HARANGUS KATALIN
AZ IKT-KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉNEK
110 HARANGUS KATALIN eszközök tanítási órán való használatának vizsgálatára. A mintát a magyar tany-nyelvű oktatásban dolgozó szaktantárgyat oktató pedagógusok (N=99) képezték.
Felmérésünk egy másik szakaszát a tanárképzős hallgatók különböző multi-médiás eszközök használatában való jártassága alkotta. A célpopulációt a Sapi-entia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának azon ta-nárképzős hallgatói képezték, akik a technológia szakterülethez tartozó szakkép-zésen tanulnak. A tanárképzős hallgatók mintáját (N=54) az informatika szak elsőéves hallgatói, valamint a mérnöki szakok (számítástechnika, automatizálás, mechatronika, gépészmérnöki, távközlés, kertészmérnöki, tájépítészet) első- és másodéves hallgatói alkották.
Vizsgálatunkban részletes képet szerettünk volna kapni arról, hogy:
– milyen iskolai infrastruktúra biztosítja a szakközépiskolások számára a kommunikációs technológiához való hozzáférést;
– milyen elektronikus didaktikai eszközök segítik a szaktanári munkát;
– hogyan valósul meg az elektronikus eszközök alkalmazása az oktatásban, illetve
– milyen mértékű az elektronikus eszközök hasznosulása a tanulási folya-matban.
Infokommunikációs eszközök az oktatásban
(1). Technikai eszközök a szakközépiskolában
A szakközépiskolák infrastruktúráját vizsgálva, a tanárok válaszaiból az de-rül ki, hogy minden egyes iskolában van olyan számítógépes labor, amely rendel-kezik internetkapcsolattal, közülük mintegy 27%-uk wifihálózattal is.
Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben használnak az osztálytermi oktatás-ban elektronikus (számítógép, videoprojektor stb.) eszközöket, a tanárok mintegy fele válaszolta azt, hogy egyáltalán vagy alig használ digitális technológiát tan-óráin. 30%-uk fele-fele arányban, 16%-uk háromnegyed arányban veszi igénybe a digitális eszközöket, és csupán 4%-uk építi be a tanév során munkájába minden alkalommal az IKT-eszközöket (1. grafikon).
A számítógépes labor nyújtotta lehetőségek kihasználása sem mutat jobb arányokat. A szaktanárok 42%-a veszi igénybe naponta, illetve hetente a számí-tógép segítségét a tanítási órák tervezésében és lebonyolításában. 18%-uk csupán havonta egyszer, míg 40%-uk egyáltalán nem használja tanórái során az IKT-megoldásokat.
111
AZ IKT-KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA...
1. grafikon. Elektronikus eszközök osztálytermi használata
Az oktatói feladatokhoz tartozó elektronikus anyagok használata jobb ará-nyokat mutat. Mindössze egyharmadának (33%) anyaga nagyobb mértékben papíralapú, közel felének (42%) az olvasmányai már fele-fele arányban elektro-nikusak, illetve papíralapúak, és egynegyedének (24%) majdnem vagy teljesen elektronikusak (2. grafikon).
2. grafikon. Oktatói feladathoz kapcsolódó elektronikus anyagok használata Egybevetve a kapott eredményeket megállapítható, hogy a tanárok követik és próbálják elsajátítani a tantárgyaik oktatásában és az oktatásszervezésben fel-használható új tananyagokat, alkalmazásokat, ám ezek alkalmazása az osztály-termi tanításban részben még várat magára (Buda 2007).
112 HARANGUS KATALIN
(2). Elektronikus eszközök a szaktanári munkában
A szaktanári kérdőívben olyan témakörökre is fókuszáltunk, mint az e-lear-ning eszközök, illetve anyagok használatának segítő tényezői és akadályai a tan-termi oktatásban.
A szaktanárok megítélése szerint az eredményes oktatói munkát a tanítás-tanulás folyamatában az segítené leginkább, ha a diákok számára elérhető lenne az alapvető tananyag elektronikus formában is. Fontossági sorrendben ezt köve-tően a szaktantárgyakhoz kapcsolódó számítógépes szimulációkhoz/animációk-hoz való szimulációkhoz/animációk-hozzáférést jelölték meg. Kevésbé tartották fontosnak, hogy kiegészítő, valamint multimédiás tananyagok (hang, képek, videók) elérhetők legyenek a diákoknak elektronikus formában. A hagyományos oktatás kiegészítőjeként nyil-vántartott interaktív e-learning tananyagok hozzáférhetőségét tekintették legke-vésbé lényegesnek.
Saját tantárgyuk esetében a szaktanárok a hagyományos eszközök/anya-gok használatának javára határozták meg az optimális arányt az elektronikus formával szemben. Szignifikánsan jobban szeretik a hagyományos, papíralapú tankönyveket, a személyes jelenlétet követelő tantermi oktatást, mint az online előadásokat vagy az interaktív tananyagokat (x̄1 = 45,05; x̄2 = 54,95; SD1,2= 18,60;
t = –2,606; p < 0,05).
Bevallásuk szerint értenek annyira a számítógépekhez, hogy akár kész elekt-ronikus anyagokat is be tudjanak építeni az oktatási folyamatba. Az iskola veze-tősége részéről is érkezik olyan irányú ösztönözés vagy támogatás, hogy mun-kájukban több teret kapjanak az e-learning eszközök/anyagok, és ehhez rendel-kezésükre állnak az iskolákban a megfelelő eszközök (megfelelő számítógépek, internetkapcsolat, szoftverek stb.), de akadályként említik, hogy beépítésük az oktatási folyamatba túl időigényes. Fontos kiemelni, a tanárok nem hisznek ab-ban, hogy mindez hatékonyabb tanítást-tanulást eredményezne. A legfőbb aka-dályt abban látják, hogy szakterületükön nem érhető el számukra főleg magyar nyelvű, de idegen nyelvű e-learning tananyag sem.
(3). Elektronikus eszközök oktatásban való használata
Kérdéseinkkel arra kerestük a választ, hogy a tanárképzős hallgatóknak mi-lyen elvárásaik vannak a tanári pályára vonatkozóan, mennyire tartják fontos-nak, hogy a 21. század tanára jártas legyen a számítógép-használati módokban, illetve hogy az oktatás során e-learning eszközöket használjon.
Az elektronikus eszközök hasznosságát az oktatásban 1-től 5-ig terjedő ská-lán mértük (1 – egyáltaská-lán nem segítették a tanulási folyamatot, 5 – maximálisan segítették a tanulási folyamatot). A hallgatók bevallása szerint az IKT-eszközök oktatásban való használata jelentős mértékben (x̄ = 4,27; t = 42,61; p < 0,05) hoz-zájárul a tananyag megértéshez, eredményes elsajátításához.
113
AZ IKT-KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA...
A hallgatók úgy gondolják, hogy szükséges az elektronikus eszközök haszná-lata az oktatásban. Mindannyian helyeslik, hogy a mindennapi tanítási gyakorlat-ban a tanárok e-learning eszközöket használjanak a tananyag eredményes átadása érdekében. Majdnem egynegyedének meggyőződése, hogy az oktatási órákat az IKT-eszközök bevonásával kell tartani, közel 40% úgy gondolja, hogy a tanulás-ta-nítás folyamatában nagyobbrészt elektronikus eszközöket kell használni, és egy-harmadának az a véleménye, hogy a hagyományos és az e-learning eszközöknek fele-fele arányban kell támogatniuk az oktatási folyamatot (3. grafikon).
3. grafikon. Az e-learning eszközök használatának szükségessége az oktatásban
(4). Elektronikus eszközök hasznosulása az oktatásban
Tíz itemből álló kérdéscsoporttal vizsgáltuk, hogy a hallgatóknak milyen tapasztalataik vannak az IKT-s eszközök tanítási órán való használatáról. A ku-tatás célját szolgáló kérdésekkel mértük, hogy a hallgatók középiskolás tanárai, illetve egyetemi tanárai milyen mértékben használtak/használnak az oktatásban e-learning eszközöket.
Az elektronikus eszközök középiskolai oktatásban való hasznosulása nem mutat jó arányokat. Az e-learning eszközök alkalmazásának lehetőségei az okta-tási folyamatban szinte végeláthatatlan, mégis a hallgatóknak majdnem egyötöde (18,87%) nem találkozott ezen eszközök tantermi használatával, mivel tanáraik egyáltalán nem éltek ennek lehetőségével. Jelentős hányaduknál (56,60%) közép-iskolás tanáraik a mindennapi tanítási-tanulási folyamatnak egynegyed részé- ben használtak a tananyag feldolgozásához, szemléltetéséhez vagy akár a kom-munikációhoz digitális eszközöket. A hallgatók szintén egyötödének (18,87%)
114 HARANGUS KATALIN esetében az óra fele részében és csupán 5,66% esetében az óra háromnegyed részében használtak középiskolai tanárok IKT-technológiákat (4. grafikon).
Az egyetemi oktatásban az elektronikus eszközök hasznosulása sokkal jobb arányokat mutat. Minden oktató használ valamilyen IKT-eszközt az óráin. Ke-vesen vannak (7,55%), akik alig használják ki az e-learning eszközök gyakorlati alkalmazását, az előadók jelentős része (41,51%-uk 50%-ban, 45,51%-uk 75%-ban, 5,66%-uk 100%-ban) digitális anyagok, módszerek, technológiák alkalma-zásával teszi követhetőbbé, érthetőbbé az előadást (4. grafikon).
4. grafikon. E-learning eszközök használata az oktatásban
Egybevetve az adatokat, megállapítható, hogy az oktatási folyamat során a hallgatók középiskolai tanárai jelentősen kevesebb alkalommal használták ki az e-learnig által nyújtott lehetőségeket, mint az egyetemi tanárok (x̄1 = 2,11, SD1= 0,77, x̄2 = 3,49, SD2= 0,72, t = –10,38, p < 0,05).
A hallgatók megítélése szerint egyetemi tanáraik leggyakrabban statikus, többnyire szövegből és képekből álló ismertető tananyagot (85,19%), valamint di-namikus tananyagot, animációt, szimulációt, videoanyagot stb. (72,22%) használ-nak az oktatás folyamán. Olyan ismertető tananyagot, amely a felhasználót aktívan bevonja a tanulásba, a tanárok már alacsonyabb százalékban (31,48%) használ-nak. Az e-learning keretrendszert, amely számos, dinamikus weboldalakra jellem-ző szolgáltatást kínál fel a kommunikációs, oktatási és oktatásszervezési feladatok megvalósítására, szintén gyakorta (64,18%) veszik igénybe az egyetemi oktatók.
A Wikipédiát, amely mint népszerű online információforrás a felsőoktatás számára is fontos oktatási segédeszköz lehetne, a tanárok alig (18,52%) jelölik meg információs forrásként. Olyan ismertető tananyagot, amely a felhasználót aktívan bevonja a tanulásba, a tanárok alacsonyabb százalékban (31,48%) használnak.
115
AZ IKT-KOMPETENCIA FEJLESZTÉSÉNEK FONTOSSÁGA...
Az interaktív tananyag használatát megközelítő százalékban (35,19%) alkal-maznak videomegosztó szolgáltatásokat az oktatás során. Olyan webes alkalma-zásokat és szoftvereket, mint amilyenek a képmegosztó szolgáltatások és videobe-szélgetések, a tanárok elenyésző százalékban használnak (5,56%, illetve 3,70%).
Összegzés
Tanulmányunk első részében azt vizsgáltuk, hogy a romániai magyar tan- nyelvű szakképzésben milyen iskolai infrastruktúra biztosítja a szakközépiskolá-sok számára a kommunikációs technológiához való hozzáférést, illetve milyen a szakképzésben oktató tanárok viszonyulása az IKT-s eszközök tanítási órán való használatához.
Röviden összefoglalva a kapott eredményeket azt mondhatjuk, hogy a szak-tanároknál bizonyíthatóan elkezdődött az eszközhasználati megújulás. A ha-gyományos oktatási módot előnyben részesítők mellett kezd hangsúlyos lenni azoknak a száma, akik infokommunikációs eszközöket használnak a tanórán, és olyanok is vannak, akik magára a tanórára történő felkészüléshez használnak elektronikus eszközöket. Annak ellenére, hogy a szakiskolák informatikai fel-szereltsége jelentősnek mondható, a magyarázat egyrészt abban rejlik, hogy az infokommunikációs eszközök beépítése az oktatási folyamatba túl időigényes, másrészt azonban sok beépítendő anyag hiányzik (Kátai 2015).
Tanulmányunk második részében az elsőéves, technológia szakterületet vá-lasztó tanárképzős hallgatók különböző multimédiás eszközök hasznosságáról vallott nézeteit, illetve az IKT-s eszközök tanítási órán való hasznosulásáról alko-tott véleményüket vizsgáltuk.
A hallgatók tapasztalataikra alapozva az elektronikus eszközök használa-tát az oktatásban szükségesnek tartják, és véleményük szerint tanáraik nagyobb százalékban kellene ezeket az eszközöket használják a tanítás-tanulás folyama-tában. Úgy ítélték meg, hogy az elektronikus eszközök használata az oktatásban jelentősen segíti őket a tananyag elsajátításában. Azt is állíthatjuk, hogy a hallga-tók figyelmét jobban lekötik azok az oktatóanyagok, amelyek nemcsak statikus, hanem dinamikus, multimédiás elemeket és interakciókat is tartalmaznak.
Az internet rohamos fejlődésével, az újabb és újabb alkalmazások megjelené-sével, eleget téve a web 2.0-ás kihívásainak, az oktatásban is erőteljesebb szemlé-letváltásnak kell bekövetkeznie. Mindez új elvárásokat, követelményeket támaszt a tanárok felé, hiszen ismerniük kell az oktatásban alkalmazott IKT-eszközök használatát és ezek főbb alkalmazási területeit, gyakorlottá kell válniuk a legelter-jedtebb eszközök kezelésében, a multimédiás anyagok elkészítésében, és ismer-niük kell azon IKT-elemeket, amelyekkel oktatási anyagaikat gazdagítani tudják, illetve azon webes alkalmazásokat, amelyek a tanulók képességeinek, érdeklődé-seinek megfelelő digitális tananyagokat, oktatási segédleteket biztosítanak.
116 HARANGUS KATALIN
Szakirodalom
BUDA András
2007 Az infokommunikációs technikák és a pedagógusok. Iskolakultúra 4.
1–7.
European Commission
2013 Survey of Schools: ICT in Education. Brussels, Belgium.
KÁTAI Zoltán
2015 Az IKT-eszközök vs. az e-learning a romániai magyar tannyelvű középiskolai szakoktatásban. In: Pletl Rita (szerk.): Anyanyelvoktatás.
A magyar tannyelvű szakközépiskolai oktatás helyzete. Kolozsvár, Ábel Kiadó, 18–32.
PLETL Rita
2015 A vizsgálat általános bemutatása. In: Pletl Rita (szerk.):
Anyanyelvoktatás. A magyar tannyelvű szakközépiskolai oktatás helyzete.
Kolozsvár, Ábel Kiadó, 5–17.
HORVÁTH ZSÓFIA IRÉN