1'42 1'20 022 157 ,

1939 a présent') 13.379; ; 1'32 .

1) A bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki területtel együtt, de Kárpátalja nélkül. —— Y compris

la zone nord réincorpare'e du fait de la b'mtence de Vienne; non compris la Subcarpathíe.

7. szám ——557—

szágon immár több mint % százada magas tuberkulózismontalitás mutatkozott, s lát—

szik az is, hogy a háborús s a háborút köz- vetlen követő —— egyébként orvoshiányt, gyógyszerszükséget és szociális nyomort is mutató -— évek után a trianoni terület gümőkórhalandósága 1925-től kezdve vesz határozottan szelídebb fordulatot. Innen kezdve azután napjainkig szinte évről-évre mutatkozó állandó javulás jelentkezik. A ' Szemlénkben egészen 1930—ig ismertetettll visszafejlődéshez ugyanazon trendvonal mentén csatlakozik az azóta eltelt évtize- dekre vonatkozó —— most

újabb arányok számsora. Jól mutatja a gra- fikon, hogv akár a teljes gümőkórhalan- dóságot Vizsgáljuk, akár pedig csak az egyéb szerveket (csont, izületek, mirigyek, bőr, stb.) támadó, ú. n, sebészi tuberkulózis nélkül számított légzőszervi tuberkulózis által okozott halandóságot — a klimatikus és szociális viszonyok miatt nagyjelentőségíi népbetegségek áldozatainak száma ésará- nya hazánkban rohamos esökkenésben van.

Az I. grafikon szemléltetően mutatja azt a jelenséget is, hogy a sebészi gümőkór ál- tal okozott halandóság újabb alakulása is regresszív, hogy végre a tüdőn kívül az egyéb szervek tuberkulózisos bántalmaivte—

rén is számottevő, számszerűen az országos statisztikában is kimutatható javulás mutat- kozik. Ez annál figyelemreméllóbb, mert a sebészi tuberkulózishaláleseteknek az összes, gümőkór miatt elhaltaknak jelzett halottak körében mutatkozó százalékos aránya, amely százalékokat az ]. táblá- zatban foglalva szintén közöttünk —— nem csökken Éppen ezen százalékos arány im- már évek. sőt évtizedek óta egyre tartó erős- bődése volt az oka azon több tuberkulózis- statisztikában olvasható megállapításnak, hogy ,,a nem a tüdőt támadó egyéb gümő—

kór halálesetei újabban egyre jobban kiéle—

ződne ". Ennek a százaléknak erősödése a tuberkutlózishalálozás csökkenő számai so- rában azonban csak azt jelenti, hogy a se- bészi tuberkulózis gyakorisága —— a népes—

séghez viszonyított ezer lélekre eső arány

—— újabban kevésbbé csökken, mint a lég—

zőszerveké. Azonban újabban, mintegy más—

fél e'vtizede, már gyérülnek a sebészi tuber—

kulózíshalálesetek is; ezt jól mutatja a gra- fikon. 1924—ben mutatkozott gyakoriságuk

(0'33%o) 193843 egykori értékének kéthar-

1) L. Magy. Stat. Szemle 1931. évi 757. és 758.l.

ismertetett —- '

1940

!. A GüMÖKÓRHALANDÓSÁG TÖRTÉNETE HAZÁNKBAN1912—1939'IG

MORTAUTÉ PAR TUBERCULOSE EN HONGRIE. DE 1912A1989

4 Ezer élőre — Pour 1000 vivants 4

' *Együtt _EnseT

3 I , 3

l

! l l

! g l

, 2 § ! 2

5 : ! Em !

§ § ; Légzöszerví TBC.

§ :; luberculose de l'appareit Tespiratoire X

; § !

" Ég ; . .. "

_É_ g § _*_ Mnanom teruleten

4 ig * Surleterrltoile selon te traité de Trianan

§ l

0 l .

__- _".L_"_,—f'nn———_...—___"...—

; , Sebészi TBC. —— luberculose chirurglcate

O .Tmzl: tttlllztllllltltil O

.a :, m .s z.,

§ § § 2": § § s:

M.St,Sz,1940. R.HrdeSt.1940,

A gümőkórhalandóság magyarországi történeti időszakának felette következetes visszafejlődését "látva, persze felmerülhet az a gondolat is, hogy nincs—e ebben szerepe a népesség korösszetételében folyó átalaku- lásnak, avagy a halottkémlések újabban egyre pontosabbá válásának, pl., a nem or—

voshalottkémek háttérbeszorulásánalk. A népességben azonban a születési arány csök—

kenése révén a legfiatalabb korosztályok gyérülése s az Öregek arányának erősödése, lényeges: a gümőkór azonban nem ezeknek, hanem főleg a produktív kornak betegsége, Igaz, hogy a népességben a produktív ko—

rúak erősödése is jelentkezik (pl. 1930-ban 62'8 % esik a 15—59 évesekre, az 1920. évi 60'4%—ka1 szemben), de épp a produktív kor elején egyes korcsoportok gyér—ülése lát—

szik :s így ;az ellentétes Változások eredője.

Standard számításokkal —— régebbi nép- számlálások korösszet-ételére való átértéke—

lésekxkel —— ki is xmutathatóf) hogy a gümő—

kórhalandótság javulásában a népesség kormegoszlásának szerepe nincs. E jelen—

. s—égben a nem orvoshalottkémek háttérbe—x szorulásának szerepe is csekély, mert bár ezek haláloki jelentéseiben kb, 27-

1) L. erről Magy. Stat. Szemle 1931. évi 759. l.

—L558 -—-- 1940

76 szám

2. A gümőkórhalandóság nemzetközi összehasonlitása 1911—1937.

Martalité par tuberculose en divers pays, de 1911 Ez 1937.

Elhaltak gümőkórban ezer lélekre számítva —— Décés par

_ tuberculase, pour 100!) habitants

Orszag — Pays MHB

";;in 1919 1920 1921 1934 1935 1936 Mn

Európa _ Europe

Anglia —— Angletewe ... 1'40 1'28 1'13 1'l3 076 072 0'69 0'70 Volt Ausztria — Autriche ... . 3'56 282 2524 111 109 101 100 Belgium —— Belgigue ... 1'22 149 116 111 078 075 0'72 0'71 Volt Cseh-Szlovákia — Tche'co-Slovaguie . . . —-— —— 259 207 138 135 129 1'24

Dánia —— Danemark ... —— — 1 06 0'96 0'55 0'51 0'47 044

Észtország —— Estonia ... — — _, —— 1'64 165 172 1'61

Eszak—Irország — lrlande du Nord ... 2'24 2'0l 1'78 112 105 103 0'98 Finnország —— Finlande ... — —— —— 225 191 . 2'10 1'90 Franciaország —- France ... 214 204 185 186 . 1'28 1'18 ..

Görögország _ Gréce ... . . . 1'41 145 186 128 .

Ir szabad állam — Etat libre d'Irlande 211 188 1'65 156 117 124 117 1'23 Izland —— Islamic ... 1'58 1'78 2'10 1'92 1'45 , 1'35 1'32

Litvánia. — Lituam'e ... — —— —— . 1'02 1'01 0'93 0'89

Magyarország —— Hongrie ... ')3'47 352 316 275 1'58 1'53 1'52 2)1'49 Németalföld —— Pays-Bos ... 1'48 1 75 147 1'27 0'55 . 050 (MB Németország —— Altemagne ... 1'52 2'1l 154 136 . 073 071 . Norvégia —— Norvége ... ' 2'18 193 210 198 113 106 102 . Olaszország —— Italic ... 1'57 1'72 160 142 093 089 0'87 0'86 Portugália —— Portugal ... . . . . 1'66 1'62 1'61 1'52

Románia — Roumam'e ... . . . . . . 176 179

Skócia —— Ecosse ... 1'73 1'81 1'24 1'18 0'75 0'74 0'74 0'74 ' Spanyolország —— Espagne ... 1'52 1'78 176 156 111 1'08 . .

Svájc —— Suisse ... 207 199 180 165 101 097 095 0'87

Svédország —— Suéde ... 1'91 1'64 1'63 1'56 1'02 0'96 0'93 . Más világrészek — Autres parties du monde

Amerikai Egyesült Államok —— Etats-Unis . . 1'52 126 114 099 057 —— 0'57 0'54 Ausztrália —— Australia ... 0'80 0'76 067 068 044 043 0'42 040 Chile —— Chili ... 2'60 2'65 249 2'40 253 251 2'62 2'66 Délafrikai Unió — Um'on Sud-Africaine . , . . . . 058 040 040 080 0'33

Japán — Japan ... 2'15 2'40 2'24 2'13 193 191 207 .

Kanada — Canada ... . . . 075 059 060 061 060

Új—Zéland — Nouv.-Zélande ... 0'73 0'67 071 065 0'42 039 046 0'39

! Uruguay ... 1'40 1 60 1'58 1'4—1 1'29

Én 1938, 1'42; en 1939, 132.

kal több tüdőgümőkór szerepel, mint az orvos halottkém—ekében, ezt az elté—

rést kompenzálja az a körülmény, hogy a nem orvos (halottk—émek a nem a tű—

kenése között lévő fokozatos átalakulás kapcsolatát. Az országos tuberkulózis—

mortalitás regressziója tehát elsősorban ezen egészségügyi és kulturális körülmények fej—

dOt tamndó tuberkulózist nem tüdlák lődésének következménye. Tényleg igen fellsmernl. A tuberkulozxs—mortalltas torte— ügyelenn—elnénó változás, hogy Magyar—

nete egészségügyi kultúránk felőde'sének jel—

lemző számsornivol, főleg pedig az orvosok—

kal való ellátottság javulásával állítható magasfokú korrelációba. Az általunk kiszá—

mított, erre vonatkozó korrelációs koeffi- ciens : 0'8650 j 0'02211); ami a —— 0'5 fe- lett állván nagyfokú ellentétesség jele. Igen lényegesnek minősíthetjük tehát a két szám- sor alakulása —— az országos orvosellátottság emelkedése és a gümőkórhalandóság csök-

országon 1938-ban százezer lélekre már 117 orvos esik, míg a nagy világégés után, 1920- ban (csak: 58. Orvosellátotlságunk ezen újabb aránya már kedvezőbb bármely más ország megfelelő orányszámánál.

A magyarországi gümőkórhalondóság visszafejlődéso nemzetközi viszonylatban is igen jelentős eredmény. Hiszen évszázadunk elején rendszerint éppen hazánkban mutat- kozott e kór által okozott elhalálozások 1) L. erről részletesebben Magy. Stat. Szemle arányának maximuma. ' A mi szélsőséges

1931. évi 760. 1. is.

x

7! . szám — 559 — 1940

kön a gümőkór mindíg _ _ —

melegágyat talált: rossz ILA TUBERKUWZISMORTMITAS !

építkezés, nedves, vályo— MORTALITÉPARTUBERCULOSE

895 hazak,helyenkénta Ezer lélekre—Pourlnüühabilants

nep kedvezőtlen szociális ? 0;5 10 15 2;0 2:5

viszonyai is elősegítették Chile—Chili terjedését, A tuberkuló—

zismortalitásnak vissza—

fejlődését nemzetközi vi—

szonylatban mutatja a 2.

táblázat, az pedig, hogy a legutolsó országOS ered- mények egybevetése minő eredménnyel zárul, grafi—

kusan a II. rajzból tűnik szemléltetően elénk.

Japán -— Japan *), ,

Románia — Rnumanie Észtország —— Estonia , _

Magyarország —— Hnngrie .

Franciaország— France

Látható, hogy amíg

, , , ', ,, Uruguay ——- Uruguay. ...

evszazadunk elelen sot , Sa "mág Espagne")

, ( _ ( ;) nyu — .. ,

meg 1911 lö-ban IS 5'4—7 ,. .

0 , , Norvegia —— Novvége ) ...

/00-kel — hazanke volt a tuberkulózismortalítás

szomorú maximumaf) ad- dig ma, a mai magyaror—

szági eredményt (1'32%o)

Lvlvánis — Lituania

Sváic - Suisse ...

má l' SZáHlOS állam de- Olaszország — Ilalie ...

vezőtlenebb arányszáma sem _. Écusse ...

előzi meg. EZ annál in— Némeinrszág — Allemagne ') . .

kabb figyelemreméltó, s annál inkább bizonyítja hazánk egészségügyi kul- túrájának a többi orszá- gokénál intenzívebb fej—

lődését, mert az a föld—

rajzi szélesség (46'1—480);

amelyen hazánk fekszik, s az a szárazföldi klíma,

amely az Alföld poros,

Németalföld —— PayslBas .

Auszliáb'a -— Australia

Finnország —— Finland ...

Portugália -— Portugal ...

island — islander .. . . . , . 4 Görögország — Gréce ...

Cseh—Szlovákia —— lchécovslovanuie . . lr Szabad áliam — État libre d'lrlande .

Ausztria — Auhiche ...

Észak—lrorsza'g — lrlande du Nord . . . Svédország — Su'ede ') ______

Belgium — Belgiaue ...

Anglia —- Angielerre ...

Kanada —— Canada ...

Am, Egyesült Áll. — États—Unis . . . 4

Dánia —— Danemark ...

iii—Zéland-— Nouv. Zélande ...

Délafrikai Unió —— Union Sun—Milo , . .

')lBSB—ban és 1935—ben — En lBSB el1935

———H RXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXX'XXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX NXXXXXXXXXXNXXXXXXWXXXXNXWXXXXXXMW

——

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxwxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxw __—

- A*XXXXXXXXXXXXXXXiXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXX*

_l/

' §XXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXN' _—

sxxxkxxxxxxxxxxxxkxxxxx'xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxw

—

AXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXNWXXXXXXXVXKNW _—

.xxxxxxx'xxxxxx'xxxx'xxxxxxxxxxx'xxjxxxixxw

— -

.xxxsxüxxxsxsxxxxx'xxxkxsxxxxxkxx'xxxwxxkx-

_

sxixxxxxxxxxxxxxxxx'xxxxxx'sxxxxxxxw xxxxxxxxxxxxxxxxxxxkxxxxxxxxwxxxxxxxxx _—

sxxxxxxxxxxxx'xxxxxx'xx xxxxx'xxx'xxxxw

—

xxx'x'xxxwxxxxxmkxxkxxxxxxxixxxv

( 1937—ban — 601931 1938—ban — En1936

le

") 1935-ben é51934—ben — En1935 e! 1934

homokos térségein honos, '*"S"SZ'*9""

kedvez a gümőkórnak, s megnehezíti az ellene való küzdelmet. Azt már igazoltukf) hogy az u. e. északi szélesség mellett fekvő francia departementokban (pl. Cötes du Nord 2'930/00, Loire Inférieure 2'94%o, Seine et Oise 2'86%0) sokkal nagyobb gümő—

kórhalandóság áll fenn, mint hazánk- ban. Európában a magyar 'ada'tnál ked—

vezőtlenebb ma Portugália (1'52); ' Ro—

mánia (1'79) és valószínűleg több más Balkán állam gümőkórhalandósága is.

Kedvezőtlenebbek a magyarnál a fin—

1)A történeti terület gümőkórstatisztikáját, az akkori magas thc—mortalitás okait részletesen ismer- tette Laky D.: ,,A magyar szent korona országainak 1901—15.révi gümőkórhalálozása (Bp. 1925.) Magy.

Stat. Közl. Uj sorozat 62. kötet. Ennek folytatása u. a. szerzőtől: Csonka Magyarország tuberkulózis- halandósága az 1920—23. években (Bp. 1927).

2) L. Magy. Stat. Szemle 1934. évi 263. lap.

R, H. de St, l940.

nek (190) és az észtek (1'61) államainak vonatkozó arányszámai is. Az Európán kí—

vüli országok közül súlyos klimatikus és kulturális hátrányai révén Chile tuberku—

lózismortalitásának rendkívüli magassága (2'66) tűnik szembe, ahol tudvalevőleg szé—

les néprétegek (szegény bevándorolt bá—

nyamunkások, mezőgazdasági napszámo—

sok stb.) szociális helyzete igen kedve—

zőtlen.

A gümőkór—halandóság alakulásának má- sik szélsőséget (a minimumot) illetőleg is—

meretes, hogy Európában a XX. század má—

sodik évtizede óta az évről—évre rendszerint Dániáé. Ezen ország vonatkozó legújabb aránya most is a legalacsonyabb; 1937—ben már csak 0'44%o. Amikor Szemlénkbenli a

1) L. Magy. Stat. Szemle 1934. évi 270. lap.

7. szám

tubenkulózixsmortalitás nemzet—közi összeha- SODlíflláSáV-all legutóbb foglalkoztunk, rámu- tattunk arra, hogy a XIX. század végén 5 a XX. század elején az európai államok közül Olaszország, s a déleurópai államok, éghaj- lati előnyeik vévén, még alacsonyabb gümő—

kórhalandósággal tűntek ki, mint az észak—

nyugateurópai magas átlagos népműveltségü- országok. Olaszország 1896—1900. évi tbc.- mortalilása pl. 1'800/00 volt, akkor kedvezőbb.

mint bármely más európai államé. Akkor

-——560——— 1940

Németország adata még 1'95, Dániáé (a ví—

lágháború előtt csak a varosoké) 2'16%o. Az 1901—05. évi olasz tuberkulózis—mortalitás meg 1'660/00 és hasonlóképen ekkor is még alacsonyabb, mint az akkori Európa bár—

mely más államának gümőkórhalandósága:

akkor Dánia 1'93, Németalföld pedig 1'87—es arányt mutattak. A műveltség, a fejlett köz-' egészségügy, a gümőkór ellen megszervezett küzdelem vált azután újabban fontosabbá még az éghajlati előnyöknél. is; míg régeb4 3. A gümőkór-halandóság törvényhatóságonkínt, 1939-ben.

Mortalité par tuberculose en 1939, par comitats et villes autonomes.

Elhaltak Elhaltak

gümőkórban gümőkórban

Décés par Décés par

Országrész, lörve'nyhatóság tubfíff'f'fíw Országrész, törvényhatóság Jiá'írfílfíi Régions, comitats et villes szám ! 1336 Régions, comitats et cilles szám 153;

autonomes szerlnt ouf autonomes szerint OM ;

nom- 13000 nom— 23000

WS habi— WS habi—

abs. iants abs. tants ,

I. Kisalföld -—— Petiíe Plai'ne IV. Tiszántúl— Au delá de la Tisza

Bars és Hont k. e. e. vmf) . . . . 183 125 Békés vm. ... 448 132 . Esztergom vm. ... 145 1'42 Bereg és Ugocsa k. e. e. vm. . . . 244 150 !?

Győr és Moson k. e. e. vm. . . . 158 100 Bihar vm ... . . . 271 147 Györ tjv.") ... 86 168 Csanád,Arad és Torontál k.e. e. m.-ek 216 124 s Komárom vm ... 272 1'04 Csongrád vm ... 179 1'21 ]

Komárom tjv ... 56 212 Hódmezővásárhely tjv ... 58 098 Nyitra és Pozsony k. e. e. vm. . . 228 1'18 Szeged tjv. ... . . 226 1-in *

Sopron vm ... 128 090 Hajdu vm. . ... 259 141

Sorron tjv. ... 30 0-83 Debrecen tjv. ... . . . . 273 2-12 §

" __ _____— .— . ? Jász-Nagykún-Szolnok vm. . . . . 419 098 , Osszesen Toíauac * ' ' 1'286 1 li) Szabolcs vm. . . . ... 574 1-83

11. Dunántúli dombosvídék szamar VF?- H—... ___lí? _L'Ofi

Transdanubie, région de collines Osszesen " Tatum: - ' - 3-313 1'31 '

Baranya Ym- --- 282 1'12 v. Északi dombosvidék

Pecs tJV. ... 111 1'50 N d , . d ll"

Fejér vm ... 225 097 W ' region e co mes

. Székesfehérvár tjv. ... 58 1.87 Abaúj—Torna vm ... 160 0 98 Somogy vm. . . . ... 400 102 Kassa tjv. . . ... 103 177

Tolna vm. ... 316 120 Borsod vm. . . . ... 368 121

Vas vm. ... 325 120 Miskolc tjv. . . . . . . 112 166 ., Veszprém vm ... 288 115 Gömör és Kishont vm. . . 158 1'48

Zala vm. ... 459 124 Heves vm. ... . . . . 462 142 '

" _a" . . " Nógrád vm ... . 324 1'26

__ o r

Osszesen Totauw . . . ...464 1 lo Ung vm. ... 48 095

" - -- Ungvár tjv. . . . 57 2'40

Ill. Duna—Tisza koze .

Z ! . . . 25 12?

Entre lc Danube et la Tisza emp en ván ffit,—————————————— —2_(l§gm1—T3l)m

Bács-Bodrog vm ... 146 126 s'szesen — 0 (mm ' ' —4—L———

Baja tjv, ... 58 182 Mmfkgssze 1) —— Total

Pest-Pilis-Solt-Kískun vm. . . . 2.218 1-47 general X) ... 13.379 1'32

Budapest székesfőváros - la capitale 1.690 158

Kecskemét tjv. . . ".__._ . . . . __16'3 1422"

Összesen ——— Totamc . . . 4.279 152

1) A bécsi döntés által visszacsatolt területtel együtt, de Kárpálalja nélkü]. Kárpátalján a vonatkozó legutolsó cseh statisztika (1935) szerint a gümőkórhalandóság aránya 1984-ben 206 0/00. —— Y compris le territoire ré'incorporé m vertu de la Sentence de Vienne, et non compris la Subcarpathie. En Subcarpathigí, d'aprés la dermö're statistigue tchégue (1935), Za mortaliié par iubezculose éiait de 206 0/00 en 1934. .

*) Vm. á comitat. ") ij. : m'lle' autonome.

III. A üüMűKúnuALAnnúsÁü TÖRVÉNYHATÚSÁGUNKINT

MORTALITÉ PAR TUBERCULDSE PAR VILLES AUTONOMES ET GOMITATS

1939.

Miskolc/ . :::::::._

/// / _ - _,

/

Komárom

' . udapest

' ' ! [' x:.j. Kecskemét

Húúmezövásárhely

Ezer lélekre — Pour 1000 habitants

1'00—1'24 1'25—1'49 1-50—1'14 1'75—1'99 2'00—2'24 2'25—

gümőkorhalálozás — mortalíté par tuberculose

i.snsűm. R.H.dnSL1940.

_ 7. szám

ben a klíma, .s enn-ek tényezői közül a föld' rajzi szélesség, :a tengerszín feletti magas- ság, a levegő por- és nedvességtartalma volt még a vonatkozó országos halandósági statisztika viszonyszámainak alakulására is döntő jelentőségű.

A dániai minimum után sorakozó többi igen kedvező európai országos gümőkór- halandósági adatokat figyelve meg —— lásd ugyancsak a 2. táblázatot — azt látjuk, hogy a dán minimum után 1927 óta már nem a belgiumi viszonyszám és 1935 óta nem az angolor'szági tuberkulózismortxalitás aránya sorakozik, hanem a németalföldi.

Olyik évben ——pl. 1932-ben v. 1934-ben—— a hollandiai arány kevéssel még a dániainál is jobb. A többi világrészeket is tekintetbe véve (az egész Föld összes országai közül) továbbra is a Délafrikai Unio (0'33), Új-Zé- land (039) és Ausztrália (0'40) gümőkór—

halandósági arányai mutatkoznak a legked—

vezőbbeknek.

Azt, hogy a giimőkórhalandóság hazánk egyes országrészeiben és a törvényhatósá- gokban miképen alakult, a 3. számú táblá—

zatba foglalva mutatjuk be. Ezt szemlélteti az ideosatolt térkép is.

Országrészeink közül a Duna—Tisza köze

—— a mi poros Alföldünk —— tuberkulózis-

mortalitása a legkedvezőtlenebb (1'52). Még- inkább emelkedett azután egyes keleti és északkeleti vármegyék vonatkozó aránya.

főleg pedig az e tekintetben kedvezőtlen Kárpátalja szomszédságában lévő megyé- kéi. A maximum az ország összes vár—

megyéi közül Bereg és Ugocsa vm.-ék ideig- lenesen egyesített területén (1'500/00) mutat- kozik. Meg kell azonban említenünk, hogy még a magas tbc.—mortalitású vármegyék rossz helyzete sem általános. Ezekben is rendszerint csak egyes községek halandó—

sága kimagaslóan nagy és rontja az egész megye helyzetét. Erre már Korányil) is hivatkozott a Magyar Statisztikai Társaság- ban tartott felolvasása alkalmával és hivat- kozott. Fáy, Fenyvessy, Rombcrg és Kentzler vonatkozó kutatásainak eredmény—eire. Ez természetes, is, hiszen a the. fertőző beteg—

ség, a Koch-bacillus okozza. A kavernás, nyilt esetek terjesztik e ragály mételyét ma- guk körül. Statisztikusnak és orvosnak össze kellene éppen azért fognia az ily helyek fel- kutatása és asszanálása végett. Egészen ha—

sonlóan ahhoz, ahogy a váltóláz ügyén segí—

1) Br. Korányi S,: ,,A háborús évek tuberkuló—

zisstatisztikájának tanulságai." Magy. Stat. Szemle 1931. évi 262. és köv. 1.

———561—— 1940

tünk a fertőző mocsarak felkutatásával, le—"

csapolásával és kiszárításával.

A Dunántúl tuberkulózismorbalitása vi—

szent a legkedvezőbb (1'15), ott mutatkozik a

minimum Sopron városában (()-83), ill. az

egész vármegyében (0'90). A törvényható—

sági jogú városok közül a maximum Ung—- várott jelentkezik (2-40), de Debrecen adata (2'12) is kedvezőtlen. A kórházak, s az egyéb gyógyintézetek hatása persze a városi arányt emelő, az utóbbiban (Debrecen) főleg- az egyeteme. A városok gümőkórhalandó—

sági arányai a városi kórházakban elhalt"

városi lakos idegenek révén válnak a vár—

megyékéine'l magasabbá. Ezért tűnnek fel a városok a csatolt térképen is, mintked—í vezőtlen gümőkórhalandóságú sötét foltok.

Különösen a Dunántúlon látszik ez jelleg——

zetesen, amelynek világosra színezett összes vármegyéi egybehangzóan bizonyítják, hogy- itt a tuberkulózis sokkal kevésbbé pusztít, mint az ország egyéb részeiben. A tj. váro—

sok nyers arányait összevonva és együttesen.

állítva szembe a vidékivel, azt látjuk, hogy 1939-ben az ezer lélekre eső gümőkórhalan—

dóság

A tj. városokban 1'62

A vármegyékben 125

Az egész országban . . . 132

Ha azonban a Városi kórházakban és egyéb gyógyintézetekben tbc. miatt elhalt;

nem városi lakos idegenek nélkül számítjuk ki hazánk városi lakosságának gümőkór—

halandóságát, úgy azt látjuk, hogy az egyes.

tj. városok így korrigált arányszámai egyre inkább az országos arány alá esnek. Székesú fővárosunk 1937. évi gümőkórhalandósága

idegenek nélkül pl. csak 1'260/00, az ekkori országos 1'49%0-kel szemben. Persze arra is gondolnunk kell, hogy a városokon kívül fekvő (hazai és külföldi klimatikus helyek;

szanatóriumok stb. —— Budapest mellett pl;

a nagyforgalmú budakeszi gyógyintézet ——-—

a városi lakos gümőkóroso-k egy részét is 'felszívják. Sőt éppen ezeket inkább, mert a vidéki népnél rend-szerint kedvezőbb szoci—

ális viszonyok között élő, gyakran éppen jómódú városi lakosság tudja e helyeket (DtaVÚlSt, Assuánt etc.) inkább felkeresni. E' körülmény miatt azonban persze csökken a városokban elhalt városi lakos tbe—sek számra, mert .a gümőkórosok egy része ily-

k—épen, ily okból, a városokon kívül hal"

meg; hiszen a külföldre vagy más (szanató- riumba eltávozott városi lakosok egy része nem gyógyul meg, hanem ott hal meg. Ez okból tehát a városi nép igazi tuberkulózis—'—