A kutatás Baranya megye iskoláira terjedt ki, azokra az intézmények-re, ahol SNI integráció folyik és kontroll intézményként olyan iskolát is megvizsgáltunk, ahol nem folyik SNI integráció. A kutatás időke-retében SNI-t integráló intézménynek mondható majdnem az összes baranyai iskola, bár 2016-ban elindult egy tendencia, mely szerint az SNI integrációval egyre kevesebb általános iskola kíván foglalkozni.
Egy átfogó, 2012-es statisztika26 szerint Baranya megyében 77 köz-nevelési intézmény, 144 feladat ellátási helyén van általános iskolai oktatás. Csatolható adat, hogy az alapító okiratok szerint számos in-tézmény vállal SNI integrációt. Ennek ellenére pontos és átfogó sta-tisztika erről nem készült jelen kutatásban. Ennek részben az is az
26 Oktatási Hivatal (2013): Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köz-nevelés-fejlesztési terv 2013-2018.
URL: https://bit.ly/3qbrtSx
oka, hogy az intézményi átalakítások és összevonások során, ha a be-olvasztott intézmény nem is rendelkezett az alapító okiratában a sajá-tos nevelési igényűek fogadásáról, de az „anyaintézmény” igen, ak-kor innentől a beolvasztott intézmény is köteles fogadni SNI tanulót.
Ennek megfelelően elhanyagolható volt azon intézmények száma a teljes mintához képest a kutatás időszakában, ahol nem fogadtak va-lamilyen típusú SNI tanulót illetve a két tanév alatt több alkalommal is változott mindez, ezért nyomon követhetetlen volt a folyamat Ba-ranya megyében. Ezért mindig csak az adott időszakra vonatkoztatva volt megmondható, hogy éppen hány SNI integráló intézmény van Baranyában, illetve az is változott, hogy milyen típusú SNI-s tanuló-kat integrál az adott intézmény27. A Baranya Megyei Szakértői Bi-zottság statisztikái alapján, a kutatást megelőző tanév kezdetekor 114 intézmény jelezte, hogy integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű tanulók felülvizsgálata28 időszerű lesz a kutatást érintő, aktuális tan-évben. Ez az aktuálisan integráló intézmények számosságát megadó indikátor, ugyanis csak azok kérvényeznek logikusan felülvizsgálatot, ahol van SNI tanuló integrálva (2012-ben a teljes minta 144 intéz-mény volt). Illetve az eltérést az is okozhatta, hogy előfordulhatott az a helyzet, hogy bár volt SNI tanuló integrálva, de elmulasztották kér-ni, illetve pont nem aktuális és adott tanévben nem is indítványozták a felülvizsgálatot. Ennek következménye, hogy később ez a 114 ele-mű lista tovább bővült 121 intézményre, mely feltételezhetően az összes olyan intézményt magába foglalta, ahol SNI integráció folyt.
Tehát az integráció szempontjából a 121 intézmény kapcsán nagy va-lószínűséggel teljes mintáról beszélhetünk. A kutatás második évében ez a szám 118 intézmény volt, de ekkor már volt olyan intézmény, amely korábban ugyan integrált SNI tanulókat, de ennek lehetőségét később visszavonta. A vizsgált minta létszámváltozásának másik le-hetséges oka, hogy előfordult olyan helyzet is, hogy törvényesen nincs is integráció az intézményben, de SNI-s diák igen, így ilyenkor ennek ellenére is kérték a felülvizsgálatot. Ebben az esetben
27 Például 2014 – 2016 között az abaligeti általános iskola nem fogadott csak eny-he értelmi fogyatékos tanulókat, aztán kibővítette az integráció leeny-hetőségeit a súlyos tanulási zavaros tanulókra is.
28 15/2013. (II. 26.). EMMI rendelet 22. § (3) alapján, ha valaki sajátos nevelési igényű státuszt kap, az első vizsgálat után 1 évvel, majd ezt követően 10 éves kor alatt 2 évente, 10 éves kor felett 3 évente, a tanköteles kor végéig felülvizs-gálni kell, hogy állapotában, előmenetelében milyen változások tapasztalhatóak.
Ezt minden esetben a vizsgálatot megelőző tanév június 30-ig kell jelezni az in-tézménynek.
URL: https://bit.ly/3nbKUZO
nyes lehetőség nincs a helyszíni felülvizsgálatra, illetve az ellent-mondásos jogi helyzet feloldása szükséges. A kutatás szempontjából a felülvizsgálat ilyen esetben is elvégzésre került a pécsi telephelyen, a Megyei Szakértői Bizottságban. A kialakult helyzet oka lehet, hogy a diákok év közben is intézményt váltanak, így hiába kéri előző tanév június 30-ig az iskola a felülvizsgálatot a törvényeknek megfelelően, a tanév során folyamatosan időzített felülvizsgálatok során már lehet, hogy nem is abban az iskolában van az érintett tanuló, mely eredeti-leg kezdeményezte a kontrollt. Tehát az SNI-s tanulók fluktuációja miatt nem is lehetséges pontos és átfogó létszám adatokat mondani, hogy melyik iskolában éppen mennyi a sajátos nevelési igényű diák, illetve, hogy folyik-e éppen ott integráció, hiszen csak adott pillanatra jellemző állapotok felmérhetők, mellyel későbbi vagy más megyékre is kiterjedő kutatás esetén is számolni kell. Ezáltal tehát elmondható az is, hogy a 118-121 elemet tartalmazó lista a teljes mintaként aposztrofálható a kutatás végzésekor Baranya megyében.
Az integráló intézményekben a helyszínen történt a sajátos neve-lési igényű tanulók felülvizsgálat, illetve az integráció helyi körülmé-nyeinek vizsgálata, valamint a pedagógusok kérdőíves vizsgálata.
Ahol a tanulók vizsgálatára a helyszínen nem volt lehetőség, mert más intézménybe távozott, betegség, egyéb hiányzás vagy más ok miatt, ott az érintettek értesítése és pécsi telephelyre történő behívása történt. Mivel a felülvizsgálat törvényi29 kötelezettség és az SNI ellá-tás financiális támogaellá-tása30 ehhez köthető, minden esetben el kell vé-gezni. Jelenlegi jogi gyakorlat értelmében, ha ez elmarad, akkor az adott évre kapott támogatást az intézménynek vissza kell fizetnie.
A kutatás során tehát vizsgálat tárgya volt az SNI integráció tárgyi feltétele, az iskola inklúziós indexe csak a választott iskolákban, de kérdőív több intézményben, mely a pedagógusok befogadó attitűdjét kívánta feltárni. A másik mérési eredmény a tanulók felülvizsgálaton nyújtott teljesítménye. Mind az iskolák vizsgálata, mind a pedagógus kérdőív rögzítése lehetőséget adott az anonimitásra, illetve a tanulók adatai is ennek megfelelően kerültek felhasználásra. A vizsgálat fóku-szába azok az intézmények kerültek a későbbiekben, ahol az integráció jól működött és ezt alátámasztotta a vizsgált tanulók felülvizsgálaton tapasztalt teljesítménye, illetve az inklúziós index is, valamint azok az intézmények, ahol mindez kevésbé mutatott pozitív képet.
29 15/2013. (II. 26.). EMMI rendelet 22. § (3) URL: https://bit.ly/3nbKUZO
30 2016. évi XC költségvetési törvény VII melléklet URL: https://bit.ly/31OdYPC
Összefoglalva az intézményi mintavételezési eljárása lépcsőzetes mintavételi eljárás. Az első mintavételi lépcsőben az integrációt kez-deményező intézmények, vélhetően a valós integrációt végző iskolák kerültek kiválasztásra. Ez szám szerint 121 intézmény volt a második évben 118. Második lépcsőben véletlenszerűen kiválasztásra kerültek azok az intézmények, amelyekben a helyszínen történő vizsgálata tör-tént. A harmadik lépcsőben pedig ezen intézmények közül felosztásra kerültek, hogy melyekben mutattak jó teljesítményt a felülvizsgálaton a tanulók és melyekben nem. Ezután a két csoportból véletlenszerűen választottunk iskolákat, ahol a későbbiekben tárgyalt módon az inklú-ziós index rögzítésre került (de a felülvizsgálat során minden esetben van lehetőség az SNI integráció helyi adottságainak megfigyelésére is, mely minden esetben megtörtént). Ezt az a kutatási kérdés indokolta, mely feltételezte, hogy az SNI tanulókkal befogadóbb intézmények (amelyeknek az inklúziós indexe magasabb és melyekben feltételezhe-tően a pedagógusok is elfogadóbbak) kedvezőbb teljesítményt alapoz-nak meg (az SNI tanulók 45%-a). Az inklúzió fogalmi bázisánál ismer-tetett szakirodalom is ezt erősítette meg ezért indokoltnak tűnt az a próbálkozás, hogy ezt mérési adatokkal is alátámaszthassuk.