II. rész: A regionális elkötelezettség
4. A regionalitás szerepe – a Közép-Magyarország régió példája
4.3. A közép-magyarországi képzési régió jellemzői
Budapestnek, illetve a Közép-Magyarország régiónak a regionális elemzések egyértelműen erős centrális jelleget tulajdonítanak. A régió és benne külön is a főváros számos társadalmi, gazdasági mutató mentén lényegesen kedvezőbb helyzetben van az ország átlagához képest.
Salamin (2009) összegző adatai alapján (ahol indokolt, a régión belül Buda-pestet külön is kiemelve):
Budapesten a legnagyobb az egy főre jutó GDP-arány az Európai Unió át-lagában (2004).
A régióhoz tartozik a legtöbb dinamikusan fejlődő gazdasági térségi tí-pusba sorolható kistérség (1998–2002).
A régióban található a legtöbb abszolút versenyképességgel jellemezhető kistérség (2002).
A régióban van az ország legjelentősebb fogyasztó piaca (az egységnyi te-rületre jutó jövedelem alapján) (2002).
A régió népességmozgását a természetes fogyás és bevándorlás – összes-ségében népességnövekedés – jellemzi. Ez alól Budapest – népessége természetes fogyásával és elvándorlásával – kivétel (1998–2002). (Buda-pestet összességében vándorlásveszteség, a régió többi részét vándorlás-nyereség jellemzi.)
A régióban az országos átlagnál magasabb a felsőfokú végzettségűek 25 év feletti népességen belüli aránya (2001).
Az országos szinthez viszonyítva Budapesten az egyik legalacsonyabb, a régió többi részében az egyik legmagasabb az ingázó foglalkoztatottak aránya (2001).
A száz munkaképes korú lakosra jutó regisztrált munkanélküliek szá- mát tekintve a régió az országos átlagnál kedvezőbb arányokat mutat (2003).
Ugyancsak a régióban a legjobb arányú az egy lakosra jutó jövedelmek át-lagos nagysága (2003).
A régió a vezető az egy lakosra jutó személygépkocsik számának növeke-dését tekintve (1998–2002).
Az újonnan épült lakások aránya különösen a régió Budapesten kívüli te-rületein haladja meg jóval az országos átlagot (2002).
A rendszeres szociális segélyben részesítettek aránya – országos viszony-latban – e régióban a legalacsonyabbak között van (2006).
2002-es adatok szerint Budapesten él a népesség 18 százaléka, ám ide koncentrálódik (megközelítőleg): a beruházások 30 százaléka, a GDP 37 százaléka, a külföldi jegyzett tőke 53 százaléka, a társasági adó 57 száza-léka, a K+F ráfordítások 63 százaléka.
A „szürkeállomány” hazai eloszlásában Budapest egyértelmű előnye a szu-burbanizációs tendenciák révén a környező településekre is határozottan kisugá-roz (Kiss–Tagai–Telbisz, 2008). A diplomások arányát egy térségen belül a gazdasági és társadalmi tényezők mellett a régió felsőoktatási jellemzői is do-minálják. A Közép-Magyarország régió e szempontból is vezető szereppel bír.
A régióban élő diplomások népességen belüli részesedése (kb. 18 százalék) majd kétszerese a felsőfokú végzettségűek többi régióban mutatkozó arányának,
amelynek mértéke egyébként a térség gazdasági fejlettségével is jól korreláló mutató (Horváth 2010).
A frissdiplomások (25–29 éves felsőfokú végzettségűek) regionális arányát tekintve Horváth (2010) a Mikrocenzus adataira és a hivatalos jelentkezési és felvételi statisztikák mutatóira alapozva a Közép-Magyarország régiót többlet-felvevőként írja le, amelynek intézményei a térségen jóval túlnyúló, országos viszonylatban értelmezhető vonzerővel tudják fogadni a jelentkezéseket és a hallgatókat. E többletét – vélhetően kedvezőbb munkaerő-piaci feltételei és a régió egyéb gazdasági, kulturális stb. vonzereje révén – a felsőoktatási kimenet során is megtartja a régió, amennyiben az itt élő fiatal diplomások aránya meg-haladja az itt végzettséget szerzettek arányát. A főváros és környezetének elszí-vó ereje tehát mind a képzés, mind a frissdiplomás foglalkoztatás esetében egy-értelműen érzékelhető. A Közép-Magyarország régió felsőoktatási volumenét jól érzékelteti az a 2010-es statisztikai adat, mely szerint országos szinten mind a felsőoktatási jelentkezések, mind a betöltött képzési helyek közel fele a régió-hoz kötődik. Ez éves szinten kb. 73 ezer első helyes jelentkezést és nagyságren-dileg 45 ezer főnyi felvettet jelent.
4.3. ábra. A felsőoktatásba leadott első helyes jelentkezések és a felvettek száma, 2010
Normál eljárás, minden munkarend, képzési és finanszírozási forma
Forrás: Educatio Nonprofit Kft. – Felvi statisztika
A Közép-Magyarország régió felsőoktatása – volumene mellett – fontos képzésszerkezeti jegyekkel is jellemezhető. A hazai felsőoktatási intézmények száma a 90-es évek elején érte el eddigi csúcsát, az egyházi intézmények alapí-tásának és az alapítványi intézmények létrejöttének következtében. A Közép-Magyarország régió részesedését mindez kevéssé módosította, továbbra is a fel-sőoktatási intézmények körülbelül felét tömörítette, ám a régió fölénye az egye-temi szintű intézmények arányát tekintve tovább erősödött. A 2000-es intézmé-nyi integrációk utáni lecsökkent intézményszám arányait tekintve tartotta a fővárosi intézmények majd 50 százalékos felsőoktatási részesedését, ám kissé még tovább tolta Budapest felé az egyetemek súlypontját. A rákövetkező évek ismét növekvő intézményszáma némileg a fővárosnak kedvezett, ezúttal a bu-dapesti főiskolák súlypontját erősítve (Hrubos, 2005). A hallgatói létszám ala-kulását tekintve összességében az 1990 és 2007 közötti időszakban – a teljes hallgatói létszám megnégyszereződése mellett – a vidéken lezajlott felsőoktatási növekedés dinamikája némileg nagyobb a fővárosénál, ami különösen a nem nappali tagozaton zajló képzéseket jellemzi. Ebben azért azt az interregionális tendenciát is látnunk kell, ahogyan az intézmények jelentős része régióján túl-nyúló kihelyezett képzéseket, tagozatokat indított. Ezt az aktivitást a kétszintű képzés bevezetése és a hallgatói létszám esése csak gyorsította. A Közép-Magyarország régión belül jól érzékelteti ezt Gödöllő példája: a város
egyete-mének hallgatói majd kétharmados arányban tanulnak a négy másik vidéki vá-rosban vagy Budapesten működő karokon (Rechnitzer 2011).
A Közép-Magyarország régió felsőoktatása mind az intézményi formák, a fenntartók, mind az intézmények méretét tekintve kiemelkedően nagy differen-ciáltsággal jellemezhető. Ugyanez a sokféleség, az intézményi, képzési va-riánsok szinte teljes lefedettsége tükröződik a régió képzési profiljában is.
A 2010-es évben a Közép-Magyarország régió 32 világi képzést (is) nyújtó in-tézményének képzési kínálata nemcsak hogy minden egyes képzési területet le-fed, de egyes ágakban – a nemzetvédelmi és katonai képzés ilyen – kizáró-lagossággal bír: az e területet választók kizárólag e régióban tudnak tanulni.
Amíg az átlagot tekintve 2010-ben minden második elsőéves hallgató a Közép-Magyarország régióban kezdte meg tanulmányait, ez az arány jóval nagyobbnak mutatkozik (az előbbi mellett) a művészeti képzések területén, és a régió némi-leg dominánsabb a jogi, sporttudományi, gazdasági és műszaki képzések tekin-tetében is. Ugyanakkor a művészetközvetítési, természettudományi vagy orvos-egészségügyi, illetve pedagógusképzésekre frissen belépők az átlagnál gyakrab-ban kezdik meg tanulmányaikat a régión kívül. E képzési területek tekintetében a Közép-Magyarország régió képzési kínálata arányaiban csekélyebb. Nagyon is fontos mindezzel tisztában lenni jelen elemzés keretei között, amely a hallga-tói várakozásoknak és a frissdiplomások munkaerő-piaci sikerességének intéz-ményi szintű regionális meghatározottságait is igyekszik feltárni. Itt ismét utalni kell arra a megfontolásra, mely szerint a felsőoktatáshoz kötődő egyenlőtlensé-gek a belépés puszta tényén túlmenően a szakos meghatározottságokban (piac-képességben) vannak erősen jelen (Róbert 2000).
4.4. ábra. A Közép-Magyarország régió intézményeinek részesedése az egyes képzési területekre felvettekből, 2010
Normál eljárás, minden munkarend, képzési és finanszírozási forma
Forrás: Educatio Nonprofit Kft. – Felvi statisztika
Hierarchikus tendenciákat tükröz a régió hallgatóinak képzési paraméterek szerinti megoszlása is: a Közép-Magyarország régió felsőoktatása 2010-ben a többi régióhoz képest nagyobb arányban fogadott nappali tagozatos hallgatókat, ugyanakkor kisebb volt a régió részesedése a levelező munkarendben zajló kép-zésekből. A képzési szintek szerint a régióra jellemző a BA/BSc-sek országos átlagnál magasabb aránya, amelyhez a felsőfokú szakképzésekre felvettek ará-nyának lényegesen kisebb mértéke társul. A költségtérítéses, illetve államilag támogatott képzési helyek arányát tekintve nem mutatkozott régióspecifikus el-térés az országos átlagtól.
A Közép-Magyarország régió felsőoktatási intézményeinek regionális meg-tartó erejét képzési területi bontásban elemezve (4.5. ábra) látható, hogy a régi-óban maradó 58 százaléknyi frissdiplomás főleg a gazdaságtudományi, informa-tikai, társadalomtudományi területeken végzettek közül kerül ki. Az átlagnál jelentősen nagyobb arányban hagyják el a képzési régiót a pedagógiai, jogi és igazgatási, műszaki, valamint az orvos- és egészségtudományi képzések friss-diplomásai. Úgy tűnik, mintha – akárcsak a képzési kínálat esetében – a piacké-pesebb szakmákat nagyobb mértékben tartaná meg a régió, amibe természetesen belejátszhatnak az egyes szakmák műveléséhez kötődő eltérő infrastrukturális, intézményi, technológiai vagy urbanizációs környezeti elvárások.
4.5. ábra. A Közép-Magyarország régió intézményeinek földrajzi megtartó ereje képzési területi bontásban
A végzés utáni lakóhely régiójának és az intézményi régió egyezésének százalékos aránya (N=1936)
Forrás: Educatio Nonprofit Kft. – Diplomás kutatás 2010
A végzettek munkaerő-piaci sikerességének „klasszikus” mutatója – a jöve-delmek alakulása – jól demonstrálja, s nyilvánvalóan némiképp magyarázza is a régió képzési területekre lebontott megtartó erejét. A két leginkább a régióban
„marasztaló” képzési terület, a gazdaságtudományi és az informatikai szakmák végzettjeinek átlagkeresetei emelkednek ki határozottan a frissdiplomás jöve-delmek regionális átlagai közül. E két területen tehát a Közép-Magyarország ré-gióban végzettek jelentősen nagyobb átlagos havi nettó jövedelemről számoltak be. A többi képzési területen a kibocsátó intézmény régiója kevésbé mutatkozik differenciáló tényezőnek.30 (A Nyugat-, Kelet- vagy Közép-Magyarországon végzett pedagógusok, orvosok, jogászok, bölcsészek stb. keresetei nem térnek el lényeges, 10 ezer forintot meghaladó mértékben).
30 Az adatok szemléletesebb ábrázolása érdekében a magyarországi régiókat keleti és nyugati ka-tegóriákba soroltuk, a Közép-Magyarországi régió megtartásával.
4.6. ábra. Frissdiplomás átlagjövedelmek különbségei a kibocsátó intézmény régiója szerint az egyes képzési területeken (N=2691)
Havi nettó átlagjövedelem, Ft
Forrás: Educatio Nonprofit Kft. – Diplomás kutatás 2010
A frissdiplomások esetében különösen fontos munkaerő-piaci átmenet meg-ragadására a diplomázás és az első munkába állás közti időtartam hosszát emeljük be elemzésünkbe.31 Ez alapján is úgy tűnik, hogy a Közép-Magyar-ország régió intézményeinek végzettjei némileg jobb helyzetben vannak a többieknél, lényegében csak ez az intézményi régió mutat az országos átlagnál gyorsabb munkába állást. E tekintetben különösen a két alföldi régió friss-diplomásainak helyzete mutatkozik problematikusnak.
31 Ez természetesen azt is jelenti, hogy az adatok csak azokra a végzettekre vonatkoznak, akik diplomájuk megszerzésekor nem voltak foglalkoztatottak, ám kerestek állást.
4.7. ábra. Munkatalálás átlagos időtartama a diplomázás után állást keresők körében, a kibocsátó intézmény régiója szerint (N=2371)
Átlag, hónap
Forrás: Educatio Nonprofit Kft. – Diplomás kutatás 2010
A frissdiplomások országos elhelyezkedési adatai a kibocsátás struktúrájá-nak tekintetében is beszédesek. A Közép-Magyarország régió intézményeinek frissdiplomásai az átlagnál nagyobb arányban helyezkednek el a magánszférá-ban, annak mind nagyvállalati szintjein, mind a kis- és középvállalkozások szektorában. A nyugat-, illetve kelet-magyarországi régiók végzettjeit nagyobb arányban fogadják a közszféra munkáltatói. Nyilvánvalóan közrejátszhat ebben az a tény, hogy a közép-magyarországi képzési régió végzezettjei közül külö-nösen a gazdasági és informatikai pályákat választók maradnak előszeretettel a régióban, s ezek a szakmák tipikusan inkább a magánszféra vállalataihoz köthetők.
4.8.ábra. A végzettek elhelyezkedése a kibocsátó intézmény régiója szerint az egyes gazdasági szférákban (N=4155)
Forrás: Educatio Nonprofit Kft. – Diplomás kutatás 2010
A fenti adatok értelmezése során jól látható, hogy a régió felsőoktatásának kibocsátása nehezen volna értelmezhető a képzési területi sajátosságok szám- bavétele nélkül. Ezt az elemzési elvet célszerű követni a hallgatói várakozások beválásának vizsgálata során is, nem feledkezve meg arról, hogy mind a vára-kozásokat, mind a frissdiplomás sikerességet számos más háttértényező is do-minálja.