mezőgazdasági, iparos és kereskedelmi viszonyait, általános jólétét, valamint közegészségé nemzetiségi és művelődési állapotait, egyes felolvasásokban fogja ismertetni és hogy ezen honismertető monográfiák szerkesztésére, hazánk illető részeinek állapotát tapasztalatból ismerő szakférfiakat fog felkérni.
Kezdetben az volt a szándék, hogy • az egyes megyék, a felföldieken kezdve, földrajzi egymásutánban következzenek.
Ezen szándék azonban nem volt valósítható, mivel a midőn valamely megye leírására illetékes szakférfi vállalkozott, nem lehetett az ilyen, sok fáradozással járó hazafias vállalkozás elfogadását, csakis a földrajzi sorrend érdekében elhalasztani és igy — esetleg sok évvel is — késleltetni.
Tekintettel a monográfiáknak egységes terv szerint való készülésére, ezek szempontjait a következő utasítás foglalta össze:
A munka fősúlya a jelen közgazdasági állapotok és a létrejöttükön közreműködő okok előadására fektetendő. A tárgyalandó szempontok a következők : a földrajzi és népességi állapotnak, bevezetésül szolgáló, rövid ismertetése ; a földmi- velés helyzete és jövedelmezősége, a napszámok és bérek magas
sága, a dívó gazdasági rendszerek jelzése, egyes mintagazda
ságok említésével, esetleg rövid leírásukkal; a tejgazdaság és az állattenyésztés állapota, az erdőmívelés módja, -jövedelmező
sége és helyzete; a bányászat helyzete és annak kilátásai;
a megyében virágzó kis (illetőleg házi) ipar székhelyeinek és jelentőségének ismertetése; a nagyiparban fennálló munka
bérek és munkásviszonyok, a nevezetesebb gyáraknak esetleges rövid leírásával, fő gyártmányaiknak, valamint — ha lehetséges — eladási piaczuknak fölemlítésével; az ipartör
vény hatása az iparra és az iparosokra, különösen a munkásokra;
a kereskedelem állapota, tárgya és terjedelme; bankok és takarék- pénztárak működése; az uzsora és az uzsoratörvény hatása.
Ezeken felül még kívánatosnak látszik, hogy e monográfiák kíterjedjenekaközigazgatás általános állapotára,különösen pedig
*
az iskolaügyre és az igazságszolgáltatásra, valamint a közegészség- ügyi viszonyok rövid jellemzésére, mi mellett feltűnő állapotok lehetőleg okaikra visszavezetendők. Végül figyelmet érdemel
nek még az általános néprajzi és közerkölcsi szempontok, vala
mint a nemzetiségi állapotok is, de mellőzésével minden a napi politikába vágó fejtegetéseknek. Egészben véve válasz és felvilágosítás volna nyújtandó az iránt, vájjon a népesség anyagi és művelődési állapota a két utolsó évtizedben emelkedett-e, avagy hanyatlott és miben rejlik e változások oka ? (Budapest fővárosának leírása egyes szakok szerint volna készítendő).
Látnivaló, hogy a programm eléggé bő és hogy az eléggé nagy igényeket támaszt a munkatársak hazafias érdek
lődése és munkakedve iránt.
Ép azért különös hálával is tartozik a bizottság mind
azon kiváló szakférfiaknak, kik a szem előtt lebegő fontos öéél kedveért szivesek voltak ezen közhasznú és úgy tudomá
nyos, mint gyakorlati tekintetben szép reményekkel kecsegtető vállalat létesitését fáradságos közreműködésükkel lehetővé tenni.
A honismertetőnek jelen első kötetében a következő munkatársak működtek közre:
1. f G r ü n w á l d B é l a , a magy. tud. Akadémia 1. tagja, országos képviselő, Zólyom megye volt alispánja: ismerteti Zólyom megyét (felolvastatott a bizottság 1887. márczius 22-iki ülésében).
2. D r . P i s z t ó r y M ó r , a bizottság tagja, a pozsonyi jog
akadémia tanára: ismerteti Pozsony városát (felolvastatott a bizottság 1887. április 5-iki ülésében).
3. S z m r e c s á n y i A r i s z t i d , Liptó megye közigazgatási bi
zottságának tagja: ismerteti Liptó megyét (felolvastatott a bizottság 1888. április hó 7-én tartott ülésében).
4. Sváby F r i g y e s , Szepes megye levéltárnoka: ismerteti Szepes megyét (felolvastatott a bizottság 1888. április hó 29-ik ülésében).
5. I f j . K u b i n y i M i k l ó s , az árvái uradalom ügyésze : ismer- teti Árva megyét (félolvastatott a bizottság 1891. .április 20-iki ülésében).
Ezeken kiviil egyelőre még a következő urak voltak szívesek megyéjük ismertetésének szerkesztését biztos kilátásba helyezni:
6 . B a l á s Á r p á d , kir. tanácsos, a m.-óvári gazdasági akadémia igazgatója: Moson megye.
7. D r . B e r n á t I s t v á n , orsz. tanoncziskolai felügyelő : Gömör megye.
8 — 10. G-a Ár, Jenő, országos képviselő:
Arad megye és városa.
Békés megye.
Csanád megye Hunyad megye.
11. G a l g ó c z y K á r o l y , a m. tud. Akadémia lev. tagja:
Pest megye.
12. Gámán Z s ig m o n d , a kolozsvári kereskedelmi kamara titkára: Kolozs megye és Kolozsvár városa.
1 8 . D r . K i r á l y F e r e n c z , országos képviselő: Hajdú megye és Debreczen városa.
14. D r . K o v á c s G y u l a , miniszteri titkár: Borsod megye.
15. K ö r ö s i J ó z s c f , a m. tud. Akadémia lev. tagja, a főv.
statisztikai hivatal igazgatója: a fővárosi részvénytársaságok.
16. M e l t z l O s z k á r , országos képviselő, a nagyszebeni kereskedelmi kamara titkára: Brassó, Szeben és Nagy-Küküllő megyék.
17. M u d r o n y S o m a , országos képviselő, az orsz. ipar-egyesület igazgatója : Budapest,kisipara._____ .— — —
X X I
H i b a i g a z í t á s . A X X I . lapon 18. pont alatt, Pekar Gyula helyett P é k á r I m r e olvasandó.
az iskolaügyre és az igazságszolgáltatásra, valamint a közegészség
ügyi viszonyok rövid jellemzésére, mi mellett feltűnő állapotok lehetőleg okaikra visszavezetendők. Végül figyelmet érdemel
nek még az általános néprajzi és közerkölcsi szempontok, vala
mint a nemzetiségi állapotok is, de mellőzésével minden a napi politikába vágó fejtegetéseknek. Egészben véve válasz és felvilágositás volna nyújtandó az iránt, vájjon a népesség anyagi és művelődési állapota a két utolsó évtizedben emelkedett-e, avagy hanyatlott és miben rejlik e változások oka ? (Budapest fővárosának leírása egyes szakok szerint volna készítendő).
Látnivaló, hogy a programm eléggé bő és hogy az eléggé nagy igényeket támaszt a munkatársak hazafias érdek
lődése és munkakedve iránt.
Ép azért különös hálával is tartozik a bizottság mind
azon kiváló szakférfiaknak, kik a szem előtt lebegő fontos Özei kedveért szívesek voltak ezen közhasznú és úgy tudomá
nyos, mint gyakorlati tekintetben szép reményekkel kecsegtető vállalat létesítését fáradságos közreműködésükkel lehetővé tenni.
A honismertetőnek jelen első kötetében a következő munkatársak működtek közre:
1. f G r ü n w a l d B é l a , a magy. tud. Akadémia 1. tagja, országos képviselő, Zólyom megye volt alispánja: ismerteti Zólyom megyét (felolvastatott a bizottság 1887. márczius 22-iki ülésében).
2. Dr. P i s z t ó r y M ó r , a bizottság tagja, a pozsonyi jog
akadémia tanára: ismerteti Pozsony városát (felolvastatott a bizottság 1887. április 5-iki ülésében).
3. S z m r e c s á n Y i A r i s z t i d , Liptó megye közigazgatási
bi-xxr
5. I f j . K u b i n y i M i k l ó s , az árvái uradalom ügyésze : ismer
teti Árva megyét (felolvastatott a bizottság 1891. .április 20-iki ülésében).
Ezeken kivül egyelőre még a következő urak voltak szívesek megyéjük ismertetésének szerkesztését biztos kilátásba helyezni:
6 . B a l á s Á r p á d , kir. tanácsos, a m.-óvári gazdasági akadémia igazgatója: Moson megye.
7. D r . B e r x á t I s t v á n , orsz. tanoncziskolai felügyelő : Gömör megye.
8 — 1 0 . Ga á l Je n ő, o r s z á g o s k é p v i s e l ő :
Arad megye és városa.
Békés megye.
Csanád megye Hunyad megye.
11. G a l g ó c z y K á r o l y , a m. tud. Akadémia lev. tagja:
Pest megye.
12. G á m á n Z s ig m q n d , a kolozsvári kereskedelmi kamara titkára : Kolozs megye és Kolozsvár városa.
13. D r . K i r á l y F e r e n c z , országos képviselő: Hajdú megye és Debreczen városa.
14. D r . K o v á c s G y u l a , miniszteri titkár: Borsod megye.
15. K ö r ö s i Józser, a m. tud. Akadémia lev. tagja, a főv.
statisztikai hivatal igazgatója: a fővárosi részvénytársaságok.
16. M e l t z l O s z k á r , országos képviselő, a nagyszebeni kereskedelmi kamara titkára: Brassó, Szeben és Nagy-Küküllő megyék.
17. M u d r o n y S o m a , országos képviselő, az orsz. ipar
egyesület igazgatója: Budapest kisipara.
18. P é k á r G y u l a , a magyar leszámitoló bank igazga
tója: Budapest gabonakereskedése és malomipara.
19. D r . P i s z t ó r y M ó r , jogakadémiai tanár Pozsonyban:
Pozsony megye.
20. B á r ó R o s z n e r E r v i n , Hont megye főispánja: Hont megye.
21. R u d n a y B é l a , Nyitra megye főjegyzője: Nyitra megye.
22. D r . S m i a l o v s z k y V a l é r , országos képviselő : Trencsén megye.
23. G t r ó f S z é c h é n y i I m r e : Somogy megye.
24. S z e d e r k é n y i N á n d o r , országos képviselő: Heves megye.
Nem valószinű, de nem is szükséges, hogy az ország- minden egyes megyéjére terjeszkedjünk ki: hazánk jelen gazda
sági állapotáról az esetben is teljesen tájékoztató képet nyerünk, ha a megyéknek csak felét, vagy akár csak harmadrészét sikerülne felkarolnunk. Ez esetben is, ezen sokféle vizsgálódással és tömérdek munkával járó gyűjteményes munka befejezése néhány évet fog még igénybe venni és igy alig fog e század vége előtt befejeztetni. Bár sikerülne e munkával utódainknak némileg hű képét átadnunk azon gazdasági fejlődésnek és azon anyagi állapotoknak, melyeket nemzetünknek, a X I X . század végén és a magyar állam fennállásának ezredik évfordulója idejében, elérnie sikerült.