ipartársulat létezik és azok pénztárának állapota érdekes és tanulságos fölvilágosítást adhatna az egyes

iparágak kedvező vagy kedvezőtlenebb állapotáról, de sem ezeket, sem más adatokat, melyek a kisipar anyagi helyzetét megvilágítanák, nem szerezhettem és igy csak egészen általá­

nosságban azon fönn közlött adatokra utalhatok, a melyek szerint az iparosoknak fele 10 forintnál kevesebb adót fizet, tehát még választási joggal sem bir.

A kisiparnak ép úgy, mint a kisebb kereskedőknek, anyagi jóléte főleg a helybeli fogyasztás mértékétől függ.

A kisiparos tehát sokkal inkább megszokja az államtól várni mindent, mint a nagyiparos, vagy nagykereskedő, mert csak­

ugyan az állam van főleg azon helyzetben, hogy a városok­

ban a fogyasztók számát növelje. Egy-egy új hivatal fölállí­

tása, számos iparosnak üzletfeleit szaporítja. A z állam által Pozsonyban iskolákra, hivatalokra, honvédségre és közös had­

seregre kiadott összegek az 1. sz. tabella adatai szerint meg­

haladják a két és fél millió, a nyugdíjasokkal együtt pedig a 3 millió forintot évenkint és igy az iparés kereskedelemnek jelen­

tékeny jövedelemforrások szolgáltainak. Mindennek daczára jogos a nagyobb vidéki városok panasza, hogy igen sok intézmény szervezete nálunk olyan, hogy megvonja a nagyobb vidéki városoktól azt, a mi azokat az egész müveit világon megilleti és a mi főleg a kisiparnak és helyi fogyasztásnak átalán nagy lendületet adhatna. Ilyen egy másodfokú főtörvényszék és egy életképes főiskola. Egy nagyobb vidéki városnak ezek igen jelentékeny elemei és ezektől azokat Európa más államai nem fosztják meg. A kulturállamok sorában Magyarország az egyetlen, mely, ha Erdélyt nem számítjuk, mind a kettőt egyetlen egy helyen összepontosítja és ez által a nagyobb vidéki városoktól sok életerőt von el. Oly városok, mint Kassa, Szeged vagy Pozsony, ezen két fontos fogyasztó ele­

met semmi más államban nem volnának kénytelenek nélkü­

lözni, nálunk mind a kettő hiányzik, mert egy oly főiskola, mely egy szakpályához szükséges elméleti qualificatióról bizo­

egy gymnasium, melytől megvonatik a nyilvánosság joga.

Pozsony különben minden eszközt megragad arra, hogy forgalmát emelje, a fogyasztók számát növelje és minél nagyobb vidéket vonhasson be fogyasztási körébe. E részben nem hiány­

zik a polgároknál a tetterő és erély minden kedvező alkalom fölhasználására. íg y például Pozsony polgárai nagy erélylyel karolták föl a pozsony-szombathelyi és a pozsony-soproni vasút eszméjét. Sok reményt kötnek ennek megvalósításához és joggal, mert Pozsony gabonakereskedése és nagy termény­

kereskedése egészen pusztulásnak indult, mióta Moson-, Győr- és Yasmegye Bécscsel lettek vasút által összekötve, ezen gaz­

dag vidékek visszahódítása pedig csak egy állandó hid építése és vasúti összeköttetés létesítése árán érhető cl. Ezen összeköttetés különben nemcsak Pozsony, hanem Mosony és Vasmegye föl­

virágzására is nagy befolyással lenne, mert közelebb hozná őket a Dunához. Remélem, hogy a kormány egy ily válla­

latnak, mely három megye fölvirágzását vonná maga után,

— útjába akadályokat gördíteni nem fog.

V. Kereskedelem.

Ha az eddig előadottak után még Pozsony kereskedel­

méről és áruforgalmáról akarunk magunknak átalános képet alkotni, hogy abból az anyagi jólét fejlődésére vonhassunk következtetést, akkor e czélra az adatoknak egész sora áll rendelkezésünkre, melyek részint egymást kiegészítik, részint az egyik alapon összeállított adatok a másik alapon összeállí­

tottakban benfoglaltatnak és így részben ismétlődnek. Együtt­

véve mindenesetre tanulságos képet nyújtanak az ipari tevé­

kenység fejlődéséről és elevenségéről.

Megszereztem magamnak 10 egymásután következő év­

ről mindazon adatokat, melyek Pozsony áruforgalmára vonat­

koznak és azok alapján öt külön tabellában összeállítottam az 1877— 1886-ig terjedő időre:

1. A vasutak és gőzhajóval Pozsonyba érkezett és ismét tovább szállított áruk mennyiségét (2. sz. tabella).

2. A városi vámsorompókon behozott és kivitt mindazon árúk mennyiségét, melyekről itt jegyzék vezettetik (3. számú tabella).

99 3. A pozsonyi piaczon eladott gabnamennyiséget (4. számú tabella).

4. A pozsonyi piaczra 10 éven át hozott főbb élelmi-

•czikkek mennyiségét (5. sz. tabella), végre

5. A pozsonyi vámhivatalnak tiz évi adatait azon árúk­

ról, melyek a külföldről ide behozattak és vámolás alá kerül­

tek vagy innét külföldre küldettek (6. sz. tabella).

Ha mindezen általam összeállított adatokból Pozsony város kereskedelmének állapotára akarunk következtetést vonni, .akkor egészben véve azt tapasztaljuk, hogy Pozsony gabna- piaoza mindinkább veszti jelentőségét, mert a hetivásárokon eladott gabonamennyiség 1877-től 1886-ig terjedő időben 230.000 métermázsáról 145.000 métermázsára szállott alá.

Ellenben a vasutak és gőzhajókon az árúk behozatala 747.000 métermázsáról 1.375,649 métermázsára, kivitele pedig 496.000 métermázsáról 893.253 métermázsára emelkedett. A piaczra hozott árúk mennyisége is inkább növekedett, mint csökkent.

Egészben véve annyit határozottan állíthatunk, hogy Po­

zsony fogyasztási képessége nem csökkent, hanem az 1877. év óta növekedett, de a növekedés nem volt jelentékeny, egyes

■években nagy ingadozást mutat és így nem bír az állandóság jellegével. Az 1886. év, ha a vasúti és gőzhajózási forgalmat vesszük, az egész 10 év alatt a legnagyobb árúkivitelt és leg­

nagyobb bevitelt mutatja, ellenben azon czikkek egy részénél, melyek a vámsorompókon jegyeztetnek, a behozatal vagy ki­

vitel épen a legutóbbi két évben csökkent. Legnagyobb a csökkenés a gabnaneműeknél és Pozsonyt már komolyan fenye­

gette a veszély, hogy gabnapiaczát egészen elveszti, ha egyes vállalkozó szellemű nagykereskedők 1884. szeptember havában 80.000 frt alaptőkével egy 93.000 frt értékű, igen czélszerű

közraktárt nem állítanak fel, mely hivatva van arra, hogy Pozsonyt, melynek hajdani nagy fontosságát, mint gabna- piacz a pozsonyi mérő általánosan elterjedt használata leg­

jobban bizonyítja, líjra a kis magyar róna aratásának mag­

tárává tegye. Az intézmény czélszerűsége mellett annak folyton növekvő használata tesz tanúságot.

Mindjárt az árúraktár megnyitása után átlag 577 méter­

mázsát tett a naponkinti ki- és berakodások összege:

1884. decz. 31-én 14.994 mm. 146.800 írt biztosítási értékben 1885. » » '27.300 » 263.450 » » » 1886. » » 33.000 » 303.(XX) » » » yolt beraktározva.

Egész éven á t :

1885-ben 110.994 mm. 1,002.015 írt értékben 1886-ban 116.153 » 1,046.000 » »

Ezen közraktár, mely minden állam és törvényhatósági támogatás nélkül jött létre és évenkint egy millió q. gabnát raktároz, fényes bizonyítéka annak, hogy Pozsonyban még egész épségben megvan a vállalkozási szellem és az életre való vállalat létesítéséhez még meg is kapható a szükséges tőke.

De ennek még sokkal fényesebb bizonyítékát bírjuk azon minden tekintetben nagyszabású vállalatban, melynek pozsonyi marhavásár a neve és mely iránt az egész országban oly álta­

lános volt az érdeklődés, hogy részemről ezen vállalat országos jelentőségének az által kívántam munkámmal és fáradságommal adózni, hogy a pozsonyi marhavásár megnyitásának napjától az 1886. óv utolsó napjáig egy nagy statisztikai térképen óhajtottam föltüntetni azon küzdelmet, melyet ezen nemzet­

közi vásár megszerzéséért és föntartásáért a hatalmas Bécscsel volt kénytelen a vásári konzorczium megvívni és melynek létéért a magyar kormány tekintélyének és igaz jogának egész súlyával volt kénytelen az osztrák kormánynyal szeinbe- szállani. Mindössze öt pozsonyi polgár erélye, vállalkozási képessége, bátorsága és tőkeereje hozta létre azt a hatalmas nemzetközi vásárt, melynek fejlődését és fölhajtásainak számát 1884. április 21-től 1886. deczember 31-ikig a felolvasásom alkalmával bemutatott két nagy grafikai térkép helyett, mely minden egyes felhajtást külön tüntetett föl Budapest-, Bees­

és Pozsonyra nézve, a 7. sz. tabella mutatja. Az egyik tér­

képen a hetenkint főihajtott szarvasmarhák, a másikon a juhok száma van föltüntetve. Az egész évi átlagot mutató adatok fényesen bizonyítják, hogy mindazon számtalan kicsinyes ármányok és kifogyhatlan fogások daczára, melyeket a bécsi intéző körök még ma is folyton a pozsonyi vásár megrontá­

sára minden alkalommal fölhasználnak, az rendületlenül fönnáll és diadalmasan vívja meg a harezot hatalmas ellenfelével.

Még a román vámtárgyalásokat is kedvező alkalomnak tekintik Bécsben Pozsony megrontására. Azon kívánság, hogy a román

101