A szövetkezeti ipar és a magánkisipar

82

SZEMLF.

lentős, mivel a statisztika tudománya

történetének összefüggő marxista elem—

zése mind ez ideig hiányzik, s az állam—

tudományok és a statisztika kölcsöhatá—

sainak vizsgálata terén az általa feldol-

gozott korszakból ilyen részletességű munkák nincsenek. Szerző tanulmányaa

tudományos igényeknek mind tartalmi-

lag, mind a feldolgozás módszerét ille—

tően megfelel. Nemcsak kiemelkedő sze—

mélyek működésén keresztül mutatja be a statisztikai tudomány fejlődését, ha—

nem kapcsolatba hozza azt a társadalmi, gazdasági viszonyokkal, az államvezetés

általános jellemzésével. A feldolgozást a

dialektikus és történelmi materializmus

kutatási módszerével végezte. Gazdag irodalmi és levéltári forrásanyagot dol——

goz, illetve tár fel. A munka némi szer—

kezeti egyenetlenségei a végső értékelést

alig befolyásolják, :; az meghaladja a

kandidátusi fokozathoz szükséges kivá—- nalmakat. Mindezek alapján a bíráló-

bizottság figyelemmel egész tudományos

munkásságára is, egyhangúlag javasolja a Tudományos Minősítő Bizottságnak, hogy Komcsics Józsefet minősítse a jogi

tudományok kandidátusának".

A szövetkezeti ipar és a magánkisipar*

A lakosság szükségleteinek kielégítésé—

ben —-- az állami nagyiparon kívül —— nagy feladat hárul a szövetkezeti iparra és mellette a magánkisiparra is.

Tíz évvel ezelőtt vetődött fel a kisipari

temelőszövetkezetek megalakításának gon- dolata. A magánkisiparosok egy kis része megértette és magáévá tette a felhívást,

és megkezdte a közös termelést, a közös

munkát. Ezeknek az áldozatkész alapítók—

nak kezdeményezésóvel indult meg a kis—

ipari termelőszövetkezeti mozgalom, amely az elmúlt évek során sokat fejlődött.

A kisipari szövetkezetek ma már jelen—

tős társadalmi és gazdasági tényezői ha—

zánknak. Társadalmi szerepük abban áll,

hogy elősegítik a becsületes, dolgozó ma- gánkisiparosok önkéntes tömörülését, a

szocialista társas termelés térhódítását.

Gazdasági tevékenységük célja pedig, hogy az állami nagyipar mellett a lakos- ságot jó minőségű, megfelelő választékú.

kis sorozatban előállított termékekkel lás—

sák el, valamint a lakosság javítások és szolgáltatások terén mutatkozó igényét maradéktalanul kielégítsék.

Az 1957. év végén hazánkban már 1326 ipari szövetkezet működött, közel négyszer

annyi, mint az 1949. év végén. Ugyanezen

idő alatt a szövetkezeti ipar "termelése, valamint a szövetkezeti iparban dolgozók

száma több, mint tízszeresére növekedett.

* A közölt adatokat az ipar 1958. január 1 előtti ágazati rendszerének megfelelően rsoporiositottuk.

!. tábia A szövetkezeti ipar fejl/ízlése, IMS—1957.

lAz összes Ebből a Teljes Az ipari munka- terme— termelési szövetke- vállalók' lők" érték

Év zetek w——————— folyóúron

száma az átlagos állományi forgalmi

év végén létszáma adó

(ezer fő) nélkül'"

1949 . . . . 366 11 10 481,6

1950 . . . . 352 13 12 en,;

1951 . . . . 1018 30 27 149235

1952 . . . . 1426 63 54 3015,5

l953 . . . . 1313 90 77 3768,9

1954 . . . . 1216 108 92 49014

1955 . . . . 1209 117 99 54103

1956 . . . . 1128 121 101 4806,4

1957 . . . . 1326 139 120 68193

* Építőipari termelőkkel, bedolgozókkal, ipari—

tanulókkal együtt.

** Építőipari termelőkkel, bedolgozókkal együtt.

*** Építőipari termeléssel együtt, millió forint.

A lakosság életszínvonala, a felszabadu—

lás óta eltelt tizenhárom év alatt, jelen-—

tősen emelkedett, és lényegesen magasabb, mint a felszabadulás előtti években. Az

életkörülmények javulásával. növekedett

a lakosság igénye az ipar munkájával szemben és természetesen a szövetkezeti iparral szemben is.

A kisipari termelőszövetkezetek azon—

ban —— a nagyarányú fejlődés ellenére ——

nem képesek arra, hogy az igényeket ma—

radéktalanul kielégítsék.

A szövetkezeti iparban dolgozó terme—

lők száma az 1957. év végén 119 855 fő

volt. 1938 júniusának végén az országban 233 547 magánkisiparos (önálló kisiparo—

sok és alkalmazottaik együtt) dolgozott;

SZEMLE

Ez a számbeli különbség is egyik oka an—

nak. hogy a szövetkezeti ipar jelenleg még nem képes arra, hogy a lakosság kisipari igényeit teljesen kielégítse, bár fejlettebb technológiával, termelési módszerekkel és

magasabb termelékenységgel dolgozik

mint a magánkisipar.

Szükség volt tehát és jelenleg is szűk-

ség van arra, hogy a szövetkezeti ipar mellett működjék a magánkisipari szektor

is, természetesen megfelelő irányítás és ellenőrzés mellett

A magánkisipar feladata, hogy a szö-

vetkezeti ipar kiegészítőjeként egyedi ter—

mékeket állítson elő, valamint javításo—

kat, szolgáltatásokat végezzen. Munkájára főként olyan településeken van szükség.

amelyeken a lakosság csekély lélekszáma miatt kisipari szövetkezet létrehozása

nem rentábilis.

A szövetkezeti mozgalom megindulásá—

val a magánkisíparosok száma csökkent.

éspedig elsősorban a magánkisiparban fog-

lalkoztatott alkalmazottak száma. Az ön- álló magánkisiparosok számának csökke—

nése lassúbb volt. A szövetkezeti ipar nö-

vekedésével párhuzamosan helyes volt a magánkisipar visszaszorítása, helytelen

volt azonban a kiszorítás túlzott üteme.

2. tábla A magánkisiparban dolgoxól: számának alakulása

(építőipar. szolgdllaldípar és vándor-ipar nélkül) A magán—

kisiparban A

Az foglalkoz- magán-

önágo tatott klfggg"

ma n— . lka a-

Időpont; kisligpa- % zotltílilk dolgo-

rosok száma lék

száma (ipari "ám

tanulók 5985"-

nélkül) ""

1938. június 30. ... 131 374 102 173' 233 547 1948. december BL. . . 141 818 94 957" 236 775 1951. január 25. ... 93 703 23 249'" 116 952 1952. február 1. ... 59 155 9 605 68 760 1953. február 1. ... 36 209 3 617 39 826 1954. március 1 ... 48 442 3 222 51 664 1954. december 31.. . . 80 564 3 540 84 110 1955. december BL. . . 72 680 2 907 75 593 1956. szeptember 30. . 73 780 1 723 75 503 1957. december 31.. , l

92 062 7 595 99 657 Megjegyzés: Az adatok HMS—tói 1954. márciusig bezárólag a háziiparosok számát nem tartalmazzák,

* Számított adat.

**1948. októberi ada—t.

*** 1950. októberi adat.

Az önálló magánkisiparosok és alkal—

mazottaik együttes száma 1953 február—jea

6!

ban mintegy 40 000 fő volt, 17,l százaléka az 1938. júniusi létszámnak, 1953 júniusa

után azonban rohamosan megnövekedett.

A hirtelen bekövetkezett növekedés túl—

zott mértékű volt, s ennek tulajdonítható, hogy 1954 decemberétől 1955 decemberéig a kisiparosok (önálló magánkisiparosok és alkalmazottaik) száma több, mint nyolc—

ezer fővel csökkent. Az ellenforradalom után ismét emelkedett a magánkisiparosok

száma, szintén túlzott mértékben. 1957.

közepe óta lassú csökkenés figyelhető

meg (számuk 1958 júniusában mintegy 9000 fővel kevesebb volt, mint 1957 de—

cemberében).

A magánkisiparban dolgozók számának rohamos csökkenése ——- elsősorban az 1949—1950-es években -- nem járt együtt

a szövetkezeti mozgalom hasonló ütemű

fejlődésével. Amig 1951 januárjában az ipari szövetkezetekben dolgozók száma

mintegy 12000 főre növekedett, addig a magánkisiparban dolgozók száma, a szö—

vetkezetekben tömörült magánkisiparosok

számának tízszeresével (120000 fővel) csökkent. A lakosság kisipari szükségle—

teinek kielégítése —— különösen 1951—től l955-ig —— nem volt megfelelő módon biz—

tosítva.

3. tábla A Művelkemti iparban és (: magánklsíparban

dolgorók számának alakulása

A dolgozók számának növekedése (t), A illetve csökkenéao

Időszak GOIBWÓk (—)

számu. m...—___"

összesen a szövet- a. magán- kezeti kisipar—

iparban ban

1938, június ... 233 547* ——

1948. december. . . 236 775" M- %— 3 228 1951. Január ... 129 706**' 4— 12 754 —— 119 823 1052. február . . . . 119 811 i 38 297 — 48 192 1953. február . . . . 120 422 %- 35 545 —— 28 934 1954. december. . . 196 591 i 25 885 -i— 44 284 1955. december. . . 187 721 __ 353 —— 8 517 1950. szeptember . 200 781 %- 13 150 —— 90 1957. december. . . 244 183 % 19 248 % 24 154 Megjegyzés: A növekedés, illetve a csökkenés a feltüntetett előzö időszakhoz viszonyitva értendő.

* A mgáhkisipari alkalmazottak száma szárm- tott adat.

** A magánkisipari alkalmazottak száma 1948.

októberi adat.

*** A magánkisipari alkalmazottak száma 1950.

októberi adat.

A szövetkezeti ipar nagarányú fejlő—

dése nem jelenti azonban azt, hogy min—

denben eredeti célkitűzésének, feladatá—

84

nak megfelelő módon működik. Különö—

sen a javítások és szolgáltatások " iránt

mutatkozó igények maradtak kielégítetle—

nül. A szövetkezeti ipar termelésében a

javítások és szolgáltatások aránya évről

évre állandóan csökkent: míg 1953—ban a befejezett termelésnek 23,6 százalékát, ad—

dig 1957—ben csak 10,0 százalékát tette ki a javítások és szolgáltatások értéke. A

szövetkezeteket az sem mentheti, hogy az említett időszak alatt abszolút számban

mintegy 2 millió forinttal növekedett a javítások és szolgáltatások értéke.

4. tábla A javítások és szolgáltatása]: aránya

a szöverkezeu ipar termelésében

! Befejezett

_ Ebből

termelés a javítások.

Év folyóámn szolgáltatások

forgalmi adó utánva

nélkül * .

; (millió forint) (SZÉMIéU 1953 ... 137173 TZÚJS

1954 ... 487],9 16,5

1955 ... ( 53930 13,6

1957 ... 6819,0 ! 10,0

A kisipari szövetkezetek munkájának jelentőségét bizonyítja, hogy több köz- szükségleti cikknek 40—50 százalékát a szövetkezetek termelik. A belkereskede—

lem például a női blúzok és szoknyák 60, a leánykaruhák 60, a női ruhák 35, a férfi—

kabátok 30 százalékát a kisipari szövetke- zetektől szerzi be. A fogyasztók megked—

velték a kisipari szövetkezetek készít-

ményeit. Egyes cikkek esetében a szövet—

kezeti termék márkát jelent. Különösen a cipőket és a bútorokat készítik kiváló

minőségben.

A szövetkezeti ipar erre nem mindenben reagál helyesen. Sokhelyütt elhanyagolják a lakosság közvetlen igényeinek kielégí- tését. és tömegtermelésre térnek át. El-

hanyagolják a kissorozatú, választékbó- vítő és jó minőségű termékek gyártását,

nem fejlesztik eléggé a mérték után ké szülő egyedi termékek előállítását.

A szövetkezeti ipar értékesítését vizs- gálva megállapíthatjuk, hogy termelésé—

nek 65—75 százalékát juttatja közvetlenül és a belkereskedelem útján a lakosságnak.

Jelentős mértékben megnövekedett a szö—

vetkezeti ipar exportra történő termelése is: öt esztendő alatt az-exporttermelés ér—

SZEMLE

téke a hétszeresére növekedett, 1957—ben pedig már 455,7 millió forint volt, az ösz—

szes értékesítés 7,1 százaléka. 1957—ben közvetlenül a lakosságnak 601,4 millió

forint értékű árut — az összes értékesített áru 9,4 százalékát —— adtak el.

5. tábla Az értékesítés megoszlása a szövetkezeti iparban

Késztermékek értékesítése

(millió forint) Értéke- _ sítés a, aálakos—

. 113552?

,, s gnak ,.

] * (közvetle— egyéb (533223;

nül és a fogyasz- összesen sítés belkeres- bóknak százaléká-

kedelem ban

útján)

1953 . . . . 1777,6 5543 26323— 67,5 1954 . , . , 30489 14074! 4456,0 68,4 1955 . . . . 33091) 16635 4972,8 66,5 1956* . . . 1879,1 18593) 37390 5703 1957 . . . , 48115 ]597,0 6408,:') 75 1

! s ' '

* Az első három negyedev adata. a IV. negyedév- ről nem áll rendelkezésünkre adat.

A szövetkezeti ipar termelésének fejlő—

dése mellett a kisipari szövetkezetekben dolgozók létszáma is jelentősen emelke—

dett az elmúlt tíz év alatt. A létszámemel—

kedésen belül azonban igen nagy volt a

munkaerőhullámzás. 1957—ben például a

szövetkezeti iparban 65 804 főt vettek fel

a termelők állománycsoportjába, ugyan—

ezen idő alatt viszont 39 484 főt töröltek a termelők állományából,

6. tábla Munkaerőiorgalom a szövetkezeti iparban

az 1957. évben

Terme- _ Terme—

lők lét— Állo— $$$ lők

száma mányba ból száma Iparesoport 1956. felvett törölt 1957.

decem- decem-

ber ————-——————————- ber 31—én termelők száma 31—én

Vas-, fém- és gép—

ipar ... 11 955 9 990 6 824 14 624.

Épitóanyagi 552 552 309 667

Vegyipat 1 260 2 387 1 457 2 230

Faipar . . L') 562 3 091 2 373 6 338

Papíripar 778 586 301 1 012

Textilipar . 862 1 213 710 1 374

Bőripar . . . 1 124 1 042 517 2 020

Textilmháza

ipar ... 12 046 6 599 4 638 14 343 Bőrmházatl ipar . 9 725 2 744 2 026 10 348

lelmiszeripar . . —— 246 124 120

Vegyesipar . . ]1 492 5 464 4 633 10 930 Házlipar ... 51 662 31 890 15 572 66 390 Összesen 107 018 65 804 89 484 130 396

SZEMLE

A nagy munkaerövándorlás mellett nem kielégítő a szövetkezeti ipar létszámössze—

tétele sem. Ha a szövetkezeti ipar létszám—

összetételét abból a szempontból vizsgál—

juk, hogy hány magánkisiparos dolgozik a kisipari szövetkezetekben, megállapit—

hatjuk, hogy a volt magánkisiparosok

aránya igen alacsony. Az 1957. évben pél—

dául a kisipari szövetkezetekbe felvett termelők között viszonylag magas volt azoknak a száma, akik a szövetkezetbe lépésük előtt az állami iparban (miniszté—

riumi és tanácsi iparban) dolgoztak.

A szövetkezeti ipar termelői állomány—

csoportjába az 1957. évben felvett 65 804 fő közül csak 6181 fő (a felvettek 9,4 szá—

zaléka) dolgozott a szövetkezetbe lépése előtt magánkisiparosként. Ugyanakkor

14 252 fő (a felvettek 21,7 százaléka) az

állami iparból jött a szövetkezeti iparba.

Egyes iparcsoportokban azonban még en—

nél is magasabb az állami iparból jöttek aránya. A vas—, fém— és gépiparban 57,0, az építőanyagiparban 44,7, a faiparban

43,8 százalékot tesz ki az összes felvétel—

hez viszonyítva azoknak a dolgozóknak

aránya, akik az állami iparból jöttek a szövetkezeti iparba.

7. tábla A szövetkezeti iparba felvett termelők száma

az előző munkahely szerint az 1957. évben

Az1957. Égi!!- Állami Egyéb

fevl'bea gin" iparból helyről

ve

Iparcsoport terme- ————-——————————

lők jöttek a felvettek Összes száma számához viszonyitva.

százalékban Vas—, fém- és gép—

ipar ... 9 990 7,1 57,0 35,9

Építőanyagipar . . 552 4,7 44,7 50,6 Vegyipar ... 2 387 9,9 36,5 58,6 Faipar ... 3 091 lő,-') 43,8 40,7 Papiripar . . . . . 586 O,7 56,8 42,5 Textilipar . . 1 213 2,6 31,4 (56,0 Bőriuar ... 1 042 6.4 25,4 682 Ruházati ipar . . . 9 343 17.41 24,9 57,7

Élelmiszeripar 246 7,3 28,9 sas

Vezveslpar ... 5 484 22,4' ' 24,1 53!) Húziipar ... 31 890 5,5 4,4 91).1

Összesen 65 304 9.4 ,21,7- 68,9

Annak oka, hogy 1957—ben a szövetke- zeti iparba felvett termelők nagy része az állami iparból került a szövetkezeti ipar- ba, egyrészt az 1957—ben végrehajtott lét- .számcsökkentés, másrésztvpedig az, hogy a szövetkezeti iparban _az átlagos kereset

85

magasabb volt mint az állami iparban.

(Meg kell jegyezni, hogy az összehason-

lítást némileg torzítja a szövetkezeti ipar- ban dolgozó szakmunkások magasabb

aránya,)

8. tábla Vi : átlagos havi kereset alakulasa

az allami és a szövetkezeti iparban 1957-ben

; A munkások,

; illetve a termelők Szövetke—

!

l

átlagos havi zeti ipar Ipamsnport ( keresete (forint) az állami

;MM——— ipar

, , ! a szövet- szamit?-

az allami kezeti kában

iparban ? ipar-bal?

Ipar összesen 1338" 1519 115315 Ebből :

Vas-, fém- és gépipar 1456 1745 1193;

Építőanyaglpar ... 1407 1760 125,l Faipar ... 1338 1720 128,6 Ruházati ipar ... 1229 1444 117,5 Vegyesipar ... 1120 1271 1 Hi,?)

* A háziipar nélkül.

** Az állami ipar összesen rovatban csak azok- nak az iparcsoportoknak az összege szerepel. ame- lyek a szövetkezeti iparban is megtalálhatók.

Az 1957. évi munkaerőforgalom és a felvételek arányainak ismeretében meg—

vizsgáltuk a budapesti kisipari szövetke—

zetek létszámösszetételét. Az 1958. már- cius 31-i állapotnak megfelelő összeírás eredménye azt mutatja, hogy a Budapes- ten működő kisipari szövetkezetekben igen kevés azoknak a dolgozóknak a szá—

ma, akik a szövetkezetbe lépésük előtt

magánkisiparosok voltak. Feltehető, hogy országos viszonylatban is hasonlóképpen alakul a volt magánkisiparosok aránya a szövetkezeti iparban, minthogy a szövet- kezeti dolgozóknak több mint 40 százalé—

ka dolgozik a budapesti kisipari szövet- kezetekben.

Budapesten 1958. március 31—én a szö- vetkezeti iparban dolgozók 9,3 'százaléka

volt a szövetkezetbe lépése előtt magán—

kisiparos. A volt magánkisiparosok ará- nya legmagasabb a műszakiak (25,9 szá—

zalék) és a legalacsonyabb a termelők (9,1

százalék) állománycsoportjában. A ter—

melők állománycsoportjában ez az arány

még akkor is igen alacsony (15,6 százalék),

ha a jelentős számú otthon dolgozó ter- melőt —— akik főként az öregek és a csök- kent munkaképességűek közül kerülnek ki —— foglalkoztató háziipari szövetkezetek adatait figyelmen kívül hagyjuk.

86

A volt mgtmkisíparosok aránya a budapesti kisipari szövetkezetekben

szám

9. tábla (1958. március 31.)

Ebből Szövetkezetbe lépése előtt

Összes magánkisiparoa volt

limcsoport lát;??? az összes a termelők— a müsza-

tanulókkal) termelők műszakiak létszám ból ből klakból százalékban

Vas-, fém- és gépipar ... 12 047 9 295 754 103 113 17,8

Építőanyagipar ... 867 675 61 145: 14,4 36,1

Vegyipar ... 2 577 2 023 182 10,4 9.2 33,5

Falpar ... 4 238 3 234 179 19.G 213 5.1!)

Papíripar ... 1 158 996 37 1 1,2 ] O,6 432

Textilipar ... 1 033 845 70 102 S,; 5343

Bőrlpar ... 1 611 1 296 50 lő,?) 1.7,3 %,!)

Ruházati ipar ... 15 166 12 431 694 17,7 19,1 31,1

Élelmiszeripar ... 142 104 s 1 §),—s 18,3 37,5 Házíipar ... ______v25 877 24 729 341 __ ," 332 1,1 ?,0

Ösgzesen 64 716 55 627 2376 93 g,; 25,9

Háziipar nélkül ... 38 839 30 898 2035 M,? 15,G 29.176

A kisipari szövetkezetek vezetésébe ——

véleményem szerint ——- célszerű azokat a

volt magánkisíparosokat is bevonni, akik gyakorlati tapasztalataik alapján irányí—

tani és szervezni tudják a munkát. Termé—

szetesen ez nem jelenti azt, hogy minden volt magánkisiparosnak szövetkezeti ve—

zetőségi tagnak kell lennie. A budapesti kisipari szövetkezetekben —, amelyekben

a volt magánkisiparosok aránya az öSszes létszámból viszonylag kicsi —- a vezető- ségi tagoknak egyharmada volt magán—

kisiparos a szövetkezetbe lépése előtt, és

ez az arány kielégítőnek tekinthető.

10. láb] fl A volt magánkísíparos vezetőségi tagok aránya

a budapesti szövetkezetekben (1958. március 31.)

A vezetőségi

A tagokból a volt

szövet- Ebből magánkisiparo-

kezetl a. veze- sok

Iparcsoport tagok tőségl ""—'*— ; veze.

száma tagok tósági

össze- száma Máma, tagok

sen százalé-

kában Vas-, tém- és gép-

ipar ... 10 571 551 174 31,6

Építőanyaglpar . . 754 37 ? 18,9

Vegyipar ... 2 238 133 45 33,8

Funar ... . . 3 718 214 104 48,6

Pankipnr ... 994 53 20 M,?

Textilipar ... 907 51 22 43,1

36de ... 1 402 81 30 8730

Ruházati ipar . . . 13 193 546 182 33.36 lelmiszeripar . . . 119 10 3 30,0 Héliiw ... 25 157 177 20 14):

Genom 59 048 1853 613 Ja,:

Budapesten a magánkisiparból a szó—

vetkezeti iparba átkerült dolgozóknak túl—

nyomó többsége (90,8 százaléka) eredeti képesítésének megfelelő szakmában dol—

gozik a szövetkezeti iparban is.

11. tábla A (képesítésűknek megfelelő szakmában dolgozii

volt magdnkísiparosok száma a budapesti kisipari szövetkezetekben

(1958. március 31.)

A képesítésének megfelelő- szakmúban dolgozó volt magánkisiparon lpnmaoport rmelők vezetőségi tagok

aránya aránya

száma (százak száma. (számv

lék) lék)

Vas-. fém- és gép-

ipar ... 858 82,0 131 753

Építőanyagipar. . 95 98,0 4 M,!

Vegyipar ... 129 69,0 26 57,8

Faipar ... , 621 90,4 92 88,5

Papíripar ... 100 95,2 15 N,!)

Textilipar ... 59 83,1 16 72,7

Bőripar ... 189 84,4 24 80,0

Ruházati ipar . . . 2313 97,4 163 89,6

Élelmiszeripar . . . 19 No,!) 2 öö,?

Háziipar ... 233 85,0 19 73.1

Összesen 4616 mm 492 803

A magánkisiparosok és a szövetkezeti tagok együttes száma az 1957. év végére

elérte, illetve túlszárnyalta a kisiparosok 1938. évi számát. A százezer lakosra jutó kisiparosok száma országosan is és me—

gyénként is állandóan emelkedik. Míg 1953 júniusában ezer lakosra tizenegy kis—

iparos jutott, addig az 1957. év végére ez

a szám megkétszereződött.

SZEMLE

A százezer lakosra juió s:övclkc:iz termelők és önálló magánkisiparosok száma

12. tábla

L ! 1957. december

, 1951. . 1953. 1954. 1955. WW- —— ——————————————————————————

3103?" 5 január § június december docem ber ***—mum" az országoxs

§ bor összesen áüag szám-

5 '; lókában

Baranya ... 1079 908 1456 1343 1333 1053 7257

Bács-Kiskun ... — 1.095 937 1588 1515 1595 2015 88.15

Békés ... 1228 1035 1891 1822 2250 2919 128,4

Borsod-Abaúj-Zem; , , . 731 683 1139 1108 1078 1334 585

Csongrád ... 1194 1816 2848 2691 3122 3064 13407

Fejér ... 891 610 983 933 960 1065 4635

Győr-Sopron ... 1209 1052 1535 1470 1585 1784 78,5

Hajdu-Bihar ... 967 832 1327 1217 1228 1438 632

Heves ... 864 787 1230 1194 1274 1461 (PLZ

Komárom ... 829 568 960 891 973 1222 53,7

Nógrád ... 663 567 949 926 934 1074 473!

Pest ... 920 1082 1843 1895 2041 2667 11738

Somogy ... . . 1257 944 1425 1291 1206 1851 72,Ö

Szabolcs—Szatmár ... . . 792 524 1150 1155 1080 1288 56,6

Szolnok ... 1116 951 1498 1508 1524 1947 SÖJS

Tolna ... 1088 761 1334. 1246 1241 1507 Öö,?)

Vas ... 1217 939 1448 1398 1492 1783 78,4

Veszprém .— ... 1049 768 1311 1268 1297 1481 55,1

Zala ... 1000 001 1110 1121 1114 1286 56,6

Vidéki átlag 1006 882 1464 1413 1496 1796 79,0

Budapest ... 1643 2290 3574 3291 3470 4328 1903

Országos átlag 1119 1137 1860 1769 1876 2274 100,0

11. iábía

A százezer lakosra jutó önálló kisiparo—

sok és szövetkezeti termelők száma el—

térően alakul. Míg 1951 januárjához vi—

szonyítva az 1957. év végére a százezer

lakosra jutó magánkisiparosok száma

csökkent, addig a szövetkezeti termelők

száma nagymértékben emelkedett.

3. tábla A százezer lakosra jutó szövetkezeti !ermelők

és önálló magdnkisiparosok száma A százezerl akosra jutó önálló magán— szövetkezeti Mwye kisiparosok ' termelők

"" száma száma

1951. 1957. 1951 1957.

január decem— Január decem—

23. bor 31. ber

Baranya ... .. . 1024 1095 54 — 558 Bács-Kiskun . . . . 1052 896 43 1119 Békés ... . . . . . 1180 1021 99 1898

Borsod-Abaú-

Zemplén ... 666 685 64 649

Csongrád ... 1049 1083 145 1982 Fejér . . . ... . — 864 698 27 367

Győr—Sopron ... 1166 965 53 819

Hajdu—Bihar . . . . 917 755 50 682

Heves _ . . . . 792 717 72 744

Komárom ... 814 711 15 511

Nógrád ... 043 661 20 413

Pest 771 753 149 1913

Somogy . . . . 1225 945 32 706

Szabolcs—Szatmár. 740 804 52 484

Szolnok . . 1012 891 104 1056

Talan. . . ... . . 1072 . 903 15 604

Vas . ... 1201 1041 16 741

Vuzptém ... . 1009 882 40 599

Mam 957 849 43 4317

Budapest . . . . 1270 1300 373 3029

Országa; átlag 999 939 120 1335

A magdnkísipar területi elheluezkedésc Az önálló ki.—sipxer—mk száma

me- í" ki?! ' _ — gyei ; járási ; váro— !

Időpont Buda- jogú ; jogú ; sokban közsé' pesten váro-! vám— ? össze- gekben

sok- % sokban ;. son :

ban ; _.,,,- : A

gzám azerint

1938. § 3 * '

jún. 30. . 26 834 52111 5315 027 71 074 39 400 1954. _

dec. 81. 22 380 4.150 H 733 41 603 38 961

1955. , -

dec. 31. 19 040 4110 2 873 36 036 36 659

1957. A ) _

dec. 31. 24 044 55511; 16 7951 46 ()4—7 46 019

§ az összeg xzázalőkában 1938.

jún. 30. ZOA G,?) "28,1 54,8 4532

1934. ,

dec. 31. 27,8 '5,ű 182 51,6 453

1955. *

dec. 31. 262 _ S,? 17,7 49,6 50,4

1957.

dec. 31. 26,1 E,? 182 50,0 50.0

Index: 1958. il'miun 30 :: 100 19544

dec. 31. 83,4 54,6 39,9 57,8 65,6

1955.

dec. 31. 71,0 50,1 34,9 50,1 61,7

1957.

dec. 31. 9915 634 45,5 64,0 77,5

A magánkisipar és a szövetkezeti ipar területi elhelyezkedése azonban nem ala—

kult megfelelő módon. Kisipari szövetke—

88

^SZÉMLE

zetek létrehozása elsősorban ott lehetsé- ges, ahol a lakosság száma elég nagy ah- hoz, hogy egy vagy esetleg több kisipari szövetkezet jövedelmezően működjék. Ez—

ért a kisipari szövetkezetek túlnyomórészt

nagyobb községekben és a városokban

alakultak. A magánkisiparosoknak pedig olyan településeken kellene iparukat foly—

tatni, ahol a lakosság kis létszáma miatt kisipari szövetkezet fenntartása nem gaz—

daságos. Az adatok azonban azt mutatják, hogy magánkisiparosaink főként városok—

ba települtek.

1957-ben a magánkisiparosok területi el- helyezkedése valamivel kedvezőbb képet mutat (50—50 százalék a megoszlásuk a városok és a községek között), mint 1938—

ban, bár számuk országosan 30 százalék—

kal csökkent. A kedvezőbb arány kiala—

kulása annak a következménye, hogy

1957—re a városokban működő magánkis—

iparosok száma 36 százalékkal csökkent 1938-h0z viszonyítva, szemben a községek—

ben bekövetkezett 22,5 százalékos csök—

kenéssel. (Lásd a 14. táblát.)

Az elmondottak alapján, a szövetkezeti ipar és a magánkisipar jelenlegi helyzeté- nek ismeretében megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti ipar nagymértékben fejlő—

dött az elmúlt tíz év alatt, a magánkis—

ipar pedig a helytelen intézkedések és az ellenforradalom okozta átmeneti zavarok—

tól eltekintve megfelelő módon járul hozzá

a lakosság jobb ellátásához.

Az ipar, ezenbelül a szövetkezeti ipar és

a magánkisipar feladata, hogy a lakosság

szükségleteit egyre magasabb színvonalon,

egyre kisebb társadalmi ráfordítással elé—

gítse ki; Ezért megfelelő intézkedésekkel el kell érnünk, hogy szövetkezeti iparunk a nagyipar tevékenységét helyes arány- ban egészítse ki, és hogy egyre nagyobb

mértékben vonjuk be " az önkéntesség elvének fenntartásával —— a magánkis—

iparosokat a közös termelésbe, a kisipari

szövetkezetekbe. László Béla

A tehenészet üzemi statisztikai értékelésének néhány kérdése

A szarvasmarhaállomány termékei ré—

vén fontos szerepet tölt be a mezőgazda—

sági üzem árutermelésében és talajerő—-

gazdálkodásában. A szarvasmarhatenyénz—

tés és ezenbelül a tehenészet az üzem

gazdálkodásának az a részterülete, amely tenyésztői munka tekintetében talán a legnagyobb körültekintést igényli, az eredmények értékelése szempontjából pe—

dig a legtöbb kérdést veti fel.

Uzemeinkben a szarvasmarhaállomány

tenyésztési, illetőleg hasznosítási iránya különböző lehet, azonban az állományon

belüli alaptényező mindig az anyaál—

lomány. Tanulmányunkban —— az állo-

mány mennyiségi és minőségi fejlesztése

érdekében -— éppen ezért azt a célt tűz-

tük ki, hogy a tehénállomány és az azzal

kapcsolatos összefüggő tényezők módsze-

res vizsgálatát, illetőleg vizsgálati le-

hetőségeit mutassuk be. Arra töreked—

tünk, hogy az adott terjedelmen belül ki—

,domborodjanak azok a tényezők, amelyek a legfontosabbak akár az egyedek vagy

állománycsoportok, akár az üzem tehén—

állományának termelése vagy a tehené—

szetben kifejtett munkák megítélése szempontjából.

Szemléltetés céljára az Agrártudományi

Egyetem Nagygombosi Tangazdasága

tehenészetének általában 1955. évi adatait

használjuk fel, de olyan értékelési terüle- teken, ahol erre szükség volt, a tehén—és

üszőállomány 1954. és 1956. évi adatait is

figyelembe vettük. A különböző értékelé—

seknél csupán 127 darab ún. éves tehén1

megfigyelési eredményeire támaszkod—

hattunk, éppen ezért fel kell hívni a fi—

gyelmet arra, hogy a viszonylag kisszámú

egyed biometria? értékelésénél a statisz—

tikai sokaság törvényszerűségei nem is

mutatkozhatnak meg következetesen.

* Éves tehén a törzskönyvezésnél általánosan használt kifeje7és: mert olyan egyed értendő, mely egész év alatt ellenőrzés alatt áll.

! Rinmelríu az állaltenyészlésben az állati test s7ámnkban kifejezett súlv- termel/isi és egyéb ada- tainak módszeres statisztikai értékelése. ,.A bio—

metria tehát nem magyarázza. csak egvszerúen és áttekinthetően. szabatos formában mutatja be a ter—

mészelben lelentke7ő és száms7erűen kifejezhető

változatosságot" lásd: llnrn .trlur: Általános állat—

tenyésztés Budapest. 1955— %. old.