1944. március 19-én, a német megszállással új korszak kezdődött Magyar- ország életében, melynek következményei politikailag, katonailag és gazdasá- gilag is katasztrofálisak voltak. Horthy Miklós kormányfő a helyén maradt, és Sztójay Döme miniszterelnök személyében a német ízlésnek megfelelő kormányt nevezett ki, amely csupa szélsőjobboldali politikusokból tevődött össze, kivéve a nyilasokat, akiknek a kormányban való részvételéhez a né- metek nem ragaszkodtak. Nem utolsósorban a megszállás a zsidókérdés ma- gyarországi „végső megoldását” is jelentette, amelyben a kormányzó korábbi álláspontját megváltoztatva a magyar zsidóság sorsát az újonnan kinevezett kormány kezébe helyezte.
A német hatalomátvétel nemcsak hazánk, de a tanulmányom tárgyát ké- pező Wolfner Gyula és Társa Részvénytársaság életében is nagy horderejű változásokat eredményezett. A gyár több évtizedes szaktudással rendelkező tisztviselői, igazgatósági tagjai március 19-e után bujdosni kényszerültek a Gestapo31 elől. A biztonsági rendőrség különítményesei ugyanis (Kom- mandeur der Sicherheitpolizei und de SD: KdS) kétszáz-háromszáz főnyi állománnyal érkeztek fővárosunkba, és munkájukat széles besúgóhálózat se- gítette. Spiclijeiknek biztonságos bázist nyújtottak a magyarországi német ér- dekeltségű cégek és kirendeltségek. A biztonsági rendőrség különítményesei Budapest és vidékén kívül Újpesten, Kispesten, Soroksáron is működtek.32 Letartóztatásokkal sikeresen meggátolták az ellenállási mozgalmak kiépülé- sét, legtöbbször provokátorként dolgoztak, a nácik által gyanúsnak tartott társaságokba, kisebb-nagyobb csoportokba férkőztek be. A besúgóhálózatba női ügynököket is beszerveztek.33
31 A Gestapo 1934-től a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége volt, szervezője Hermann Göring, akinek feladata a náci Németország államrendjének védelme volt. A Gestapo magyarországi működéséről bővebben: Szita Szabolcs: A Gestapo tevékenysége Magyarországon 1939–1945. Buda- pest, Corvina, 2014. (A továbbiakban: Szita, 2014.)
32 1950 előtt ezek a települések önálló városok, nagyközségek voltak. 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával jött létre az úgynevezett Nagy-Budapest.
33 Szita, 2014, 82–84 o.
Egészen pontosan arról, hogy milyen szintű besúgóhálózat működhetett a Wolf- ner-bőrgyár falai között, arról özv. Asperger Károlyné népbírósági perében elhang- zott tanúvallomások árulkodnak.34 Aspergerné 1943-ban, kiemelkedő nyelvtudá- sának köszönhetően (német, francia és olasz nyelven beszélt) gyors- és gépíróként került a Wolfner Gyula és Társa Rt.-hez. 1943 és 1944 között a német Gestapo számára besúgóként működött közre, a gyárban uralkodó állapotokról rendszeresen tájékoztatta a német magas rangú és a Honvédelmi Minisztérium nyilas érzelmű tisztjeit. A jelentések hatására a németek több alkalommal is vizsgálatot tartottak a gyárban, amikor is gyári berendezéseken túl több dolgozót is elhurcoltak. Asper- gerné 1944 tavaszán közvetlen felettesét, Singer Alfréd35 zsidó származású főtiszt- viselőt is feljelentette, akit hamarosan elhurcolt a Gestapo, miután lakását feldúl- ták és kirabolták. Munkahelyén állandó nyomás alatt tartva üldözte és fenyegette a zsidó származású dolgozókat, Pál Arnoldot és dr. Pál László gyárigazgatókat is ő jutatta a németek kezére. Agresszív magatartása miatt 1944 áprilisában elbocsátották a gyárból, de német nyomásra néhány napon belül visszahelyezték állásába. A vádlott maga is többször nyíltan hangoztatta és a későbbi tanúvallomások is alátámasztották, hogy a Gestapo számára végzett munkájáért cserébe egy villát kapott a Svábhegyen.36 Amikor a szovjet és román csapatok 1944. december 25-én ostrom alá vették a fővá- rost, menekülni kényszerült. Egészen addig a Svábhegyen lakott, és a Wolfner-gyárba beépülve bizalmas adatokat és információkat szolgáltatott ki a német hatóságoknak és a nyilaskeresztes tiszteknek. 37 Minden bizonnyal az általa kiszivárogtatott belső információk is közrejátszottak a bőrgyár 1944. év végi kifosztásában.
34 Özv. Asperger Károlyné szül. báró Haas Hildegard 1899-ben Bécsben. 1943–1944 között a Wolf- ner Gyula és Társa Rt.-ben dolgozott. Ez idő alatt rendszeresen jelentett a Gestapónak, a magyarság érdekeit sértő adatokat szolgáltatott ki a német alakulatoknak. Távollétében az ellene felhozott vádak alapján 1948. október 22-én a Budapesti Népbíróság 15 évi fegyházbüntetésre, ingó és ingatlan vagyona teljes elkobzására, végül politikai jogai gyakorlásának 10 évi időtartamra való felfüggeszté- sére ítélte. HU BFL − Népbíróságtól átvett peres ügyek iratai. VII. 5. e.
6438/1950. özv. Asperger Károlyné ügye.
35 Singer Alfréd hollétéről a népbírósági tárgyalás időpontjában, 1948 őszén sem lehetett semmi információt tudni.
36 1944 nyarán valóban a Svábhegyre költözött a Budapest, József u. 15. szám alatti lakásából.
37 HU BFL − Népbíróságtól átvett peres ügyek iratai. VII. 5. e. 6438/1950. özv. Asperger Károlyné ügye.
Horthy-korban
A folyamatos német nyomással, kizsákmányolással, zsidó valamint kommunis- tagyanús tisztviselők, igazgatók elhurcolásával még nem ért véget a gyár kálváriája. 1944-ben a Wolfner részvénytársaságot két alkalommal is súlyos bombatámadás érte, amikor is a felsőbőrgyártó üzem teljes egészében elpusztult, és a cipőgyár is megrongálódott. 1944. október 15-ét követően, amikor is a nyilasok átvették az ország irányítását, a Wolfner-gyár élére is új üzemvezető-helyettes, üzemi tanácsnoki tag került dr. Szőllősi Zoltán38 személyében, aki a háború kitöré- sekor került a bőrgyárhoz. Amellett, hogy tagja volt a nyilaskeresztes pártnak, 1944 tavaszán belépett a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségbe39 is. A gyár addi- gi veszteségeit csak tovább súlyosbította, hogy dr. Szőllősi Zoltán és Csur Fe- renc üzemvezető részt vett mintegy 50.000.000 pengő értékű Wolfner áru- és nyersanyagkészlet nyugatra szállításában.
38 Dr. Szőllősi Zoltán 1904-ben Felvincen született. Az ellene felhozott vádak alapján első fokon a népbíróság 5 évi börtönbüntetésre, összes ingatlanvagyonának elkobzására, hivatalvesztésre és po- litikai jogai gyakorlásának 10 évi időtartamra való felfüggesztésére ítélte. A vádlott az ítélet ellen 1945. október 29-én beadvánnyal fordult a Népügyészséghez, mert állítása szerint ártatlanul került előzetes letartóztatásba. Többször kezelték ideggyógyintézetben és védekezhetett szabadlábon. Há- rom évvel később, 1948. szeptember 2-án a Budapesti Népbíróság különvéleménnyel élt a háborús bűntettekkel vádolt Szőllősi ügyében. Másodfokon büntetését enyhítették, véglegesen 1949 júliusá- ban szabadult. HU BFL – Nb. 4545/1945.
135/a. Dr. Szőllősi Zoltán ügye.
39 A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség 1944-ben alakult, majd 1945-ben betiltott magyarországi honvédő szervezet volt. Tagjai főleg a keleti frontot megjárt, leszerelt és mentesített katonák vol- tak, akik testközelből ismerve a szovjet rendszert, készek voltak megvédeni országukat a vörös veszedelemtől. Részt vettek Budapest védelmében.
Nyugatra hurcolt Wolfner áruk Mennyiség Szállítási eszközök
Készbőr áru 357.933 kg 3 db uszály
Gépszíj és műszaki bőráru 47.778 kg 7 db vagon
Gumiáru 4.550 kg 48 db német teher-
autó
Nemezáru 4.082 kg
Vegyszer 14.519 kg
Nyersbőr 368.515 kg
Összesítő jegyzék
1944 novembere-decembere között Németországba hurcolt Wolfner árukról A háború okozta munkaerőhiány és nem utolsósorban az elszenvedett anyagi károk miatt 1944 végére a gyár teljes egészében működésképtelenné vált.40
A gyár egykori vezérigazgatói közül 1945 januárjában egyedül Wolfner László volt, aki néhány munkatársával karöltve újraindította a termelést. A szovjet megszállást követően a Wolfner-bőrgyár egészen 1945. július 11-éig, mint lefoglalt ún. „zsákmány gyár” működött és kizárólag a fegyverszüneti szál- lítások szolgálatában állt. A Wolfner Gyula és Társa Rt. újpesti bőrgyárának üzemi bizottsága 1945. február 22-én írásbeli jelentést tett a Szovjet Katonai Parancsnokság felé, amelyben a gyár aggasztó működéséről tett helyzetjelen- tést. A leggyorsabban megoldásra váró problémák között első helyen a szén- és nyersanyaghiány, a gyár pénztárának kiürülése és az élelmezés kérdése állt.41 Az üzemi bizottság 1945.
május 22-ei jelentésből kiderül, hogy a munkások kifi- zetése és élelmezése további fennakadást idézett elő a gyár életében, amit még inkább súlyosbított, hogy a gyár tulajdonosát, Wolfner Lászlót az orosz katonai parancsnok kitiltotta a gyárból, így az anyagilag felelős vezető nélkül maradt.42
40 HU MNL− Z 702.Wolfner Gyula és Társa Rt. 1 csomó, 2. tétel – Közgyűlési iratok (1939–1947)
41 Gáspár Ferenc: A munkásság az üzemekért, a termelésért. 1944–1945. Dokumentumgyűjtemény, Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1970, 258. o. (A továbbiakban: Gáspár, 1970.)
42 Gáspár, 1970, 438. o.
Horthy-korban
A Wolfner Gyula és Társa Rt. kifosztásával, valamint a nyilas és német ha- tóságokkal való lepaktálással a gyár több magasabb beosztásban lévő vezető- jét is megvádolták. Az előzőekben már említett dr. Szőllősi Zoltán mellett Csur Ferenc üzemvezetőt, Wodnyánszky György vezérigazgatót és az 1944 júniusában a Sztójay-kormány által kirendelt vállalatvezetőt, nyugalmazott alezredest, Fekete Rezsőt is előállították. Wodnyánszkyt többek között azzal gyanúsították, hogy vezérigazgatói minőségében nem akadályozta meg az üzem megbénítását célzó nyilas intézkedések keresztülvitelét, a gyártelep kiürítését, és nem utolsósorban az üzem anyagkészletének nyugatra történő elhurcolását soron kívül munkásaival végeztette.43 Fekete Rezső ügyében eddig hitelt ér- demlő bizonyíték nem került elő, de neve a gyártelep kiürítésében való közre- működésében szintén elhangzott.44
A Wolfner-bőrgyár történetével kapcsolatban végzett eddigi kutatásaimból az látszik körvonalazódni, hogy a gyár kifosztásával egy személyben nem le- hetett megvádolni senkit. Sokkal inkább egy jól megtervezett, tudatos kizsák- mányolásról lehet beszélni, ami a német megszállást követően vette kezdetét. A jól kiépített szélsőjobboldali és németbarát besúgóhálózatnak, a helyi és a német hatóságokkal való szoros együttműködésnek lett az eredménye, hogy a gyár anyagkészletében mintegy 50.000.000 pengő értékű kár keletkezett. 1945-ben a Wolfner Gyula és Társa Rt. az elrabolt anyagkészletük és gépjár- műveik visszaszerzése, adott esetben a gyár kártalanítása érdekében felvette a kapcsolatot a Külföldre Hurcolt Magyar Javak Osztályával, miután a harctér- ről és a deportálásból hazatért magyarok is jelentették, hogy osztrák és német
43 Wodnyánszky György vezérigazgatót a Budapesti Népbíróság a vádak alól 1945. április 7-én fel-
mentette. Szeghő Vilmos népügyész a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, így a Népbíróság ítélete nem emelkedett jogerőre. Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. április/1. Lásd:
https://library.hun- garicana.hu/hu/view/KulfBelfHirek_1945_04_1__001-123/?query=Wodny%C3%A1nszky&p- g=155&layout=s
44 A Népbíróságon azzal vádolták meg Fekete Rezsőt, hogy a Sztójay-kormány 1944 júniusában tejhatalommal ruházta fel a gyár ügyeit illetően. A gyár nyersanyag- és készbőráru készletéből két uszályt töltött meg és szállítatott el. Külföldi-Belföldi Hírek, 1945. április/1. Lásd:
https://library. hungaricana.hu/hu/view/KulfBelfHirek_1945_04_1__001-123/?query=Wodny%C3%A1nsz- ky&pg=154&layout=s
területeken Wolfner-bélyegzővel ellátott árukészleteket tárolnak.45 A gyár az ottani hatóságokkal azonnal felvette a kapcsolatot az elrabolt anyagkészlet ha- zahozatalával kapcsolatban, de a folyamatos jelentések és levelezések ellenére évekig sem történt előrelépés az ügyben. Egy 1947.
augusztus 2-ai jelentés már arról számolt be, hogy az 1944. év végén külföldre szállított gyári nyersanyagok és gyártmányok egy része Ausztriában és Németországban fosztogatás útján a helyi lakosság kezére került, másik része a felső-ausztriai bőrgyáraknak lett ki- utalva és ott feldolgozva, de a felszabadítást követően dachaui koncentrációs tá- bor lakói is részesültek az elkobzott árukészletből. A felvázolt körülményekből adódóan a külföldre került Wolfner-tulajdon visszaszerzésére 1947 nyarán már aligha mutatkozott bármiféle biztató esély. A gyár éppen ezért az eltulajdonító, illetve kiutaló szervekkel szemben kártérítési igényét fenntartotta, és az állam- közi úton történő érvényesíthetőség miatt a Pénzügyminisztérium Külföldre Hurcolt Magyar Javak Osztályának közbenjárását kérte.46
Összegzés
Az 1841-ben Wolfner Gyula és testvére által Újpesten útnak indított vál- lalkozás hosszú utat járt be. A mintegy száz éven keresztül működő, több vál- sághelyzetből is kilábalni képes, európai presztízsével Magyarországot is nép- szerűsítő óriásvállalat életében 1948-cal végérvényesen lezárult egy korszak, amit a gyáralapító Wolfner család nevével lehetett fémjelezni. A könyörtelen zsidóüldöztetéseket és a deportálást túlélni tudó néhány örökös jogos és igaz- ságos kártalanítása természetesen nem történt meg. A Wolfner Bőrgyár 1948. március 26-án végleg megszűnt létezni. Az államosítással nevét Táncsics Mi-
45 Frommer Géza, a Pannónia Bőrgyár Rt. igazgatója Ausztriában volt felderítő úton a németek és a
nyilasok által elhurcolt áruk felderítése ügyében. Engelhartzell nevű osztrák községben nagy mennyi- ségű, a Wolfner-gyár tulajdonát képező anyagkészletet fedezett fel. Frommer Géza a látottakat 1945 januárjában közölte Wolfner László gyártulajdonossal, és mindenek felett azt is jelezte, hogy a jelen- legi viszonyok között a hazahozatalra semmi remény nem mutatkozik. HU MNL− Z 704.Wolfner Gyula és Társa Rt. − Levelezések a hatóságokkal. 35 csomó, 256. tétel.
46 HU MNL− Z 704.Wolfner Gyula és Társa Rt. − Levelezések a hatóságokkal. 35 csomó, 256. tétel.
Horthy-korban
hály Bőrgyárra változtatták, és leválasztották róla a Duna Cipőgyárat.
1963- ban az ország területén működő összes bőrgyárat összevonták, megalakítva a Bőripari Vállalatot, melynek központja a Táncsics Bőrgyár területén felépített új irodaházba került.
megsemmisítésének magyar leírása Fóris Ákos