A hazai tejtermelés és tejfelvásárlás

A HAZA! TEJTERMELÉS ÉS TEJFELVÁSÁRLÁS

DR. LÁSZLÓ LAJOSNÉ

Az állati termékek közül a tehéntej az egyik legjelentősebb élelmiszer és élelmiszeripari nyersanyag. Összetételénél fogva nélkülözhetetlen gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt, mivel a fejlődéshez és a létfenntartáshoz szükségesi biológiailag értékes fehérjéket, fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartal-—

maz; könnyen emészthető táplálék. Fehérjéje létfontosságú aminosavakat, zsírja jelentős mennyiségben A és D vitamint, továbbá linolt és linolénsavat, a csont—

képzéshez és .a fehérjekihasználáshoz nélkülözhetetlen meszet és foszforsavas sókat és egyéb fontos vitaminokat (El, BZ, Bf,- stb.), továbbá változó mennyiségben baktériumellenes hatóanyagokat is tartalmaz. A tejben levő bizonyos aminosavak, vitaminok és egyéb hatóanyagok adják a ,,tejbioszt", vagyis a tejnek azt a tulaj—

donságát, amellyel a magasabbrendű szervezet fejlődését biztosítja. A tej bioló—

giai értékét a tejelő állat megfelelő takarxnányozásával fokozhatjuk. Végül igen fontos megemlíteni azt is, hogy a tej magas kalóriatartalmú, olcsó táplálék. A teljes tej 680, a sovány tej 380 kalóriaértékű. Egy liter tej fél kilogramm sovány hússal vagy 8 tojással, vagy 1,4 kilogramm almával stb. egyenértékű. A tej útján azonban a felsoroltak mindegyikénél olcsóbban juthatunk azonos értékű táp-r anyaghoz.

Mindezekből következik, hogy a tejtermelés, illetve annak növelése a mező- gazdaság egyik legfontosabb feladata.

A szarvasmarha—állomány számszerű és minőségi fejlesztésével egyidőben a tehenek tejhozamának növelése nagy feladatot jelentett és jelent ma is a mező-—

gazdasági szakembereknek. A problémát korábban a fajta helyes megválasztásáVal próbálták megoldani. Mint ismeretes, a múlt század végén Magyarországon a szarvasmarha-állománynak több, mint 90 százalékát a főként igavonásra használt

magyar szürke fajta tette ki. A mezőgazdasági gépek elterjedésével szerepük ,;

egyre csökkent, és a növekvő tej— és hússzükséglet a nagyobb tej- és hústerme—

lésű, de még igavonásra is jól felhasználható, vegyes hasznosítású magyar tarka tehenek számának növelését tette szükségessé. A Központi Statisztikai Hivatal által 1957 októberében végzett reprezentatív megfigyelés adatai szerint a tehén—

állomány döntő többségét —— több mint 86 százalékát —— a magyar tarka tehenek tették ki, és a magyar szürke tehenek száma nem érte el az állomány 6 százalé- kát sem. A magyar szürke tehenekhez hasonlóan nem volt nagyobb jelentőségük a borzderes és egyéb fajta teheneknek sem.

A Magyarországon jelenleg legelterjedtebb és a hazai viszonyok között igen jól bevált magyar tarka fajta egyéb hasznos tulajdonságai (jó takarmányértékesító, gyors fejlődőképességű, edzett, kevésbé igényes stb.) mellett jó tejelő is. Rend

DR. LÁSZLÓNÉ: TEJTERMELÉS ES TEJFELVASARLÁS 385

szeres kiválasztással, párosítással és különösen jobb takarmányozással és ápolás—

sal évi 3000—3500 literes átlag is könnyen elérhető. Emellett tömegesen talál- hatók kitűnő, átlagon felüli vérvonalak, amelyek világviszonylatban'is kimagas—

lók. Ilyen volt például a világrekorder ,,Dáma" évi 19 664 kilogramm tejjel, vagy a ,,Basa", amely legjobb laktációjában 365 nap alatt 16 704 kilogramm tejet ter—

melt stb. Ma is vannak (a herceghalmi, a magyaróvári stb. gazdaságban) kiváló tejelőképességű teheneink. .

Az utóbbi néhány évben — ha nem is kielégítő módon —— évről évre nőtt a termelt és ennek következtében a felvásárolt tej mennyisége. A növekedés üteme nem volt egyenletes. A felvásárolt tej mennyisége az 1953. évi mélypontról las- san emelkedett, majd 1958—ban, 1959-ben és 1960—ban további emelkedés volt tapasztalható. A tejtermelés jelentős növekedése lehetővé tette, hogy 1960-ban több árutejet lehetett felvásárolni, mint 1952 óta bármelyik évben.

1. tábla

A tehénállomány és a tejfelvásárlás alakulása

Évi átlagos Felvásárolt tej Év tehénállomány mennyisége

(ezer darab) (ezer liter)

1952 ... 889 519 562

1953 ... 897 394 006

1954 ... 866 439 571

1955 ... 872 509 408

1956 ... 894 528 877

1957 ... 891 511 014

1958 ... 901 674 259

1959 ... 894 713 934

1960 ... 861 738 837

A javuló tenyésztői munka és a kisebb termelésű tehenek fokozott selejte—

zése következtében évről évre nőtt a tehenenkénti tejtermelés és kisebb ingado—

zásoktól eltekintve, 1952 óta fokozatosan emelkedett az egy tehénre jutó fel—

vásárolt tej mennyisége.

1. ábra. Az egy tehém'e jutó felvásárolt tej mennyisége

(liter) life/'

9 D 0

8170 W

700

aaa

500 —- x ' __

400 — "*

/ / / / / /

100 —— """

200'" __ _.

700 _ X _ _..1

a x V N -

7952 ! w; ! 7954 l 7955 ! 1956 ! 1957 I 7955 ! 7959 I 1950

386 m. mszm' mmm

Különösen jelentős az 1960. évi növekedés. Az évi átlagos tehénállománr

ugyanis egy év alatt 33 000 darabbal csökkent, ezzel szemben ugyanezen idő alatt a felvásárolt tej mennyisége kereken 25 millió literrel növekedett.

1958 óta a szocialista szektortól felvásárolt tej mennyisége növekedett,a ház—

táji, az egyéni és az egyéb gazdaságoktól viszont évről évre kevesebb tej kerül a felvásárló szervekhez. E csökkenésnek az a magyarázata, hogy a mezőgazda- ság szocialista átszervezése következtében ezek állománya csökkent:-A' temielő—

szövetkezetek viszont 1960—ban már több, mint háromszor annyi tejet adtak el, — mint 1958—ban főként azért, mert szarvasmarha—állományuk erősen megnöve—

kedett.

a.. tábla

A tejfelvásárlás alakulása szektorok szerint

Me zda- áz á i,

É Állami ságizgggneló— Hegytégi Összes V SaZdaöá-E szövet- és egyéb gazdaság

és vállalat kezetek gazdaságok

1958 ... - ... 173 859 57 211 443 189 674 259 1959 ... 188 098 110 559 415 277 713 934 1960 ... 204 104 199 857 334 876 738 837 Az 1960. évi felvásárlás

az 1959. évi százalé-

kában ... lOS,5 180,8 80,6 103,5

Az egyes szektorokban eltérők a tejfelvásárlási lehetőségek. Az állami gazda—

ságok —— a nagyüzem adta kedvező lehetőségek kihasználásával — az összes fel- vásárolt tej mennyiségének viszonylag igen nagy hányadát — mintegy 27—28 százalékát -—- adják. Ezzel szemben az évi átlagos tehénállományból 1960—ban mindössze 75 000 darab, az összes tehénállomány 8,7 százaléka volt az állami szek—

tor gondozásában. A termelőszövetkezetekben a nagyüzemi feltételek szintén adva vannak és számos jól működő szövetkezetben céltudatos tenyésztői munkáról is beszélhetünk, tejtermelésük azonban még nem kielégítő, alig jobb az, egyéni gazdaságokénál, és még messze elmarad az állami gazdaságoké mögött. Számos, főleg újonnan alakult termelőszövetkezetben ugyanis a tejtermelés alapvető köve- telményei ——- a megfelelő takarmányozás, elhelyezés és gondozás —— nincs biz- tosítva. Elsősorban tehát a tenyésztési feltételek megteremtése a feladat ezekben a gazdaságokban, és csak utána várható a tejtermelés fokozása.

3. tábla

Az egy tehénre jutó felvásárolt tej mennyiségének alakulása :

(liter)

. Mezőgazda— Háztáji,

ággá sági termelő— egyéni Összes

Év és max ami giant; WW"

liter

1958 ... 2385 1313 568 749

1959 ... 2531 1125 576 799

1960 ... 2732 1112 552 858

1960. évi felvásárlás az

1959. évi százalékában 107,9 98,8 95,8 107,4

!

maz—mama es mmvmm 337

Az átlagos tehénállomá'nyhoz viszonyítva a legkevesebb tejet a háztáji és egyéni gazdaságok adják a felvásárló szerveknek. Ez részben a nagy házifogyaszr tással, wa feleáleges tej és tejtermékek egy részének piacon történő értékesítésével és egyes helyeken a rosszabb tartási és takarmányozási viszonyokkal magyaráz-

ható.

A termelőszövetkezetek tehénállománya 1957 óta évről évre nőtt, ez a növe—*

kedés azonban csaknem teljes egészében a mezőgazdaság szocialista átszervezése következményeként a szektorok közötti átáramlásból eredt. Ugyanakkor az egy tehénre jutó évi tejfelvásárlás mennyisége 1958 óta állandóan csökkent.

2. ábra. Az átlagos tehénállomány és az egy tehénre jutó évi átlagos tejtermelés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban

%

560

540

520

500 * fyy fái/717!jafa'le,/fafwe/z'fr az 75754. e'W' száza/aíéaZan

280

___ [Hayes feáe'pá/hmá/z/j 260 az 7.954 áfísza'za/éíáúí/i

240 , 220

200

780 760 140 720

100

80

so' _

A 75754 ! 7955 5 7.955 ! 7957 ! 7.958 1 1959 ] 7.960

A tejtermelés csökkenése részben az új termelőszövetkezetek szervezéskori kedvezőtlen tenyésztési és tartási körülményeivel magyarázható, részben pedig azzal, hogy a termelőszövetkezetbe lépett egyéni gazdálkodók a jobban tejelő, fiatalabb teheneket háztáji gazdaságaikban megtartották, és az öregedő, számos esetben meddő teheneket vitték a termelőszövetkezetek közös gazdaságaiba. így a szövetkezetek közös állományának jelentős része nem alkalmas magasabb tej- hozamok elérésére.

A tejtermelést befolyásoló tényezők között szerepel a tehenek kora is. A ter- melés ugyanis kb. a 7—8 éves kor eléréséig — tehát a 4—6. borjúig —— megfelelő gondozás és takarmányozás mellett fokozatosan nő, az ezt követő időkben viszont lassan csökken. A tejtermelés azért is alacsony, mert jelenleg a tehenek nagy részét a tejtermelés szempontjából előnyös kor előtt már kiselejtezik. így nem érik el maximális tejelésüket, és a helyettük tenyésztésbe állított állomány —— fia—

tal kora miatt — még nem képes magasabb termelésre.

388 ; — ; m. mamwm

Azt a tényt, hogy a termelőszövetkezetek tehénállományának mlm; % ,

megfelelő, az is igazolja, hogy sok tehenet eelejteúek Az állami felvásárló mr—

vek az elmúlt évben a legtöbb tehenet a termelőszövetkezeti gazdaságoktál vágá—

rolták.

* 4. tábla

A felvásárolt tehenek számának alakulása szektorok szerint

(darab)

mez a-

Év széklgorrtlól 253333? sági termeló— Önzesm

szövetkeze- tokiói

1959 ... 9 603 112 383 29 803 721 986 1960 ... 18 119 132 217 73 507 150 336 1960. évi felvásárlás az

1959. évi százalékában 18837 ll7,6 24643 12532

!

1960—ban a felvásárolt tehenek száma 28 350 darabbal, több mint 23 százai lékkal haladta túl az 1959-ben felvásárolt tehenek számát. 1960—ban a felvásárolt

teheneknek közel felét a mezőgazdasági termelőszövetkezetek adták. Ez azt jelenti,

hogy a tenyésztés szempontjából kívánatos 12 százalékos selejtezés helyett az évi átlagos tehénállománynak 37,3 százalékát selejtezték ki a szövetkezetek. A nagy—-

méretű selejtezés — ha nem is ilyen mértékben — feltehető, hogy még tovább

folytatódik ez évben is, mivel az állomány termelési színvonala nem kielégítő.

A kistermelésű egyedek tartása nem gazdaságos. Az egy tehénre jutó tejtemnelés a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban az 1960—ban újorma'n alakult szövetkezetek rosszabb minőségű állománya következtében nem érte el az 1959. évi szintet sem, jóllehet, már az is nagyon alacsony volt: több mint 1300 literrel maradt el az állami gazdaságok egy tehénre jutó tejtemneléséből.

5. tábla

Az egy tehém'e jutó átlagos évi tejhozam (liter)

Mezőgazdasági

Év Állami gazdaság Égüísítgaí

gazdaságai

1954 ... 2744 1500

1955 ... ; ... 2792 1790 1 956 ... 29 1 0 1 770

% 1957 ... 3058 1 980

1 958 ... 3306 , 2380

1959 ... 3309 2160

1960 ... 3386 2030

Egyes országrészekben, illetve egyes megyékben az, egy tehénre jutó fel——

vásárolt tej mennyisége lényeges eltérést mutat: az 1960. évi felvásárlási ada—tok szerint a dunántúli megyék többségében 1000 liter fölött volt, míg az Alföldön csupán Szolnok megye ért el hasonló eredményt.. Hajdú—Bihar és Csoúgrád megye városaiban a magas piaci árak miatt szomlt háttérbe az állami felvásárlás; Az

mmm ES TMELVASARLAS 383;

állami tejfelvásárlás legalacsonyabb az északi megyékben, amelyekben a takar-

mányozási adottságok kevésbé megfelelők, az rpamdék miatt Viszont a piacokon

igen nagy mennyiséget lehet értékesíteni.

Az egy tehénre jutó felvásárolt tej mennyisége 1960-ban

Megye ther Megye Liter-

Országos átlag ... 841 Borsod—Abaúj-Zemplén ... 466

, Zala ... _ _, ., . . . . 631

Fejér ... Szabolcs—Szatmár . . . . , . . .! ... 647

Somogy ... Heves ... -. . . .— ... 689

Baranya ... ,_ . . . . ; Hajdú-Bihar . . . ; ... '... 768

Győr—Sopron Csongrád . . . -.

... 721 Komárom ... ; .; ... 1113 ,_ Veszprém ... mi... _775

A tejtermelést befolyásoló tényezők között feltétlenül említést érdemel a * tehenek igázása is. Egyes megyékben ugyanis rendszeresen használtak igavonásra

szarvasmarhát és ez hátrányosan befolyásolta a tehenektejtermelését A tergyész—

tői munka célja ezeken a vidékeken elsősorban nem a jól tejel9 egyedek, hanem az igavOnásra alkalmas tehenek kitenyésZtése volt. A mérSékélt mozg᧠tg, '

az. anyagcserétés ezzel a tejelválasztáStis fokozza. A könnyű és nem regdszeres

munkatehát nincs hátrányos hatással a tejtermelésre. Nehéz munka végzése ese—- tén azonban nemcsak a tej mennyisége csökken, hanem összetétele is lényegesen megvaltomk Az 1957 őszén a Központi Statisztikai Hivatal által végrehajtott reg- rezentatív megfigyelés adatai szerint az alábbimegyékben volt a legnagyobb az

igázás mértéke. _

.k,

A rendszeresen igázott tehenek száma a tehénállomány százalékában 1957—ben

Megye _ Százalék

Országosan ... 37,6 ' Szabolcs-Szatmár ... 69,6

Zala ... 69,6;

Vas ... 65,8

Hajdú—Bihar ... ' ... 63,8 - : —

Veszprém ... 60,2 ' !

Komárom , ... 44,9 _ , A / , Borsod Abaúj—Zemplen ... 41,2

Azokban a megyékben, amelyekben magas volt az igázott tehenek aránya, az egy tehénre jutó felvásárolt tej évi mennyisége még a 800 litert sem érte el.

Kivétel Komárom megye, ahol az állami gazdaságok nagyteljesitményű tehenei növelték a felvásárolható mennyiséget.

Az igázás jelentősége az elmúlt években jelentősen csökkent, és a mezőgazda—

ság szocialista átszervezése után elhanyagolható tényezővé válik: a nagyüzemi mezőgazdaságban ugyanis szarvasmarhát igavonásra nem alkalmaznak.

Az 1960. évi szélsőséges időjárás számos mezőgazdasági növény termésered—

menyét csökkentette, néhány megyében azonban szálastakarmányból nagyobb

mennyiséget termeltek az előző évinél. Ennek ellenére a tejtermelést csak kis—- 'mértékben sikerült emelni, mert a megyék többségében elsősorban a csalamádé

" — és silókukorica, valamint a zabosbükköny (vagyis a kevesebb fenérjét ado takar—_

rat-,;i s,; )

mányok) termésmennyisége emelkedett.

: 4 Statisztikai Szemle

3295

ll. MI!

A mmmmwa alakulása

(az nem evi termésmennyiség az; 193. évi százalékában)

M

egye

L

neem

Vörösh

ere

Zabos— es; suo-é.

, _ _ bnkkony !"ka

Országosan . . . . ... 93,8 82,0 90,7 121,4 Fejér ... lll,l 116,l 74,3 107,8

Somogy ... 115,1 136,4 ll7,l 105,3

Baranya ... 100,7 188,9 63,3 ] 10,9 Győr-Sopron ... 83,4 863 l28,5 l 20,l

Komárom . . . ... 98,S 9758 69,8 92,2

Szolnok ... 9 1,8 795 82,3 101,0

Borsod-Abaúj-Zomplén ( 81,2 58,0 l70,4 158,7 Szabolcs-S zatmár ... 10656 80,8 76,9 194,5 Heves ... — ... 80,4 41,2 49,8 1 8137 Csongrád ... _ , 843 683 166,6 ! 14,3

*A kifejezetten fehérjedús takarmányok (lucerna, vöröshere) -—*-— melyek a tei—

termelést legnagyobb mértékben képesek kedvező irányba befolyásolni— termés——

mennyisége csak kevés megyében (Fejér, Somogy, Baranya és Szabolcs) haladta.

meg 1980—ban az előző évi szintet. Ugyanezen megyékben —-— szabok-s megye ki- vételével —- volt a legmagasabb az egy tehenre jutó tejfelvásárlás is. Borsod Abaúj-Zemplén, Csongrád és Heves megyében —'— amelyekben az19§0 ér: egy tehénre jutó felvásárolt tej mennyisége még a 800 litert sem érte el -—-— a lucerna

és vöröshere termésmennyisége jóval alacsonyabb az előző évinél. ;

Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a tejtermelés megjavítása érde—

kében a megfelelő tenyésztői munka, az optimális tartásviszonyok biztosítása

mellett nagy gondot kell fordítani a takarmányozásra. Növelni kell a jó minőségű,

elsősorban a magasabb tejtermelési. biztosító takarmányok hozamát, jóllehet, egyes"

gazdaságokban még a megfelelő takarmánybázis biztosítása is megoldatlan.

Az eddigiekből kitűnik, hogy a termelt tej mennyisége -— ha nem is egyen-v

letesen és nem is minden szektorban --— az elmúlt években a felvásárolt tej meny-—

nyiségére vonatkozó adatok tanúsága szerint valamelyest emelkedett. Az ered--

mény kétségtelenül kedvező, de korántsem felel meg az egyre növekvő szükség—-

leteknek, különösen abban az esetben nem, ha a tejtermelés a továbbiakban az

1960. évi szinten marad, Vagy esetleg csak kismértékben nő.

Hazánkban a tejtermelés színvonala jelenleg még rendkívül alacsony. Ezt mu—

tatják a területegységre jutó szarvasmarhaállomány és tejtermelés adatai is.

7. tábla A száz hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarhaállomány

és tejtermelés 1959—ben néhány európai országban

Magyar- Cseh- Német '

Megnevezés Szövetségi Ausztria

ország sslovákla Köztársaság

Szarvasmarhaállomány ,

(darab) ... 28,0 56,8 84,4 55,8

*Tajtermelés (ezer liter) . * 26,8 _ 49,5 128,4 '67',6

Forrás: Az ,,Ustav pro technlcké a atomic" intelme" Intézet ,,ukazatolé hosne—

dátského vyvoje v zahranléi" c. kiadványa alapján.

' TEJ'I'ERWS ES 'I'EJFELVASARLÁS 391

Hasonlóan nagy 'a lemaradás a tej és a tejtermékek fogyasztása területén is, annak ellenére, hogy 1945—46—tól 1959—ig az egy főre jutó fogyasztás Magyarorszá- gon több, mint kétszeresére — 115 kilogrammra ———- növekedett. Az 1958—59. évi egy főre jutó fogyasztás Lengyelországban 248, Hollandiában 230, Ausztriában 200, Csehszlovákiában 186, Olaszországban 110 kilogramm volt.

Az 1961. év első három hónapjában a tejfelvásárlás kevesebb volt, mint az előző év azonos hónapjaiban, áprilistól kezdve azonban már meghaladta az előző év megfelelő hónapjáét. A kedvező tavaszi takarmánytermés lehetőxié tette, hogy 1961. első félévében több tej és tejtermék kerüljön fogyasztásra, mint 1960. első

félévében.

a. tábla A felvásárolt tej menntységének alakulása

Tejfelvásárlás 1961. évi tej—

(ezér liter) felvásárlás az

Hónap 1960, évi

1960-ban 1961-ben munkába"

Január ... 62 507 58 069 92,9

Február ... 59 718 53 464 89,5

Március ... 61 409 58 077 94,6

Április ... * 55 280 59 169 107,o

Május ... 69 183 74 329 107,4

Június ... 67 516 72 009 106,7

Július ... 66 027 71 525 108,3

Együtt 441 640 446 642 101 ,]

A felvásárló szervek útján összegyűjtött tej mennyisége az elmúlt években csak 1958-ban haladta meg (22,5 százalékkal) a tervezett mennyiséget. Az 1958. évi felvásárlási tervszámok ugyanis túlságosan alacsonyak voltak. Ennek oka való- színűleg az, hogy a megelőző években a felvásárolt tej mennyisége alig, vagy egy- általán nem érte el az 500,— millió litert. 1959-ben 1,7, 1960-ban pedig 2,8 százalékkal vásároltak fel kevesebbet a tervezettnél.

Az 1961. évi terv összesen 780 millió liter tej felvásárlását írta elő. Az előző évi mennyiségnél tehátmintegy 40 millió literrel több tejet kellett volna fel—

vásárolni. Ez a terv —— az állomány jelenlegi termelési színvonalát figyelembe véve —-— elég magas, teljesítéséhez nem kismértékben kellett volna fokozni a tej- termelést. Az egy tehénre jutó felvásárolt évi tejmennyiséget — az 1961. márciusi tehénállományt figyelembe véve —-— az 1960. évi 858 literről 933 literre kellett volna felemelni. A tejtermelés ilyen nagymértékű növelését —— az ismert tartási és takarmányozási viszonyok, az állomány minősége miatt —— 1961— ben nem si—

került biztosítani. Az 1961. évben felvásárolt tej mennyisége a tervezettnél 3,8 százalékkal kevesebb volt.

*

Az előadottakból megállapítható hogy a tenyésztői munka megszervezése, a takarmányok megtermelése és a tejtermelés emelését biztosító egyéb tényezők megteremtése még sok iteladatot ad a szakembereknek az eddig elért kétségtelen eredmények mellett is. Az elmúlt években mind több tejet vásároltak fel s min- den remény megvan arra, hogy a fiatal termelőszövetkezetek megerősödésével atejtermelés és -felvásárlás, ennek eredményeként pedig a tejfogyasztás is nő—

vekedni fog.

4!!!