Zöldterületi helyzetünk

ZÓLDTERULETI HELYZETÚNK' zsueo LÁSZLÓ

A települési környezet védelme — az 1976. évi II. törvény 36. §—a szerint — min-

den emberi tartózkodást szolgáló területre kiterjed, beleértve a lakó-. üdülő- és intézményi területeket. Ezért a környezetvédelem során elő kell segíteni az emberi környezet tervszerű. rendeltetésszerű és esztétikai igényű kialakítását. A zöldterüle-

tek jelentőségét nem szükséges különösképpen haingisú'lyozn—i. sem életfontosságát

bizonyítani. Sajnálatos tény. hogy környezetünk általános szennyeződése növekszik,

ennek következtében egyre fontosabbá válik az ember számára a növényzet léte és állapota.

A növényzet helyzetét azért is fontos figyelemmel kísérni, mert:

- a légszennyeződés ellensúlyozása, illetve a levegő oxigéntartalmának növelése cél- jából mind több növényzetre lenne szükség;

— ugyanakkor a levegő szennyeződése a növényállományt is károsítja, és így hozzájá- rul a növények megbetegedéséhez, pusztulásához.

Fontos feladat tehát a környezetünkben elhelyezkedő növényzet rendszeres

megfigyelése. gyarapítása és a meglevő állomány gondozása. Általánosságban megállapítható, hogy országunk zöldterületi ellátottsága meglehetősen egyenlőtlen, a városi parkok gondozása hiányos, a lakóterületi kertek egy része pedig a sűrű- södő beépítésnek esik áldozatul. A növényállomány állandó veszélyben van az ipa- ri. a közlekedési és a lakossági komplex ártalmak miatt. A zöldterületek jelenléte

fontos eleme a lakosság egészségi állapotának, ezért minden eszközzel törekedni

kell arra, hogy a településeken a zöldterületek előfordulása megfelelő mértékű le- gyen. Különösen fontos a zöldterületek életének figyelemmel kísérése hazánkban, mivel az ország területének csak 17.8 .százal-ékxa erdő. Ezzel az aránnyal - ha nem is vagyunk Európában a legszegényebbek — mélyen az európai átlag (29,8 szóza-

lék) alatt foglalunk helyet.

Zöldterületeinlk egységes minősítésére az a korszerű környezetvédelmi szem-

lélet ad alapot, amely szerint közvetlen emberi környezetnek tekintjük az egynapi járó-földön belül elérhető területeket. Ezzel a megfogalmazással Magyarország

egész területe közvetlen emberi környezetnek tekintendő.

A zöldterületek területi nyilvántartása a statisztikai munka (keretében a kezde- tektől fennáll. de az 1976. évi könnyezetvédelmi törvény hatályba lépése óta ez a tevékenység különös jelentőséget kapott. Mivel 1976 óta a zöldterületekről évente

készülő statisztikai beszámolójelentések tartalma állandó, egységes értékelést le—

het készíteni. Az évenlként közzétett országos adatokon túlmenően, lehetőségünk

van megyei adatokat összehasonlitani, és azokból néhány fontos tanulságot levon- ni. A zöldterületi adatgyűjtés minden évben az Építésügyi és Városfejlesztési Minlsz-

5 Statisztikai Szeml-

402 zsuoo LÁSZLÓ

tériummal egyetértésben történik. és a tételes adnatszolgáltatást a megyei tanácsok

építési és közlekedési osztályai teljesítik. Új zöldterületek létesítése pedig sok eset—

ben az állami l—aíkásépítésekkel, középületek építésével vagy városrendezési célkitű- zések megvalósításával összefüggő beruházási tevékenység. A zöldterületek kimu- tatása a települések ._belterületeire vonatkozik. és tartalmazza a gondozottság mi—

nősítését is. Az összehasonlító értékelést az ország három tájegységére bontva vé- geztük el. figyelembe véve. hogy az egyes tájegységek területén eltérők az ökoló-

giai feltételek. A dunántúli tájegység kilenc, az alföldi hét, az északi terület három

megye területét foglalja magában.

A települések külterületein élő fás növényzet általában erdőket alkot. Az er—

dőkre vonatkozó területi és gazdálkodási adatokat a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumhoz tartozó Erdőr—endezési Szolgá—lat rendszeres éves jelentésében adja meg.

A települések zöldterületeinek országos összesítését 1956 és 1986 között folya- matában vizsgálva úgy találjuk. hogy bizonyított az ország zöldterületi állományá- nalk egyenletes növekedése, hiszen az 1956. évi 12923 000 négyzetméter parnkte—

rülettel szemben 1986-ban már 87 809 000 négyzetméter új pafrkterületet tartunk

nyilván. Ez évenként átlagosan 2 496000 négyzetméter új park létesítését jelenti a

vizsgált 30 év folyamatában. Más módon kifejezve: ez az éves növekedés — a je-

lenlegi ö—sszes parkterületre vetítve - évi 2.8 százalékos átlagos területnöveked'ést jelent. ami még akkor is jelentős, ha tudjuk. hogy 1956-ban csak 64 volt. 1986—ban pedig már 125 az ország városa-inak száma.

Az állami lakásépítési program hosszú időn keresztül a városi parkok létesí-

tésének biztos bázisa volt. A lakásépítési program visszafogásával kapcsolatosan

várható lett volna a parkok létesítésének visszaesése is, de ez — a statisztikai ada—

tok szerint nem következett be. Úgy látszik, hogy az építési programban jelent—

kező visszafogást ellensúlyozza a környezetvédelmi törvény 30. §-a. amely elren—

deli: .,Erdőt kell telepíteni, vagy fásítást, zöldfelületet kell létesíteni a települések.

ezek lakó- és üdülő-. továbbá iparterületei körül ...." Különösen fontos. hogy településközelben minél több erdő szolgálja a lakosság egészséges környezetét.

Az erdőtelepítés és gazdálkodás hosszú átfutású tevékenység, mert az újonnan

telepített faállomány osalk 30—100 év múlva lesz vágásérett erdő.

A településközeli erdők parkerdővé nyilvánításával, az erre alkalmas területek

feltárásával jelentősen növelhető a lakosság zöldterületi ellátottsága. A parkerdő egyik alapvető sajátossága ugyanis, hogy ta- és aljnövényzet-állománya állandó.

Az állomány használata szálaló vagy ehhez hasonló, állománytartő fogazdálkodáis—

sal történik. és így nem fordulhat elő az erdőterület tarvágáso. Az erdőgazdálkodás számára a parkerdők különleges művelése gondot és többletköltséget jelent. A

települések belterületén található zőldmerületekről (pankakvról, parkerdőkről) az 1.

tábla tájékoztat.

A tárgyilagos értékeléshez figyelembe kell venni, hogy az egyes tájegységek- ben nemcsak a természeti körülmények. hanem a laikősűrűségek is különböznek. A Dunántúl hektáronkénti népsűrűsége 12.35 lakos. az Alföldé 13.70 lakos. az Északi

területé 15.51 lakos. Ezzel szemben Budapesten ugyanez 56,51 lakos hektáronként, amiből nyilvánvaló, hogy Budapest adatait elkülönítetten kell feldolgozni és érté—

kelni.

Az átlagos fejlődést bemutató 1. ábra összegezi a belterületi zöld-terültek álta- lános növekedtési tendenciáját. A budapesti helyzetet ábrázoló görbén az 1982. évi nagyarányú változás annak a következménye, hogy ez időtől kezdve a budai he- gyekben Ievő parkerdőterületek Budapest zöldterületét képezik.

ZULDTERULETI HELYZETUNK

403

1. tábla

A települések belterületi zöldterületei

A zöldterület" (parkok. parkerdők)

Ország rész Bellerület

(főváros. megye) (eler , ezer a belterület 'SY fő'e

hektár) négyzetméter százalékú ban (négyzet-.

méter)

Budapest . . . 36 966 59 368 16.06 28.37

Dunántúl . . . 258 884 98 261 33.80 30.73

Baranya . . . 31 675 18 796 5.93 4351

Fejér . . . . . . 31 772 14 963 4.71 35.12

Győr-Sopron . . . 30 933 5 055 1.63 11.84

Komárom . . . . 18 161 10 460 5.76 32.69

Somogy . . . 41 236 12 724 3.09 36.25

Tolna . . . 22142 4 412 199 16.65

Vas . . . 24 847 13 828 557 49.74

Veszprém . . . . 29 663 9 995 3.37 25,83

Zola . . . 28 455 8 028 2.82 25.73

Alföld . . . 253 716 57 325 2.26 14.42

Bács-Kiskun . . . 33 248 5 178 1.56 9,31

Békés . . . . . . 29 147 5 233 1.80 12.49

Csongrád . . . . 21 702 14 244 6.56 31 .17

Hajdú—Bihar . . . 30 870 7 026 2.28 12.77

Pest . . . 59 786 8 784 1.47 8.98

Szabolcs-Szatmár . 50 341 4 161 0.83 7.21

Szolnok . . . 28 622 12 699 4.44 29.40

Északi terület . . . . 87 276 18 643 2.14 13.77

Borsod—Abaúj-Zemp— , '

lén . . . 47 802 12 281 2.57 15.66

Heves . . . 23 157 4 318 1.86 12.74

Nógrád . . . 16 317 2 044 1.25 8.85

Magyarország összesen 636 842 233 597

3,67 21.99

' A NEM Földügyl és Térképészeti Hivatalának 1986. május 31-i adatai.

" A Központi Statisztikai Hivatal 1906. 6vl adatai.

*" 1986. december 31-I népességszám alapján.

1. ábra. Az egy főre iutó zöldterület alakulása Wayn/milen

40

3 0 _, .— Juvén/417

o——- Iulius/'

/ .— amim lms

20

; '*— 40374

" ESB/'I'MIJIJÉ 1 a

a l ! l ! l l l l l ! ]

h w, xx '0

N § n % Un § 3 36 ne § es es o, o; m e. m o. o: m

N N N VX N N E Xs N IX

A települések belterületein fekvő zöldwrületelken a parkokat és o pankerclőket

értjük. Keletkezésükben nemcsak a jelenkori panképítő szándék. hanem a települé-

Lo:;

404 zsnooh LÁSZLÓ

se'k történelmi hagyományai és a környezet endőkultúrája is érvényesül. Az adatok

szerint a Dunántúl átlagos zöldterületi állománya több mint kétszerese az Alföld

és az Északi terület hasonlló éntélkeinek. Ebben természetesen közrejátszik. hogy a Dunántúl általános tájjellege, erdősültsége és klímája magától adja a település—

közeli punk-erdők létesítésének lehetőségét. ami a települések zöldterületi tartal—

mát jelentősen befolyásolja. Ugyancsak formáló szerepe van a városszerkezetek _ különbözőségének is.

A belterületi zöldterületek értékelésénél a Dunántúl vonatkozásában a követ-

kezőket lehet kiemelni:

— igen jó a zöldterületek aránya Vas, Baranya és Somogy megye területén. mind a há- rom megyében jelentős a parkerdők területe is (a felsoroltak közül külön megemlítendő a dombvidéki jellegű Somogy megye, igen kedvező zöldterületi arányával);

-- adataink szerint a Dunántúl sík felszínű, alföldi jellegü megyéiben a zöldterület aránya jelentősen kisebb a dunántúli átlagnál, e megyék településeinek közelében jelentős nagyságú parkerdőket sem képeztek (Győr-Sopron és Tolna megyéről van szó):

— említésre méltó még, hogy a) nagyon jelentős idegenforgalmi szerepű Veszprémben és Zala megye belterületi zöldterületek tekintetében csak a dunántúli középmezőnyben helyezkedik el:

— mindenképpen feltűnik a dunántúli összkép vizsgálatánál Győr-Sopron megye igen szerény zöldterületi aránya: az egy főre jutó zöld—terület mennyisége még az Alföld megyéi között is csak a középmezőnynek telel meg. holott Győr-Sopron megye területi adottságai, településkultúrájának kimagasló szintje, az erdészeti felsőfokú oktatás és kutatás jelenléte

kiváló lehetőséget biztosít számára. ' M§fg ' '

2. ábra. Az egy főre íutó zöldterület alakulása a Dunántúlon, megyénként

f/e'gyzrefma'ffn

5 5 kg l/as

l l

,,-"1' *f— Baranya /" !

40 , __ nevem,—,, .. ._mymznf/w-t müon"

I,..f ! J' y

—- .-—— mm;;

f", .— ____ Faji/'

———— Komám/77

aa 413" .az/WWW 177145

20—

70

7977— 7975— 7979" 7.980— 7987— 1982* 7953— 1984— 7985" 7986—

A 2. ábrán észlelhető. hogy a tájegységi átl—agas görbe kiegyenlitett emelke-

dés-e mögött a megyei adjatok jelentős hullámzása húzódik meg. A nagyobb és

emelkedő jellegű változások itt is azt az időpontot jel—öltik. amikor a települések _ gazdái lo belterületi erdőket parkerdővé minősítették. Vas megye esetére külön ki

kell térni. Az erre vonatkozó jelentés szerint korábban csak a tanácsi gondozású

zöldterületeket jelentették be. Az 1986. évi jelentésben viszont. igen helyesen, szám-

ZULDTERULETl HELYZETUNK 405

ba vették és feltüntették a kastélyok, kúriák közhasznú parkjait, a parkerdőzket, vé—

dőerdőket (amelyeket nem a tanácsok kezelnek), valamint a közhasználatú sport—

pályáfkkal összefüggő zöldterületeket is. Ez a kibővítés Vas megyét az ország leg—

kedvezőbb zöldterüll-eti arányú megyéjévé emelte. Nitűxnik még az ábrából, hogy Tolna megye és Győr-Sopron megye zöldterü-leteinek növekedése mérsékeltebb.

mint a többi dunántúli megyéé. Visszaes'vések is mutatkoznak néhány esetben, ami

nem kívánatos jelenség.

Az Alföld megyéinek értékelésénél alapvető, hogy e tájegységünknek növénytakarója. klímája, mezőgazdasági művelési feladatai és ennek történelmi hagyományai eleve más helyzetet teremtenek a zöldterületek jelenléte számára. Az

adatok értékelésénél vagy a tanulságok levonásánál azonban ne feledkezzünk meg

arról, hogy :: belterületek növénykultúrájánok alakításában a társadalmi szándék—

nak döntő szerepe van.

Ennek fivgyelemlbevételiével értékelhető

— Csongrád és Szolnok megye zöldterületi kulturáltsága, amely kedvező területi aró—

nyai következtében a dunántúli megyék sorában is a középmezőny élére helyezné őket;

— Hajdú-Bihar és Békés megye belterületi zöldterületeinek aránya, mely az alföldi me- gyék középszintjét képviseli, annak ellenére, hogy mindkét megye az ország gabonater—

melő bázisterülete, és természetes, hogy e megyék táji jellegét ez a szerep határozza meg;

— a három további alföldi megye -— Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár —— orszá—

gosan is a legalacsonyabb belterületi zöldterület-aránya; kiemelhető Pest megye helyzete, ugyanis a táj szerkezete és képe, valamint a fővárosi környezet magas kultúrája az elért eredménynél többre ösztönözhetne, és Szabolcs—Szatmár megye abszolút utolsó helyezése sem törvényszerű, mert a belterületek zöldterületé—nek fejlesztése a társadalom erre a célra szervezett aktivitásával jelentősen befolyásolható.

3. ábra. Az egy főre jutó zöldterület alakulása az Alföldön, megyénként

Wayn/műv ao

,. ,..w—o—u. .— Arany/vád 39 —-—.-—"———.--' ' * --- Sza/nak

20

.— nyála/inna

.— IL/JJÖ/Ú'B/hűft '*X 555055

*íni- Bár; %%ko

ZX Pesf

xx Szaúp/cs—Sza/mán

7977e 7975* 7.979* 7980— 7987_ 7982— 7983— 719844 7985; 7985—

A 3. ábra az alföldi megyék zöldterületeinek fejlődését szemlélteti. Megtigyel- hető. hogy a zöldterületek egy főre jutó mennyisége (Csongrád megye kivételével)

mindenütt mélyen az országos átlag—érték alatt van. és a fejlődés üteme is lénye- gesen kisebb. mint a Dunántúlon. A természeti adottságok az Alföldön tsokkal ked—

vezőtlenebbek, de a belterületek pankku'ltúrája vonatk-ozásában ezen altény-en lehet

javítani. Az emberek egészséges környezetének fejlesztése céljából az alföldi tele- püléseken nagyon fontos a belterületi parkok jelenléte és ápolása. és ezért az

405 25160 LÁSZLÓ

eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. A követendő alföldi példát Szolnok megye mutatja. ahol 1981 óta igen határozott a zöldterületek területi fejlődése.

Az Északi területnek az alföldi tájegységnél is kisebb egy főre jutó zöldterületi

értéke a táj általános erdősültsége-nek következménye. Mivel a Magyar Közép-

hegység erdőségei e megyék részére bőséges zöldfelületet biztosítanak, a belterü—

let-i zöldterületek kialakítása háttérbe került, noha ezek kultúrált megvalósítása

ilyen táji adottsága-k mellett sem jelenthet nehézséget.

4. ábra. Az egy főre jutó zöldterület alakulása az Északi területen, megyénként

Négy/mély

20 r

— , Borsad—Abáuj—me/án íme/17146

—— %fm's

'0 _ láger

l

xx % e: m M N cv, st lo ta

Yx e ix m a; § § 0: %? §;

% % E § ? e r ? _ h

A 4. ábra szerint az Északi terület mindhárom megyéjében alacsony a belte—

rületek parkosodősánalk mértéke. és a fejlődés men-ete is igencsak vissza—tartott.

Tudju—k viszont. hogy az erdősültség ezekben a megyékben igen magas. ezért a tényleges zöldterületi ellátottságot jobban ábrázolná az adatok olyan feldolgozá—

sa. amelyben a településközeli erdőket —- parkerdőként — a települést szolgáló bel—

területi zöldterületeknek tekinthetnénk.

Budapest belterületén a zöldterületek egy főre jutó mértéke számszerűleg ked—

vező. mert a 28.37 négyzetméter fejenkénti érték csaknem azonos a legjobb dunán-

túli megye átlagával. Ez a magas ellátottsági szint azonban annak [következmé-

nye. hogy Budapest belterületi zöldterületeklént számolják el a budai hegyekben

levő parkerdő 40 870 ezer négyzetméteres erdőterületét. A lakott városrészek park- területe csak 18 498 ezer négyzetméter. ami egy főre 8.84 négyzetméter belte—

rületi zöldterületet jelent. és ez ro leggyengébb alföldi megyék átlagához hasonló.

Budapestnek is vannak tehát feladatai a lakóterületek parkosítósá—na'k fejlesztése

terén.

Zöldfelületeínk másik nagy csoportját az erdők alkotják. Magyarország ese- tében az ország teljes erdőt-erülete (: lakasság zöldkörnyezetét képezi. A levegő tisztasága szempontjából az erdők jelenléte nagyon fontos, mert összefügg'ő terü- leten nagytömegű faállomány. nagykiterjedésű lombkoronávol van jelen. Az erdők

területi elhelyezkedését az erdősü—lmségi mutatószámmal jellemezzük. (Lásd a 2. táb- lát.)

Az erdőtörvény 'l. §-a előírja az ország élőfakészletének állandó növelését. Ez megfelel a környezetvédelem célkitűzéseinek.

A 2. táblából kitűnik. hogy hazánk legjobban erdősült tájegysége az északi megyék területe, valamint az. hogy a Dunántúl átlagos erdősültsége kétszerese az

Alföld átlagos erdősültségén'ek. Az egy főre jutó erdőterület tekintetében azonban érdekes. hogy az országos összehasonlítás sorrendjében nem a Magyar Közép-

hegység valamelyik megyéje. hanem Somogy megye áll 'a vezető helyen.

A Dunántúlon Zala, Vas és Veszprém megye magasfokú erdősültsége érthető.

bór megjegyezzük. hogy Zala megye erdősültségének ilyen kedvező alakulását lé-

ZULDTERU LETI HELYZETÚNK 407

nyegesen befolyásolta Keszthely környékének Zala megyéhez csatolása. Megállta-

pírthortó az is, hogy a Dunántúlon — Fejér megyét kivéve — minden megyében no- gyobb az egy főre jutó átlagos erdőterület, mint az országos átlag.

2. td bla

Az erdőterületek megyénkénti megoszlása, 1986*

.. -- ' Az e f re

Ország rész 2333: Erdőterület Az eáfgsxfwg jgtyá ő

(főváros, megye) (hektár) (hektár) (százalék) erdőterület

(négyzetméter)

Buda pest . . . 52,5 4.9 9.4 23.50

Dunántúl . . . 3667,4 813.9 22.19 254520

Bo ronyo . . . 448.7 106.0 23.63 2454,14

Fejér . . . 437,3 48.8 11,16 1145,80

Győr—Sopron . . . 4012 68.6 17.11 1607,87

Komá rom . . . . 225.1 592 26.29 1849.13

Somogy . . . 603,6 144,4 2392 411390

Tolna . . . 370.5 64,2 17.32 2421,85

Vos . . . 333.7 89.7 26,88 3226,18

Veszprém . . . . 4689 121.0 25.80 3126.18

Zola . . . , 378,4 112.0 29.61 359090

Alföld . . . 42405 4BO.1 11.32 120733

Bács-Kiskun . . . 836,1 129,10 15.43 2320,61

Békés . . . 5632 21.2 3.76 375,91

Csongrád . . . . 4263 28.2 6.60 616.04

Hajdú—Bihar . . . 621 .1 56.5 9.09 102698

Pest . . . 639.4 145,6 22.76 1477.73

Szabolcs-Szatmár . 593.8 71,6 12,06 1240.73

Szolnok . . . 560,7 28,0 5.00 694,4O

Északi terület . . . . 1342,7 360,3 26,83 2660.59

Borsod-Abaúj-Zem p—

lén . . . 724,6 190,6 26.30 243088

Heves . . . 363,7 81 ,6 22.42 2242,31

Nóg rád . . . 254,4 88..1 34.63 3813.85

Magyarország összesen 9303,2 1659,2 17,83 1562,14

' A MÉM Földügyi és Térképészeti Hivatalának adatai.

Megjegyzés. Ezek 0 területi adatok kis mértékben eltérnek (: MÉM Erdőrendezési Szolgálat területi odotoitól. Az eltérés cr két alapnyilvántartás különböző időszakban végzett és különböző szempontok szerint mérlegelt adatfelvételéből ered. Az erdőtörvény értelmében minden olyan 1500 négyzetméter területnél nu—

gyobb összefüggő faállomány erdőnek minősül. amelyen tervszerű állománygozdálkodás folytatható. A terv- szerű gazdálkodáshoz minden erdőterületről ..erdőterv" készül.

Az alföldi megyék erdősülts—ég'i sorrendjében Bács—Kiskun és Pest megye jó erdősü'lltség—i aránya a Duna—Tisza közén végzett hatásos erdősítési mun—kát iga- zolja. Érthető viszont a legjobb búzoterme'lő alföldi megyék alacsony erdősültségi átlag—o.

Az Északi területen Nógrád megye átlagos erdősültsége cr legmagasabb. A tájegység másik két megyéjének erdősültsége is magasan az országos átl-og felett

van.

A zöldterületek és az erdők kimutatásoiból, illetve odotsoroibó'l a 3. táblában

bemutatott zöldterületi hotáls'érvényesülési adatsort állítottuk össze. Mérlegelve azt.

hogy az erdők a laskóterülaete'ktől általában távolabb helyezkednek el. és látoga—

tottságuk vagy é'lívezetü'k bizonyos egyéni elvhotározárstc'yl függ, valamint azt. hogy

az erdők elsődleges rendeltetése a fotermelés, oz erdőknek az egyes ember sze-

mélyes könnyezeetében érvényesülő hatását 0.01 indexszel jellemeztük, szemben a

408 25160 LÁSZLÓ

mindennapos közvetlen kapcsolatot és hatást érvényesítő belterületi .porkterületeik—

kel. Ennek a szorzónrak a megállapítása teljesen önkényes, csak egyfajta össze—

hasonlítási célt szolgál. A hatástáiblázat azt próbálja kifejezni. Hogy az adott te- lepülés környezetében az egyének életében milyen területű zöldkörnyezeti hatás

érvényesülhet. Ez a mutató tágabb értelemben úgy is felfogható. hogy mennyire

egészséges az egyén környezete a körülötte érvényesülő növényzet függésében. A hatásérvényesülési tábla eredményeinek megfelelően három minőségi osztályt ala—

kítottuntk ki:

!. osztály: az egy főre jutó erdő- és porkterület 60 négyzetméter felett van:

ll. osztály: az egy főre jutó erdő- és parkterület 30 és 60 négyzetméter között van;

lll. osztály: az egy főre jutó erdő- és parkterület 30 négyzetméter alatt van.

Az osztályozás értékhatánoi szintén önkényesek, semmiféle élettani vagy tudom":—

nyos aklúftámosztással nem rendelkeznek, és csak a képzett adatsorok összeveté-

sére alkalmasak. '

!. tábla

A zöldterületek hatásérvényesülése, 1986.

,5329 5232), Hatásérták

Orszá rész Lakossó

(fővá ros? meg ye) (ezer tő? 091 gőgnb'ltrgéglli ." To rület

mm— ( négyzet- Osztályozás

(index : ( Index: méter)

0.0!) 1.00)

Budapest . . . . . . 2 093 024 28.37 28.61 lll.

Dunántúl . . . 3 198 25.45 30.73 56,18 ll.

Ba ro nya . . . 432 24.54 43.51 68.05 !.

Fejer . . . 426 11.46 35.12 46.58 ll.

Győr- Sapron. . - . - 427 16.07 11.34 27.91 m.

Komárom. . . 320 18.49 32.69 51.18 ll.

Somogy . . . 351 41 ,14 36.25 77.39 !.

Tolna . . . 265 24.22 16.65 40.87 ll.

Vas . . . . . . . . 278 32.27 49.74 82.01 !.

Veszprém . . . 387 31.26 25.83 57,09 l—l.

Zala . . . 312 3591 25,73 61.64 !.

Alföld . . . 3 976 12.07 14.42 26.49 lll.

Bács—Kiskun . . . . . 556 23.21 9.31 32,52 ll.

Békés . . . 419 3.76 12.49 1625 lll.

Csongrád . . . 457 6,16 31.17 37.13 ll.

Hajdú-Bihar . . . . 550 10.27 12.77 23.04 lll.

Pest . . . 985 14,78 8,98 23,76 lll.

Szabolcs Szatmár . . . 577 12.41 7.21 19.62 lll.

Szolnok . . . 432 6.94 29.40 36.34 ll.

Északi terület . . . 1 354 26.61 13.77 4058 ill.

Borsod- Aboúj— Zemplén . 784 24.31 15.66 39.97 ll.

Heves . . . . 339 22.42 12.74 35.16 ll.

Nógrád . . . . . . 231 38.14 8.85 46.99 ll.

Magyarország összesen 10 621 15,62 21 ,99 37,ó1 ll.

l

A tábla adatai alapján — és a már elmondottakból következően — nem .meg-

lepertés. hogy az ország minden !. osztályba besorolt megyéje (: Dunántúl tájegy-

séglben van. Kis túlzással megállapítható. hogy az ország zöldlkömyezeti szempont-

ból legegészségesebb megyéi a Dunántúlon vannak. A minősítésből származó ab-

ZULDTERULETI HELYZETUNK 409

szolút rangsor az !. osztalyban: Vas. Somogy. Baranya és Zala megye. Most is ki kell térnünk arra a felltűnő jelenségre. hogy Győr-Sopron megye hatósértékénél még az alföldi megyék között is három jobb eredmény van. Ezt sem a fekvés, a klí-

ma, a termőhelyi körülményeik, sem a települések kultúrája nem magyarázza.

Az Alföld megyéi között Pest megye hatóisé—rtéke iehetne kedvezőbb. A hatás—

éntélk a belterületi zöldterületeknéil megmutatkozott alacsony terüsl—e'chóinyad köve-

kezménye, amelyen lehet javitani. Tény, hogy Hajdú—Bihar megye, Szabolcs-Szat- már megye és Békés megye alacsony hatósértéke a mezőgazdasági művelés terme- lé'sszenkeze'te mi'altt szükségszerűen alakul a bemutatott módon, de az egészséges emberi környezet érdekében további erőfeszítéseket kell tenni.

Az Északi terület kedvező zöldlkörnyezemi hatásértiéke az erdősürltség természeti

adottságaiból szarmazik. Pankosodais kérdésében azonban lehetne bíztatni a te—

lepüléseket. hogy a lakóhelyek parkkultúrója is magasabb szinvonalú legyen.

Budapest zö'ldikörnyezeti hatósénté'ke lényegesen az országos átlag alatt van.

Zöld'környezetünzk általános helyzetéről megállapíthatjuk, hogy az erdőgazdál—

kodás a maga művelési előirányzataival szabályozottan működik, az erdők álla-

pota és területi fejlődési tendenciája a környezetvédelem célkitűzéseivel egyező.

A települések belterületein levő zöldterületek. a parkok és parkerdők fejlesztése

és építése azonban társadalmi elhatározás függvénye. Itt tehát van helye a javi- tó gondoskodásnak.

Általános követikeztetésként levonható. hogy o településekhez kapcsolódó park- területek és parkerdőterületek fejlesztése az ország egész területén fokozható, de

döntő fontosságú lenne az alföldi megyékben. A parkok fejlesztésére az ad esélyt, hogy a parképítés nagymértékben függ a társadalom óllósfog'lalósótól és szépítő szándékától. Nem szabad a helyzet értékelésénél megfeledkezni arról, hogy a fő- sitós hosszú ótfutósú gazdálkodó—si tevékenység. amelynek kömyezetformóló ható- sa csak évtizedek múrltóan jelentkezik.

TÁRGVSZÓ: Kommunális szolgáitatús. Környezet.

PE3lOME

B caoeü cron-e aatop cetanaanuaaerca Ha nonomeHuu seneuux nnomaneü, annual-me xoropmx c TO'4KH 3peHmi oxpaHu onpymalouieü cpenu : Hamu zum Heyknonuo aoapac- raer.

OH peer onpeAeneHue nnousagei, OőpaEYDOLuHX noname senem—ix nnomaneü, u npoc- nemaae'r ABmKeHue ux Bel'iHHHl—Ibl : paanuunux reorpacpuuecnux peruouax Benrpuu. B one caoero anan—nse cpopmynnpyer noka3a1enb T.M. npeAeanoü sema—mus! senenoro ox—

pymenun c nOMombm Koroporo onpegenner nemo aenenux nnomaaeü : c-rpaHe " : TOM uucne B omensnux KOMMTBTBX.

SU MMARY

The author gives occount of the conditions of the so—cal'led green area, a field of en—

vironmental control of ever increasing importance in our days.

The areas falling under the category named above are defined, and their auantitative distribution is followed up in various geographic regions of Hungary. An indicator of the so-called ,,green environment treshold value" is elaborated in the analysis, by means of which the author estimates the proportion of green areas in the country and in individual counties.