A vizsgálódás keretei

A magyar felsőoktatás, a felsőoktatási intézmények sokfélesége, az utóbbi húsz évben felgyorsult differenciálódása jól ismert és sokszor hivatkozott jelenség.

Természete, jelentősége egy-egy dimenziót vagy indikátort illetően folyamatos vizsgálódások tárgya. A dimenziók összekapcsolására, a többféle szempont rend-szerbe foglalt, együttes kezelésére azonban eddig nem került sor. Kutatásunkban erre tettünk kísérletet, amely közvetlenül támaszkodik az európai modellépítés ta-pasztalataira, mintegy hazai kipróbálásának tekinthető. Célunk egyfelől az, hogy új megközelítésben, az addigi kérdésfeltevéseket félretéve, jobban megismerjük felsőoktatási rendszerünk sokféleségének természetét. Intellektuálisan ezúttal a legnehezebb feladat, hogy elszakadjunk a megszokott, automatikusan hierarchiá-ban való gondolkodástól. Most az a kérdés, hogy az intézmények mit tesznek, és nem az, hogy azt milyen jól teszik (ami szintén fontos kérdés, de csak az előbbi megválaszolása után következik). Figyelmünk a tevékenység egészére, annak sokrétűségére irányul, anélkül, hogy az egyes tevékenységtípusoknak fontossági sorrendet tulajdonítanánk (amit érdemes megtenni, de előbb fel kell térképezni az

„egészet”). Ettől a megközelítéstől azt reméljük, hogy megtudjuk, mennyire van úgy az, amit evidenciaként kezelünk (hiszen „semmi sincs egészen úgy”). Másfe-lől az Európai Felsőoktatási Térségben született kezdeményezés megismertetésé-vel fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy a magyar felsőoktatásról való gon-dolkodás során soha nem szabad megfeledkezni az európai (nemzetközi) környezetről, hiszen maga a jelenség sem áll meg az országhatároknál. Minden bizonnyal a magyar intézmények is csatlakozni fognak az U-Map rendszerhez, de érdemes lenne hazai körben, hazai használatra létrehozni egy ilyen folyamatosan frissített, felhasználóbarát adatbázist.

A vizsgálati dimenziók rögzítésekor és az indikátorok operacionalizálásakor az U-Map modellből indultunk ki, de tekintetbe vettük a hazai adottságokat. Kizá-rólag olyan indikátorokat vettünk figyelembe, amelyeknél hivatalos, az intézmé-nyekre általában teljes körű adatokat nyújtó forrásokra támaszkodhattunk, illetve ellenőrizhető survey jellegű adatgyűjtések eredményeit használtuk fel.²

2 Az adatbázis kiépítésében sok segítséget kaptunk különböző főhatóságoktól, azok szakembereitől.

Elsősorban a következőktől: Központi Statisztikai Hivatal (Janák Katalin, Szunyogh Zsuzsanna), Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Csécsiné Máriás Emőke, Havady Tamás, Móré Tamás), Tempus Közalapítvány (Kurucz Katalin), Educatio Társadalmi Szolgáltató Kft. (Veroszta Zsuzsanna).

Az eredeti modellhez képest kevés indikátort tudtunk bevetni a Tudástransz-fer és a Regionális elkötelezettség dimenziókban, megfelelő adatok hiányában.

A hivatalos adatokkal jól követhető Oktatás és képzés valamint a Hallgatók ösz-szetétele dimenziók indikátori körét viszont valamelyest bővítettük ott, ahol et-től releváns információt reméltünk az intézményi csoportok kialakításához.

(A tanulmányi területnek nagy jelentőséget tulajdonítottunk, mivel az meghatá-rozza az oktatási és kutatási tevékenység jellegét, társadalmi, gazdasági kap-csolódását. Az U-Map erre nem vállalkozott, tekintettel arra, hogy eredetileg nemzetközi használatra készült.) A Kutatási tevékenység dimenzió indikátorai lényegében egybeesnek az U-Map indikátorokkal, miközben annak megalkotói (velünk együtt) jól ismerik a kutatási tevékenység indikátorok érvényességének és megbízhatóságának korlátait. Az európai és a hazai kísérletnek lehet olyan hozadéka, hogy ösztönzi a felsőoktatásra vonatkozó adatgyűjtések témáinak ki-bővítését, magának az adatgyűjtésnek a fejlesztését. Az indikátorok operacio-nalizálása során részben képzett mutatókat (többnyire arányszámokat), részben abszolút számokat rögzítettünk. Előbbieket azért, hogy az adott tevékenység in-tézményen belüli jelentőségét vagy fajlagos értékét mérjük, utóbbiakat pedig abból a megfontolásból, hogy az adott intézmény súlyát érzékeltessük az intéz-ményhálózaton belül (az U-Map ajánlásnak megfelelően).

Vizsgálati dimenziók és indikátorok a magyarországi kísérletben

Dimenzió Indikátor

A. Az oktatás és képzés jellege

A/1. A legmagasabb fokozatot adó program (BA/BSc – MA/MSc – PhD)

A/2. A fokozathoz vezető egyes képzési program típusokhoz adott szakképzettségek száma (a szakok száma)

A/3. A tanulmányi területek száma a UNESCO/ISCED besoro-lás szerint

A/4. Az egy szakra jutó programok száma

A/5. Az oktatási/képzési bevételek aránya az összes bevételen belül (%)

A/6. Az egy FTE³ oktatóra jutó hallgatók száma B. A hallgatók összetétele B/1. A felnőtt (30 év feletti) hallgatók aránya (%)

B/2. A munka mellett tanuló hallgatók aránya (%) B/3. A távoktatásban részt vevő hallgatók aránya (%)

B/4. A hallgatók megoszlása képzési szint és tanulmányi terület szerint (%)

B/5. A hallgatói létszám összesen (fő)

3 full time equivalent – főállásúakra átszámított létszám

Dimenzió Indikátor

C. Kutatás C/1. A publikációk száma (összes kiadvány – konferencia köte-tek nélkül)

C/2. Az egy főre jutó publikációk száma az akadémiai stábban (oktatók és kutatók – FTE-létszám)

C/3. A doktori fokozatot szerzettek száma (fő)

C/4. Az egy főre jutó doktorált hallgatók száma az akadémiai stábra (FTE-létszám) vetítve

C/5. A kutatási bevételek aránya az összes bevételen belül (%) C/6. Kutatási kiadások az akadémiai stábra (FTE-létszám) ve- títve

C/7. A tudományos minősítéssel rendelkezők aránya a teljes ál-lású oktatókon belül (%)

D. A tudástranszfer (innováció) intenzitása

D/1. Az egy főre jutó futó projektek száma az akadémiai stábra (FTE létszám) vetítve

E. Nemzetközi orientáció E/1. A külföldi hallgatók aránya a fokozathoz vezető progra-moknál (BA, MA, PhD-hallgatókon belül) (%)

E/2. A csereprogramok keretében érkező hallgatók aránya az összes hallgatón belül (%) (nappali tagozat)

E/3. A csereprogramok keretében kiutazó hallgatók aránya az összes hallgatón belül (%) (nappali tagozat)

E/4. Külföldön tartózkodók aránya az akadémiai stábban (%) E/5. Külföldi állampolgárok aránya az akadémiai stábban (%) E/6. A nemzetközi bevételek aránya a teljes K+F bevételen be- lül (%)

F. Regionális elkötelezettség

F/1. A régióban munkavállalóként maradó hallgatók aránya az összes végzett hallgatón belül (%)

F/2. A régióból érkező hallgatók aránya az elsőéves hallgatókon belül (%)

A fentieken túlmenően rögzítettünk néhány fontos – az U-Mapben kontex-tuálisnak nevezett – változót is (pl. a fenntartó és az intézményi státusz megjelö-lését, a hallgatókra és a munkatársakra vonatkozóan a nemi bontást). Tekintettel arra, hogy a mi esetünkben nem sok száz, hanem mindössze 69 intézményről van szó, figyelmünket kiterjeszthettük további kontextuális jellemzőkre, ame-lyek kvalitatív megközelítést igényelnek (és amire az U-Map nem vállalkozha-tott). Az intézményi honlapok elemzésével próbáltunk közelebb jutni a vállalt küldetés jellegéhez, a modellből adathiány miatt kimaradt indikátorok ilyen formán történő pótlásához (pl. a Regionális elkötelezettség dimenzióban). Az áttekinthető méret, az egy ország teljes intézményi körében való gondolkodás kétségtelen előnye, hogy a nemzeti intézményhálózat kontextusában is értel-mezni lehet az eredményeket, és – szándékunk szerint – életszerűen tudjuk in-terpretálni azokat. A nemzetközi szintű vizsgálódás erre nem ad lehetőséget.

Alapesetben a 2009/2010-es tanévet (illetve a 2009-es naptári évet) vettük alapul, de a keretek lehetővé teszik a későbbi longitudinális adatgyűjtést.

A vizsgálódás ebben a szakaszban az intézményi szintre vonatkozott, az intéz-mények fő típusait kívántuk megfogalmazni. Tekintettel arra, hogy esetünkben 69 intézményről van szó, és az intézmények belső differenciáltsága is fontos je-lenség, ott, ahol kari jogkörű egységek is vannak, kari bontásban is rögzítettük az adatokat. Így összesen kb. 170 szervezeti egység vizsgálatát készítettük elő.

Erre nem minden indikátor esetében volt lehetőség. Ez a körülmény korlátozza mozgásterünket a kari szintű elemzésnél, amelyet jelenleg az U-Map modell sem vállal fel. Mindazonáltal egy következő kutatási szakaszban releváns téma lehet. Hasonlóan az Európában tapasztalt helyzethez, az intézmények belső szerkezete egyre bonyolultabb, a kari típusú egységek mellett fokozatosan na-gyobb szerepet kapnak más szervezeti egységek (központok, intézetek stb.) a magyar felsőoktatásban. (A 8. fejezet részletesen foglalkozik ezzel a kérdés-sel.)⁴

2.2. A magyar felsőoktatási intézményrendszer néhány