Kozpozvn STATISZTIKAI HIVATAL BUDAPEST VÁROSI IGAZGATÓSAGA
A FÖVÁROSI TANÁCS IV. IPARI OSZTÁLYA STATISZTIKAI MUNKAJÁNAK FELULVIZSGÁL—ATA
SZERKESZTÖSÉGI MEGJEGYZÉS:
A Szemle Szerkesztősége az alábbiakban közreadja a Központi Statisztikai Hivatal Budapest Városi Igazgatósága jelentését a Fővárosi Tanács Ipari osztálya statisztikai munkájáról. A .Szer—
esztőség úgy gondolja, hogy a jelentésben foglaltak meg—
ismerése tanulságos a Statisztikai Hivatal központjának és vidéki hálózatának dolgozói, a minisztériumok és igazgatóságok statisz—
tikusai számára és használható szempontokat ad hasonló jellegű jelentések készítéséhez. A jelentést eredeti alakjában közöljük, mert annak formája, szerkezeti felépítése mintegy mintául szol—
gal/zat a statisztikai ellenőrzések eredményeiről szóló jelentések összeállításához.
Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy a Fővárosi Tanács Ipari osztályának vezetője a Budapest Városi Statisztikai Igazgató- ságnak alábbi jelentésében foglaltakkal egyetértett és hozzá- látott a jelentésben foglalt javaslatok alapján az osztály statisz- tikai munkájának megjavításához.
A Budapest Városi Tanács Ipari osztályán és az irányítása alá tartozó trösztök, vállalatok egyrészénél vizsgálatot tartottunk az állami statisztikára vonatkozó 1952. évi VI. törvény rendelkezései megtartásának ellenőrzésére,
A törvény 7. §. szerint ,
,,(1) Az állami és a szövetkezeti szervek vezetői kötelesek a vezetésük alatt álló szerv egész területére vonatkozó statisztikai munkát megszervezni
és annak folyamatos, helyes működését biztosítani.
(2) Az egyes állami és szövetkezeti szervek feladatai a statisztika
körében: -
a szerv vezetőjének átfogó tájékoztatása a vezetése alatt álló terület fejlődéséről, a tervek teljesítéséről, az elért eredményekről és hiányosságok-
ról;
az alárendelt szervek statisztikai munkájának irányítása és ellen- őrzése."
A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a Budapest Városi Tanács Ipari osztályán, illetőleg az irányítása alatti trösztöknél, vállalatoknál Ia sta- tisztikai törvény rendelkezései igen hiányosan valósultak meg.
1. A statisztikai munkia megszervezése és helyes működése terén hiá- nyosságok vannak, az adatok nem megbízhatóak, a vállalatok bizonylati rendszere nincs megfelelően kiépítve. Több vállalatnál a beszámolójelenté- sek adatainak ellenőrzésére nincs lehetőség. Az adatszolgáltatók nem tart—
ják meg a statisztikai fegyelmet.
834 KSH BP-I IGAZGATOSAGA
2. Budapest Városi Tanács Ipari osztályán és a Trösztöknél nem folyik, alapos elemző, kiértékelő munka. Sem itt, sem a vállalatoknál nem vizsgál- ják olyan mélyrehatóan a statisztikai adatokat és ezek összefüggéseit, hogy
azok a hibák feltárásának, kijavításának alapját képezhetnék.
8. Az Ipari osztály egyetlen statisztikusa az adatszolgáltatók igen magas száma miatt nem képes az alárendelt gazdasági egységek statisz—
tikai munkájának megfelelő irányítására. ' .
Az Ipari osztály stiatisztikusa és a trösztök statisztikusai elhanyagolják az ellenőrzési munkát. Igen kevés vállalatnál végeztek ellenőrzést, a lefoly—
tatott ellenőrzések felszínesek. Az ellenőrzések elhanyagolása miatt nem kapnak a vállalati statisztikusok elegendő szakmai segítséget és az irányító, szervek statisztikusai sem szerzik meg a szükséges tapasztalatokat.
l. A IV. ipari osztály statisztikai munkája
Az osztály felügyelete alá közvetlenül 78 tanácsi vállalat és 3 tröszt
tartozik. A vállalatok havonta 5 kérdőívet küldenek. Ezek közül a termelési, létszám- és béralap—kérdőíveket mechanikus ellenőrzés után a statisztikus összesíti és továbbítja a KSH Budapest Városi Igazgatóságához. A munka—
verseny kérdőívet a munkaügyi előadó, az újítási jelentést a termelési cso—'
port összesíti, majd a statisztikus ellenőrzi.A statisztikus a kérdőívek feldolgozási munkáján kivül, mintegy 20 grafikont vezet vállalati és trösztadatokról, Ez a munka feleslegesen nagy terhet ró a statisztikusra, havonként 3—4 napot vesz el munkaidejéből.
A munka olyan terjedelemben szükségtelen, amit az is mutat, hogy bár április óta nem vezeti a grafikonokat, azokat azóta senki nem hiányolta.
Szöveges kiértékelést, ,,statisztikai jelentést" a statisztikus nem készít, csoportvezetője a grafikonok alapján szokott referálni az osztályvezetésnek.
Negyedévenként a negyedéves kérdőívek feldolgozását végzi el, ilyen-' kor a vállalatoktól rendelnek be l—l statisztikust, akik munkáját segítik. Ez a segítség azonban nem értékes, mert az állandóan változó statisztikusok beoktatása igen hosszú ideig tart, tekintve elméleti és gyakorlati felkészült—
ségük hiányát.
Az osztályon eredetileg két statisztikus volt. Átszervezés során a sta-
tisztikusok számát egy főben állapították meg. Ez igen kevés, összehason—lítva az Ipari osztály 49 fő létszámát a Könnyűipari Miinsztérium egyes"
iparigazgatóságainak létszámával, ahol 35—40 főnyi igazgatósági létszám- ból 2 fő statisztikus. A statisztikusok számának alacsony volta még feltű—
nőbb, ha a vállalatok számával vetjük össze. Az osztály statisztikusa 81 adatszolgáltató- anyagával foglalkozik, míg a Könnyűipari Minisztérium hasonló termelési profillal rendelkező igazgatóságainál általában 10 adat-' szolgáltató jut egy statisztikusra.
A szocialista statisztika megköveteli az adatok pontosságát. 81 adat- szolgáltató kérdőiveinek ellenőrzését és érdembeni felülvizsgálatát a sta- tisztikus ilyen körülmények köz-ött nem tudja elvégezni.
A statisztikai munka másik fontos feladata a vállalati ellenőrzés; Annak ellenőrzése, hogy a vállalatok által jelentett adatok a valóságnak megfelel- nek—e és bizonylatilag alá vannak-e támasztva. A IV. Ipari osztály statisz- tikusa ezt a feladatát sem képes ellátni. 1952. III. negyedévétől a mai napig lO vállalatot ellenőrzött, ezek az ellenőrzések azonban nem voltak mélyre-w hálók és iránytmuhatók.
A FÖVAROSI TANÁCS IPARI OSZTÁLYÁNAK STATISZTIKAI MUNKAJA . 835
A statisztikus az elmondottak miatt nem tudja az osztályvezetést segí- teni munkájában, de nem adja meg a szükségesisegitséget az osztály többi csoportjának munkájához sem.
,
Az Ipari osztály termelési csoportja és a statisztikus között nincs jó kapcsolat. A termelési
dekádjelentések egy példányát április eleje óta nem kapta meg a termelési csoport. (Nem is kérték, mert a csoportvezető állítása szerint—örülnek, ha a belső adminisztrációs munkát el tudják végezni.)
A tervcsoport munkaügyi előadója szerint munkáját nagyban elősegí—
tené, ha a munkaügyi adatokról elemzést kapna, de ez nem történik meg.
Pár hónapja a grafikonokat sem látta. A tervcsoport normása szerint helyes
lenne, ha a munkabérekről a statisztikustól elemzést kapna.
Igen alacsony színvonalú munkát végeznek a kerületi terv és statiszti—
kai előadók, akikre elsősorban kellene támaszkodnia .a IV. Ipari osztály statisztikusának. Nevezetteknek szakmai ismeretük úgyszólván nincs, még a kérdőíveket sem ismerik. A kerületi végrehajtóbizottság sokszor hozzájuk nem tartozó
kampányfeladatokk'al bízza meg őket (papírgyííjtés, álljatszám- lálás) és így munkájukat nem tudják zavartalanul végezni. A statÁ'Éztikát nem használják fel s ha V. B. jelentéshez adatokra van szükségük, a statisz—
tikábxan egyszer már közölt ladatokat telefonon ismét bekérik a vállalatoktól.
A XXII. kerületi előadók például nem tudják, hogy relatív béralapszámítást hogyan kell végezni, a XIV. kerület pecsétjével és aláírásával ellátva küldte meg a teljesen revídiálatlan kérdőíveket. A VI. és VII. kerületi tanács ipari előadói a statisztika termelési adatait revízió nélkül összesítik. A kérdőívek határidőre történő beérkezésére nem fordítanak gondot.
II. A IV. Ipari osztály alá rendelt trösztök statisztikai munkája
A. trösztök statisztikai munkájában lényegében ugyanazok a hiányos—!
ságok mutatkoznak, mint a IV. Ipari osztályon. A statisztikai munkra fel- tételei azonban annyiban jobbak, hogy az adatszolgáltatók, a vállalatok száma kevesebb.
A Textil-, Bőr- és Szőrmeipari Tröszt irányítása alá 22 vállalat tarto- zik. A statisztikus a beérkezett kérdőívek revíziójua és összesítése után nem, készít elemzést, ahelyett vállalatonként 5 témáról összesen 110 grafikont készít, a IV. Ipari osztály utasítására. Ez munkaidejéből havonta 3—4 napot—
vesz igénybe. A grafikonokat azonban nem nézi meg senki. A tröszt vezető—
jének az a véleménye, hogy ra statisztikusnak nem feladata az ellenőrzési Utóbbi időben az ellenőrzések terén mégis javulás állott be, áprilisban 3, májusban 4 vállalati ellenőrzés történt. Ezek az ellenőrzések nem mélyre- hatók és alaposak, mint azt a későbbiek során ismertetett vállalati hibák is bizonyítják.
A Vas— és Szerelőipari Tröszthöz 19 vállalat tartozik. A statisztikus a, termelési, létszám és béralap kérdőívek revízióját és összesítését végzi, az újítási kérdőívet a műszaki osztály, a munkaverseny kérdőívet a munkaügyi előadó összesíti, a statisztikus ellenőrzi. '
Havonta két elemzést készít. A kiértékelésből hiányzik az összehason—
lítás előző időszakhoz. A IV. Ipzari osztály által elrendelt grafikonokat 1953.
I. negyedév végéig vezette, ez havonként 3 nap munkaidőráfordítást igé—
nyelt. Dekádjelentéseket is feldolgoz.
_!
A tröszt statisztikája felszínes, a kiértékelést senki nem használja.
A vállalatnál lévő hiányosságokat nem ismerik, a főkönyvelő a Fémgombu
836 * xsn Bp-I mazoarosma
árugyárat, ahol ellenőrzésünk a legtöbb hiányosságot tárta fel, csaknem
mintaszerű vállalatnak ismeri. *
A statisztikus havonként 2—3 vállalatot vizsgál meg. A Tröszt meg- alakulása óta vállalatainak felét látogatta meg. A statisztikus alapfokú vizsgával rendelkezik, a 22 vállalat statisztikusa közül 8 főnek van alap—
fokú statisztikai vizsgája. ,
Vegyesipari Tröszt. A IV. Ipari osztály és a többi trösztök hiányosságai ennek a trösztnek statiSztikai munkájában is fennállnak. "
A Tröszt irányítása alá 18 vállalat tartozik. A Tröszt létszáma 27 fő, 6 fő dolgozik a tervosztályon, ebből 1 fő statisztikus. Vizsgával rendelkezik.
A felügyelete alatt lévő 18 vállalatból 5 vállalatnál vizsgázott statisztikus
dolgozik.[II. A vállalatoknál végzett ellenőrzések tapasztalatai
A IV. Ipari osztály vállalatainak statisztikai munkájában az irányító szerveknél jelentkező hiányosságok fokozottan mutatkoznak. Az irányító szervek ellenőrzési munkájának hiányosságai miatt a vállalatok nagyrészé;
nek bizonylati rendszere úgyszólván nincs, nem ellenőrizhető. Egyes helye- ken, mint pl. a Gyapot- és Kenderhulladék Feldolgozó Vállalatnál a kender- üzem termelésének alapbizonylatait nem lehetett ellenőrizni, mert azokat eldobták. Az anyagkönyVelés bizonylatait a vállalatnál nem lehetett fellelni, azok az ellenőrzés ideje alatt a beteg anyagkönyvelő lakásán voltak. A kész—
termék számbavétel eltér a statisztikai utasítástól, mert nem az utolsó munkaművelet után veszik a készterméket számba. A napi termelés bizony—
lata nincs ellenőrizve. Az alapbizonylatok és a jelentett adatok között jelen—
tös eltérések vannak.
A Zsák- és Ponyvakészííő és Javító Vállalatnál a bizonylatok áttekint—
hetetlenek. Átlagárak alkalmazása miatt az 1953. I. negyedévben jelentett termelési érték 330000 Ft—tal magasabb a valóságnál.
A XXI. ker. Tanács Cípőjavitó Vállalaíánál az alapbizonylatok ugyan—
csak nem voltak ellenőrizhetők, miután a termelés adatainak rögzítése a bizonylati elv szabályainak figyelembevétele nélkül történt. * Mindhárom vállalatra jellemző az, hogy a IV. Ipari osztálytól statisz- tikai vonatkozású útmutatást nem kaptak, megalakulásuk óta nem ellen-
őrizték őket. '
A Textil—, Bőr- és Szőrmeipari Tröszt vállalatainál sincs kiépítve a bizonylati rendszer.
A Fővárosi III. sz. Mértékutáni Szabóság termelésének értékelésénél a statisztikai utasitástól eltérően tervezett árat használ. A hozott anyag érté—
két szintén tervezett áron számolják annak ellenére, hogy a tényleges érték megállapítása nem ütközik nehézségbe. A helytelen árak alkalmazása miatt l953. év első két hónapjában 46 400 Ft-tal jelentettek a valóságnál maga—
sabb termelési értéket. A rosszul számitott tervteljesitési százalék ered—
ményeke'ppen februárban jogtalan prémiumot fizettek ki.
A Paplangyárban 1952. éves folyóárat használtak a termelési érték ki- számításánál. A különböző nagyságú paplanokiat egységesen nagypaplanra számolják át, holott erre nem kaptak utasítást és a tervezés is a mérték figyelembevételével történt.
A Textilmaradékfeldol—gozó Vállalat április—május hónapban helytelenül közölte termelését. A gyártásvezető jelentéseit vette alapul, nem a MEO
A FÖVÁROS! TANACSrlPARI OSZTÁLYANAK STATISZTIKA! MUNKAJA 837
vizsgálat utáni készáruraktár bevételeze'se't. Igy a II. és III: osztályú termé—
keket is I. osztályú termékként értékelték és a készáruraktár bevételezése előtt
jelentették a termelést. A helyes késztermék számbavétele alapján áprilisban . 91,6% a tervteljesítési százalék (108;3% helyett), májusban pedig 89,7%,(88,2% helyett).
A termelési érték megállapításánál eltérést okozott még az is, hogy átlagárakat is alkalmaztak. A vállaliatnál adminisztratív dolgozókat a mun- kás állománycsoportbian bújtatniak.
A Kötőipari Vállalatnál ugyancsak átlagárakat alkalmaznak.
A Tröszt stxatisztikusa az ellenőrzött 4 vállalatnál —— a Paplangyár kivételével —— már járt, de ellenőrzése formális volt, csak arra irányult, hogy a statisztikus milyen módon állítja össze adatait, s nem az adatok helyes- ségére, megvizsgálására.
A Vas— és Szerelöipari Tröszt három vállalatánál súlyos hiányosságot
tárt fel az ellenőrzés. —
A Fémalkatrészgyártó Vállalat az alkatrészüzem—termelését a készter—
mékek között jelenti.
A Budapesti Fémgombárugyár készárubevételeze'si jegyeit nem ellen—
őrzik, a munkautalványokat a munkamíivelet befejezése után állítják ki.
A bizonylatok számozatlanok, olvashatatlanok a munkautalványon sok—
helyütt a teljesített dxarabok ninesenek feltüntetve. A bevételezési jegy és munkautalvány termelési adatai között pl. 1953 február hóban 1 556 229 db eltérés volt.
A csomagolás után sürgős szállítás esetén a terméket azonnal kiszállít- ják és a bevételezési jegyet csak utólag állítják ki. így történhetik meg, hogy a készáru könyvelésben a számlázás alapján hónapról hónapra több a kiszállítás, mint a tárgyhavi termelés és nyitókészlet együttes mennyi-
sege. .
1952. III. negyedévben helytelen tervsz'ám beállításával kimutatták, hogy negyedéves tervüket teljesítették. A vállalatvezetés fizetésének 60%—át prémiumként jogtalanul felvette, melynek visszafizetésére a Tröszt köte- lezte a prémiumban részesülőket.
Ellenőrzésünk alkalmával felkértük a vállalatot, hogy az eltérések okait vizsgálja ki és arról adjon indokolást. A vállalat vezetősége nem is foglal- kozott ezzel a kérdéssel, a statisztikus hatáskörének túllépésére hivatkozva
nem adott felvilágosítást. — 4
A Fővárosi Fűtésszerelésí Vállalat termelési számbavétele becslésalap—
ján történik. A termelési értéket a statisztikus a részkönyvelés adataiból állítja össze, az I. és II. dekád adatait tényszámok, a III. dekádot becslés alapján. Erre a termelési számbavételre a IV. _Iparí osztálytól kapott uta- sítást. A helytelen számítási mód következtében 219000 Ft értékkel keve- sebbet jelentett a statisztikában, mint a könyvelésben szereplö helyes ter- melési érték. A létszámjelentésük teljesen megbízhatatlan,
A Vegyesipari Tröszt Műanyaggyártó Vállalatánál helytelen számolás és legyártott termék kihagyása miatt a januári és márciusi termelési értéket helytelenül állapították meg. Januárban a helyes 'tervjelente'si százalék
103,3% (104,6% helyett), míg márciusban l40,4% (137,7% helyett).
A Tégla- és Cserépgyártó Vállalat áprilisban a bérfuvarozást szolgál—
tatásként termelési értéknek jelentette.
4 Statisztikai Szemle —— 8-8
838 A KSH sp.-x IGAZGATOSAGA: A FOV. TANACS rpm oszr. sur. munkak —
IV. Javaslatok
Az állami statisztikáról szóló 1952. évi VI. törvény előírásai végre——
hajtásának biztosítása érdekében javasoljuk a következő intézkedéseket:
1. A kerületi tanácsok, trösztök, vállalatok statisztikai munkájának megfelelő színvonalna való emelése érdekében a IV. Ipari osztályon legalább!
két statisztikus végezze az irányítást és munkát. , _
* 2. A vállalatok, irányító szervek situatisztikusai nyújtsanak segítséget a gazdasági vezetés számára a statisztikai adatok mély, allapos elemzésén keresztül. Az Ipari osztály statisztikai csoportja készítsen negyedéves és
havi jelentéseket az osztályvezetés rendszeres tájékoztatása végett.
Ennek előfeltétele, hogy a statisztikai munkakörben dolgozók meg-—
felelő szakmai képzettséggel rendelkezzenek. Tekintve, a jelenlegi színvo- nalat, szükséges za statisztikai továbbképzés biztositása s egyes területeken megfelelő képzettségű statisztikus munkábaállítása.
3. A statisztikusok számára meg kell teremteni a megfelelő feltételeket
az elemző munkához. Legyen a statisztikusok munkájának középpontja a statisztikai munka, a vállalatoknál. túlnyomórészt, az irányító szerveknél egész munkakörüket töltse ki. Az elemző munkához elegendő időt kell biz—, tosítani. Szüntessék meg a kiértékelések jelenlegi módját, mely túlnyomó—- részben felesleges grafikonok tömegének vezetéséből áll.4. Az Ipari osztály shatisztikusa rendszeres havi munkaértekezleteken
tárgyalja meg a trösztök statisztikusaival és a kerületi tanácsok előadóival a statisztikai kérdéseket, azok havonként ellenőrzési ütemtervet készítsenek és a beszámolásról történjék gondoskodás.5. A rendszeres vállalati ellenő. zések terjedjenek ki a bizonylati rend—
szer kiépítésének, a statisztikai utasítások szigorú betartásának, a vállalati statisztikusok helyzetének és az esetleges engedélynékküli adetszolgáltatások vizsgálatára. *
Megialent a.
STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ
1953. évi 3. száma
Sze'miéltető módon, számos grafikonnal mutatja be a .kormányprograxmm végrehajtása során eddig elért eredményeinket, a Szovjetunió és a népi demokráciák népgazdaságának tejlc'ídéuse'dueés a kapitalista országok gazdasági
helyze 't.
