A keresetek alakulása Győr-Sopron megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben

A KERESETEK ALAKULÁSA GYÓR—SOPRON MEGYE MEZÓGAZDASÁGI TERMELÓSZÓVETKEZETEIBEN

DR. SZABÓ ISTVÁN

A gazdasági egységek önállósodásával az utóbbi évtizedben előtérbe került a keresetkiáralmnlá—s és —- a nemzetközi áru- és ihv'iitelikapcsalatok nélkül értelmezett — gazdasági egyensúlyteremtés egyre növekvő ellentmondása. Az anyagi termelés—

nek a termelési eredmények alapján nemrég még sikerágazatként emlegetett szféráján belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban ta—

paa'sz'tawlrt jelenségek meghatározóak ebben a mum—kában.

A magyar mezőgazdaság tevékenységének alakulásával kapcsolatban Nyitrai Ferencné kifejtette, hogy: ,,Az 1981—82. évek kiváló eredménye után 1983—ban nagy mértékű és kiterjedésű (aszály sújtotta a mezőgazdaságot, és ez a korábbi

fejlődés ütemét visszavetette. Érzékelhető volt azonban, hogy a mezőgazdaság

eredményei megszilárdultak, abban, hogy az aszály nem tudott olyan mértékű ká—

rokat okozni. mint amennyire ez félő volt. A mezőgazdaság szerkezete, rugalmas alkalmazkodóképessége és a mezőgazdaságban dolgozó vezetők és munkatársak együttes összefog-ása segített abban. hogy 'az aszálykárok kisebb mértékben érintsék fhvazá—nnk—at, mint több hozzánk hasonló adottságú környező országot."

((3) 223—224. old.)

A hatodik ötéves terv időszakában a mező— és erdőgazdaság hozzájárulása

a folyó áron számított nemzeti jövedelem termeléséhez — igaz. .nem jelentős mér-

tékben — 18.6 százalékról 17,9 százalékra csökkent országosan. Ezalatt a mező- glaizd—asságlban dolgozók átlagos állo-málnyi létszáma 622 OOO-ről 593 OOO-re. azaz

95.3 százalékra csökkent. A havi átlagkeresetek a mezőgazdasági termelőszövet- kezetek közös gazdaságaiban 3735 forintról 5321 forintra nőttek. ami 425 száza- lékos emelkedésnek felel meg.

A termelőszövetkezeteknél tapasztalt tendenciával szemben az ipari havi

átlagkeresetek magasabb bázisról, 4127 forintról. nagyobb ütemben (49,6 száza—

lékkal), a mezőgazdaságit meghaladó színvonalra, 6174 forintra növekedtek.l ..A mezőgazdaságban — annak ellenére. hogy a személyes jövedelem növelésé- nek adóterhe kisebb, mint az iparban, lassúbb volt az elmúlt évtizedben a kere- setek növekedése. A iker—eseteknek -az ipa—réihoz 'képest sokk-dl erősebb lszóród—áso. a

több túlóra elszámolása lehetővé tette, hogy bizonyos kiemelt munkakörökben

az átlagot jóval meghaladó mértékű jövedelemre lehessen szert tenni. Az iparban csak a vállalati gazdasági munkaközösségek beindulása teremtette meg (: kere-

setelk differenciált növel—ésének feltételeit" — into Osváth Zsuzsa ((4) 38. old.).

1Statisztikai évkönyv, 1985. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 418 old.

551!

740 DR. SZABÓ lSTVAN

A keresetek növekedését, a munkatermelékenység alakulását több tényező

együttesen befolyásolja, és ezek a tényezők különböző intenzitással fejtik ki hatá-

sukiat.

A hazai lk'öZlgsGZ'd'GSólgll irodalomban vita follyiik la munkatermelékeny—ség tér-

telmezése körül. Reke Barnabás úgy foglalt állást. hogy a munkatermelékenység

megállapításához a reálbéreket helyes figyelembe venni (5). Bródy András (1)—ben

idézett cikkében vitatja a munka termelékenységének a Központi Statisztikai Hi- vatal által is közzétett mutatóit. és felveti a kérdést: ..Hogyan lehetséges, hogy a

termelékenység mutatói a hatásfok mutatóival ellentétes módon alakuljanak."

(1283. old.) A válaszkísérlet egyik elemeként megállapítja, hogy: ..Az eleven mun- ka termelékenységének gyors növekedése prima maci—e csak azt bizonyítja,

hogy adott termelési érték előállításáért az azt létrehozó dolgozók az idők folya—

mán egyre kevesebb pénzt, egyre kisebb ellenértéket kaptak, annak ellenére.

hogy imxu—nfkájiuik rnyilsváxn íbanyolultalbbá, lkvaililfilcáltabbá és intenzívebbé ivált".

Bonyolultabb a kép aildkor, ha a termelékenység 'Gflfdlkullósóil: ágiazatolk egymás

közötti viszonyában vizsgáljuk. ugyanis ... . . a különböző ágazatok termelékenysé—

gét nem lehet összevetni, mert e mutatók skáláinak nincs értelmezhető és érvé-

nyes egységeleme" -— hívja fel a figyelmet Bródy András ugyanebben a munká—

ban (1284. old.).

Tekintettel arra, hogy a tevékenységek többé-kevésbé azonos kört fognak

össze a termelőszövetkezetekben, a munkatermelékenység alakulását célszerű a

mérlegbeszámolókban szereplő bruttó termelési érték és az éves keresetek (bér—l—

nyereségrészesedés) folyó áron számított arányában vizsgálni.

A Győr—Sopron megyei termelőszövetkezetek adatai alapján elsősorban a keresetnagyság, a keresetnövekedési ütem. a termelés alakulása és egyéb gazda—, sági kondíciók közötti összefüggések feltárása a célunk. Ebből következik.-hogy az elemzés nem a mezőgazdasági tevékenység eredményességére irányul, hanem a mezőgazdasági termelőszövetkezetnek mint gazdálkodó szervezet egészének tevékenységére.

1. tábla

A termésátlagok és az állatsűrűse'g alakulása Győr-Sopron megyében, 1980—1985

1980. évi 1985. évi Az

1985.

megyei megyei 'M .

országos megyei ,úugg országos megyei átlag nag/gel

Megnevezés at::á— orgá— 15810

905 gos . . '

azt? itt sz-Éí'a

átlag ban átlag ha" lát:-

Szántóföldi növény (kilo- gramm/hektár) . .

Búza . 4 760 5 160 1'08,4 4 830 5 520 1143 107.0

Árpa 3 770 (4 580 121.5 3 730 4 560 1225 99,6

Kukorica . 5 320 5 800 11099 6 290 7 110 113.0 122,6

Burgonya . 14 960 18 450 (1233 ,19 560 26 .730 1363 1449

Cukorré pa . . . 37 640 40 590 107.8 37 900 40 520 1069 995 Állat (darab/100 hektár)

Szarvasmarha . 289 45,0 1:55..7 27,0 143,3 — 160.4 962

Se rtés . 125,7 x155,3 123,i5 126.0 168,8 134,0 .108,7

Forrás: Statisztikai évkönyv 1980. és 1985. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.

KERESETEK ALAKULASA 741

E tanulmány roma (a kérdésre próbál választ adni. 'hogy a hatodik ötéves terv-

időszak folyamán a Győr-Sopron megyei mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél a keresetek alakulását milyen tényezők kísérték, milyen gazdasági feltételekkel

jellemezhetők a különböző mértékű keresetnövelést elérő közös gazdaságok, és mennyiben támasztotta alá a termelés bővülése a keresetek alakulását.

Az 1. tábla (adatai alapján megállapítható. hogy az elért terméseredmények

minden esetben meghaladják az országos átliagokart, de az eredmények bázishoz

mért változása eltérő képet mutat.

A megye termelőszövetkezeteiben a létszám és a keresetek a következőképpen változtak.

2. tábla

A foglalkoztatás és a keresetek alakulása a Győr-Sopron megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekben*

1980. 1985. A11985.

évi

Mutató az 1980. évl

százaléká-

évben ban

Átlagos állományi létszám 1

(ezer fő) . . . . . . . . 23.3 22.5 96.6 Egy fő átlagos állományi lét-

számra jutó évi kereset

(forint) . . . 47639 68438 143.7

' Termelőszövetkezeti mérlegbeszámolók összesített adatai alapján.

Az összesített adatokból kitűnik. hogy a megyei termelőszövetkezetek átlagos állományi létszámának változása kisebb az országos átlagnál. A keresetek ala- kulása viszont 1.2 százalékponttal meghaladta a mezőgazdasági termelőszövet-

kezetek közös gazdaságaiban tapasztalt országos mértéket annak ellenére, hogy a ibÓZillS 6.2 százalékkal inargyo'bb az országos átlagnál. Az is kitűnik. hogy a megyei

átl—ag tenméseredimzények 'm40*g:GlSOÉbb—Oll( 'az országos átlagnál.

A megyei termelőszövetkezetek adatai alapján számított egy fő átlagos ál- lományi létszámra jutó kereset alakulásában 43,7 százalékos növekedést tapaszta—

lunk a hatodik ötéves tervidőszak kezdő és záró éve között. Az átlagot reprezen—

táló index mögött találunk olyan termelőszövetkezeteket, ahol a keresetek 24,6 százalékkal nőttek. és találunk olyanokat is. ahol 778 százalékkal emelkedtek.

A két szélső érték közötti különbséget tapasztalva felmerül a kérdés. hogy a gaz—

daság meghatározó elemeinek milyen kombinációja biztositotta a magasabb kere—

seti lehetőséget. és mi jellemezte a különböző keresetnövekedést biztosító terme—

lőszövetkezeteket?

A kereseti különbségek vizsgálatának módszere

A megyei termelőszövetkezetek mérlegbeszámolóiban szereplő adatokat fel-

használva vállalati rangsor készült, amelynek alapja az egy átlagos állományi

létszáamna jutó 1980. és az 1985. év közötti keresetnövekedés. E rangsor alapján, a

megyei terme—lőszöveilkezeteik lSZálmólnle figyelembevétel—ével!. l—V. cso-portot lképez- tünk.

742 DR. SZABÓ ISTVÁN

Az alkalmazott Vizsgálati módszerrel kapcsolatban nem lehet tigyelmen kívül

hagyni a lkföveltlkeZők'et:

— az elemzés bózisszemléletű, és nem veszi figyelembe a mezőgazdasági termelés egyik lényeges befolyásoló tényezőjét. az időjárás változását az adott időszakban;

-— az iparban és a mezőgazdaságban alkalm—azott árak rendszere különbözőképpen hat a termelés számbavételére, az árbevételre és ezen keresztül a nyereség ke'xpződésére;

-— a mezőgazdaságban a termelőszövetkezeteak létszámgazdálkodását az általános ke—

resetszabályozási előírások mellett tagjaik foglalkoztotására vonatkozó kötelezettségük is

meghatározza; _

— egy-egy vizsgálati csoportba kerülést nem a keresetek és az átlagos állományi lét—

szám abszolút nagyság—a határozza meg, hanem a két vizsgált tényező egymáshoz viszonyi- tott változása.2

Tekintettel arra, hogy a vizsgálatba bevont mezőgazdasági üzemekre a fel—

sorolt megszorítások egyformán vonatkoznak, tevékenységük sem tér el lényegesen egymástól. az egy főre jutó kereset megállapitása azonos elvek alapján történt

(bér—l—nyereségrészesedés), ezért az adatok megbízhatóan összehasonlithatók.

Talán nem merész az az állítás. hogy az elemzés során tapasztalt jelenségek és

a levont következtetések túlmutatnak a megye mezőgazdasági termelőszövetkeze-

teinél tapasztalt jelenségeken.

3. tábla

Az 1980 és 1985 közötti egy főre jutó keresetnövekedés

A termelőszövetkezetek csoportjai

Meg nevezés TMJ;

:. 11. m. l IV. v. "

Terme—lőszövetkezetek száma 1

1935. december 31-én . . 14 14 13 l 14 14 69

1980 és 1985 közötti kereset- l

növekedés (százalék) l

alsó értéke . . . . . 24,6 34,7 43,6 § 47,D 54.1 24.6

felső értéke . . . . . 339 435 46,8 mm 7—7.8 77.8

A szélső értékek különbsége l

(százalékpont) . . . 9.3 8,8 3,2 l 7,1 ! 23,7 53,2

:

A 3. tábla adataiból látható. hogy a lll. csoportban levő tenm—előszövetke-

zeteknél a keresetnövekedés határát meghatározó szélső értékek (43.6 és 46.8

százalék) közötti százalékpont a legkevesebb. Az ettől jobbra és balra elhelyez- kedő csoportoknál a százalékpontok nagysága növekszik. Különösen figyelemre méltó az V. csoportban található százalékpont. ahol megközelíti a legkisebb ke-

resetnövekedés változását.

A keresetkülönbségek differenciáltsága

Az egy fő állományi létszámra jutó keresetek vizsgálata meglepő összefüg—

gésre hívja fel a figyelmet. 1980—ban a legmagasabb átlagkereset az !. csoport—

ban, a legalacsonyabb az V. csoportban volt., 1985-ben a helyzet megváltozott, helycsere történt. A keresetszínvonol—változás legnagyobb mértéke (1627 száza—

7 A vizsgálat módszere eltér a Központi Statisztikai Hivatal Mezőgazdasági Statisztikai főosztályán alkalmazott. Hermún István (2) által is használt módszertől, mert a megfigyelt sokaság lény esen kisebb, és emiatt az egyenlő arányú csoportképzés alapjául a termeiőszövetkezetek száma és nem vo amelyik gaz—

dasági kategória abszolút vagy relatív nagysága szolgái.

KERESETEK ALAKULÁSA — ( 743

lék) a legalacsonyabb bázisról induló V. csoportnál volt, és ezzel a legmagasabb átlagos [keresetet érték el. Ellentétben a legnagyobb bázi-sról induló l. csoporttal.

alhol legalacsonyabb volt a változás 0128.4 százalék). Akár a fbáz'isémre. akár az

1985. évre vizsgáljuk a csoportok legalacsonyabb és legmagasabb átlagkeresete közötti eltérés relatív nagyságát, mindkét esetben azt tapasztaljuk. hogy a kü-

lömbség nem változ-att. azaz 11211 százalék. Tehát mindkét időszakban a leg- alacsonyabb csoport átlagkeresetéhez a legmagasabb csoport átlagkeresete 112,1 százalékra változott. Ez azt jelenti, hogy a bázisidőszakban tapasztalt csoport-át-

lagkeresetek differenciálódása nem nőtt. csupán súlypont-áthelyeződés történt a

hatodik ötéves terv befejező évében.

Az állományi létszám és a ikeresete'k alakulása lközöt'oi összelüggés a 4. tábla

alapján egyértelmű.

4. tábla

A Győr-Sopron megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági mutatóinak csoportátlaganke'nti alakulása'

Termelőszövetkezetek , ' 2' 3' " 5' 6' 7' 8. 9'

csopartjai, év gazdasági mutató"

!. 1980 . . . 360 1509 1145 65.45 15.45 119,3 87.3 ' 264 230 1985 . . . . . 382 65.1 150,6 75.4 15.15 175.3 124,7 1405 26.19 lndex : 1985/1980

(százalék) . . 1061) 128.4 131 .? 111 4.9 99.4 1479 14218 153,1 117,0 ll. 1980 . . . 341 W.!) 98,6 68.2 162 965 71 .7 12.9 13.1

1985 . . . 330 67,8 142,á 82-2 17.3 1 45.61 11217 21(.7 1512 lndex: 1985/1980

(százalék) . . %,a 138.9 um 1205 1069 1509 1573 1670 1169

III. 1980 . . . . . 343 46.3 96.7 *74.6 113,6 99-8 725 11 A) ".A 1985 . . . . . 323 616 1317 33-8 2013 153,4 104.8 23.3 17.4 lndex : 1985/1980

(százalék) . . 942 11455 1382 1 12.13 148.2 15357 1'44.4 212.;l 1526 N. 1980 . . . 324 46,4 995 68.8 13.9 1100,6 74.0 10.5 10.45 1985 . . . . . 301 703 '126.9 77.2 17.7 139.5 1031 251 .;3 16,8 lndex: 1985/1980

(százalék) . . 92,9 151.0 1218 "3.5 1279 1386 '139,3 2029 1585

V. 1980 . . . . . 320 45.4 98.2 75.1 13.6 95.51 72.9 8.4 8.6

1985 . . . . . 291 73.0 137.8 80.4 .20.8 146.0 104.6 1*5.'5 1112 Index: 1985/1980

(százalék) . . 909 162.7 1403 mm 15219 1514 1433 18545 1302

Megye 1980 . . . . . 338 47.15 101 (6 Wmi-1 14.16 me.; 75.7 13b9 'l 3.7 együtt 1985 . . . . . 326 68.14 138A 79.8 '1 8.53 151 .9 "0.0 2415 17.7

Index: 1985/1980

(százalé—k) . . 96.5 1443 1362

"3.5 125,1 1485

1453 176.3 1292 ' A termelőszövetkezeti mérlegbeszámolók összesített adataiból számolva.

" A gazdasági mutatók:

1. —- állományi létszám (fő).

2. — egy állományi létszámra ]utá évl kerese! (ezer forint), . — bruttó üzemi termelés (millió forint).

. - állóeszközök nettó ártáko (millió forint).

— nyereség (millió forint).

— nettó árbevétel (millió latint).

— költség (millió forint).

. —- alaptevékenységen kívüli tevékenység (millió forint),

- bruttó üzemi termelés és alaptevékenyságen kívüli tevékenység aránya (százalék).

PGNPP—W

Az adatok szerint annál a csoportnál nőtt legnagyobb mértékben a kereset,

alhol az átlagos állományi létszám legjobban csökkent, és ahol legalacsonyabb a

létszám. Ezzel ellentétben annál a csoportnál nőtt a legkevésbé a kereset. ahol

1744 : -— * DRL SZABO'ISWAN—

az állományi létszám nem csökkent, hanem éppenséggel nőtt. és a létszám a leg—

nagyobb. A létszám alakulásának meghatározó szerepe van az egy főre jutó ke—

resetek olakulásában.,Ez abból adódik. hogy kismértékű létszámelmozdulás vi—

szonylag nagy eltérést tud okozni az átlagkereset alakulásában. Ha az 'I. csoport létszámalakulását összefüggésbe hozzuk az alaptevékenységen kívüli tevékenység—

gel, szembetűnik, hogy ehhez a csoporthoz tartozik a- legnagyobb, 40,5 millió fo- rint értékű — a bruttó üzemi termelés 26,9 szá—*zalé'kaíl __ a'lazptevéfkeinységen kivüli tevékenység. Valószínűsíthető, hogy 'a hagyományostól eltérő tevékenység bőví- tése sajátos ismeretekkel rendelkező szakembereket igényelt, és ezt az érintett szövetkezeti gazdaságok leggyorsabban létszámgyorapítással tudták megoldani.

Ha' a csoportot alkotó termelőszövetkezetek átlagos gazdasági rnutatóitrvizs—

gáljuk, akkor megállapítható, hogy 1980-ban az l. csoportnál található'a legna—

gyobb állományi létszám, bruttó üzemi termelés, nettó árbevétel, költség. valamint

a' már említett egy átlagos állományi létszámra jutó évi kereset (folyó áron),

ugyanakkor itt a legkisebb 'az állóeszközök nettó értéke. 1985-ben ez any- nyiban változott. hogy a csoportok közül a legnagyobb értékű mutatók változat- lanul la csoportban maradtak, kivéve a létszámra jutó évi keresetnagyságot. és a legalacsonyabb értékű állóeszközök nettó értéke kiegészült a legalacsonyabb tö—

megű nyereséggel és a legalacsonyabb ütemű évi keresetváltozással. A létszám, az üzemi termelés, a nettó árbevétel alapján,.a csoport tagjai a megye nagymé- retű közös gazdaságai közé sorolhatók, az intenzív gazdálkodás követelményéhez

mért alkalmazkodóképességük lassúnak tűnik. Alátámasztja ezt, hogy a nyereség

alakulása a többi csoportnál kisebb- nagyobb mértékben meghaladta a bázisnagy—

ságot, ám lennél az egy csoportnál 99, 4 százalékra csökkent az átlagos nnyereség az 1980. évhez viszonyítva.

[_ A ll. csoport gazdasá'ga'it az jellemezte a vizsgált időszak elején; hogy ehhez a csoporthoz tartozott a legnagyobb értékű nyereség a legalacsonyabb költség- felhralsznásláis mellett. A 4. itóibld adatai alapján ikltűnlilk, lhogyr—ezt -a nyereséget az állóeszközök fejlesztésére fordították. a nettó állóeszköz—állomány indexe 120,5 százalékkal a legmagasabb. A felduzzasztott eszközállomány a hatodik ötéves terv- időszak folyamán a fenntartás és üzemeltetés költségeit nagymértékben megnö—

velte. a csoportok közül itt nőttek legerőteljesebben (57.l százalékkal) a költsé- gek. A megyei átlagnál nagyobb arányú állóeszköz—fejlesztés hatására nőtt az árbevétel a megyei átlagot meghaladó mértékben, de véleményünk szerint az velsz- ,közifej'leszitést nem _ikövettemegleilelő szintű llé'tSZ'ómiCSlölldk'elnltéS az alaptevékeny- ség területén. Ebben a csoportban a legalacsonyabb az alaptevékenységen kívüli tevékenység arányának változása. Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolták az átlagkereset megyei átlag alatti alakulását

A legalacsonyabb bruttó üzemi termelés és nyereség jellemezte a középső csoportot a bázisévben. 1985—ben e termelőszövetkezetek jellemzője, hogy az álló—

eszközök nettó értéke ebben a Csoportban (: legnagyobb.. Ezt úgy érték el, hogy a megyei indexnél alacsonyabb a csoporthoz tartozó állóeszközökátlagos nettó ér-

tékének változása. Az állóeszközök fejlesztését ésszerű létszámcsökken—tés kísérte.

E folyamat valószinűleg összefüggött a gazdaságostermékszerkezet kialakításával.

amit az ialoptevékrenység'en kívüli tevékenység 2111 százalékos emelkedése. vala-

mint az árbevétel — a csoportok közülv— legnagyobb arányú változása is igazol.

A megyei—átlagnál jobb gazdasági feltételek ellenére sem nőtt maximális mér-

tékben a csoport átlagkeresete._

3 Az országos alaptevékenységen kivüli tevékenység a szövetkezeti mezőgazdaság közös gazdaságoira 35.5 százalék.

KERESETEK ALAKULÁSA 745

A IV. csoportot 1985-ben a legalacsonyabb bruttó termelési érték. nettó ár- bevétel és költség jellemezte. Az árbevétel és az üzemi termelés nagysága alapján a megye kisebb gazdaságai tartoznak ebbe a csoportba. Az állóeszközök nettó

értékének és a nyereségnagyság változásának indexe a megyei átlaghoz közeli.

a költség alakulásának indexe a megyei átlagnál jóval alacsonyabban helyezke-

dik el. Megítélésünk szerint a keresetnövekedés mértéke nincs kellően alátámaszt- va gazdasági eredménnyel.

A legnagyobb keresetniövekedlést biztosító V. csoportot 1980—ban a legalacso- nyalbb átlagos állományi létszám, nyereség, nettó árbevétel. (létszámra jultó kere- set. allaptevélkenyséuguen kívüli tevékenység és az álllóeszik'özföik legnagyobb nettó értéke jellemezte. 1985-ben változ-ás történt. a csoportnál azáltal, hogy az állóesz- közök nettó értéke növekedésének index—e itt volt a csoportok közül! a legalacso- nyabb. A legkisebb létszám. az alaptevékenységen kívüli tevékenység legkisebb nagys—ága, továbbá a legnagyobb mértékű lvétsziálmasökkenmés és a legnagyobb értélkű nyereség jellemzi a csoportot. A bruttó üzemi termelés, a nettó áznbevétel. a

nyereség növekedésének üteme meghaladja. a költség alakulása viszont (nem éri el

a megyei átlagot.

Az elemzés további (mene—te megköveteli. hogy a tenm—ellőszövetikezeteknek ne

csak az abszolút mutatóival. hanem fajlagos mutatókkal is jellemezzük a csopor—

tokat. amelyeket az 5. tá bla tartalmaz.

5. tábla

A Győr-Sopron megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek egységre vetített gazdasági mutatóinak csopartonke'ntí alakulósa*

Termelőszüvetkezetek 1' 2- 3' 4' 5'

csoportjai, ev gazdasági mutató"

l

1. 1980 . . . . . . . . 369 319 43,4 O,23 1.36

1985 . . . . . . . . 46,7 394 40.45 01.21 1 .40

Index: 1985/1980 (százalék) 129,5 123,6 93,6 865 1029

ll. 1980 . . . . . . . . 29.6 289 47,4 024 135

1985 . . . 43,3 432 52,3 -0,21 1.29

lndex: 1985/1980 (százalék) 1462 1495 1'10,5 88.7 963

III . 1980 . . . . . . . . 29.11 287 39,7 0.18 1.37

1985 . . . . . . . . 41,0 413 62,4 024 1447

Index: 1985/1980 (százalék) 139,:5 143,8 17o,3 1320 106.4

iV. 1980 . . . . . . . . 303 306 429 0.20 1 .36

1985 . . . . . . . . 41 .7 421 58,8 023 1 .35

Index: 1985/1980 (százalék) 137,:5 1316 136,8 114,9 99,5

v. 1980 . . . 283 307 42,6 o,18 1.30

1985 . . . . . . . . 37.8 473 71 ,6 (Mé 1.40

lnduex: 1985/1980 (százalék) ,133,,6 154,3 168.1 142.8 1075

Megye 1980 . . . . . . . . 30,7 300 43,2 30.21 1.35

együtt 1985 . . . 42:,0 424 56,0 023 1438

lnd—ex: 1985/1980 (százalék)

1369 1412 129,7 110.3 1022

' A termelőszövetkezeti mérlegbeszámolák összesített adataiból számolva.

" A gazdasági mutatók:

1. —- egy hektár termőterületre jutó bruttó üzemi termelés (ezer forint),

2. —— egy fő átlagos állományi létszámra jutó bruttó üzemi termelés (ezer forint), 3. — egy fő átlagos állományi létszámra jutó eredmény (ezer forint),

4. -- egy forint nettó állóeszköze'rtélkre jutó eredmény (ezer forint), 5. —- egy forint költségre jutó nettó árbevétel (forint).

A tábla adatai azt bizonyítják, hogy míg (: tenmőterületre jutó bruttó termelési érték legnagyobb és legkisebb értéke közötti különbség 16.7 százalékpont. addig

746 DR. SZABÓ ISTVÁN

a létszámra vetített termelés növekedését reprezentáló indexek között ennek (közel

a kétszerese, 30.7 százalékpont az eltérés. Ez a körülmény a létszám—gazdálkodás

és a (hatékony foglalkoztatás fontosságú-ra és meghatározó szerepére hivja fel a

flgyelmet. A csoportokon belül azok a term-előszövetk—ez—etek tudták legnagyobb mértékben növelni a létszámra jutó tenmellé'si értékü—ket (543 százalékkal). az egy—

ségnyi állóeszkxözre jutó eredményüket (42.8 százalékkal), a költségre vetített árbe—

vételüket (7.5 százalékkal). ahol a legnagyobb mértékű a létszámcsökkenés, az

alkalmazott létszám. a legalacsonyabb és legnagyobb a kereset szlnvonalváltozása.

Ezt az összefüggést az V. csoportnál tapasztaljuk, és ez a tendencia a dús létszámú szövetkezet—ek aléloal'maükodóikíélpességxét erősiti.

Ha a kialakított csoportokat összehasonlítjuk. szermbetűnzik az l. csoport egy- ségnyi termőterületre jutó termelési értéke. Mind a bázisévben. mind 1985aben a

csoportok közül itt volt a legmagasabb, annak ellenére. hogy ezt a csoportot jelle—

mezte a legalacsonyabb mértékű (29.5 százalékos) változás. Az állomá nyi létszám—

ra vetített bruttó termelési érték a bázisévben a legnagyobb, 319000 torintről a legalacsonyabb mértékben (23.6 százalékkal) nőtt, és a zá—róévtben érte el a leg- alacsonyabb szinrtet. 394000 forint értéket. Hasonló a tendencia a létszámra jutó eredmény esetében. Ezt a jelenséget két fontos összelüwggíés határozta meg. Egy- részt csökkent ebben a csoportban a (nyereség abszolút nagysága, másrész—t nőtt

a létszám. (Lásd a 4. táblát.) Az eredmény alakulását erősen befolyásolta az esz-

közihaité'konyság jelentős csökken—ése. Tapasztalható, hogy a nagyméretű termelő- szövetkezeteknél csökkent az eszközhatéikonyság (86.i5 száza'líélkra), éppúgy. mint az alkalmazotti létszám jövedelemtenmelő képessége (93,6 százalékra), és a csoport—

átlagak közül a legalacsonyabb az egy főre vetített nyereség (40 600 forint) 1985—

ben. Ez teljes egészében tükrözi azta korábbi megállapítást, hogy a megyében a nagyobb méretű gazdaságok nehezen mozdulnak el a hatékonysági követelményt

támasztó gazdálkodás irányába.

A ia—jlaagos mutatóik alátámasztják a ii. csoportba tartozó gazdaságokra! uaz előzőlkibe—n leirtakat. A bázisb'axn elért, kimagaslóan jó — a megyei átlagnál 11 szó-

zaléldkal magasabb értékű —- eredményt állóeszköz—bővítésre fordították. (Lásd a

4. táblát.) Ez alapjában .nem volna nagy hiba, de a ráfordítás arányában sem az árbevételt. sem a nyereséget nem tudták kellő mértékben emelni. Az egységnyi létszámra, valamint a nettó állóeszköz—re vetített eredmény rítt volt a legmagasabb a csoportok közül a bázisévben. Megítélésünk szerint a nem kellő hatékonyságot

biztosító állóeszlköszejlieszté's oda vezetett, hogy az eszközlhatélkonys—ág csökkent.

és visszaesett az egységnyi költségre jutó ánbevétel is. Az 1985-re számított mind- két mutató ebben a csoportban a legalacsonyabb. igaz. hogy a termőterületre vetl- tett bruttó üzemi termelés növekedése a legnagyobb mértékű (462 százalék), de ezt a növekedést a megyei átlag-at 11.8 százalékponttal meghaladó, magas indexű (57,1 százalékos) iköltsé—g'n'övelés nagymértékben segítette.

A bázisévben a lll. csoportot a létszámra vetített legalacsonyabb értéknagy- ságú, 287000 forintos üzemi tenmele's, 39000 forintos eredmény, valamint az egy—

ségnyi állóeszlloözre jutó ered-mény 0.18 forintos értéke jellemezte. A termőterületre és a létszámra jutó bruttó üzemi termelés növekedése meghaladja a megyei átlag—

növekedléstt. mindkét esetben 2,6 százalékponttal. Az átlagos állományi létszámra

jutó ered—mény növekedése 170,3 százalék. legmagasabb a csoportok közül. Ezeket az eredményeket úgy érték el. hogy az állóeszközök nettó értéke (átlagosan 835 millió forint) a legmagasabb volt 1985-ben. Az al'lóeszközlre jutó eredmény a megyei átlagnál 21,7 százalékponttal magasabb. és az egy forintra jutó költséggel a leg—

magasabb árbevételt. 1.47 forintot tudtak realizálni 1985-ben. Az eredményes gaz-

KERESETEK ALAKULÁSA 747

dálkodás az eszközhiatélkonyswág növekedésének és a költségekkel való ésszerű

gazdálkodó—snak köszönhető. Megítélésünk szerint ez azt jelenti, hogy a csoportot

alkotó tenmelőoszövetkezetak az eszközbővítés, a létszámcsölldk-ente's. (: jól megvá- lasztott termelési szerkezet és a keresetkiá—nomilás ésszerű keretek között tartásával

biztosítják gazdaságunik hosszú távú eredményességét.

A fajlagos mutatók alapján a IV. csoportba tartozó termel'ő'szövetkezeteket a megyei átlaganeövelkedés körüli értékek je'll—emziik. kivéve a létszámra jutó eredményt, ez 7.1 százalékponttal meghaladta az átlagot. Tekintettel anna. hogy a megye kis méretű termelőszövetkezetei tartoznak ebbe a csoportba. az átlagtól eltérő kere—

setniötvekedtést nem az elért gazdasági eredmények indokolják. hanem inkább a kereset 'létszáimjmvegbartó ereje. Lévén a kifizetett bér egyben költség, véleményünk szerint alátámasztja az előbbieket az a jelenség is. hogy a költségre jutó árbevétel 99,5 százalékra csökkent ebben a csoportban.

Az V. csoportba tartozó szövetkezeteket a termőterületre jutó legalacsonyabb értékű bruttó üzemi termelés jellemezte mind a bázisidőszakban (28 300 forinttal),

mliinxd az 1985. évben (37 800 forinttal). Az állományi létszámra jutó bruttó termelési érték 473 000 forintos, valamint az egységnyi eredmény 71 600 forintos nagysága itt a legmagasabb a csoportok lközött. Ez a jelenség ös-szetügg azzal, hogy ebben a csoportban volt a legnagyobb mértékű létszámcsökkenés. Ennél a csoportnál a létszámra vetített termelésnek és eredményváltozáisnlak a megyei átlagtól jelentős eltérése figyelhető meg. mégpedig úgy. hogy az eszközhatélkonyság területén a legmagasabb éntéket. 026 forintot értek el, ami a megyei átlagnál észlelt csökke—

nrésné'l 325 százalékponttal magasabb. A bázisévben a költségre jutó legrosszabb nettó árbevétel 1.30 forintról (: megyei növekedési átlagánál 5,3 százalékponttal magasabb méntékben 1.40 forintra nőtt.

Az egyeegy csoportba sorolt termelőszövetkezetek területi elhelyezkedése és a csoportba sorolócláis között összefüggés áll fenn. tehát nem véletlenszerű. és nem

kötődik a Központi Statisztikai Hivatal Győr—Sopron megyei Igazgatósága által

meghatározott mezőgazdasági tájrkörzeti rendszerhez sem. Tapaszt'ailjhoató, hogy az egy főre jutó keresetnövekedés iismérrve alapján képzett csoportokon belül változó számú, de általában 2—5 termelővszövetkezet egymással! szomszédos terü—leten mű- ködílk. Ebből a nem véletlenszerű területi elhelyezkedés—ből következtetünk arra.

hogy a rkeresetszinivonalnalk a mezőgazdasági tenmelőszö—vetkezet—elknél tapasztal- ható növekedésére a szomszéd gazd—aság (kereset-alakulása is hatást gyakorol.

A keresetkiáramlás és a teljesítmény közötti kapcsolat

Ha arra a kérdésre akarunk választ adni, hogy a megyében mennyire támasz- tották alá a munkatermelékenység növelésének követelményei a keresetek kiáram- láisát, akkor azt kell megvizsgálni. hogy az egységnyi keresettel milyen nagyságú bruttó üzemi term—elési éntéket vagy mérleg szerinti nyereséget értek el (: gazdasá- go'k, és milyen volt e fajlagos mutatóik növekedése. A murnkatellljesítményelk és a

keresetek alakulásának vizsgálata szempontjából nem a ta'jlagos bruttó üzemi ter—

melési érték abszolút nagysága a meghatározó, hanem a mutató változásának ér—

téke. Ha az iindiex nagysága 100. akkor azt mondhatjuk, hogy a mu-nnkateljesítmfé—

nyek a kilizetett ker—esetek arányában változtak, ha ennél kisebb. akkor a termelés

növekedése elmaradt a *kereset növekedése mögött, ha nagyobb, akkor a kereset

növekedése maradt el a termelés növekedése mögött. Amennyiben a keresetek jö- vedelemtenme'lő képességét vizsgáljuk, szintén .nem az abszolút nagyság számít, hanem a dinamika. Az összefüggés az előbbivel azonos.

748 ' DR; 'SZABÓ rsrvm

6. tábla

Az egy forint keresetre iutó termelési érték és nyereség (: Győr-Sopron megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekben csoportonként*

!. ll. lll. lV. V. Megye együtt

*ÉZÉÁO' 1930. §19as. 1980. l1985. 1930. lmas. 1930. lms. 1930. 11985. 1980. 1905.

évben

Az egy forint kere- . !

setre jutó bruttó termelési érték

6.5 6.3 -6,2 forint . . . . 6,3 ó,;l 5,,9 ó,,4 ó,? 6.1 ónó 6.0 6.8

Index: 1980. év _ _

: 100 . . - 9ó.6 'lOBJ 98,6 %,8 959 9313

Az egy forint kere- , setre jutó

nyereség * 1

forint . . . . O,85 0.62 097 0577 0.86 0.92 01.93 052 0,94 0,98 0,9'l 0.82 Index: 1980. év

:: 100 . . . 73.1 79,8 107,8 88.,8 1045 903

' A lermelőszövetkezati mérlegbeszámolók összesített adataiból számolva.

A 6. tábla adatai szeninft az egy foninrt keresetre ;ju'tó bruttó termelés a II. cso—

port kivételével mindegyik csoportnál kiselbibdniagyabb mértékben csökkent. A fenti értelmezés szerint ez azt jelenti. hogy a keresetek alakulását nem követte a ter- melés megfelelő szintű bővülése. Figyelemre méltó a kivételt képező osovporit, amelynél a legnagyobb ütemű valt a költség és a nettó ál'lóeszíltözérté'k növelte- dnése. (Lásd a 4. táblát.) Az állóeszközértésk sniötvelése (hatékonyabb g—ép. berende-

zés), a kereseteknek a megyei átl-ag awlattirémtéskű kiáramlása eredményezte a ;mu—

tató nagymértékű elmozdulását. A IV. csoport legalacsonyabb és az V. csoport alig valamivel magasabb indexe alátámasztja a csoporttal kapcsolatos fenrti elem- zé—sezkeit.

A keresetre jutó nyereség -— a (keresetek jwöfvederlemtenmvelő képessége —- megyei szinten nagymértékben csöklkent a bázisidőszialahoz viszonyítva. Ez a jelen- ség két fOthOS dologra hivja fel a figyelmet: egyrészt a kialakult jröived—elemelvanás ellentmondásaira, másrészt a kialakult Aá'naráinyokna. (Lásd az 1. és a 2. táblát.) Eszerint Győr—Sopron megyéiben yailalme'n'nyi statisztikailag kiemelt termény es állatfajta termelésében. illetve tenyésztésében az országos átlag—mál magasabb termelési eredményeket értek el. A fentiek következtében elért és az országos c'lt- liaghoz közel eső keresetnövdkedést azomban nem tudták kellő aképpen alátámasz- tani az üzemi termelesi énték növelésével.

Végezetül megállapítható, hogya megye mezőgazdasági tenmelőszővetkezetei-

ben a hatodik ötéves terv folyamán megvalósított tkeneseftnöveikedést bonyolult gaz- dasági összefügg—ések kísérték. A vizsgált időszak alatt a kis méretű gazdaságok alkalmazkodó kepessege figyelhető meg, ellentetben a viszonylag nagy méretű gazdaságalcnáil tapasztalt nem kellő rugalmassággal A kereset kiá—namlósnál ta—

pasztaltuk. hogy a növekedés erősen eltért a vizsgált csoportoknál a nyolcvanas évek első felében, és az így bekövetkezett változás eredménye közel ugyanaz, amit kiindwulráislként tapasztaltunk. Nevezetesen a csoportonkénti egy főre jutó átlagke- resetek legalacsonyabb és legnagyobb színvonala közötti elténés relatíve nem vál—

tozott a két időszakban, egyrészt mivel a keresetek magia—sebb szinvonala alakult ki, másrészt viszont a külömböző keresetnövekedrést elérők pozíciójában "helycsere"

KERESETEK ALAKULASA 749

történt. A keres—etnöivelkedéisnwél nemcsak (: tenmelőszeövetkezet gazdasági helyzete.

stratégiai elképzelése meghatározó. hanem a szomszédos gazdaságnál végrehaj- tott keresetnövekedés méntéke és az ..óthlal—lósból" eredő inxfonmócióóma—m'lvós is.

Erre a megyén belüli egy—egy csoporthoz tartozó termelőiszö'vetkezetek területi el- hyelylez'kediésélbőll következtetünk

Függetlenül attól. hogy a szövetkezeti telj—esítmény (termelés. nyereség) mérése

minidlklét időpontban az érvényes szabályozás által meghatározott keretek között kialakított folyó áron törtélnit. mégis azt tapasztaltuk. hogy a k—eresetkiáramlós és a fentieik szeri-net mért teljesitmsénynföve-kméiny megyei szinten (egyes csoportoknál) nem volt összihaniglban. 'Ez a megállapítás olyan kimagasló mező—gazdasagi kul—

túróval rendelkező megyéire vonatk—ozik, amelynek termléseredmélnyei minden sta—

tisztikailag kiemelt növényi termék- és állatállomány—mutató vonatkozásában meg- haladják az országos átlagot.

iRODALOM

(1) Bródy András: A termelés intenzifikólásónak problémái. Közgazdasági Szemle. 1986. évi 11. sz.

1281—1288. aid.

(2) Hermón István: A differenciáltsóg változása a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Statisztikai Szemle. 1986. évi 2. sz. 139—149. old.

(3) Nyitrai Ferencné: A magyar gazdasag negyven éve. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1985. 383 old.

(4) Osváth Zsuzsa: Az iparból a mezőgazdaságba áramló munkaerő. Statisztikai Szemle. 1986. évi 1. sz. 34—50. old.

(5) Dr. Reke Barnabás: Gazdasági eredmények és az egyéni keresetek aiakuiása 1894—ben és 1985—ben.

Pénzügyi Szemle, 1986. évi 11. sz. 829—833. old.

TARGYSZÓ: Kereset. Mezőgazdasági üzem.

PE3lOME

Aarop muer oraer Ha sonpoc o rom, Kakoaoú őbma aenuuuua nywesoro sapaőoma a nepi—ion memny 1980 " 1985 I'OAGMH a censcxoxoaaücraennbix nponaaoncnem—isix Koone—

paruaax Kamu-fara Aep—Llionpomn Kakue xoanücraennhle pesynnarbl őbmu xapaxrepuu nna oőuecreennblx xoanicra, nocrurumx paanw—mbix no aenwmue npnpocroa sapaöorkoa.

.llaumenue aapaőorkoa a paccmarpuaaeMt—iü nepuog noxaabmaer Hanu-me emu-imo- umxca or npomumnem—iocru ocoőeunocreü " orpamaer cnomnocrb aaaumocasau aapaőor- KOB " asnpaőorox a censcxoxoanücreennux npouaaoncraennbix nooneparuaax. B nemegye- MOM kpyry u spemenu nameHeHne ypoaHa sapaőorkoa, i'ipHMblKönO, He K Aamxeumo abl- paőorxu npennpmruű, Hecmorpn Ha ro, uno mepa pocra YpOBHSI sapaőorkoa Memny npe- ABHBHNMH xoanücraeHHbiMu eAanuaMu őbina nouru rpoekpamoü. Cymecraeuuble mme-

HeHm :; ypoaue sapaőomoa He npnaenu K auaunrenbuoí—i aummepeuuuaum.

Ycranoaneno raxme " ro, ura npeoőnanann He TOJ'IbKO sumeynomnuyrme Beaumocassu, Ha " npoucrexaioumü Ms reppmopnanbnoro mecrononomenna BbiXOA :;apaőorxoa a coceA- an xoazücraax.

HaMepnn Bupaőorky oőmecraennbix xoanücra CTOHMOCTth sanosoü nponykunu mm nonyuennoü anőbU'lbiO, mom—lo ycrauosurb, tno noprrme sapaőorkoa ne oőecne—leno : rakom xosnücraenuom upyry, rAe H3MepeHHble Ha ypoaHe Korm-rare ypomaünocrb " rnaauble noxaaarenn muaomosoacraa npeaumaior cpemmv'r ypasenb no aceü crpaue. 31'0 nanenue yna3bisaer Ha' npamaopeunn cymecraymmero pacnpenenei—mn abrpyumunoxonoamros nepcnexmae Herman ynycnarb n3 anny.

SUMMARY

The study looks for an answer to the auestion how much per capita outflow of ear- nings came to in agricultural co—operatives of county Győr—Sopron between 1980 and 1985, moreover, what economic results were characteristic for the collective forms achiev—

ing increase of different size.

750 DR. SZABÓ: KERESETEK ALAKULÁSA

The changes in earning level taken place in the observation period reflect the ahar- * acteristios divergent from manufacturing, and express the complexity of the correlations , _

between earnings and performance of agricultural co-operatives. Changes in earnings did not conform to those mani-fested in respective performance of enterprises in the observed sphere and period, although the increase in earning level showed some three- fold difference between economic units. The substantial change in earning level didnat

result vin strong difierenbiaition. :

It was painted out that not only the relationships mentioned above dominated, but alsodthe eorning outflow of the neighbouring farm. i.e. regional location has to be reak—

one with.

Measuring the performance of collective forms with gross output value or with aper- ating surplus it can be pointed out that the coverage of earnings is not ensured underf forming conditions where crop yields and specific indicators of animal husbandry _ot county level are above the respective national averages. The phesnomenon direct: atten- tion to the contradictions of the return irom sales and income distribution which cannot

be neglected in the long run. '