Az intézményi csoportok és az intézmények grafikus ábrázolása

A felsőoktatási intézmények főbb csoportjainak azonosítására vállalkozó U-Map modell kiinduló elveinek megfelelően az eredményeket szemléletesen, felhasználóbarát módon kívánja bemutatni. A modellt követve a hazai vizsgá-

latban is kísérletet tettünk a grafikus ábrázolásra.²² Először az intézmények nyolc nagy csoportját mutatjuk be egy-egy ábrával, elsősorban abból a célból, hogy a sokrétű különbségeket ilyen tömören és vizuálisan is érzékeltessük.

A második lépésben néhány kiemelt felsőoktatási intézmény grafikonját mutat-juk be, ami az eredeti modell közvetlen célja volt. Itt ugyanis arról van szó, hogy az érdekeltek, a lehetséges érdeklődők könnyen össze tudják hasonlítani a számukra releváns intézményeket. Jól átlátható, illetve kiválasztható egy-egy dimenzió, vagy egy adott indikátor, továbbá összevethetők egy adott dimenzió mentén a hasonló intézmények jellemzői. Ez a megközelítés segítheti az érde-kelteket (hallgatók, oktatók, kormányzati szereplők, kutatóhelyek, befektetők) a számukra megfelelő vagy érdekes intézmény kiválasztásában. Az olvasót is arra ösztönözzük, hogy a klaszterek és intézmények kutatói értelmezése után a saját szempontjait figyelembe véve tekintse át a következő ábrákat.

A grafikonok a hazai modellezés során felhasznált indikátorokat (a körök szélén jelölve) mutatják be, dimenziók szerint rendezve (ezeket eltérő árnyala-tok jelölik). A szemléletesség erősítése céljából az eredeti B dimenziót – a hall-gatók összetételét – a grafikonon három részre osztottuk, külön megjelenítve az atipikus hallgatói csoportokat (távoktatásban, felnőttkorban, munka mellett ta-nulók), az egyes tanulmányi szintek (alap-, mester-, doktori stb. szintek hallga-tókra vonatkozó), valamint a tanulmányterületek (ISCED-területek hallgahallga-tókra vonatkozó) arányait. Ezek mellett a méretet a hallgatók összes száma reprezen-tálja.

A grafikonok bemutatják, hogy az egyes csoportok (egyes intézmények) mely dimenziói, ezeken belül indikátorai fontosabbak a csoporton (intézmé-nyen) belül és más csoportokhoz (intézményekhez) viszonyítva,²³ így további fontos szempontokkal egészíthetik ki elemzésünk korábbi megállapításait. Az alábbiakban tehát rövid értékelést nyújtunk a grafikonok áttekintéséhez.

22 Az eredeti U-Map ábrázolás az egyes indikátorok értékeit négy kategóriába osztva jeleníti meg az intézményeket. Ez az adatok európai szintű összehangolása miatt szükséges, mivel egyes jel-lemzők mentén két ország intézményeinek adatai nem minden esetben hasonlíthatók össze egy-értelműen. Ettől eltérően a magyarországi eredmények bemutatásakor lehetőségünk van eredeti (folytonos) formájukban alkalmazni indikátorainkat, így a tényleges sokféleség pontosabban be-mutatható.

23 Az indikátorok az eltérő terjedelem kiküszöbölése érdekében (a klaszterelemzés során is alkal-mazott) sztenderdizált formában szerepelnek, az indikátorok átlagát a 3-as érték jelenti meg, az 1-es alacsony, a 6-os magas értéket jelez. Így a grafikon egyes tüskéinek nagyságát lehet az átlag-hoz, más klaszterekhez (intézményekhez), illetve adott klaszter más dimenzióihoz viszonyítani.

Egyes indikátorok értékei hiányoznak bizonyos klaszterekben (intézményeknél), ezeket a nulla reprezentálja. Az indikátorok értékeit az egyes klaszterekre és intézményekre vonatkozóan a mel-lékletben közöljük (Mellékletek. 2. fejezet, D).

Klaszterek – vizuális ábrázolásban

A kis hallgatói létszámú, hittudományi képzést nyújtó egyházi főiskolák (1. klaszter) jellemzően átlag alatti értékekkel rendelkeznek az egyes dimen-ziókban. Jól láthatóan a 2-es ISCED tanulmányterületen (hittudományi és hu-mán) képeznek hallgatókat, jellemzően kisebb méretűek. Kiemelkedően magas az atipikus hallgatói csoportok jelentősége. Speciális voltukat jelzi, hogy a regi-onalitás nagyon alacsony mértékű ezekben az intézményekben, vagyis inkább országos hatókörűek. Képzéskínálatukra kevés szakon indított alap-, és mester-képzések jellemzőek. A kutatás és a nemzetközi orientáció tekintetében az átlag alatt helyezkednek el.

A kisebb hallgatói létszámú, dominánsan gazdasági, illetve társadalom-tudományi képzést nyújtó magánfőiskolák (2. klaszter) néhány jellemzőt kivéve minden dimenzióban az átlagos alatti értékekkel bírnak. Emellett látható a 3-as ISCED-terület kiemelkedő jelentősége, és az előző klaszterhez viszonyítva ma-gasabb az oktatási bevételek aránya. Nagy fontossággal bír a regionalitás ebben a klaszterben.

A nagyobb hallgatói létszámú, szélesebb képzési profilú főiskoláknál (3. klaszter) egyes dimenziókban több esetben az átlagosnál magasabb értékek jelennek meg. Egyrészt több tanulmányi terület is jelentős arányú, igazolva e klaszter szélesebb profilját. Igen jelentős az alapképzés és a szakirányú to-vábbképzés ezekben az intézményekben, fontos továbbá a távoktatás. A re-gionalitás jelentősége összességében átlagos, a kutatási és a külföldi orientáció átlag alatti jelentőségű ebben a klaszterben.

A speciális, szűkebb képzési profilú főiskolák (4. klaszter) körében néhány jellemző – például egyes tanulmányi területek fontossága – átlagot meghaladó értékű, összességében szűk profil mellett. Az alapképzés e klaszterben kiemelt jelentőségű, kisebb hallgatólétszámmal rendelkeznek intézményei. A kutatás, a nemzetközi orientáció és a regionalitás viszonylag alacsony szintű.

1. Kis hallgatói létszám ú, hitéleti képzést adó egyházi főiskolák

Képzéskínálat

2. Viszonylag kisebb hallgatói létszám ú, dom inánsan gazdasági, illetve társadalom tudom ányi képzést nyújtó, m agán főiskolák

Képzéskínálat

3. Nagyobb hallgatói létszám ú, szélesebb képzési profilú főiskolák

4. Speciális, szűkebb képzési profilú főiskolák

Képzéskínálat

5. Széles profilú, de a klasszikustól eltérő szakm ai összetételű egyetem ek

6. Speciális profilú, viszonylag kis egyetem ek

Képzéskínálat

7. Klasszikus egyetem ek

8. Nem zetközi egyetem ek

Képzéskínálat

A széles profilú, de a klasszikustól eltérő szakmai összetételű egyetemek (5. klaszter) grafikonja szélesebb képzéskínálatról árulkodik, ami a szakok ma-gasabb számában és a képzéskínálat dimenzió kiegyensúlyozottabb arányaiban is jelentkezik. A tanulmányi területek közül a legtöbb legalább átlagos fon-tosságú, emellett egyes intézményekben jelentős a mezőgazdasági és mérnöki terület, amelyben egyedülállóak ezek az intézmények. A kutatási dimenziót te-kintve e klaszter egyetemei kiegyenlítetten magas értékekkel rendelkeznek, a nemzetközi orientáció dimenziójában egyes területeken mutatnak magas értéket.

A nagyobb méretet jelzi egyrészt a magasabb hallgatószám, illetve a szakok magasabb száma, valamint az országos hatókörre utal a regionalitás átlagos szintje.

A speciális profilú, viszonylag kis egyetemek (6. klaszter) az előbbi egyetemi csoporttal ellentétben kevésbé kiegyensúlyozottak, az egyes dimenziókban né-hány jellemző extrém értékeket vesz fel. Ezek az intézmények – mint korábban láttuk – jellemzően hittudományi és művészeti területeken tevékenykednek, ezekben egyedi képzéseket nyújtanak; jelentős náluk a mester- és a doktori kép-zés, míg a többi tanulmányi szint kevéssé fontos. A regionalitás és az atipikus hallgatói csoportok jelenléte nem jellemző, ezzel is igazolva az oktatott terület speciális voltát és országos hatókörét. A kutatás terén elsősorban a területre jel-lemző publikációk magas száma, a nemzetközi dimenzióban a csereprogramok keretében kiutazó hallgatók magasabb aránya jellemző.

A klasszikus egyetemek (7. klaszter) majdnem minden dimenzió mentén a legmagasabb értékekkel rendelkeznek. A korábbi klasztereknél tapasztalhatónál jóval magasabb mind a képzéskínálat, mind a kutatási dimenzió jelentősége.

Hangsúlyosan jelentkezik a természettudományos tanulmányi terület, emellett kisebb jelentőségű, de a többi klasztert tekintve nem elhanyagolható arányú a humán és a társadalomtudományi képzés. Szembetűnő az atipikus hallgatói cso-portok, valamint a regionalitás átlagos értéke mellett a kutatás és a kép-zéskínálat volumenének nagysága és jelentősége e klaszterben.

A nemzetközi egyetemek (8. klaszter) speciális helyzete az ábrán is jól lát-ható, a többi egyetemi vagy egyes főiskolai csoportoknál jóval szűkebb zéskínálattal rendelkeznek, kevés szakon speciális képzéseket nyújtanak. A kép-zési szintek terén és a tanulmányi területeken is tetten érhető egyediségük, magas a mester- és a doktori képzés aránya, és hiányzik az alapképzés ebben a két intézményben. Elsősorban társadalomtudományi területen folytatnak kép-zést, a regionalitás nem, de a nemzetköziség annál inkább jelentős, kutatási te-vékenységük pedig kimagasló.

Intézmények – vizuális ábrázolásban

A továbbiakban a fentiekhez hasonló elveket követő grafikonokkal mutatunk be néhány általunk kiválasztott intézményt a 3. (nagyobb hallgatói létszámú, szélesebb képzési profilú főiskolák) és az 5. (széles profilú, de a klasszikustól el-térő szakmai összetételű egyetemek) klasztereiből. A két klaszter kiválasztása mellett szólt, hogy áttekintésükkel közelebbivé válik az a sokféleség, mely a klaszterképzés során nyilvánvalóvá vált. A két klaszter intézményei mutatták ugyanis a legnagyobb változatosságot a dimenziók összességét tekintve.

A konkrét intézmények kiválasztása során arra törekedtünk, hogy az ország több területéről, eltérő profilú intézményeket mutassunk be. Ennek megfelelően a következőkben négy főiskolát és négy egyetemet ábrázolunk esettanulmány-szerűen, ösztönözve az olvasót arra, hogy a grafikonokat saját szempontjai sze-rint is értékelje.

Főiskolák

Az Eszterházy Károly Főiskola esetében szembetűnő a képzéskínálat sok-félesége; a többi intézményhez viszonyítva több szinten is átlagot meghaladó számú szakot indít, és a tanulmányi területek közül több esetében is az átlagon felüli a hallgatóarány. A nemzetközi dimenzió – a három további főiskolához hasonlóan – kisebb jelentőségű, de kiegyensúlyozott az egyes indikátorok sze-rint. A regionalitás és az atipikus hallgatói csoportok fontossága nem egyértel-mű, miközben magas a felsőfokú szakképzés és viszonylag magas a mesterkép-zés aránya az intézményben.

A Károly Róbert Főiskola számít a legnagyobbnak a kiválasztott négy főis-kola közül, a képzéskínálatát tekintve az alapképzésben exponált. Profiljában több tanulmányi terület is megjelenik, ezek közül a gazdasági-társa-dalomtudományi és a személyi szolgáltatások, környezetvédelmi területek do-minánsak. Az oktatás-képzés hangsúlyosságát jelzi az atipikus hallgatói dimen-zió két elemének kimagasló értéke is (felnőtt hallgatók és távoktatás).

A Nyíregyházi Főiskola esetében a regionalitás kiemelten fontosnak látszik, képzéskínálatában a legtöbb tanulmányi terület megjelenik (hangsúlyosan a ta-nár- és a társadalomtudományi képzés), melyeket kiemelkedő mértékben alap-képzésben oktatnak. A kutatási dimenzióban az akadémiai stábra vonatkozó jel-lemzők mentén erős az intézmény (tudományos minősítésű oktatók és publikációk egy főre jutó száma).

Eszterházy Károly Főiskola

Nyíregyházi Főiskola

A Dunaújvárosi Főiskola méretét tekintve a legkisebb a kiválasztott főisko-lák közül. Profilját tekintve szintén több területen van jelen, melyek közül ki-magasló a természettudományi és a mérnöki területek hallgatóaránya (a társadalomtudományi terület jelentősége átlagos). Az alapképzés domináns, emellett az intézményben kimagasló a felsőfokú szakképzés jelentősége.

A főiskolák között kiemelkedő a kutatási bevételek és az egy főre jutó kutatási kiadás nagysága, amit a képzésben is megjelenő műszaki terület indokol.

Egyetemek

A következőkben áttekintjük az 5., egyetemi klaszter néhány kiválasztott in-tézményét. A grafikonokat szemlélve jól látszik a korábbi intézményekhez vi-szonyított méretbeli különbség, a képzést illetően a tanulmányi területek leg-alább hét csoportja megjelenik. A szakok száma az egyes szinteken magas, bár szerkezete intézményenként jelentős változatosságot mutat. A kutatási jel-lemzők nagyobb volumene mellett felfedezhető ezen intézmények speciali-záltsága is. A regionalitás eltérő jelentőségű ezekben az intézményekben, emel-lett az atipikus hallgatói csoportok jelenléte mindegyik intézményben átlagos vagy az alatti.

A kiválasztott intézmények mindegyikében többségben vannak az alapkép-zésben részt vevő hallgatók, különbséget a képzés folytatásaként nyújtott mes-ter- és doktori képzések eltérő aránya mentén tehetünk.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen a műszaki terület dominanciája mellett a gazdasági képzések magasabb aránya tapasztalható.

A kutatási dimenzió tekintetében az egyik legerősebb intézmény, amit az okta-tási bevételek relatíve alacsony aránya is mutat. A külföldi dimenzióban ki-egyensúlyozott, emellett magas a külföldi kutatási bevételek aránya. A regio-nalitás kevéssé érvényesül, inkább országos hatókörű intézmény, ami az itt folyó egyetemi műszaki képzés elit jellegéből adódik. Ezt erősíti meg a hallga-tók szintenkénti megoszlása, mely szerint a mester- és doktori képzés aránya át-lagon felüli, miközben az alapképzés szintén hangsúlyos.

A Pannon Egyetem mérete (hallgatószáma) a többi egyetemhez viszonyítva kisebb, jelentősnek tűnik viszont a kutatás dimenziója, amelyben egységesen magas értékekkel rendelkezik. Több tanulmányi területen rendelkezik átlagosnál magasabb hallgatóaránnyal, ezek között a tanárképzési területek aránya alacso-nyabb, a humán és a műszaki képzések fontosak, relatíve magas az agrár- és a

személyi szolgáltatások területeinek aránya. A többi egyetemmel összevetve ebben az intézményben jelenik meg legkevésbé az atipikus hallgatói csoportok és a regionalitás fontossága. A relatíve alacsony mesterképzési arány mellett ki-emelkedő a felsőfokú szakképzésben részt vevők aránya.

A Miskolci Egyetem – hasonlóan az előzőhöz – a megjelenő sok tanulmányi területen kiegyenlítettebb hallgatóaránnyal rendelkezik, ezek közül a műszaki (5-ös) és a társadalomtudományi (3-as) jelentősebb. Kicsivel nagyobb hangsúlyt kap a mesterképzés hallgatóaránya, a nemzetközi dimenzió mentén valamelyest átlag alatti értékekkel rendelkezik az intézmény. A kutatási dimenzió az összes intézményt tekintve átlagosnál fontosabb, az összes tényezőt figyelembe véve az egyetemi csoport átlagához igazodik. A regionalitás a négy intézmény közül itt fontosabb.

A Szent István Egyetem esetében a szakkínálat a Pannon Egyeteméhez ha-sonló, a magasabb képzési szinteken viszonylag alacsonyabb (így is átlag felet-ti), ez azonban a tanulmányi területek legmagasabb számával (mind a nyolc te-rületen) párosul. Domináns a társadalomtudományi és a gazdasági terület, de kiemelkedő az agrár-, a műszaki és a személyi szolgáltatási területek aránya is.

A regionalitás itt jelenik meg a legmarkánsabban, az atipikus hallgatói csopor-tok jelentősége átlagos. Az alapképzés jelentősége a legmagasabb, míg a mes-terképzés viszonylag kevéssé fontos. A nemzetközi orientáció a Pannon Egye-teméhez hasonló képet mutat, a kutatás tekintetében a Miskolci Egyetemmel mutat sok hasonlóságot.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Miskolci Egyetem