A fizikai dolgozók munkaidejének kihasználása

A FlZlKAl DOLGOZÓK

MUNKAIDEJÉNEK KIHASZNÁLÁSA

SOMOGYl MIKLÓS

Az a statisztikai jelentésrendszer, amelyre elemzésemet alapozom, KGST—ajánlás terméke. Feltételei már érlelődtek ugyan a magyar gyakorlatban, szükségességét egyre többen ismerték fel, megteremtésére —- vagy inkább teltámasztására1 4— azon- ban csak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Titkárságának kezdeményezé- sére került sor. Kiváltója az európai szocialista országok népgazdaságár'a mind jellemzőbb munkaerőhiány volt. az a körülmény. hogy az elmúlt években egyre ne-

hezebbé vált az érintett országokban a gazdaság munkaerővel és különösen szak-

munkaerővel való ellátása. Szinte közhellyé vált a munkaerőhely'zetet jellemző fő megállapítás: elapadtak a könnyen mozgósítható tartalékok, és - a legtöbb tag—

országban —- távlatilag is mérséklődött a munkaképes korú népesség növekedése.

Különleges hangsúlyt kapott a veszteségek korlátozása. Ezért ajánlotta a tagorszá- goknak a KGST statisztikai szervezete, hogy beszámoltatási rendszerükben fordit- sanak nagy figyelmet a munkaidő—kihasználás témakörére. és -— már 1973-tól — ól- litsák össze a vezető ágak munkásainak (fizikai dolgozóinak) napokban mért mun——

kaidőmérlegét. Az ajánlás az ipar, az építőipar, valamint a szállítás és hírközlés népgazdasági ág szocialista szektorára vonatkozott, és egységes módszert adott a munkaidőmé—rleg kidolgozásához.

1973—mal a magyar állami statisztika központi programjába is beépült a mun- kaidőmérleg, egyelőre az említett népgazdasági ágak munkásaira2 vonatkozóan.

okok (szerint mérve az egész napos munkaidő—kieséseket. Egyidejűleg elkészült a megfigyelések továbbfejlesztésének statisztikai programja. Előreláthatólag 1980—tól kezdve más népgazdasági ágakban is sor kerül a napokban mért munkaidő-veszte- ségek hasonló adatfelvételeire. illetve — egyes területeken, bizonyos időközökben — 0 munkanapon belüli, ún. törtnapi veszteségek számbavételére is. Már most van—

nak szűk körű adatok a törtnapi kiesésekről, és ezek az adatok lényeges volument, érzékeny veszteségeket mutatnak. Csak a statisztikai munkában általánosan szük- séges és a szóban forgó szakterületen különösen indokolt adminisztrativ korláto—

zások vezettek arra, hogy ez idő szerint megelégedjün'k az egész napos kiesések vizsgálatával. A Központi Statisztikai Hivatal természetesen a jövőben is korlátoz-

za a számbavétel terheit - a törtnapi hiányzások megfigyelésére valószínűleg csak

ritkán ismétlődő rövid időszakokban, reprezentatív módszert alkalmazva kerül sor -.

de a számbavétel kiterjesztésétől, finomitásától aligha tekinthet majd el.

1 A tervgazdálkodás kezdeti éveiben a magyar iparvállalatok már készítettek munkaidőmérleget.

2 1975—ig a mai ,,fizikai foglalkozásúak" helyett a ..munkás" fogalmat használta a statisztika, legalábbis a népgazdasági ágak egy részében.

SOMOGYI: MUNKAIDÖ—KIHASZNÁLAS 865 NÉHÁNY MÓDSZERTANl KÉRDÉS

E tanulmány alapvető célja a napokban mért munkaidő-kihasználás — 1973 és 1975 közötti — alakulásának bemutatása, természetesen a vizsgált népgazdasági ágak (és az ipari alágazatok) munkásaira vonatkozóan. Néhány módszertani kér-

dést és fogalmat azonban már a bevezetőben tisztáznunk kell.

A magyar statisztikai gyakorlat —— figyelembe véve az adatszolgáltatók nagy—

fokú megterhelését — kezdettől fogva bizonyos egyszerűsíté'sekkel élt, amikor be- gyűjtötte a munkások munkaidőmérlegének adatait. Elégségesnek tartotta egyet—

len —- általában a második -— negyedév munkanap-teljesítményeinek. illetve -kiesé- seinek megfigyelését, de a negyedéves adatokat az éves volumenek közelítésére évesekké szorozta fel. Mivel a két legnagyobb hiányzási tétel: a fizetett szabadság- napok és a betegség miatt mulasztott munkanapok száma igen érzékeny a válasz—

tott negyedévre, é-s így csak meglehetősen bizonytalanul számítható át é—vessé, e két hiányzásfajta munkaidőmérlegeinkiben nem számított, hanem valóságos éves adat.

Az előbbit a vállalatok közölték, az utóbbi a társadalombizto—sítási szervezet ún. táp- pénzstatisztikájából származik.

Amikor a munkaidőalap kihasználását napokban mérjük. valójában azt vizs—

gáljuk, hogy a (statisztikai) állományi létszámból naponta hányan jelentek meg

munkára, hányan nem és milyen okból. A megjelenők az ún. dolgozólétszámot, a távollevők a hiányzók számát adják. Ez az egyszerűsítés is arra figyelmeztet. hogy nem szabad sokáig megelégednünk az ismertetett mérési móddal, hiszen így az.

aki munkahelyéről megjelenését követő — mondjuk -—— egy óra múlva távozott, nincs a mulasztók között. Nem ismerve a törtnapi hiányzások valóságos méretét. vala-

miféle munkaóráról létszámra történő átszámításra sem kerülhet sor, ezért, amikor

,,napokban mért" munkaidő-kihasználásról beszélünk, nem a mértékegységen, a kifejezés eszközén van a hangsúly, hanem azon, hogy a munkanapon belüli ki—

esése—ket pillanatnyilag elhanyagoljuk.

További korlátozás — és figyelmeztetés, számunkra — a statisztikai állományi létszámból való kiindulás. Ezt természetes eljárásnak tekintik az adatszolgáltatók.

tudnunkkell azonban, hogy a statisztikai állományi létszámban nem szerepelnek el különböző okokból három hónapon túl hiányzók, ezért ez a létszámmutató 10—12 százalékkal már maga is kisebb az ún. munkajoginál3.

Az elemzés helyenként létszámmal fejezi ki az elveszett munkanapokat, ese—

tenként a kiesett munkanapokból — az egy főre jutó munkanap-teljesítménny'el vagy másként: megjelenésinap-teljesítménnyel — számítva. Igaz, a létszámadatok szinte közvetlenül származtathatók a kihasználási adatokból/* munkanapokról vagy elveszett napokról beszélnünk mégis szerencsésebb. lgy ugyanis egyrészt könnyeb—

ben értelmezhetők a veszteségek, vizsgálható a munkaidőalap és annak kihasz- nálása, másrészt. mert a létszám az adott összefüggésben félrevezető lehet: amíg (: veszteségidő mért volumen, addig az átlagos létszám bizonyos fokig fikció. Adott számú munkanapot -— például betegség miatt —-— valójában nem átlagos számú dol- gozó. hanem nagyon is valóságos létszám, meghatározott személy mulaszt.

A magyar munkaidő—mérlegek a teljes és a részmunkaidőben foglalkoztatottakra egyaránt kiterjednek, és a következő fogalmakat használják.

—- A munkarend szerint teljesíthető munkanapok száma (esetenként: Teljesíthető mun—

kaidő a munkarend szerint, napokban) az érvényes munkarenden belül a munkások megfe-

3 Csak a pontosság kedvéért: a statisztikai létszám néhény elemében nagyobb. mint a munkajogi (vezényeltek. kölcsönvettek, szakmunkásként foglalkoztatott szakmunkástanulók stb.).

4 Meghatározott fokú kihasználás. ha megjelenési napokkal mérünk, egyben azonos arányú munkaerő—

felhasználást is jelent 6 Statisztikai Szemle

866 soMoow MIKLÓS lelő csoportjai által teljesíthető munkanapok és e munkáscsoportok átlagos statisztikai állo—

mányi létszámának szorzata. A munkarend szerint teljesíthető munkanapok száma a hazai munkaidőmérleg kiinduló adata. Ajánlatosnak mutatkozhat a törvényes munkanapok számá—

ból való kiindulás, mert így a különböző munkarendek időalap—szűkítő hatását is vizsgál- hatjuk. Tekintve azonban. hogy a magyar megfigyelés ez idő szerint egyetlen negyedévre vonatkozik, az adott negyedév törvényes munkanapjainak szóma és a munkarend szerinti munkanapok száma közti összefüggést ,.húznánk rá" az éves rendszerre. (A központi program a II. negyedévet érinti, ilyenkor pedig az is befolyásolja a törvényes munkanapok számát.

hogy húsvéthétfő márciusra vagy áprilisra esik-e.) Ezt az összefüggést itt nem kutatjuk.

-— A fizetett szabadságnapok száma (esetenként: Fizetett szabadság) az évi rendes szabadság napjainak száma (beleértve a pótszabadságot, például az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók ilyen szabadságát is); a rendkívüli. például a fagyszünetí szabadság;

a 2—9 napos gyermekgondozási szabadság, amely a gyermekét ellátó anyának. illetve egye—

dülálló apának — a gyermekszámtál függően -— a gyermek 14 éves koráig többletként jár (1974 előtt ez a szabadságfajta jóval korlátozottabb volt); a tanulmányi szabadság és az oktatással összefüggő. szabadságjellegű, más egész napos távollét; a jutalomszabadság (a törzsgárda részére, a szocialista brigád címének elnyerésekor, a jutalmak, kitüntetések esetén stb. adott, illetve a felvétel idején még adott szabadság) napjainak száma.

— A fizetett egész napos hiányzás bizonyos állampolgári — más néven törvényes -— kö- telezettségek teljesítésekor merül fel (például népi ellenőri vagy ülnöki. tanácstagi, szavazat- szedő bizottsági elfoglaltság miatt), vagy a fegyveres testületek és intézményeik működésé- vel függ össze (például rendőrségi, honvédségi, MHSZ-. polgári védelmi, tűzoltói. munkás- őrségi továbbképzés, gyakorlat, verseny igényli), vagy politikai—mozgalmi—gazdasági tanfo- lyamokkal. képzéssel kapcsolatos (például pártpolitikai, KlSZ-, szakszervezeti tanfolyam.

továbbképzés, vezetőképzés stb.). Kedvezőtlen esetben itt találhatók azok az -— eredetileg törtnapi — eltávozások (például a különféle szolgáltató vállalatok egyműszakos üzemeltetése miatt vagy kötelező orvosi vizsgálat és felülvizsgálat, véradás stb. céljából), amelyek a dal- gozó hibáján kívül végül egész napot vettek igénybe.

— A betegség miatt mulasztott munkanapok száma itt egyenlő a táppénzes napok szá- mával. 1974 óta tartalmazza a 6 évesnél fiatalabb gyermekét annak betegsége idején ápoló anyák, illetve egyedülálló apák évi 30—60 napig terjedhető táppénzes napjainak számát is.

—- Az engedélyezett, de nem fizetett egész napos hiányzás általában családi kötelezett- ségek (hozzát'artozó ápolása, temetés, házasságkötés, költözködés stb.) teljesítésével függ össze. Itt szerepel az ún. fizetés nélküli szabadság is. például tanulmányok, külföldi út. lá- badozás miatt. A dolgozó anya vagy gyermekét egyedül nevelő apa fizetés nélküli szabad- sága gyermekgondozás esetén a gyermekvharmadik életévének betöltéséig, otthoni ápolás esetén a gyermek tízéves koráig jelentős lehet; az ilyen szabadságot a munkáltató biztositani köteles.

-— Az igazolatlan egész napos hiányzás fegyelemsértés; a dolgozó indokolatlan, nem kért, illetve nem engedélyezett egész napos távolléte.

— Az egyéb egész napos munkaidő—kiesések váratlan üzemszünetek, állások, például súlyos műszaki hibák, törések, anyag- és energiaellátási korlátozások, elemi csapás. baleset stb. miatt, kivéve, ha az ilyen esetekben rendkívüli fizetett szabadságot engedélyeztek. Az olyan általános üzemszünetek, amikor —— például egyetemes karbantartás és javítás céljából -— egész műhelyek. gyáregységek, vállalatok terv szerint állnak le, és a dolgozókat fizetett szabadságra bocsátják. szintén nem tartoznak ide.

—— A munkarenden kivül teljesitett munkaidő ebben az összefüggésben a munkaszüneti, a pihenő- és a szabadnapokon teljesitett munkanapok száma (az e napokon munkára meg—

jelentek számának összege).

— A maximális időalap a munkarend szerint teljesíthető és a munkaszüneti, a pihenő-, illetve a szabadnapokon ténylegesen teljesített munkanapok együttes száma.

A kapcsolódó egyéb fogalmak:

—— Átlagos dolgozólétszám: az adott időszakban a munkarend szerinti napokon mun- kára összesen megjelentek és a munkarend szerinti munkanapok számának hányadosa. (Eb- ben a tanulmányban a negyedévi átlagos statisztikai állományi létszámból a munkarend szerinti időalap kihasználási százalékával képzett adat.)

— A munkaerő-felhasználás százaléka: az átlagos dolgozólétszám és az átlagos sta- tisztikai állományi létszám hányadosa, százalékban kifejezve. A munkaerő-felhasználás szó- zaléka egyenlő a — napokban mért — munkarend szerinti időalap kihasználási százalékával.

— A munkarend szerinti i/dőalap kihasználási százaléka a munkarenden belül teljesített összes munkanapok és a munkarend szerint teljesíthető munkanapok számának viszonya.

MUNKAIDÓ-KIHASZNALAS 867

— A maximális időalap kihasználási százaléka a munkarend szerint és a munkarenden kívül együttesen teljesített munkanapok számának a munkarend szerint teljesíthető és a mun- karenden kivül ténylegesen teljesített munkanapok számához viszonyított aránya, százalék- ban. E mutató alkalmazása nélkül a munkarenden kívül teljesített napokat is a munkarend szerinti időalaphoz viszonyítanánk, ami nem lenne sem ésszerű, sem szabályos. Még a szó- ban forgó számítási mód isjavítja a teljes kihasználás mutatóját, hiszen a munkarenden kívüli időalap 100 százalékos igénybevételével számol, ugyanazt a volument adva mind az időalap- hoz, mind a teljesített munkanapok számához. A maximális időalap kihasználási százaléka egyébként Magyarországon csak kevéssé tér el a munkarend szerintitől, a finomított számí- tás inkább az elvi tisztaság kedvéért szükséges.

:):

A hiányzások —— akár a távollévők létszámával, akár az elveszett munkanapok számával fejezzük azokat ki — okuktól függően két nagy csoportra oszthatók:

1. a munkáltatótól, illetve a dolgozótól lényegében független okok miatt bekövetkezett (ún. objektív) hiányzások;

2. a munkáltatótól, illetve a dolgozótól nagymértékben függő (ún. szubjektiv) hiány—

zások, amelyeknek mértéke könnyebben befolyásolható.

A magyar statisztikai gyakorlatban a munkáltatótól, illetve a dolgozótól függet—

len hiányzási ok a betegség, a fizetett szabadság és a fizetett egész napos távollét.

A második csoportba tartozónak minősül az engedélyezett, de nem fizetett távollét, az igazolatlan mulasztás és az egész napos állás. üzemszünet. (Ez utóbbiban a vál- lalat vétlen is lehet, de az állások. üzemszünetek okainak kellően részletes. e mi- nősítést megalapozó nyilvántartása túlzottan nehézkes lenne, miközben maga ez a kiesés — amint majd látni fogjuk —— szinte jelentéktelen.)

Szokásos a hiányzások okainak másfajta csoportosítása is. lgy például a fi—

zetett szabadság olyan szükséges ráfordításként vagy az időalap olyan leszűkülése- ként is felfogható, amely nélkül nincs regenerálódás: a munkaerő csak ennek a hasznos igénybevételével termelődhet újra. Egyes külföldi szerzők-5 azt ajánlják to—

vábbá, hogy kezeljék ráfordításként az állami és a társadalmi kötelezettségek tel- jesítésével összefüggő, valamint a törvény által engedélyezett különböző távolma- radásoloat is, mert ezek ugyan nem a munkaerő megújításához, de a társadalmi tevékenység folytatásához szükségesek. Elképzelhetőnek tartják, hogy a munka- szüvneti és a pihenőnapok szintén ráfordításnak minősüljenek. és ne az időalapot csökkentsék.

Egy további felfogás6 ..elfogadott" (más helyen: szándékolt, elismert), illetve ..nem kívánt" hiányzásokról (munkanapkiesésekről) tud, az előbbihez a fizetett sza- badságot és a fizetett egész napos távollétet. az utóbbihoz a többi hiányzást —— a betegség miattit is — sorolva. Ez a megoldás, akárcsak az előbbiek, nem pusztán elméleti. nem egyszerűen a kihasználási mutatót változtatja (vagy nem is módo- sítja). Sokkal inkább arról van szó, hogy kitágítja a befolyásolható veszteségek kö- rét. arányát, és ezzel csöwkkentésükre mozgó'sít.

MUNKANAP—TELJESlTMÉNY ÉS lDÖALAP—KlHASZNÁLÁS 1975—BEN

1975-ben az ipar, a kivitelező építőipar, valamint a szállítás és hírközlés szo- cialista szektorának munkásai — munkaidejükön belül — csaknem 420 millió mun—

kanapot teljesítettek. Ez 85,0 százaléka volt ci munkarendjük szerint teljesíthető

5 Lásd például 51. Pockov cikkét a Froblemi na Trud című bolgár folyóirat 1975. évi 5. számában.

6 Grabley, H.: Rationelle Nutzung der gesellschaftlichen Arbeitszeitfunds. Sozialistische Arbeítswíssen- schaít. 1973. évi 8. sz. 564—574. old.

6'

868 Somoew MIKLÓS összes munkanapok számának. A kihasználás népgazdasági áganként nem tért el lényegesen az átlagtól: az iparban 84.5, az építőiparban, valamint a szállítás és hírközlésben ennél valamivel jobb. egyformán 859 százalékos volt.

_A munkások — és általában a foglalkoztatottak — egy része munkarendjén kí—

vül. tehát munkaszüneti. pihenő—. illetve szabadnapján is dolgozott. Az így telje- sitett munkanapok száma 1975—ben meghaladta az 5 milliót. ami a munkarend sze-

rint ledolgozott idő' 1.3 százaléka.

A vizsgált népgazdasági ágak munkásainak egy főre jutó (ún. fajlagos) mun—

kateljesítménye 1975-ben átlagosan 239 nap volt. Ebből munkarendjüknek meg—

felelően 236 napot, munkarendjükön kivül pedig további 3 napot teljesítettek. A munkarenden kívül teljesített idő leginkább az ipar (maximális) időalapjának ki- használását javította, mert igénybevétele ott volt a legnagyobb arányú. Egy főre az iparban 321, az építőiparban 3.04, a szállítás és hírközlésben 2.05 többletmun—

kanap jutott. (A szállítás és hírközlés viszonylag kis mutatója összefügghet azzal.

hogy a ..csúcsidőszak' — a túlórázás - ott nem a vizsgált időszakra esik.)

A munkaszüneti, a pihenő—. illetve a szabadnapra jutó többletteljesítmény faj- lagosan nem látszik soknak. Mivel azonban az ilyen fajta túlórázásban távolról sem valamennyi munkás, hanem viszonylag szűk és meglehetősen állandó kör vesz részt, az érintettek esetében a munkarenden kívül teljesített napok évi száma az átlag többszöröse. tehát számottevő.

Az egy fő által teljesített összes munkanapok száma népgazdasági áganként jelentősen különbözött egymástól: az iparban évi 238 nap, tehát gyakorlatilag az átlagos, a kivitelező építőiparban 226 munkanap, az előbbinél jóval kevesebb, a szállítás és hirközlésben viszont mindkettőnél lényegesen több: 255 munkanap volt. A munkarenden belül teljesített munkanapok fajlagos száma a népgazdasági

ágak előbbi sorrendjében: 235. 223 és 253.

.A teljesített munkanapok fajlagos nagyságának ágankénti eltérése mindenek—"

előtt magából a munkarendből következik. Az építőipar munkarend szerint telje- síthető munk'anapjainak száma 1975—ben 6—7 százalékkal kevesebb volt, mint az iparban, a szállítás és hírközlés területén viszont 6 százalékkal több. A tényleges teljesitmény arányai kissé mások. Egy építőipari munkás (munkarendjén belül) évente nem 6—7 százalékkal. hanem 5 százalékkal teljesít kevesebb munkanapot, mint egy ipari, mert valamivel szűkebb munkaidőalapját — különböző okokból -—

viszonylag jobban igénybe veszi. (ltt talán újra érdemes hangsúlyoznunk, hogy a kihasználás vizsgálata során napokban mért munkaidőalappal és ,.megjelenési" na- pokkal dolgozunk.) Egy szállítás és hírközlési munkás közel 8 százalékkal (és nem csupán ó-tal) több munkanapot teljesít évente, mint egy-egy ipar'beli, mivel eleve nagyobb munkarend szerinti időalapjából — szintén különböző okok miatt -— arány- lag kevesebb esik ki, mint az iparban.

Ha okok szerint nézzük a vizsgált három ág szocialista szektorában 1975 fo—

lyamán kiesett munkanapokat. akkor azoknak a 94—95 százalékát a munkáltatótól, illetve a dolgozótól független jellegűnek mondhatjuk. Az ok — amint láttuk -— be—

tegség, fizetett szabadság és fizetett egész napos távollét. A maradék 5—6 százalék a munkáltatótól, illetve a dolgozótól nagymértékben függő hiányzásnak minősít- hető. Nem tekintve veszteségnek a fizetett szabadságot, 91 százalékra szűkül a munkáltatótól. illetve a dolgozótól! alapjában véve független rész, és 9 százalékra nő a nagyrészt tőlük függ—ő rész. Amennyiben pedig az elfogadott (nem kívánt) ka—

tegóriával élünk, akkor az elveszett munkanapok kb. 47 százaléka — a fizetett sza—

badság és a fizetett egész napos távollét — tartható elfogadottnak és kereken 53 százaléka nem kívántnak. *

MUNKAIDÓ-KIHASZNALÁS

869

A fizetett szabadság —— egyfajta nézőpontból — a munkaidőialapot szűkítheti. A továbbiakban mi nem követjük ezta mérlegkészítési módot, de megemlítjük, hogy ha a fizetett szabadság napjaival már a munkaidőalapot csökkentjük, akkor ennek az időalapn—ak a kihasználása a vizsgált ágakban -— a már említett 85-tel szemben

— 97.5 százalék. Ugyanez az adatpár a szocialista iparban 84,5, illetve 97,2 száza-

lék. Végül ráfordításként kezelve az adott munkanapvolume'nt (és természetesen

meghagyva az időalapban is), a három népgazdasági ág együttes kihasználási mutatója 91.3. az iparé 91,0 százalék.

1975-ben az objektív munkanapveszteségek fele betegség miatt következett be, 45 százaléka fizetett szabadság volt, és további 5 százaléka fizetett egész napos tá—

vollét. Ez utóbbi viszonylag kis súlyú (az objektív veszteségek 5, az összes munka- napkiesések közel 5 százaléka), de valójában nagy veszteség: 3610 000 munka- nap 1975-ben, a szóban forgó három népgazdasági ág szocialista szektorában.

Külső ok miatt, fizetve, nem sokkal kevesebb munkanapot hiányoztak a munká- sok, mint -— majd látjuk — fizetés nélkül, a maguk kezdeményezésére.

A munkáltatótól, illetve a dolgozótól lényegében független okok miatt bekö- vetkezett veszteségidők okonkénti megoszlása népgazdasági ágak szerint eléggé különböző. Az átlagtól való ági eltérés két területen feltűnő. A betegség miatt mu- lasztott napok súlya a szállítás és hírközlésben jóval kisebb, mint átlagosan. il- letve, mint a két másik ágban (51,1—51.2 százalékkal szemben 46,6 százalék), a fizetett szabadságnapok aránya viszont érzékelhetően nagyobb (44 helyett 48 szó—

zalék); súlya itt meghaladja a betegség miatt elveszett összes munkanapét. A má- sik szembetűnő ági eltérés a fizetett egész napos távollétek viszonylag kis építő-

ipari aránya (például a szállításbeli 5.6 százalékkal szemben 4.6 százalék).

Az objektívnak tekintett munkanapkiesések fajlagos ági eltérései még kifeje- zőbbek. A betegség miatt mulasztott munkanapok száma — egy főre vonatkoztatva

— az iparban a legnagyobb: évi 209 nap, 25 százalékkal több, mint a legkisebb ilyen veszteséggel dolgozó kivitelező építőiparban. Ott 16,7 nap.

Különösen az iparban dolgozó — a két másik ágbelinél jóval jelentékenyebb arányú — nők7 táppénzes napjai kiugrók: közel egyharmadával meghaladják az itt foglalkoztatott férfiakét, és lényegesen nagyobbak az építőipar, különösen pedig a szállítás és hírközlés nődolgozóiénál. A nők betegséggel összefüggő hiányzásai egyébként a két utóbbi ágban is több napot vesznek igénybe, mint a férfiakéi.

Ezért, ha a nők iparbeli létszámarányát alkalmaznánk a másik két népgazdasági ágban, akkor az így végzett számítás az építőipar, valamint a szállítás és hírközlés átlagos kihasználási mutatóját rontaná, az ipar viszonylagos helyzetét pedig — ma—

gától értetődően — javítaná.

Ami a férfiakat illeti: az ipar férfimunkásainak fajlagos táppénzes napjai nem érik el egészen az építőiparit, de jóval nagyobbak a szállítás és hírközlésbelinél.

A fizetett szabadság átlagosan a szállítás és hírközlésben a leghosszabb. Itt az egy főre jutó szabadságnapok száma 33 százalékkal több, mint a legkisebb át- lagos szabadsághosszt felmutató építőiparban. Végül a fizetett egész napos távol- lét két szélső értékét szintén a szállítás és hírközlés, valamint az építőipar képvi- seli. Az előbbi 1975-ben 53 százalékkal több fizetett távollétet engedélyezett egy- egy munkásának, mint az utóbbi.

A munkáltatótól, illetve a dolgozótól nagymértékben függő (szubjektív) mun- kanap'kieséseknek több mint felét engedélyezik, 40 százaléka igazolatlan, és kb.

5 százalék ,,egyéb" okból (egész napos állások, üzemzavarok stb. miatt) következik

7 A nemenkénti adatok egy 1974. Ill. negyedévi reprezentatív felvételből valók.

870 somoevr MIKLÓS

be. Ezekben az arányokban népgazdasági ágak szerint szintén jellegzetes különb—

ségek mutatkoznak. Például az igazolatlan munkanapok 1975. évi aránya -— az

átlagos 40 százalékkal szemben - a szocialista iparban 35, a szocialista szállítás—

és hírközlésben 43, a szocialista kivitelező építőiparban 51 százalék. Ezt a sor- rendet minden bizonnyal a munkával járó szervezettség fokában, a fegyelmi köve- telményekben, a munkaerő iskolázottságában és szakképzettségébein, szolgálati idejük hosszában és a társadalmi—gazdasági környezetben. például a telepített- ség mértékében áganként tapasztalható eltérések magyarázzák.8 Az engedélyezett, de nem fizetett egész napos távollét aránya épp fordított: az iparban a legna—

gyobb. ezt a szállítás és hírközlés. majd az építőipar követi. Az egész napos állá—

sok az építőiparban képviselik a legjelentősebb arányt, ami annál feltűnőbb, mert ebben nem szerepelnek a rossz időjárás okozta üzemszünetek.

Fajlagosan vizsgálva a szubjektív okból bekövetkezett munkanapveszteségeket.

még inkább szembetűnik az építőipar különleges helyzete. Az engedélyezett. de nem fizetett távollét az építőiparban kb. negyedével hosszabb. mint az iparban, és több mint két és félszerese a szállítás és hírközlésben tapasztaltna'k. Az építőipar munkásainak igazolatlan távolléte szintén több mint két és félszer haladja meg az iparbelit, és csaknem négyszer a szállítás és hírközlésben mértet. Az ,,egyéb"

okból az építőiparban előállott munkanapveszteség fajlagos nagysága több mint háromszorosa mind az iparinak, mind a szállítás és hírközlésbelinek. Ezekben az aránykülönbségekben — az építőiparnak és munkaerő-állományának minden ági

sajátossága ellenére is — nyilván számottevő tartalékok rejlenek.

A szubjektiv okból bekövetkezett munkanapveszteség 1975-ben fajlagosan 2.2 napot tett ki (az objektív - ez táblánkból kitűnik — 39.5 napot). A fajlagosan vi- szonylag szerény szubjektív kiesés összeségében nagy mennyiséget takar: a szo- cialista iparban é—vi 2531000 munkanapot. a szocialista kivitelező építőiparban 1062 000 munkanapot, a szocialista szállítás és hírközlés területén 377000 mun—

kanapot, a három ágban együttesen 3970 000 munkanapot. Az utóbbi - az egy fő által a munkarend szerint ténylegesen teljesített évi munkanapok számával meghatározva — évi átlagban kb. 17000 főnek felel meg. Egyedül az iparban át- lagosan évi 10—11000 fő munkája vész el szubjektív okokból (ez megfelel a sta-

tisztikai állományi létszám 1 százalékának).

A napokban mért időalap kihasználása a munkaerő-felhasználás adataival is kifejezhető. Ilyenkor közvetlenül a létszámmal írjuk le a mulasztások méretét, a ki—

esések belső megoszlását.

1975 folyamán az ipar, a kivitelező építőipar. valamint a szállítás és hírközlés szocialista szektorában napi átlagban együttvéve 1 509 000 munkás jelent meg mun- kahelyén, és 267000 maradt távol. Egyedül a szocialista iparban 185000 ember hiányzott naponta. Ennek az adatnak a megítélésekor azonban tudnunk kell, hogy a 185000 főből 76000 fizetett szabadságát töltötte (beleértve tanulmányi szabad- ságát is). és 89000 fő táppénzes állományban volt. Napi közel 10000 munkás hiányzott engedéllyel és fizetve, további 6000 pedig igazoltan. de fizetés nélkül.

Naponta 3500—3600 ipari munkás mulasztott igazolatlanul, és napi átlagban 400 körül volt azoknak a száma, akik valamilyen fennakadás, rendkivüli üzemszünet,

egész napos állás miatt nem dolgoztak.

A szubjektív jellegű veszteségek közül az igazolatlan h'iányzásokat érdemes kü- lön szemügyre vennünlk. Az igazolatlan mulasztás abszolút volumene 1975-ben a következő volt: a szocialista iparban 890000 nap. a szocialista kivitelező építőipar—

8A szétszórt. ütemében szabadabb és kapcsolataiban lazább munkaszervezet s hozzá az eléggé szokásos kisebb szigor, a labilis személyi állomány stb. fokozza az igazolatlan hiányzás méretét.

MUNKAiDÓ—KIHASZNALAS

871

ban 543000 nap, a szocialista szállítás és hírközlésben 162000 nap. Létszámban ez kb. 3600 ipari, 2200 építőipari és 630 szállítási és hírközlési munkás napi hiányzá—

sát jelentette.

1. tábla

Az 1975. évi munkanapkiesések jellegük szerint a szocialista szektorban

Akiesésnemeésjellege M , M _ M _ M —

VESY , oszelsás ,,EgY , osilgós "Egy. , osilgás .Egy. , osílgás

ore Juto (száza- fore Juto (száza- fore ;uto (száza- forejuto (száza-

"Gpok lék) napok lék) napok lék) napok lék)

Objektív jellegű munkanapkiesé- sek*

Flzetett szabadság. . . . . 17.81 41,5 14.51 39.45 19.29 46,4 17.57 42,1 Betegség . . . . . . . , 20.90 48,7 16.70 45,ó 18.80 45,2 19.89 47,6 Fizetett egész napos távollét . 209 4.8 1.49 4.1 2.28 5.5 2.035 4.9

Együtt . . . . . . . . . 40.80 950 32.70 893 40.37 97,1 39.49 94,6

Szubjektív jellegű munkanapki—

esések"

Engedélyezett, de nem fizetett

távollét . . . . . . . . 1,3O 3.0 1.65 4.5 060 1.5 1.2.3 3.0

igazolatlan mulasztás. . . . 0.75 1.8 2.01 5.5 0.51 12 0,90 2.2 Egyéb kiesés (üzemszünet stb.) 0.08 0.2 0,27 0.7 0,08 0.2 0.11 0.2

Együtt . . . . . . . . . ! 2.13 ! 5.0 l 3.93 1 1o.7 ! 1,19 ! 2,9 l 224 l 5.4

Munkanapkiesés összesen 42,93 100,0 36.63 100,0 41,56 100,0 41.73 100,0

' A munkáltatótól, illetve a dolgozótól lényegében független okok miatt bekövetkezett hiányzásak.

" A munkáltatótól. illetve a dolgozótó! nagymértékben függő hiányzások.

Az igazolatlan mulasztás nagyságában sok tényező játszik közre. Gyakori. hogy a dolgozót kisegítő gazdasága, saját építkezése köti le. máskor foglalkozása ad lehetőséget sajátos külön elfoglaltság vállalására, a főmunkahelyen elértnél na- gyobb kereset megszerzésére. Esetenként a saját ágazatában, vállalatánál tapasz—

talt nagyobb szigor — a nehezen engedélyezett fizetés nélküli szabadság vagy ép- pen a fokozott táppénzfegyelem -- akadályozza ,,szabadnap" szerzésében. A kötet-

lenebb technológia és munkaszervezet, a szakképzettség és az általános művelt-

ség alacsonyabb foka, a gyengébb munkahelyi kötődés. az általában is rövidebb

szolgálati idő (ezekre részben már utaltunk) stb. többnyire együtt jár a nagyobb

arányú igazolatlan mulasztással. amely néha .,kalkuláció" kérdése is. A különböző megszorítások és következmények (például a prémium és az év végi részesedés csökkentése. megvonása), újabban a,,bérpótlékra jogosító túlmunkaidőnek az iga—

zolatlan mulasztás idejével való reddkálása sokszor csak kevéssé riasztanak el az ilyen fajta távolmaradástól.

Előfordulnak a munkahelyen olyan feszültségek is (személyes összeütközések, anyagi differenciák. túlzott fizikai—idegi megterhelés. rendszeres -— gyakran éppen a mulosztók nagy száma miatti — túlórázás stb.), amikor a dolgozó igazolatlan mu- lasztással ,.válaszol" (: konfliktushelyzetre (feltéve, hogy nem sikerül például táp- pénzre vétetnie magát). A munkafegyelem kérdései tehát nagyon összetettek, és intézkedés előtt alapos vizsgálatot igényelnek. Gyakori, hogy a kevesebb igazolat-

lan mulasztás mögött a hiányzások más — legális és fél legális -— formái húzódnak

meg.

872 'SOMOGYi MtKLÓS

A munkanapkiesés okozta veszteség tetemes. Kifejezésére léteznek módszerek.

ezek többnyire csupán közelítések, szemléltetések. Itt szintén ilyen szemléltető kö—

zelítést mutatunk be.

Egyszerűen abból indulva ki, hogy a szocialista ipar, kivitelező építőipar. szál—V lítá's és hírközlés 1975. évi bruttó termelése (teljesítménye) 756 milliárd forint volt.

s hogy ily módon a munkások egy teljesített munkanapjára 1781 forint bruttó ter—

melési érték jutott, csupán az engedélyezett. de nem fizetett. valamint az igazolat—

lan távollét - összesen 3774 000 nap — miatt 6 milliárd 700 millió forint bruttó

értékű termelés veszett el. Nettó módon számítva a dolgot: 240 milliárdos évi össz- termelésrőul (összteljesítményről). 564 forintos napi termelésről és 2 milliárd 129 mil- lió forintos évi kiesésről van szó. Ez megközelítően 1 százaléka a három óg éves

teljesítményének. Látszólag nem sok, de ha meggondoljuk, hogy az 1976—1980.

évi termelésnövekedés 5—6 százalék. akkor az említett közel 1 százalék elvileg mór érdemleges tartaléka lehet a tervteljesítésnek. Különösen érdekes ez a tartalék ott, ahol az — egyébként kívánatos — létszámbővítés munkaerő hiányában nem bizto-

sítható. illetve ahol a munkaidőalap az elmúlt években a gyermekápolási (kü lön) szabadság és táppénzjogosultság bevezetésével vagy kiterjesztésével, (: nyug- díj-korkedvezmény kiszélesítésével, a munkaidő-Amérs—ékléssel máris jelentősen fo- gyatkozott, vagy ezután csökken.

Az elveszett termelés itt számított értéke különben jócskán alábecsült. Olyan tényleges termelési értéken alapul (az 1975. évin). amely maga is nagyobb lehetett volna, ha a váratlanul hiányzók nem akadályozzák, nem vetik vissza egész kollek—

tívók munkáját a maguk távollétével.

A váratlan munkanapkiesések már viszonylag szerény méretekben is károsak, ha olyan profilokban és akkor jeletkeznek, amelyekben és amikor a hiány vagy késés alaposan zavarja a vállalatok közti együttműködést, a belföldi ellátást. az export teljesítését.

Tagadhatatlan, hogy az itt említett veszteségfajtóknál is nagyobb tartalék rej-

lik — legalábbis valószínűleg — a betegség miatt mulasztott munkanapokban." hi—

szen azoknak a száma 9—10—szerese az engedélyezett de nem fizetett és az iga- zolatlan távollétekének.

Külön vizsgálatot érdemelne annak megállapítása. hogy az egész napos hiány- zások mennyire növelik a termelés költségeit.

A MUNKAIDÖALAP KIHASZNÁLÁSÁNAK VÁLTOZÁSA 1973—-RÓL 1975-RE

1973-ról 1975—re nem javult a munkarend szerinti időalap napokban mért ki—

használása, sőt valamivel romlott. 1973—ban a vizsgált három népgazdasági ág ót—

lagos mutatója 85,7, 1975 ben viszont 850 százalék volt (a maximális időalapra vonatkoztatva 859. illetve 85.1 százalék).

1975- ben 8 százalékkal több volt az egy főre jutó munkaidő- kiesés, mint 1973- ban, és elérte az évi 42 (41.73) napot. Az objektívnek tekinthető munkaidő- veszte- ség nőtt, mégpedig 8.9 százalékkal, a szubjektív jellegű munka'napkiesés fajlagos nagysága viszont 6 százalékkal mérséklődött, ami feltétlenül eredmény. Tudomásul kell vennünk viszont, hogy az összes fajlagos munkaidő—veszteségből az objektív rész csaknem 40 napot képvisel. ezzel szemben a szubjektív, tehát a munkáltatótól.

illetve a dolgozótól nagymértékben függő volumen 2.2 napot. Ezenkívül az építő- iparban a szubjektív veszteségek is több mint 6 százalékkal szaporodtak.

" Bizonyos megszorítások és az erősebb kontroll hatására 1975 ről 1976— ra némileg mar csökkent is a táppénzes napok száma.

Megnevezés 01.Teljesithetőmunkaidőamunkarend szerint........... 02.Fizetettszabadság... 03.A02-ből:tanulmányi... 04.Fizetettegésznapostávollét.... 05.Egésznaposhiányzásbetegségmiatt 06.Engedé1yezett,denemfizetettegész naposhiányzás... 07.lgazolatlanüegésznaposmulasztás. 08;Egyébegésznaposxmunkaidőíkiésé'sek' 09.Egésznaposmunkaidő—kiesésösSzeSen (02—1—04—1—0541—06—1—07—1—08).... 10.Ténylegesenteljesítettmunkaidőa munkarendszerint(01-09).... 11.Amunkarendenkívülteljesítettmun- kaidő... 12.Maximóiisidőalap(01—1—11).... 13.Teljesítettösszesmunkaidő(10—1—11). 'Amaximálisidőalapszázalékában.

19731974

Aszocialistaiparmunkásainakmunkaidőmérlege(:veszteségekokaiszerint 1975

2.tábla Összesen (1000mun— kanap) 317688 20697 *528 2164 21282 1783 779 196 46901 270787 3915 321603 274702

Egyfőre jut (munkanap) 26720 17,41 0.44 1.82 17.90 1.50 0.66 0.16 39.45 227,75 (3.29

2 7 o . 4 9 2 3 1 . 0 4

A01.adat százaléká- ban 100,0 6,5 0.2 037 6.7 0.6 0.3 0.0 14,8 852 12

1 0 1 I 2 8 5 . 4 *

Összesen (1000mun- kanap) 327515 21402 547 2329 23666 41557 760 92 49806 277709 3603 331118 281312

jut 272.63 17.81 0.46 1,94- 19.70 1.30 0.63 0.08 41.46 231.17 3.00 275,63 234,17

Egyfőre (munkanap)

A01,adatÖsszesen szózaiéká—(1000mun- bankanap) 100.0330980 6.621227 02543 0,72493 7.224902 0,51544 02890 0.097 15251153 84.8279827 113819

1 0 1 1 1 3 3 4 7 9 9 8 5 . 0 * 2 8 3 6 4 6

Egyfőre jut (munkanap) 277,78 17.81 0146 2.09 20.90 1,30 0.75 0.08 42.93 234.85 321 28099 238,06

A01.adat százaléké— ban 1000 6.4 0.2 1.8 7.5 0,5 0,3 0,0 155 845 12

1 0 1 1 2 s 4 , 7 *

.MUNKAIDÖ-KIHASZNÁLÁS

873

Aszocialistakivitelezőépítőiparmunkásainakmunkaidőmérlege::veszteségekokaiszerint Megnevezés

197319741975

3.tábla Összesen (1000 munkanap)

Egyfőrejut (munkanap) A01.adat százalékú- ban Összesen (1000 munkanap) Egyfőrejut (munkanap) A01.adotOsszesen százalékó-(1000 banmunkanap)

Egyfölejut (munkanap)

A01.ada! százalékú- ban 01.Teljesíthetőmunkaidő::munkarend szerint......... 02.Fizetettszabadság... 03.A02-ből:tanulmányi... 04.Fizetettegésznapostávollét... 05.Egésznaposhiányzásbetegségmiatt 06.Engedélyezett,denemfizetettegész naposhiányzás...... 07.lgazolatlanegésznaposmulasztás. 08.Egyébegésznaposmunkaidő—kiesések 09.Egésznaposmunkaidő—kiesésösszesen (O2—l—O4—l—05—l—06—l—07—l—08).... 10.Ténylegesenteljesitettmunkaidőa munkarendszerint(01—09).... 11.Amunkarendenkívülteljesitettmun— kaidő... 12.Maximálisidőalap(01441).. 13.Teljesítettösszesmunkaidő(10—l-11) 'Amaximálisidőalapszázalékában.

69149 3673 24 349 4149 412 473 104 9160 59989 638 69787 60627

25834 1372 0.09 1,30 15.50 1.54 1,77 0.39 34.22 224.12 2,38 260.72 226,50

100.0 5.3 0.0 0.5 6.0 0.6 0.7 0.1 13.2 86.8 0.9 100,9 86.9'

68240 3816 25 338 4152 410 492 78 9286 58954 893 69133 59847

256.42 14.34 0.09 1,27 15,60 1.54 1.85 0.29 34.89 221.53 3.36 259.78 224.89

100.069950 5.63910 0.026 0.5401 6.14501 06445 0.7543 0.174 13.69874 86.460076 1.3820 101,370770 86,6'60896

259.53- 1451 0.10 1.49 16.70 1.65 2.01 0.27 36.63 22290 3.04 26257 225,94

100,0 5.6 000 0,6 6.4 0.6 0.8 0.1 14.1 85.9 1.2 101.2 86.0'

874

^{SOMOGVI MIKLÓS}

4.tábla Aszocialistaszállításéshírközlésmunkásainakésforgalmiszemélyzeténekegyüttesmunkaidőmér/ege(:veszteségekokaiszerint Megnevezés

197319741975 Összesen (1000 munkanap)

Egyfőrejut (munkanap) A01.adat .százaléká— ban Összesen (1000 munkanap) Egyfőrejut (munkanap) A01.adat százaléké- ban Összesen (1000 munkanap) Egyfőrejut (munkanap)

A01.adat százalékú- ban 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. 09. 10. 11. 12. 13.

Teljesithetőmunkaidőamunkarend szerint............ Fizetettszabadság... AOZ-ből:tanulmányi... Fizetettegésznapostávollét.... Egésznaposhiányzásbetegségmiatt Engedélyezett,denemfizetettegész naposhiányzás... lgozolatlanegésznaposmulasztás. Egyébegésznaposmunkaidő-kiesések Egésznaposmunkaidő-kiesésösszesen (02—l—04—l—05—l—06-l—07-l—08).... Ténylegesenteljesitettmunkaidőa munkarendszerint(01—09).... Amunkarendenkivülteljesitettmun- kaidő........... Maximálisidőolap(01—1-11).... Teljesítettösszesmunkaidő(10—1—11).. *Amaximálisidőalapszázalékában.

89708 5497 175 646 5307

2 5 9 1 3 8 5 0 01 1 8 9 7 7 7 8 1 1 4 9 9

90207 78310

297.49 18.22 0.58 2.14 17.60 0.86 0.46 0.17 39.45 258,04 1.65 299,14 259.69

100.0 6.1 0.2 0.7 59 0.3 0.2 0.1 13.3 86,7 0.6 100, 868"

89487 5833 185 686 5611 220 130 31 12511 76976 508 89995 77484

296,64 19.34 0.62 2.27 18.60

0 . 7 3 0 . 4 3 0 . 1 0 4 1 . 4 7 2 5 1 7 1 . 6 8

29832 256.85

100,0 6,5 0.2 0,8 6.3 0.2 0.2 0.0 14.0 86.0 0.6 100. 86,1*

92641 6072 216 716 5916 190 162 25 13081 79560 644 93285 80204

294.36 19.29 0,69 2.28 1880 0.60 0.51 0.08 41.56 25280 205 296,41 254.85

1000 6.5 0.2 0.8 6.4 0.2 0.2 0.0 14,1 859 07

1 0 0 3 7 8 6 , 0 *

MUNKAIDÓ-KIHASZNÁLÁS 875

876 somoevr MIKLÓS

A munkanapveszteségek több fontos eleme kedvezőtlenül változott 1973—tól

1975-ig. A legnagyobb arányban -— 13.9 százalékkal — az igazolatlanul mulasztott napok fajlagos száma nőtt. és ezt a táppénzes napok számának emelkedésem kö—

vette (13.8%). Alig maradt el ezektől a fizetett egész napos távollétek — egy főre jutó — nagyságának növekedése (12,8%). A felsorolt munkanapkiesések 1975 fo-

lyamán mindhárom népgazdasági ágban gyakoribbak, illetve hosszabbak voltak, mint két évvel korábban. és említésre méltó, hogy miközben a táppénzes napok és a fizetett egész napos hiányzás tekintetében a szállítás és hírközlés területén romlott a legkevésbé a helyzet, az igazolatlan távolléte-k itt szaporodtak el a leg—

inkább. (Fajlagos nagyságuk azonban változatlanul itt a legkisebb a bemutatott három népgazdasági ág közül.)

A fizetett szabadságnapok száma az átlagos szolgálati idő emelkedésével, a tanulmányi és a jutalomszabadság bővülésével. valamint a gyermekápolási szabad-

ság bevezetésével valóságosan nőtt, és egészében véve11 valószínűleg a közeli jövőben is növekszik. ez a növekedés azonban viszonylag csekély (3,40/o). A leg-

nagyobb emelkedést a szállítás és hírközlésben találjuk (5.9 százalékot). bár az egy főre jutó szabadság már évekkel ezelőtt itt volt a leghosszabb. Jelentősen (11,5

százalékkal) csökkent az engedélyezett, de nem fizetett napok száma, ennek az át-

lagán belül is akad azonban kedvezőtlen kivétel. Az építőipar szocialista szekto—

rában, ahol e hiányzásfajta már 1973—ban is a legnagyobb volt, 1975-re sem

csökkent, hanem —- 7.1 százalékkal — még növekedett. Az előbbiekkel szemben

kedvezőnek mondható az ,,egyéb" munlkanapkiesések alakulása. Egy főre jutó át—

laguk csökkenése igen jelentős (45 százalékos). ez a veszteségfajta azonban na—

gyon esetleges, és összességében — ami másfelől szerencse — rendkivül csekély.

Az üzemzavarokból, természeti csapásokból, ellátási nehézségekből, balesetekből stb. adódó ..egyéb" veszteségek az évi kereken 42 napos fajlagos munkanapkiesés-

ből csak 0.1 napot képviselnek.12

TAPASZTALATOK AZ lPARBAN

A szocialista iparban kialakult helyzetet kissé részletesebben, tulajdonformák és ágazatok szerint is megvizsgáltuk. Említésre méltó, hogy napokban mért munka—

idő'alapját a szövetkezeti ipar 1975-ben valamivel jobban kihasználta. mint az álla—

mi. Hét olyan ágazatból, amelyekben állami és szövetkezeti szektor egyaránt léte—

zik. hatban a szövetkezeti munkaidő-kihasználás volt kedvezőbb.

Az egy főre jutó egész napos kiesések száma az ipari szövetkezetekben 1975 folyamán 42. az állami iparvállalatokban 43 nap volt. Betegség miatt egyformán évi 21 munkanapot mulasztották a szövetkezeti, illetve az állami ipar munkásai, a fajlagos fizetett szabadság (és különösen a tanulmányi szabadság), a fizetett egész napos távollét és az igazolatlanul mulasztott napok száma az állami szek—

torban volt nagyobb; az engedélyezett, de nem fizetett távollét és az ..egyéb" mun- kanapveszteségek — egy főre vonatkoztatva — a szövetkezetekben bizonyultak na—

gyobbnak. Az évi összes objektiv veszteség a szövetkezeti szektorban 39.5. a szub—

jektív 2.5 nap volt fejenként, ugyanekkor az állami szektorban 41.0 és 2.1 nap.

Munkaszüneti. pihenő—. illetve szabadnapon az állami iparvállalatok ötször na-

gyobb arányban foglalkoztattak munkásokat. mint a szövetkezetek. Munkarenden

kivül teljesített munkan—apjaik száma 1975—ben — egy főre számítva -—— 3.53 napot.

1" Ehhez hozzájárult az időközben bevezetett gyermekápolási táppénz is.

" A kitüntetésekkel együtt már nem adományozható jutalomszabadság miatt ez a növekedés kissé lefékeződik.

a A részletes adatok megtalálhatók a Z.. 3. és 4. táblán.

MUNKAIDÖ-KiHASZNALÁS

877,

a szövetkezetekben 0.73 napot tett ki. Maximális időalapjukat —- akárcsak a mun-

karend szerintit -— az ipari szövetkezetek így is valamivel jobban ki tudták hasz-

nálni. mint az állami ipar vállalatai.

A szocialista ipar ágazatai közül 1975—ben az átlagosat jóval meghaladó mun- kaidő—kihasználást ért el a villamosenergia-ipar (85.6 százalékot. 84.5—del szemben) lényegesen elmaradt viszont a bányászat a maga 821 százalékos — munkarend szerinti — vidőkihasználásával. Észrevehetően jobb volt az átlagosnál a vegyiparban és a gépiparbuan elért kihasználás is. míg például a könnyűipari és az élelmiszer- ipari mutató lényegében az átlagnak felelt meg. Munkawrenden kivül is jelentős arányban foglalkoztatott munkásokat a bányászat (az átlagosnak két és félszere—

sét), és jelentős volt a munkaszüneti. a pihenő-, illetve a szabadnapon dolgozók hányada az építőanyag-iparban, a vegyiparban. a villamosenergia—iparban és a kohászatban is (kb. a felével haladva meg a fajlagos átlagot).

A hiányzások különböző típusaiból kettőt érdemes itt kiemelnünk: a táppénzes napokat és az igazolatlan mulasztást. A táppénzes napok számában a bányászat.

illetve a villamosenergia-ipar képviseli a két szélső értéket. Az előbbiben — 1975 folyamán —- ötödével több volt az egy főre jutó táppénzes napok száma. mint átla-_

gosan, és kétharmadával több minta ,.legegészsége'sebb' dolgozókat foglalkoztató ágazatban (15 tel szemben 25 nap) A villamosenergia- ipar munkásai átlagosan közel harmadával kevesebb munkanapon voltak táppénzen 1975- ben, mint a szo- cialista ipar egészének munkásai.

Az igazolatlanul mulasztott napok fajlagos száma a szocialista iparon belülA a kohászatban és az építőanyag-iparban volt a legtöbb, 55, illetve 48 százalékkal nagyobb az ipari átlagnál. Aránylag jelenté'kenynek bizonyult az élelmiszeriparban.

ahol harmadával meghaladta az átlagosat. Viszonylag keveset mulasztottak iga- zolatlanul a villamosenergia—iparban (az átlag 39 százalékát), de kisebb volt az átlagosnál ez a mulasztás a könnyűiparban (710/0). az egyéb iparban (810/0) és a

bányászatban (850/0) is.

Az igazolatlan mulasztások adatait —— az iparon kívüli ágakét is — részletesen bemutatja az 5. tábla.

5. tábla

Az igazolatlan egész napos távol/étek az ipar, a kivitelező építőipar, valamint a szállítás és hírközlés szocialista szektorában*

(munkanap)

1973-ban 1974-ben 1975—ben

Ágazat. ág

összesen egy főre összesen egy főre összesen egy főre

Bányászat . . . 57 980 0.56 54 056 0.53 62 392 0.64

Villamosenergia-ipar . . . 7 032 0.30 7156 0.29 7192 0.29

Kohászat . . . . . . . 68 568 0,87 80 076 1.02 90 976 1.16 '

Gépipar . _. . . 245 836 0.67 243 464 0.65 288 828 0.77 Epítőanyag-ipar . . . . . 72 600 1,12 63 068 0.97 69 832 1,11 Vegyipar . . . 65 868 0.84 61 516 0.78 59 848 O,75 Könnyűipar. . . 149 456 0.48 143 712 046 164104 0.53 Egyéb ipar . . . 28 268 , 0.58 21 908 0.45 29 708 061

Élelmiszeripar . . . . . 83 080 0.74 85 052 O,74 116 672 1.00

ipar . . . 778 688 0.65 760 008 0.63 889 552 O,75

Építőipur. . . . 472 660 1.77 491 424 1.85 543 200 2.02

Szállítás és hírközlés . . 137 656 * 0.46 130 324 0.433 161 988 0.5"!

' Negyedéves megfigyelés alapján. egész évre felszorozva.