• Nem Talált Eredményt

Tejtermelés és tejfeldolgozó ipar

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tejtermelés és tejfeldolgozó ipar"

Copied!
12
0
0

Teljes szövegt

(1)

6. szám

A- belföldi fogyasztás a paradicsom- konzervet kivéve, meglehetősen csekély. Az 1937. évi adatok szerint paradicsompüré—

ben a termelés és export különbsége kb.

34.000 m.-mázsa. A ikrészletekről adataink nincsenek, így csak becslés—ekre szorítkoz- hatunk, ezek szerint mintegy 20 ezer m.—

mázsa készlet feltételezhető, a belső fo- gyasztás tehát csak kb. 10—14 ezer m.- mázsa. ,

Savanyított főzelékekből kivitel alig volt, azt tehát a belföld fogyasztja, éven—

ként átlagosan 20 ezer ni.-mázsás meny—

nyiségben. A dobozkonzerv-, borsó-, bab-, spárgakivitelünk jelentéktelen s így 10—

15 ezer ni.—mázsa ilyen cikk a belföldön fogy el. A vegyesíz, szilvaíz, finom ízek, jamek fogyasztása —— becslés szerint — évi 35.000 'm.—mázsa lehet. Befőttek fogyasz- tás—át még becslés útján is nehéz megálla- pítani, de nem valószínű, hogy néhány 100 m.-mázsás vagónrakománynál több lenne.

A 6. sz. táblázat adatai az elmondot- tak alapján Magyarország fontosabb kon- zerv cikkeiben feltételezhető belföldi fo- gyasztásnak és az évi fejadag alakulása felől nyujtanak tájékoztatást.

__ 733 .... 1939

6. Magyarország konzervfogyasztása az 1928— 37.

évek átlagában.

(Kereken 10 millió lakost véve alapul).

Évenkint _Évi Megnevezés összesen fejadag

a . kg

Paradicsompüré . . 10.000 010 Savanyitott káposzta és

uborka ... 20.000 020 Doboz-főzelékek

(borsó, bab, spárga) . . 15.000 015 Marmelád, finom íz és

jam ... 85.000 035

Az adatokból kitűnik, hogy az ország belső fogyasztása meglehetősen csekély.

Ennek oka elsősorban az hogy az ország lakossága nagyrészt őstermelő, akik kon—

zervet alig fogyasztanak. A konzervipar fő—

fogyasztója a fővároses a nagy obb vidéki vá—

rosok. Kétségtelen azonban, hogy a belföldi fogyasztás emelkedő irányzatú s így a jövő a konzervipar terén még jelentékeny lehető—

ségeket rejt magában; ennek az iparágnak fejlődése a magyar gyümölcs- és főzelék- t—ermesztésnek további térhódítását fogja

elősegíteni. Towner Károly dr.

Tejtermelés és tejfeldolgozó ipar.

A magyar, mint állattenyésztő és pásztor- kodó nép már kezdettől foglalkozott tejter—

meléssel és így ismerte a tejtermékek ké- szítésének különféle módjait is. Reánk ma- radt feljegyzések mutatják, hoDy nemcsak saját szükségleteinket fedeztük, hanem külföldön is becsült volt a magyar vaj és sajt.

T ulajdonképeni tejgazdaságról azonban Csak az 1870—80—as évek. után beszélhe—

ttünk, amikor az erős tengerentúli és orosz- országi gabonaverseny mezőgazdaságunk átállítását tette szükségessé. A nagyobb ura—

dalmak, élükön gróf Festetich György keszthelyi gazdaságával, egymás után ren- ldezkednek be vaj— és sajtkészítésre. Tej- gazdaságunknak nagyobb lökést, mint ál- talában az egész Világon, a fölözőgé-p felta- lálása adott. Az ezt követő különféle techni—

kai találmányok és tejgazdasági újítások hazánkban való elterjedése szintén elősegí- tett-e tejiparunk fejlődését.

Míg kezdetben csak egyes uradalmak foglalkoztak a maguktermelte tej ipari ér-

tékesítésével, késöbb a szövetkezeti úton gyüjtött nagyobb mennyiségű tej is feldol- gozásra került. A sort 1882-ben a szombat—

helyi tejszövetkezet nyitja meg, melyet a következő évben követ a hortobágyi tejszö—

vetkezet utóbbi főképen a birkatej jobb hasznosít—ására.

E kisebb, inkább helyi jelentőségű szö- vetkezeti üzemek mellett létesül 1883—ban a ma is fennálló Budapesti Központi Tejcsar- nok Szövetkezet, melynek napi forgalma már akkor közel 30.000 liter volt. A buda- pesti példát hamarosan követték a videki városok (Arad, Pozsony, Kassa, stb.) is, melyek forgalma természetes—en mögötte ma—

radt a budapestinek.

Míg az említett városokban létesült üze—

mek főleg tejellátással foglalkoztak, egyes vidéki tejszövetkezetek majdnem kizárólag vajtermelésre rendezkedtek be. A készített vajat először az ,,Országos vaj— és sajtérte'ke- sítő szövetkezet" (1886), majd a ,,Hungária országos magyar vajkíviteli rt." útján érté- kesítették. A vidéki szövetkezeti vajüzemek-

53'

(2)

6. szám "— [734 '—

71939

ben gyártott gyengébb minőségű vaj elhe- lyezése azonban nehézségekbe ütközött és ezért a minőség javítása és ezáltal az érté—

kesítés megkönnyítése céljából nagyobb vaj- üzemek létes—ülnek .a kiterjedtebb körzetből összegyűjtött jelentősebb mennyiségű tej-

szín feldolgozására. így keletkeztek az ú. n.

,,Vajtermelő Központok", a mai vajmárkázó üzemek elő-futárjai, melyek már állami el- lenőrzés alatt állottak. Sajnos, az így racio—

nalizált üzemek nem váltották be a hozzá- juk fűzött reményeket. A szépen meginduló vajkivitelünk, mely 1908-ig emelkedő irány- zatot mutat, részben a még mindig nem megfelelő vajminőség, részben az aszályos esztendők és az 1910. évi katasztrofális száj- és körömfájás miatt fokozatosan ha- nyatlik. Külföldi piacainkat lassankint el- hódítja a jobb és tartósabb dán vaj, melyet a később újból meginduló vajtermele'sünk már nem tud kiszorítani és így vajunk ne- hezen talál újra piacot.

Sajttermelésünk, eltekintve egy-két pró—

bálkozástől, ezidőben alig volt számottevő.

A nagymérvű :sajtimporttal szemben csak a felvidéki és erdélyi juhtúrókivitelünk állí—

totta helyre az egyensúlyt. Sajtiparunk ——

részben már a háború előtt lerakott alapo- kon — csak a világháború utáni években indult nagyobb fejlődésnek és érte el foko- zatosan a mai szinvonalat, mikor az álta- lános-an ismert és kedvelt óvári- és trappista—

féleségek mellett külföldi típusokat is siker—

rel készítenek üzemeink. A behozatal most már állandóan csökken és 1932-ben a mini—

mumra redukálódik. De nemcsak a belföldi fogyasztást tudják üzemeink ezekben az években kielégiteni, hanem exportunk is fokozatos fejlődést mutat.

A közvetlenül a háború előtt hanyatlás- nak indult vajtermelésünk a nagy vérontás után ismét erőre kap és az ú. n. proletár- diktatúra utáni években lendül hatalmas fejlődésnek. Ezt elősegítette a márkázás be—

vezetése is, melynek hatására egymás után létesülnek a márkázó üzemek.

Tejiparunk jelenlegi helyzetének ismer- tetése előtt foglalkoznunk kell tejtermelési viszonyainkkal, mert a tejtermelés és a tej—

ipar együtt adja meg valamely ország tej- gazdaságát. E kettöt különválasztani nem lehet, egyik függvénye a másiknak és így a ' tejipar már a tejtermelésnél kezdődik, mely- nek mikéntjétől függ elsősorban a termék

minősége. '

Tejtermelésünk jelenlegi helyzete.

Tejtermelésünk alapját képező szarvas—

marha—állományt a hivatalos statisztika négy csoportra osztja. Első helyen áll a szimmen- íáli fajta, mely jelenleg (1. az 1. sz. táblá—

zatot) szarvasmarhaállományunknafk 786 1. Szarvasmarhalétszám az 1928—1938. években.

(A hivatalos tavaszi állatösszeírások adatai.)

Szarvas-

, math Ebből Fajták szerint "lo—ban 1) ,

Ev létsláiln tehén __" szím- borz-

(ezer) 0/0 magyar mentáli deres egyéb

1928 1.812 50'1 158 , 74'1 ] l': 82 1929 1.819 50'3 15'9 74'4 1'5 7'9 1930 1.785 50'8 15'2 75'2 ' 1'5 78 1931 1.814 49'9 14'1 76'9 1'3 73 1932 ' 1.819 49'9 13'9 76'1 1'1 8'6 1933 1.697 53'3 13'9 ! 75'8 1'1 87 1934 1.678 53'8 12'9 77'4 1'0 8'4 1935 1.756 52'1 12'6 77'9 1'1 8'1 ,, 1936 1.742 51'7 12'5 76'0 1'0 100 1937 1.756 51'3 12'0 77'6 0'9 9'1 1938 1.882 48'7 ' 11'5 ' " 78'5 1'0 ! ' 8'7

') Bivalyok nélkül.

% -át teszi. Számszerint ezt követi a magyar

fajta 11'5%-kal, majd a borzderes 1'07—

kal. Ezek mellett 8'7%-kal szerepelnek a ki—

sebb számban jelenlevő egyéb fajtak.

A táblázat, amely 11 év adatait foglalja össze, érdekesen szemlélteti a szimmentáli—

fajta előretörését, főleg a tejelés szempont—

jából számba nem jövő magyar—fajta rová- sára. A bőtejelő tehenek arányának fokoza—

tos emelkedése a belterjes tejtermelésre

való törekvés jele. *

Adatainkat szemlélve, hazánk szarvas- marhalétszáma az 1934. évi mélypont után.

mikor számu-k 1'68 millióra csökkent, foko—

zatos emelkedést mutat, sőt a mult évben túlszárnyalta a 10 év előtti létszámot.

Ha felvetjük a kérdést, hogy jelenlegi szarvasmarhaállományunk megfelel—e az or- szág agrárjellegének, helyesebben'szarvas- marhalétszámunk hogyan viszonylik más európai agrárállamok állatállományához, meg kell állapítanunk, hogy — az 1935. évi statisztikai adatokat véve alapul —— 100 kat.

hold (57-55 hektár) szántóra 14 szarvasmar- hával Romániával és Esztországgal állunk egy vonalban. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a szarvasmarhaállomány viszonylag kedvezőtlen aránya csak hazánk megcsonkí- tása után jelentkezik, mert a háború előtt

(3)

6. szám

(1911—ben) 100 hold '(57'55 hektár) művel-

hető területre még 19 szarvasmarha jutott.

' Majdnem ugyanez a helyzet, ha szarvas—

marhalétszámunkat a lakosság számához viszonyítjuk. Az 1935. évi adatok szerint 1.000 lélekre nálunk 195 szarvasmarha esett. Mögöttünk állott Anglia 190 és Olasz- ország 167 szarvasmarhával, míg a többi

—— a kimondottan agrárállamok —— ezt a számot messze túlszárnyalták.

Ami mármost a termelt tej mennyisé- gét illeti, erre vonatkozólag statisztikai adat- gyüjtésen alapuló pontos adatok nem álla- nak rendelkezésünkre, miért is ezen a téren inkább csak számításokra támaszkodha- tunk. Az 1938. évi szarvasmarhalétszám 48'7%-a tehén. Egy tehén évi tejtermelése hazai viszonyaink között 1.800 literre tehető és így az ország mult évi tejtermelése 1.650 millió literre becsülhető.

Ezen mennyiségnek a felhasználása az Országos Törzskönyvelő Bizottság becslése szerint a következőképen alakul:

1. Borjútej (1 borjú elszop kb. 200

liter tejet.) 140 millió liter 2. Helyifogyasztás(vidékivelegyütt) 1.010 ,. ,, 3. Ipari—feldolgozásra marad . . . 500 ,, ,,

Az üzemekbe szállított és feldolgozás útján értékesített tejmennyiségekre már sta—

tisztikai adatok is állanak rendelkezésünkre,

melyek szerint az 1937. évben az üzemekbe

szállított tejmennyiség 446 millió liter volt.

Ebben azonban [a gazdaságok által feldol- gozott tejmennyiségek nem foglaltatnak.

Részletesebb tájékoztatást adnak a Tej- termelők Országos Szövetsége 1937. évi

adatai, amelyek szerint:

Afeldolgozási célra eladott ipari tej mennyisége

A budapesti tejipari vállalatok ré—

414'07 millió liter szére szállított tej mennyisége 169'50 ,, ,, A Pestkörnyéken fogyasztásra ke—

rülő és a termelők, valamint a vidéki vállalatok által eladott

tej mennyisége ... 80'00 ,, ,,

tehát összesen . . 613'57 millió liter Ezen eredmény bár különbözik a számí—

tás útján kapott 500 millió literes mennyi—

ségtől, mégis tulajdonképen nem jelent elté- rést, mert figyelembeveendő, hogy a feldol- gozási célra eladott ipari tej egy része a helyi fogyasztás kielégít-ésére szolgál.

Mindezek egybevetése után megállapít- ható, hogy a kereskedelmi forgalomba (fo- gyasztás és feldolgozás) kerülő tej mennyi—

—7354—

1939

sége évenkint kb. 500—600 millió liter kö—

zött ingadozik.

Az ország tejtermelésének irányítására hivatott szervek az állatállomány állandó javításával, a tejtermelés fokozásával és a tej minőségének ellenőrzésével tejtermelé- sünket mind belterjes/(abbé teszik.

A menyiségi termelés növelését szolgálja elsősorban az állatok törzskönyvezése és ez—

által bőtejelő egyedek kitenyésztése.

A vármegyei szarvasmarhatenyésztő egyesületek ezévi február hó l-i összeírása szerint a törzskönyvezett tehénlétszám (ura- dalmi és népies együtt) 28.730 volt. Ha eh—

hez még hozzávesszük a nem törzskönyve-

zett, de ellenőrzés alatt álló tehénlétszámot,

akkor az ellenőrzött tehenek száma 39.852-re emelkedik, mely hazánk tehén- létszámának azonban csak kereken 4%-át teszi.

A mennyiségi termelés fokozása mellett a tej minőségi ellenőrzése is hozzájárul tej—

termelésünk szintjének emeléséhez. Az el—

lenőrzés, amelyet az ország különböző ré—

szein székelő vegyvizsgáló állomások végez- nek, egyelőre csak a tej kémiai összetételére és a hamisítás, megállapítására szorítkozik az élelmiszerrend—észeti törvények alapján.

E vizsgálatoknál legfontosabb szerepet a zsírtartalom megállapítása játszik. A tej minőségi értékelésénél az első lépés az egyes vidékeken már bevezetett zsírtartalom szerinti fizetés, melynek kihatása a tejter—

melésre elsőrendű fontosságú. Míg a régebbi rendelkezések a tej minimális zsírtartalmát 3'3%—ban állapították meg, addig ma már lehetségessé vált a tej zsírtartalmát 3'6%- ban minimálni. 1937-ben a feldolgozási célra'aeladott ipari tej átlagos zsírtartalma a Tejtermelők Országos Szövetségének jelen- tése szerint 3'67% volt.

A tej minős—égének ipari szempontból való további javítása céljából feltétlenül szükséges a tej bakteriológiai állapotának, a frissességnek az ellenőrzése is ésa tejnek ez alapon való fizetése, mert bár a tej fris- sességi állapotára statisztikai adatok még nem állanak rendelkezésre, annyi máris megállapítható, hogy .a tej e tekintetben, különösen a nyári hónapokban sok kívánni valót hagy maga után.

Tejiparunk jelenlegi állapota.

Az előbbi fejezetben láttuk, hogy hazánk tejtermelésének kereken egyharmadrésze kerül kereskedelmi forgalomba, akár köz—

(4)

6. Szám

—736——V 1939

vetlen fogyasztás, akár tejtermékke' való fel- dolgozás útján. Ezek a mennyiségek termé—

3zetesen nem jutnak teljes egészükben az ipari üzemekbe, hanem egy részük közvet—

lenül a termelőtől kerül .a fogyasztóhoz, mint fogyasztási tej, vagy pedig .a gazdaság üzemében feldolgozott tejtermék formájá- ban jut apiacra. így tehát az üzemekbe be- szállított t—ejmennyiség nem fedi az ipari fel- dolgozásra, illetőleg kereskedelmi forga- lomba kerülő összes mennyiségeket, hanem

annak mintegy 75—90%'—át teszi.

Az üzemekbe beszállított és feldolgo—

zásra került tejmennyiség megoszlását fel—

dolgozási ágak szerint 1927-ig visszamenő—

leg a 2. sz. táblázat adatai tüntetik fel.

2. Az üzemekbe szállított tehéntej mennyisége (a gazdaságokban feldolgozott tej nélkül)

az 1927—1937. években.

Az üzemekbe beszállított

tejből került

' te' . ,

.. feat? 16.23; Jaa...

millió litertej

1927 2169 1194 736 179 08

1928 2500 1367 903 21'4 12

1929 2789 1467 1056 24'1 13

1930 3102 1441 1418 216 16

1931 3112 13341 1502 23'4 1'8

1932 3033 1192 1582 238 15

1933 3301 1016 2019 25'1 13

1934 355'1 1076 2168 243 2'0

1935 334'1 107'5 1977 251 28

1936 3935 1266 2400 27 '9 3-7

1937 445'8 136'4 2763

296 33 .

A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az üzemekben feldol- gozott tej mennyisége fokozatosan emelke- dik és 1937—ben több mint kétszerese az 1927. évinek. A fogyasztási tej az évek fo- lyamán alig mutat eltérést, a vajkészítésre kerülő mennyiségek ellenben 1937-ig a négyszeresükre, a sajttá feldolgozott tej több mint a felével, az egyéb termékek készíté- sére szánt mennyiségek pedig szintén négy—

szeresükre emelkedtek. Mindezek hazánk tejiparának határozott fejlődéséről tesznek

tanuságot. ' . '

A tej mennyiségének most említett foko—

zatos növekedésével természetesen az üze- mek fejlődése i.s'lép—ést tartott, részben azok megfelelő átalakításával, részben pedig újabb, modernebb üzemek létesítése útján.

Ha a tejüzemeknek a 3. sz. táblázatban feltüntetett adatait nézzük, e téren is hatá—

3. A tejüzemek és az üzemekben foglalkoztatott munkások száma az 1927—1937. években.

Gyüjtő- Feldol— ;: Az üzemi alkalmazottak

, telepekés gozó ;, g .. .. ). %

Ev főlozőál- üze- § % száma ! k O Z "1 _] __ . x lomások mek ., $ össze- . ! %% §

% a 5.0 sen férfi , § § 5

1927 1.088 479 1.567 4.309 3.049 1.260 1.767 1928 1.154 697 1.851 4.718 3.338 1.380 2.029 1929 1.283 711 1.994 5.325 3.788 1.537 2.141 1930 * 1.227 756 1.983 4.945! 3.569 1.376 2.155—

1931 1.333 . 784 2.117 4.995 3.654 1.34112272 1932 1.317 * 738 2.055 4.718 3.487 1.23112268 1933 1.320 731 2.051 4.787 3.613 1.174 2.274 1934 1.380 759 2.139 4.957 3.784 1.173 2.385 1935 1.433 815 2.248 5.130 3.913 1.217 2.478 1936 1.661 770 2.431 5.900 4.548 1.352 2.704 1937 1.924 717 2.641 6.057 4.617 1.440 2.941

rozott fejlődésről beszélhetünk. amennyiben

az 1927. évi állapothoz képest a ,gYüjtőtele—

pek és fölözőállomások száma 77%—kal, a

feldolgozó üzemek—é pedig 50%-kal-'emelke-

dett. ' '

A feldolgozó üzem-ek számának növeke- désével kapcsolatban arányosan emelkedett természetesen az üzemekben foglalkoztatott szakmunkások és munkások száma is.

Az üzemek műszaki berendezésére vo- natkozó statisztikai adatok, bár nagyon hé- zagosak és kiegészítésre szorulnak, e téren is javulásról tesznek tanuságot (1. a 4. sz.

táblázatot). Az évek folyamán emelkedik a 4. A tejüzemek műszaki berendezése

az 1927—1937. években.

G_őz— Hűtő- Pasz— Fölöző Vajké- Hűtő— Túrókészítö—

házat;—

ellátott üzemek száma

1927 . 598 126 767 87 94 6

1928 77 751 181 595 124 114" ' 11 1929 78 793 205 1.035 128 1111" 13 1930 90 725 212 1.080 144 129 * . 12 1931 88 725 258 1.305 154 138 11 1932 91 640 220 1.318 140 112 7 1933 85 649 332 1.418 141 129 14 1934 95 700 861 1.544 * 157 . 151 l 12 1935 94 764 413 1.602 ' 150 135 11 1936 98 889 425 1.823 158 133 t 16 1937 98 [1.011 459 2.045 152 130 ; 19

gőzfejl'esztővel és hűtőgréppel, továbbá a nasztőrrel felszerelt üzemek száma. A vaj—

készítés előretörése a fölözőgépek számának nagymérvű emelkedésében is kifejezéSre jut.

Örvendetesen (szaporodott .a hűtőkamrával felszerelt'üzem-ek száma, ami a termék mi- nőségének javításában fontos tényező.

(5)

-——78,7 ——

6. szám

Az UZEMEK mfunanuan 1921—1931.

500 millió liter m.nnó mea - 500

4 00 l—v00

300 I3 OO

, §

?

' %

§

?

%

%

, %

1921 1928 1929

200 4200

400 — l400

O

" St. 51 1939

T ejgazdaságunk általános helyzetében az 1927 utáni évek eredményeit tekintve az üzemekben feldolgozott tej mennyiségét és az üzemek számának növekedését illetően is lassú és gyakori visszaesésekkel súlyosbi- tott, de mégis határozott fejlődés mutatko—

zik- ,, , , !, _

A tejipar általános helyzete után vegyük szemügyre az egyes ipari ágazatoknak hely- zetét. Az üzemeinkben előállított tejtermé- kek alapján, tejiparunk három'részre tago- zódik. Meg kell különböztetnünk: városi tcjellátást, vajipart és sajtípart. Tejiparunk jelenlegi helyzetét is ezeken az ágazatokon.

keresztül ismerhetjük meg a legjobban.

Tejiparunk ágazatai.

a) Városi tejellátás.

A városi tejellátás szolgálatában álló üzemek legfőképen a fogyasztás céljaira

szolgáló tej kezelésével (tisztítás, pasztőrö-

zés, hűtés, kannázás vagy palackozás) fog- lalkoznak. Bármilyen célszerű lenne, hogy az üzemek csak a városi tejellátás munkakö- rébe tartozó teendőkkel foglalkoznának, kénytelenek a fogyasztási ingadozások ki- egyensúlyozására a városi tejellátás foga—

lomkörébe szigorúan nem sorozható tej-

ipari tevékenységet is folytatni. így .a városi

tejüzemek nagyrésze kénytelen vaj— és sajt- készítésre is berendezkedni.

Városi tejellátásról, hazai viszonyaink között a szó szoros értelmében csak Buda—

pest—en beszélhetünk, mert ha vannak is a nagyobb vidéki városokban városi tejellátó

üzemek, ezek forgalma a város lakosságá—

hoz viszonyítva oly-an elenyészően csekély,;

hogy tulajdonképeni városi tejellátásról ezeknél nincs is szó. Míg Budapesten a vá—

ros tejellátása a legnagyobb százalékban a tejellátó üzemeken keresztül történik, addig vidéken ezt a szerepet a környékbeli gazdák töltik be olymódon, hogy e fogyasztóközön- séget közvetlenül látják el tejjel.

Budapest tej—ellátásában 14 városi üzem vesz részt, melyeknek forgalmát 1927—ig visszamenőleg az 5. sz. táblázat adatai tün—

tetik fel.

5. A budapesti tejüzemek forgalma az 1927—1937. években.

, , _ E b b 6 l

- Beerkezett aims te; forgalomba feldolgozásra

Ev mennylsege került került

millió liter 0 ——

/o - b a n

1927 1066 880 120

1928 117'8 89'3 107

1929 1269 88'8 112

1930 1261 83'7 16'3

1931 1139 851 149

1932 106"? 806 19'4

1983 984 722 27'8

1934 998 723 27"?

1935 95'3 71'5 28'5

1936 1154 770 230

1937 1192 79'5 20'5

Az üzemekbe érkezett édes tej mennyi- sége az adatok szerint az utóbbi években állandó emelkedést mutat és az 1937. évi- nél csak az 1929—1930. években volt na—

gyobb beszállítás. Az üzemek által forgial-z mazott tej mennyiségénél 1933—ban erős visszaesés jelentkezett és ezután csak 1937- ben közelítettük meg a régi forgalmat. En- nek meg—felelően ezekben az években az üze—

mek által ipari célra feldolgozott tej száza- léka túlságosan magas, ez a körülmény az üzemek r—entabilitását erősen csökkentette.

A vállalatok napi maximális kapacitása 8 ezer és 200 ezer liter között váltakozik. Az üzemek egy részének technikai berendezése, sajnos, ma még nem áll azon a szinten, ame—

lyen állnia kellene és így azok nagy része korszerűsítésre szorul. A tejnek az átvétele még mindig kannaszám történik és így a ma már általánosan elterjedt és használt tejmérlegek iizemeinkben szintén ismeretle-V nek. A pasztőrözés, kevés dicséretre méltó kivételtől eltekintve, a régi elavult motollás (dán) pnsztőrökben történik, melyek pasz—, tőrözési hatásfoka nem kielégítő. Kifeje—

zésre jut ez a tejminták bakteriológiai vizs—*

(6)

_ 6. szám

gálatánál is, mennyiben a megvizsgált tej-

minták nagy része (1933-ban 50%) kifogás

alá esik. Igaz ugyan, hogy a külföldön ál—

talánosan elterjedt modern perehevítők tej- termelési viszonyaink között, sajnos, még nem igen használhatók. A nagy százalék- ban befutó savanykás tej ezekben a pasz- tőrökben csak nehezen hevíthető; bizonyos mértékben érthető tehát, hogy üzemeink az újabb rendszerű pasztőröző berendezésektől idegenkednek. A tejnek a hűtése, tekintettel arra, hogy a zárt rendszerben való tejkeze—

lésre még nem vagyunk berendezkedve, csörgedező hűtökön történik. A pasztőrözött tej túlsúlyban mint kanna—tej kerül forga- lomba és így az üzemekben, kivéve a legnagyobbakat, modern, higiénikus pa—

lackozó-telepek ugyancsak nem találhatók.

Amint említettük, a városi tejellátó üze—

mek a fogyasztási tej kikészítésén kívül tej—

termék-ek előállításával is foglalkoznak, amelyeket természetük szerint két csoportra oszthatunk. Az első csoportba tartoznak azok, melyek a városi tejellátás velejárói, mint a yoghurt, tejfel, tejszín, kakaós-tej, tejszínsajt és étkezési túró. A második cso- portba pedig a vaj, a különféle sajtfélesé- gek, ipari túró stb., melyeket az üzem csak kényszerűségből készít, a fogyasztásra nem kerülő tej értékesítéséne. A 6. sz. táblázat

6. A városi te ellátó üzemekben előállított tejterméke az 1927—1937. években.

Jog- Gyer-_ Cukor.- Ka— Fo— Tej- Étkezési

É. menetet? ki.? ezt; zza-f: ....

ezer palack ezer liter m.-mázsa

1927 2.500 45 5 3.700 14300.

1928 2.800 35 4 4.600 127 26.600 1929 2.900 24 5 1.600 136 29.000 1930' 2.500 20 20! —— 1.600 161 25.200 1981 1.800 22 7 2.700 2.000 132 26.100 1932 1.300 16 4 1.500 2.000 110 27.200 1988 900 9 2 200 2.000 212 30.700 1934 1.000 7 2 900 1.900 382 22.700 1935 1.500 5 1 1.100 2.500 661 27.900 1936 1.300 9 1 1.000 3.900 263 31.400 1937 1 500 11 3 1.000 4.600 216 31.400

adatai az üzemekben előállított és a városi tejellátá-ssal összefüggő termékek mennyisé- gét tüntetik fel.

Ezek szerint az üzemekben gyártott tej- termékféleségek közül a yoghurt, a gyer—

mek- és a cukorbetegek részére készített tej, továbbá a kakaós-tej mennyisége visszaesést mutat, viszont a tejszínsajt és az étkezési túró mennyisége határozottan emelkedik.

—738—— 1939

Az egyes évek ingadozásai arra mutatnak, hogy főleg az idénycikkeknél jelentősek a változások; ezeknek forgalmát ugyanis külső körülmények is erősen befolyásolják.

A táblázatban természetesen nem szere- pelnek a városi tejellátó üzemekben készí- tett vaj, sajt és egyéb, a városi tejellátáshoz szorosan nem tartozó tejtermékek, bár az üzemek nagy része (a budapesti üzemek

közül 11) márkázási jogosultsággal is ren—

delkezik. Az 1932. évi adatok szerint a buda—

pesti üzemek az országban termelt vajnak

18'7%át, a pogácsasajtnak 7'8%—át és a ka- zeinnek 50495 -át gyártották.

A városi tejellátó üzemek fontos tevé—

kenysége a tej kikészítésén kívül a tej el- osztása és forgalmazása is, ez részint az üze- mek által fenntartott fiókokban, részint élelmiszerüzletekben történik.

A Székesfővárosi Vegyészeti és Élelmi—

szei-vizsgáló Intézet adatgyüjtése szerint 1937—ben a főváros tejforgalma akövetkező- képen alakult:

Afiókokban forgalmazott napi tej—

mennyiség összesen ... 73.000 liter A fiókok száma ... 776 1 fiók átlagos napi forgalma ... 95 liter Aliókokban forgalmazott tejmennyiség

az összes tejnek ... 38'20/o-a Az üzletekben forgalmazott tej mennyi-

sége napi ... 118000 liter Tejeladással foglalkozó üzletek száma kb. 3.600 1 üzlet átlagos napi forgalma ... 33 liter Az üzletekben eladott tejmennyiség az

összes tejnek ... 61'80/0-a.

Amint ezen adatokból kitűnik, a fo—

gyasztási tejnek nagyobb része a célnak ke- vésbbé megfelelő élelmiszerüzletekben kerül eladásra, a legtöbb esetben higién—ikusnak egyáltalán nem mondható körülmények kö- zött. A fiókok forgalma túlságosan kicsi, ezért az elosztás irracionális, mely a tej-

elosztás költségeit (eltekintve az üzemek ál-

tal nyujtott illegális kedvezményektől) tete- mesen megnöveli.

b) Vajipar.

Az üzemekbe szállított tej felhasznála—

sát feltüntető adatok szerint 1937-ben (a gazdaságban feldolgozott mennyiségeket nem' számítva) 276 millió liter tej fölözésre, azaz vajke'szítésre került.

A vajkészítő üzemek nagy mennyiségű tej feldolgozása esetén, ha a sovány tejet nem tudják teljes egészében a gazdáknak visszaadni, rendszerint a soványtej értékesí—

(7)

6. szám — 739 — 1939_

tésére is berendezkednek. Ezért a vajgyár-

tás természetes melléküzeme legegyszerűbb AZ ÚZEMEK VM' ÉS SMTTERMELÉSE ,

esetben a túróüzem, ritkábban a kazein-, 1927—1931.

tejpor- és tejcukorüzem. Ennek figyelembe- 420 emu m.. 120

vételével, a vajtermelésünk fejlődését érzé— ?

keltető 7. sz. táblázatban egyúttal az emlí- 100 fm 7_/ 400

'I. Vajtermelő és más nagyobb üzemekben 50 Isail /_

előállított tejtermékek az 1927—1937. években. /

. Ipari- (p'o-

, V a j gáísáííifj) Kazein Tejpor Tejcukor 60

ÉV túró

e z e r k i l o g r a m m 40 7

1927 2.700 3.300 290 69 20,

1928 3.300 3.800 240 —— 50

1929 4.100 4.700 370 _ 7-1

1930 5.600 5.200 470 27 0 I

1931 5.800 3.200 86 _ 2-4 "" "" ""

1932 6.200 3.400 29 —— 2'0 uns: ma.

1933 8.200 3.900 72 —— 30

1934 9.400 8.200 59 —— --— , .. , . ,

1935 8.200 3500 93 _ __ segek rohamos novekedese mlatt nagyre- 1936 10.000 4.700 230 127 — szük túlzsúfolt, miértis további kiépítésük

1937 11300 4-500 190 211 69 indokolt. A tejszínnek .az átvétele súly- és

tett melléküzemekben gyártott termékek termelési adatai is szerepelnek.

Adataink 1927 után vajiparunk fokoza- tos, sőt néha rohamos fejlődését mutatják.

Vajtermelésünk ezen idő alatt több mint

300% -kal növekedett.

A vajgyártással kapcsolatos túró_ és ka- zeiniparunk a kereslet és kínálat törvényei szerint több—kevesebb ingadozást mutat, de az évek folyamán lényeges változást nem szenvedett. Számot alig tévő tejcukor-gyár—

tásunk hasonlóképen alakult. Egyes üze- mek az utóbbi években a vajgyártással kap- csolatban tejport is állítottak elő. Itt említ—

jük meg, hogy egyik vajgyártó üzemünk a

soványtej értékesítésére galalith (tejkő) ke'—

szítés—éne is berendezkedett. Az előállított fél—

termék további megmunkálása egy munka—

menetben ugyanitt történik. A gyártott ter—

mékek (gombok, csatok, stb.) nemcsak bel- földi piacon találnak veVőt, hanem kis mennyiségben külföldre is eljutnak.

A termelt vajmennyiség nagyrésze a

Tejtermékek m. kir. Ellenőrző Állomása

felügyelete alá tartozó ú. n. márkázó üze- mekben készül. A márkázási jogosultsággal rendelkező üzemek száma jelenleg 50. Eze- ken kívül természetesen majd minden üzem foglalkozik kisebb-nagyobb mértékben vaj—

készítéssel.

Vajelőállító üzemeink technikai beren- dezése általában megfelel a követelmények—

nek. bár a feldolgozásra kerülő tejmennyi—

zsíregység alapján történik, tehát e téren bizonyos fokú minőségszerinti értékelés már tapasztalható. A vajnak legnagyobb ré—

sze a márkázó üzemekben kivétel nélkül

— pasztőrözött és kultúrával érlelt tejszín- ből készül. A tejszín pasztőrözése a városi tejellátással kapcsolatban már említett motol- lás pa sztőrökbven történik; a pasztőrözési ha- tásfok sajnos itt sem tekinthető kielégítő- nek. Hazai üzzemieinkben is indokolt volna a zárt rendszerben, a külföldön; nagyon jól bevált dobpasztőrökb—en való hevítés. A kő—

pülés ma már általánosan az ü. n. köpülő- gyúrókban történik és csak kisebb üzemek- ben találkozunk elvétve olyan berendezés- sel, amelynél a kiköpült vajat gyúróasztalon gyúrják.

A vajmárkázó üzemekben készült ter- mék minősége a rendszeres ellenőrzés kö- vetkeztében állandóan javul és mindinkább felveszi a versenyt a jobb külföldi export—

vajjal is. A belföldi fogyasztásra készült és márkajeggyel el nem látott vajunk minő—

sége azonban, különösen tartósság szem- pontjából, sok kívánni valót hagy maga után. Ennek oka inemcs—ak [a készítésben.

hanem a nyersanyag még meg nem felelő minőségében is rejlik.

c) Sajtipar.

A sajtkészítésre felhasznált tej mennyi- sége az 1937. évi statisztikai adatok alapján 29'6 millió liter. tehát jóval kevesebb, mint

(8)

6. .szám ————740— 1939 amennyi vajgyártásra jut. Ez a tejmennyi—

ség részben lágy-, részben félkemény- és keménysajtok készítésére szolgál.

A lágysajtok közül legelterjedtebbek a romadur- és a penészes sajtfe'leségek (roguefort, camembert), továbbá az olasz

jellegű sajtok (bel paese, belle fleur); a fél-

k-emté—ny sajtok közül a trappista, az óvári

és az eidamihoz közel álló típusok, a ke- ménysajtok közül pedig az ementáli és a parmezán jellegű sajtok azok, amelyek fi- gyelmet érdemelnek. Ezek mellett különféle tetszetős elnevezéssel számos jellegnélkiili sajt is lát napvilágot, az egységes tipus ki- alakulását rendkívül megnehezítve.

A tulajdonképeni sajtipar mellett a sajt- ömlesztés technikájának tökéletesedése után jelentős ömlesztőipar is fejlődött ki hazánk- ban a sajtkészítő üzemek kebelén belül,

melynek célja a csak szépséghibával rendel- kező, vagy jellegnélküli, de egyébként jó-

minőségű slajtoknak piacképessé való átala-

kítása. Az ömlesztett sajt, mint doboz- vagy blok'ksajt kerül forgalomba.

A sajtipar keretébe tartozik a pogácsa- sajt készítése is, melynek nyersanyaga nagyrészt a vajüzemekben melléktermék—

ként nyert ipari túró.

Hazánk sajttermelését a 8. sz. táblázat adatai szemléltetik.

8. Sajtüzemekben előállított termékek az 1927—1937. években.

S a )" t Ömlesztett sajt

_ , _ Pogácsa

Ev lágy mlm kf'" ÖSZ' sajt doboz blokk

meny meny szesen

ezer kilogramm ezerdblezerkg

1927 240 1.150 500 1.890 160, —— ——

1928 120 1.560 550 2.280 170 690 40 1929 120 1.790 570 2.480 190 1.620 50 1930 170 1.540 570 2.280 170 1.850 20 1931 130 1.680 550 2.360 110 1.690 110 1932 130 1.720 540 2.890 110 1.560 60 1933 210 1.890 650 2.750 90 620 40 1934 150 1.940 610 2.700 100 640 180 1935 210 1.780 590 2.580 110 850 340 1936 180 1.990 680 2.850 120 900 380 1937 240 1.910 850 3.000 130 840 380

!

Sajtiparunk adatai az 1927 utáni eszten- dőkben nem nagy változást mutatnak, ezen a téren csak az utóbbi években jelentkezik valamelyes emelkedés. Ennek magyarázata főleg abban keresendő, hogy a hazánkban gyártott sajtf—éleség—ek jórésze nem export- minőségben készül s inkább csak a gyor-

mi , , M

sabb belföldi fogyasztásra alkalmasak. Sajt—

üzemeink így főleg a belföldi piac kielégí- tésére rendezkedtek be, melynek felvevő- képessége korlátolt.

A vajmárkázás mintájára .a sajtmárká- zás előkészítő munkálatai folyamatban vannak; .az ellenőrzés alatt álló üzemek száma jelenleg 26. Ezeken kívül sajtkészí—

téssel kisebb szövetkezeti és magánüzemek , is foglalkoznak,

Az üzemek berendezése hazai viszo—

nyaink között, néhány kivételtől eltekintve, még elég primitívnek mondható, bár a sajt- konyh—a gepi berendezése ősidőktől fogva alig változott. Az üsttej pasztőrözése és az érlelési technikának fejlődése révén a sajt-

üzemek berendezése is mindinkább bővül.—

Ennek hatására hazai nagyobb sajtkészítő üzemeink is, felismerve a pasztőrözött tej-

ből való sajtgyártás előnyeit, ugyancsak be—

rendezkednek az üsttej p*asztőrözesére, melynek eredményeképen ezekben az üze—

mekben a sajtok minősége örvendetes javu- lást mutat.

Belföldi fogyasztás.

A belföldi tej- és t—ejtermékfogyasztásra csak kevés és hiányos statisztikai adattal rendelkezünk. A legutolsó adatok szerint hazánk napi tejtermeléséből egy lakosra 0523 liter tej jut. Ha a termelt tejmennyi—.

ségből levonjuk. a borjúnevelésre, ipari fel- dolgozásra és exportra felhasznált, továbbá az elkallódott tejet, a napi átlag 0w43 liter.

Az 1930. évi adatok szerint a napi fogyasz- tási fejadag fejenkint 0-42 liter. Ugyanezen évben a vidék tejfogyasztása 22'9%—ka1 na—

gyobb volt, mint a fővárosban. * Budapesti viszonylatban már inkább rendelkezünk adatokkal. A székesfőváros tejfogyasztását az alábbi összeállítás adatai

szemléltetik: *

Fejenkinti

Ev és naponkintt tejfogyasztás l i t _e x'

1927 032

1928 ' 034

1929 036

1930 0555

1931 034

1932 030

1938 024

1934 024

1935 022

1986 029

1937 031

Ha fejenkinti tejfogya sztásunkat Összeha- sonlítjuk más államok tejfogyasztásával, il-

(9)

6. szám —— 741 _ 1939

A VM, 8th ÉS TEJKUNZERV KULKERESKEDELMI FORGALMA 1921—1939.

_ W

60 nem eleve GO

K1V11€1

so —— 50

!

40 90

A. __30 ; _ 30

20 /, ' 20

40 40 .

("

..az

*? Behozatal

%% ;; ;

O 19271923119233Ém193111932193313341935193319311933 O

SAJT _ ,

5 ezer a * ezen: 5

A , !

I 1

I

1 n

1

l

a

3 '. 3

1

k .

X Behozatal 1

l

!

2 'x A 2

§

3 . 1

x 1 1

1

1 '— 4 !

§

A !

x x

a!

o ***—TJLT—T—T— o

192719281929193919311932193319341935193619371938

TEJKBNZERV

3 sem a ezer tn 3

lhx Behozatai

2 R 2

[, xii

( xy

1 x

1

*, Kivite! ,

'1 !!! x— "

l

3._ v"A"'Kx

i/X ; xx

( Xr'xx xs.

0 On.—__ O

192719281929 1930 1931 19321933193419351936119371938

Magnan ,

letőlégf—wféjadagjával, sajnálattal kell megál—

lapítanunk, hOgy'la nyugat—európai országok

között az utolsó helyen állunk, bár pll Bu—

daápest tejrfogyasztását illetően az utóbbi években bizonyos javulás észlelhető.

A napi fejadag rendkívül alacsony volta

egyrészt a rossz gazdasági viszonyokban

(csökkent vásárló erő), másrészt a táplál-

kozási szokásokban és nem kis mértékben a tejtermékek nem megfelelő minőségében

rejlik. , '

(10)

6. szám —— 742 —— 1939

9. Külkereskedelmi forgalmunk tej- és tejtermékekben az 1927—1938. években.

Atermék megnevezése Egység 1927 1923 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 193711§§Év_

Te. Behozatal 1000 1.550 2.202 2.359 1.933 242 37 _ 3

!

_ _ _ _

3 Kivitel liter 1.237 337 293 325 1.027 13 1 _ _ _ _ _

Va' Behozatal lOOOkg 221 246 65 18 53 —— —— —— ——

J ' - ' ' Kivitel ,, 175 193 540 1.556 1.344 2.039 3.646 3.937 2.503 4.719 5.952 2.175

SH Behozatal 335 273 247 175 92 5 5 _ 2 1 0-3 _

J ' ' - ' Kivitel , 69 10 19 42 49 15 25 31 123 343 444 203

Behozatal ,, 04 1 2 4 4 4 3 4 8 1 ——

Tehéntú'ó 'iKiviiel ,, 1.132 625 725 791 335 499 415 5 254 49 10 0-3

. Behozatal 2 1 1 6 2 —— —- —— ——

Kazem- ' - Kivitel 312 330 234 503 342 15 12 ? ? 163 75 _

- . Behozatal ,, —— —— —— —— -- -—

Telfell teJSZinl Kivitel ,, 12 _ 1 2 2 113 634 37 — _ _ _

. Behozatal , 167 225 202 133 39 63 74 66 33 9 3 1

Telkonzefv' Kivitel ', 14 30 49 13 22 — 1 1 72 7! 49 129 95

l i 1 !

Külkereskedelmi forgalom.

Külkereskedelmi mérlegünk tej és tejter- mékekben örvendetes fejlődést mutat, mert

míg az előző évtizedben (lásd a 9. sz. táb-

lázatot) jelentős behozatalunk volt tejtermé- kekben, az utóbbi években az import egé- szen a minimumra redukálódott s csak olyan termékekre szorítkozott, amelyeket itthon nem gyártunk. De nemcsak a beho—

zatalt csökkentettük a minimumra, hanem egyes tejtermékekből jelentős kivitelünk is van. Különösen szembetűnő ez a vajnál, amelyből kivitelünk 10 év alatt a 33—szoro- sára emelkedett. Sajtban viszont a tíz év előttinek kereken hatszorosát szállítjuk kül—

földre.

A tejtermékek külkereskedelmének je—

lentőségét és fejlődését legszemléltetőbben talán a kiviteli többlet gyarapodása fejezi ki, melynek értéke:

1929-ben 300.000 P 1935—ben 4,019.897 P 1932-ben 4,166.622 ,, 1936-ban 8,246.283 ,, 1933-ban 5,152.620 ,, 1937-ben 10,771.357 ,, 1934—ben 3,053.864 .,

Legjelentősebb átvevőink: Németország és Anglia, melyeken kívül számítottunk Franciaország, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelonszág, Hollandia, Olaszország, Ro- mánia, Svájcxv Palesztina, Egyiptom és az

Egyesült Államok részére is.

*

Ha a bemutatott adatok alapján tej—

gazdaságunk jövő útjait kutatjuk, kétség—

telenül meg kell állapítanunk, hogy e té—

ren mégcsak a fejlődés kezdetén állunk.

Ha az utóbbi évek adatai haladásról tesz—

nek is tanuságot, még Csak kisebbik ré—

szét tettük meg annak az útnak, melynek;

befutása módunkban áll. Ha lépést aka—É l'unk tartani a külföld rohamosan haladó"

tejgazdasági kultúrájával és nem akarunk lemaradni abban a versenyben, amely a külföldi piacok megszerzésének és főleg megtartásának terén folyik, tejgazdaságunk fejlesztése és megfelelő átállítása el nem maradhat. Ezen a téren két feladat áll előttünk. Egyik a mennyiségi termelés fo—

kozása, a másik a tej és tejtermékeinlc mi—

nőségének javítása.

Teheneink átlagos évi tejtermelése, összehasonlítva más állattenyésztő orszá—

gok megfelelő termelési adataival, nem érte még el azt a fokot, amellyel meg sz.a—

bad elégednünk, Szarvasmarhalétszámunk ugyancsak nem felel meg az ország agrár- jellegének és ha nem is érhetjük el a tej—

gazdaság űzését—e predesztinált államok állatlétszámát, tehénállományunk növe- lésére kell törekednünk. Hia szarvas—

marhalétszámunkat csak a háború előtti szintre emeljük (1911—ben 1000 lélekre ju- tott 350 szarvasmarha, 1936-ban 195) és teheneink tejter'melvését csak évi 2.000 literre növeljük, tejtermelésünk végeredményben

csak 3.000 millió literre emelkednek, amikor

még egyáltalán nem értük el azt a nívót, mely fölé már nem juthatunk.

Tejtermelésünk növelésével termeszete—

sen elsősorban fokozni kellene belföldi fo- gyasztásunkat és növelni kivitelünket. A naponkinti és fejenkinti tejadag, megint

(11)

——743—-— ' 1939

A TEJ- ÉS TEJTERMÉKKIVITEL ÉRTÉKE 1928 É8193l.

% ezer oengoben

7 JUGOSZLÁVIA s. LENGYELORSZÁG 9 NAGY-BRITANNXA m NÉMETORSZÁG n OLASZORSZÁG 12. PALESZTINA x3 SVÁJC _

4— _

e AMERlKAI EGY, Am..

2 AUSZTRIA S.CSEH-SZLOVAKIA 4 EGYIP'TOM 5 FRANCIAORSZÁG o. GÖRUGORSZAG

M (611939

'csak külföldi példára hivatkozva, még

ugyancsak nem érte el a megfelelő állagot.

Ha. nem is számíthatunk olyan arányú hel—

földi fagyasztásra, mint amilyen mértékben egészen más életkörülmények és táplálko—

Yiszonyok között élő északi népek fo-

zt—ják az idetartozó termékeket, meg-

Vg

felelőépropagandával, intézkedésekkel, amint

erre már mások is rámutattak, továbbá a tej— és tejtermékek minőségének a javításá- . val a naponkinti és fejenkinti fogyasztás

lényegesen emelhető lenne. '

Úgy a termelés, mint a fogyasztás nö—

velése el nem képzelhető a minőségnek egyidejű javítása nélkül. Ezen a téren évek mulasztásai várnak orvoslásra.

A minőségi javítást legelsősorban a tej termelésénél és kezelésénél kell megkez-

deni. Óriási jelentőséggel bírna e tekintet-

bena — hazánk tejgazdasági szakférfiainak legjobbjai által —— már évek óta szorgalma- zott? tejgazdasági felügyelőségek felállítása, melyek Iconznlensi tevékenysége nagyot len- díthetne tejgazdaságunk jövendő fejlődé—

(12)

6. szám. _ , —744—

l939 sén. A tej minőség szerinti fizetése, a körzeti

beosztás (rajonírozás), a tejgyüjtés és szál- lítás racionalizálása, mind megoldásra váró kérdések, melyek nélkül igazi haladásról, tejgazdasági kultúráról nem is beszél- hetünk.

Ugyanezt mondhatjuk teji'plarunk mai helyzetéről is, mely ugyancsak minden tekin—

tetben reformokat Vár. Bár kivitelünk, amint azt láthattuk, az utóbbi évek folya—

mán örvendetesen megnövekedett, nem szabad elfelejtenünk, hogy ez az ered- mény csak jelentős exporttámogatás út—

ján volt elérhető, mely az államház- tartás megterhelését jelenti. Az üzemi munka gazdaságosabbá tételével, a minő- ség javításával az üzemeknek támogatás nélkül is meg kell állaniok a saját lábukon (habár ez jelenleg egyes tejtermékeknél még nehézségekbe ütközik), mert csak így

lehet egészség-es tejgazdaságról és cxportról beszélni.

Amennyiben tejgazdasági életünknek egészséges alapjai mind termelési, mind tej—

ipari vonatkozásban megteremtődnek, akkor tejgazdaságunk hatalmas fejődés előtt fog állani.

IRODALOM.

Pirkner: Magyarország föld'mivelése. Budapest, 1896.

Gratz O.: A magyar tejgazdaság története, Magyar- óvár, 1938.

Pazár G.: Tejtermelésünk helyzete európai viszony- latban. T. 0. Sz. melléklete az 1937. évi ILI. sz.

körlevélhez.

Soltg E.: Budapest tejellátása. Statisztikai Közl.

86. k. 1. sz.

Szöllősy Z.: Magyarország tejipara és tejgazdasága.

Magyar Statisztikai Szemle 1932. 10. sz.

Illyefalvi 1. L.: Piackutatási munkálatok.

Statisztikai Közl. 1939. 84. 3—4. sz.

Magyar Statisztikai Évkönyv 1927—1937. évi kötetei.

Tejgazdasági Zsebnaptár 1937—1939.

A Tejtermelők Orsz. (Szöv. beszámoló jelentése.

1937. . , ,

Csrszar Jozsef.

I—Il.

Keményítőgyártás.

Keményítőiparunknak kisiparból nagy- iparrá való kifejlődése a mult század utolsó negyedére esik, Első nagyipari ke- ményítőgyáraink 1880 körül létesültek.

Az 18819——96 közötti években 10 új kemé—

nyítőgyárat helyeztek üzembe, s 1898—ban a termelés értéke már 8,900.000 ar. koro- nát ért el. Az ipar fejlődése tovább folyta- tódott, új, nagyrészt burgonyalke'ményrítő- gyárak üzembehelyezés-ével 1906—ban a termelés értéke már 14,400.000 ar. koro- nára emelkedett, amely színvonal kisebb ingadozástól eltekintve 1913-ig változat- lan maradt. A keményítőipari vállalatok száma ekkor 28 volt. A termelt keményítő mennyisége az ország szükségletét ötszö- rösen haladta meg, így a mezőgazdasági iparnak egyik legjelentősebb kivitelre dol- gozó ága volt.

Magyarország megcsonkításával a ke—

ményítőgyáraink nagyrészét elvesztettük, a háború alatt pedig a gyárak egyrésze beszüntette működését vagy végleg meg—

szűnt. 1920—ban a csonkaország területén három burgonya- és két búzakeményítő- gyár volt. Az ipari fellendülés alatt — 1920—28 között —— 11 új keményítőgyár kezdte meg működését, amelyek termelő- képessége a belföldi szükségletet messze túlhaladta. 1938-ban a'F'elvidék egy részé—

nek visszacsatolása folytán keményítő- gyáraink száma néggyel ismét szaporodott.

Keményitőgyáraink túlnyomó több- sége a fogyasztópiacokhoz közelebb eső és belterjesebb gazdálkodást folytató nyu—

gati országré—szeken települt.

Keményítőiparunk fől nyersanyagai a burgonya és búzaliszt, kisebb jelentőségű a tengeri és a rizs. Az egyes nyersanya—

gokból kitermelt keményítőmennyiség évenkin't nagy ingadozást multat, ami a nyersanyagok terméseredménye, illetőleg azok ára tekintetében mutatkozó nagy el'—

térések következménye.

!. A keményítőgyárak termelése az 1928—1937. években.

A termelt

Év burgonya-l búza— ! tengeri— * rizs-

keményítő mennyisége métermázsában

1928 67.623 26.597 2.520 3.012 1929 54.336 28.652 2.095 2.688 1930 51.823 29.888 750 2.313 1931 26.517 82.801 1.625 3.287 1932 33.086 28.231 2.630 1.579 1983 58.018 27.556 5.616 1.718

1934 54.924 38.625 1.196

1935 42.035 35.585 708 [ 1.787 1986 71.490 30.475 1.256 1.751 1987 91.859 22.128 14.660 ; 1.534

A feldolgozott nyersanyag mennyisé- gét, a termelt keményítő mennyisége alap-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

resletnek ezt az új irányzatát követni, mert mint később ugyancsak látni fogjuk, mult évi csemegeszőlt'ítermelt'tsünk még távolról sem volt elegendő a mutatkozó

csoportban emelkedett, ami világosan mutatja, hogy a több fogyasztás igénye általános. Ezek az adatok éppen ezért arra is utalnak, hogy e cikkek ára továbbra is magas, hiszen

hogy a szövetkezeti ipar jelenleg még nem képes arra, hogy a lakosság kisipari igényeit teljesen kielégítse, bár fejlettebb technológiával, termelési módszerekkel és

Az iparág termelésében egyre na- gyobb súlyt képvisel a papírfeldolgozó ipar termelése: aránya 1949—től 1959-ig több, mint ötszörösére nőtt.. (Lásd

Azokban a megyékben, amelyekben magas volt az igázott tehenek aránya, az egy tehénre jutó felvásárolt tej évi mennyisége még a 800 litert sem érte el. Kivétel Komárom megye,

Itt számos módszertani probléma merül fel, amelyek megoldásának nagy gyakorlati fontossága van, mert ezeknek a módszertani problémáknak ilyen vagy olyan megoldása

ban az AERO rendszer.! amely elsődlegesen az 1980—as népszámlálás editálási igényeit vette figyelembe, de más adatfelvételek kvalitatív adatainak ellenőrzésére és

házkodásnál és a közlekedési kiadásoknál volt indokolt a módosítás, mivel ott a fiatalok és az idősek között nincs akkora különbség a ruházkodásban, mint nálunk,