/ÍZ Orbántzril és fzent Antal tüzéről.
t , ' Nyavalya efik az epe-farnak {bilis j a' vér-rel egyótt az erekben felforrásától , ésa' bór alá kiveródésétói : a honnan a' bór meg-tarjagofodjk , túzefedik , melly tóz terjed nagy fájdalommal és hévféggel , úgy hogy né-ha a' nagy hévség miatt fci-is tsattan a1 bór fok apró hójagokkal.
Ez*is nem egyíéle
;
m e r t némelly igen tü-zes és veres , némelly vereífel fargállik ; némelly kónnyebb ^ némelly x nene/ebb.Nehezebb , ha a febekben a tsonton eíik az Orbántz , vagy a' tsontnak valami meg-törésében kóvetkezik , és hakin kezdőd -vén , a' belsó réízekre íiet , béót , vagy meggenyetségefedvén vefzni kezd, Iímét, Ha a' Fejét és Abrázattyát fosja-el ; mert a' Torkára hatván hamar Torok-gyekot tsinál , és elfulafzttya a' beteget. Az Orbántzban néha a' Fólc tóve-is megdagad embernek :
gyakrabban pedig egy-ketnappal azelóu, mi-nekelőtte az Orbántz elfogná , a' forro-Hi*
deg el-leli a'
beteget-Az Orbántz a'terméfzetnek ollyan mun-kája \é\ én , mellyel a' Májról, Szóról és egycb réfzekról a' belsó hévféget kiveri : azért a terméfzetet itt legelsőben-is izzafztokkal le-githetni. Jó erre a végre Borza -Cirág vagy
Púpa-jü v{zet adni gyakran innya az Orbán tzos embernek : melly ben vagy Boius ^rménvjt %
Z s vagy
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
VUI. K 6 N Y V.
vagy (a'ki egyebet nem kaphat J Krétát,vagy
£ák~éi ményt, vágyba hol kitelik ) Bezoáit „ Ojóugyport, igyék-bé. Ha pedig telette nagy hévsége nintsen , Térjéketís adhatni bé in-nya 'torza vízben. Ha más képen-is véres a'
beteg; mindjárt Eret kell vágni a'jobb Kar-ján vagy a' Mediát r vagy a' Hepaticát.'
Kólsóké: en-is ofzlatókkal kelfs moíni és raggatni az Orbántz'ot ; nem pedig vifzfza-veróerej^ hivesitókkel: hanemha a Lábain,, mefzfze a' izótól és Fótóh Egy fzóval
pe-dig : íenvml olajoííal és firoífal nem kell ér-tetni az Orbántzot;, merta' bórnekapró lyu-kait C poros} bé dugván , ben-rekeíztené az
Orbáritz tűzét mellynek ki-kell ótnii Mártsanak azért gyenge meleg fíorza-vizbe ruhát; s azt tegyék reá* gyakran újitván , ha megfzárad. Vagy: Meleg Borzavizbenzzttfs Szóló levelet r 's azzal raggaífad. Vagy tBorza virágot, nyerfet vagy afzfzút fózzenek-meg 'Borban Y 's jó-melegen , gyenge ruhát belé-mártván és kifatsarván , boritsák-bé az Or-bantzos réfzt véle ; 's gyakran újítsák. Igen jónak tarttyák e' tűznek elóltáfára , az akar.
mi vérbe mártott s kifatsartt ruhát; mellyet Rofa eczettel, vagy tifzta Eczettel, vagy Bor-ral óntózzenek meg , 's tegvék reá.
Avagy igy : Tórd-meg a' Myrbát és Töm-jént vagy együtt vagy kólón, erós
Borbanfozd-meg , s melegen ruhát belé.mártván takard az Üibántzos réfzt véle; igen ofzlató.
Ez-zel
Az Orbántzrólés fz. Antal tüzéről jt;
zel megnedvesítvén, hintsed aprón tórtt / u-dós kő-el , vagy / udös kő virágával, vagy a-prón tórtt Krétával , hogy liárafzfza. Vagy pedig Borban ázott Tubák , vagy Kápofzta , vagy 'Beíénd-jü levelet ttgy reá Jó , a' hole-gyéb nintsen , a' Jub»ganéj-is : n.e eg horial
elegyítsd ófzve j 's-a mint elálihatt. a, v erd-bé véle.
Néha nagy erőben vagyon azillyenOrbantz-béls hévség,, és a tüze miatt ugyan léltsat-togoz apró hójagokkal a bór; fót ki-is íebe-fedik : melly oíztárr rettenetes fájd lmakat fzerez. Ennek inegelózélére , Cám/orosfe-jér irrel kell kenegetni a' tözes rélzt, ( Un-gyeittum Album Camforatum ) ha az nintsen $ kózónféges/é/er irrel, mellyet a' Borbélyok-nál kaphatni : ha az fem léfzen ; Tyukmony fejérit kijpólly-ófzvey annak y/-z<rerefzkeJ v én, 's Rófa vízzel r vagy Tlorza vizzel, vagy Bab-világ w'zze/ólzve-elegyítvén kend véle •• CJ-w-fort, vagy aprón tórtt Tömjént elegyíthetni
kózibe ,vagyGelétet. Jó itt is üMyrhás, vagy Tömjénes meleg Bor ; mint oda-fel megírtam.
Avagy igy : Ebjzőlő vizet , Rofa , Pagyol, vagy Sa'áta vizet ólzve-tóltvén erefzfz cze-tet kózibe, ( a f r á n y o z d m e g ,'s melegen márts gyenge ruhát belé , és tedd reá , gyakran újítván ; igen enyhíti a' fajdalmat. jo akar-melly kar ma fin fzinu matéria-is melegBorba márt-ván és reá-bontmárt-ván ; mert a' karmaíin feíték-ben az eró.
Ha <
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
Ha a' Szárait fogja el embernek az Orbántz;
mintnogy távol vágjon a' Szótól , viíziza-verhetni annak tózéfc hivesitókkel: Eb-fzőlő t
vagy Salat*, vagy Utt-fu levét, vagy kölón , vagy egyött fatsard ki; hozzá-eicgyif vén és Tömjént, verd-bé véle. Iímét:
-KVe-Cámfort, (Jelétet tórj apró porrá, erefzd fel *'<?/* egy-kevés Eczeter-is tévén hozzá, kópűld-ófzve , melegítsd meg , és melegen ruhát belé-mártván tedd-reá. Fáj -dalma eryhitéíére , édes Sajtot és akarmelly 7 ^/-/aro/reá köthetni. A* 7/»/j/megégetvén törd porrá , keverd /avanyúSós téjbe egy-ke-- vés tórtt Cámforral egyött , és verd-bc a'
uV-zes dagatt Orbántzot véle ; ez meglohafzt-lya.
Az Orbántzban való tfizet olttyák ezek : VtiJÚ, Hl-jii, Port sin , kövér Portsín, nyers Bürök , Sóska , Szóló levél, Saláta , Konto-jú, Eb-fzőlő, Pap.erfzénye, Béka lentse > l úz
levél , Aö/tf , Aj. !a , vtzi-Tők ; a'mit ezek kózzól kaphatni , meg kell tórni ,
fózni, ruhára rakván véle békótni. Vagy ezen füveknek levét kifatsarván , *s kevés
hozzá elegyítvén gyenge-melegen kell véle moini. Nyárban , mikor annak ide/c 7fköt, Dinny* metélly ízeletekre, VazOr-bántzos i ábakatverd-bé véle; igen enyhíti mind a' tíizet 's mind a' fajdalmat.
igen hafznofon élhetni itt fűítólókkeMs ? roinémó a' Gyanta , Ak/ft*, Tömjén , ajzjzú
veres
veres Rofa , Szegfű , Myrha , Czipr»sfa ág, ajzfzú Sálija , Spikinárd; akar együtt le^ye-neK ezek , akar kólón eay rélze , törjek por-rá , vefsék fzénre , 's fóílóllyék gyakran az Orbántzos réfzc véle
VIII. R E S Z . RahroL
l l l n t h o g y e'nyavalya a' Pblegmának bősé-gétói eíik , melly a* bór allyára kiveri magát i fzökség , hoHy elsőben az illyen ál-lapatban valami jó Purga ioval éllyen ember egyfzer-kétlzer, mellya fós nedveíségetfzi-ja és hordgya-ki a' teftból : iliyen , a' tóbbi kózótt, a Jalappa melhból tehén-bús lév-ben , aprón megtörvén , egy íuílák nyomótbé-vehétni.
A' l'urgatio után egvnéhány nappal , főz -zenek Fcredót mez i Sóskábólgyókereflól; vagy pedig / orum gyökérből mellyet
Ló-íúskán«k-is hinak ( Lapatum acutum:) abban feredg^ék mindennap kétfzer; annál hathatofabb léfzé, ha vagy fél font búdós követ megtörvén , főz -nek meg benne. Jó Feredótfózhetni LófoS-ka leveléből, Czékla leveléből, Málvábol, • akar fejér , akar kózónséges légyen , ) F&ldi fúfl-bÖl ( Fumaria,) Dinnye fzalmábol, Sót és Kor-páttévén hozzá. Annál hathatósabb,
ha/o7-di Borzából és Záfzpából gyökéreflől fózó d.
A' Feredö után , kennyék meleg helyen Laurusolaj al, mellyben aprón tórtt BUdós-kŐ és Záfzpa-győkér légyen ekgyitve
igentsi-pi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
Í * VIII^ K 6 N Y V.
pi 's fzára ttya , és a' fos rTédvefTégeket a-pró hoia okon ki-felé takarittya. Vagy u-gvan a zen porokat ó Hájba ele.yitsék , 's
az-zal kennyék* Vagy igy : 7crpentinát és új
Vaj át olvafzíz-ólzv c tyenge parafán , hogy meg ne égjen; egy kevés apró sót veís belé : meghűlvén , kópölly-belé egy Tyukmonyfzé-k t , és egy Tyukmonyfzé-kevés ó Hájban elóitottÁénesót3
's eíUe Íefektekor kennyék meg véle.
A' fzáraz Róhben , melly a'bórónfzárazon, vagy víízketeggel terjed r tifzta gyenge Viz*
ben teredgyék ; a' feredés után , kennyék-meg Rofa vagy Viola vagy fe'ér-Zjliom olajjal,
Vagv nzi-löknek ( tympbaa, j vam Fetrefe-ly vinek kifatsartt levével. Vagy pedig: 1 órd-mtg aprón a Mákot , tólts eczetes vizei reá, fzfird és iatsard-ki ruhán által, 's azzal mofd gyakorta.
Az Jgen-nagy Viízketegben , melly kivált-képen az Ágyék réfzein fzokott lenni : Sza>
la Tinákat tégy ; ezerbe , £s moífad véle. Vagy pedig : Vére búlló fit vizbe , vagy Utóm
viz-vagy Cwtanrja vi~bt tseppents fpiritus / i-trolit, mennyi me^favanyitt a a'Vizer, 's moíTad véle az igen Vifzkettgés teftet )ó lélzen meleg helyen Égett borba ázott aprón megtórtt Muflár magg. 1 is kenni. Vagy rkend-meg a' Száraz Róhes teílet új Va jai : azután hintsed-bé Szőlő venike hamvával. Vaty pe dig: Ferefzfzék gyakorta az illyen beteget Sós
Vizben.
JT Fenéről.
IX R E S 2 .
A Fenéről.
A * Fene néha magában mindjárt kezdődik
^ valamelly tagban; néha pedigaz I. Réfz--ben leirtt köves kemény 1 agadáfokból ízár-mazik. Mikor a' Fene magától kezdődik ; az elsőben tsak egy-kitsiny , de kemény
Da-gadás : a'fájdalma igen uagv .., és feh'ér a-vagy lógtet a fájás közben , mint az ér; és ugyan megtőltt fekete erek látfzanak benne és körülötte. Mikor pedig a' 'Fene más kö-ves Dagadásból léfzen , a,-kor megtetfzika*
•változás ; -mert az ollyan Dagadás
tózeíed-•ni kezd , felvérigen nagy fájdalommal , és lögtetbelől; és itt-io hafonlóképen megtőltt .fekete erek mutattyák ki magokat.
Mikor a Fene már erejében vagyon, mind nehéz véle bánni, 's mind hafzontalan; mert nem bir \éle az orvofság : hanem a' Fenétől
<eltoglaltatott rélzt vagy ki-kell vágni ; vagv el kell az ép réfztől ugyan az ép réfzen vágni. Mikor pedig még annyira erőttnetn vőtt , akkor több reménfég lehet: azért , mig ki*nem febeíedik a' Fene-megeíett rélz ,
Görög-fejért, Kőfzörufárt egy fekete-ónból tsi-náltt Tálban (. mellyet hamar kiverhet akarki fekete-ónból,) tórj-óízve Rófa olajjal , vagy
fzeáerjes vagyfárga Viola olajjal, vagy fejér-Li-liom olajjal, vagy ( ha egyéb nintsen )tsak l'a*
olaj al,, és kennyed véle; jól fzárafzt, fájdal -mát-is enyhiti. Ha el-Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
Ha él-akaród távoztatni , hogy ki ne fe-be,edgyék : l ú -junek , vagy tbfzőlőnek ki-jatsarttle, ébe, ( Salatakifatsartt livét-'v>
erefzt-hctni közibe , J tégy üőróg fejért i Bolus-At-menüst.. ta-olajat r fózd-ófzve , és lórtós gyapjat b?lé-mártván kóffed véie. Vagy pe-dig ; Az eleven Rákut mind héiával eg)útt c-róien tórd-ófzve , cs kófd-bé véle.
Ha kiiebefedett a'Fene : Az Lb-fzSlőnek levét fátsard ki, abba márts len-ruhát, s tedd reáj hameglzárad, ottan újítsad, megmárt-ván és reá tevén- (jórőg-jéjért, Bolus-ji\mé-ímft , Tömjént tórj-meg lágy porrá j és ha leves , azzal hintsed : ha pedig fzáraz a' feb ; ezeket a' porokat lyukmony ftjére vizébe , és Kofa olajba kevervén's jól ófzve timporálván kennyed éle , aprón tóttt tolóét-is tehetni
hozzá, jó néha ez is , ha a' Rákot megége-ted új fazékban, és apró porrá tórvén azzal hinted Jó a' Tutid por-is Saláta vizben , ha
véie mofod, t
i-igyan e nyavalyához alkalmaztatott az a K e n e t , mellyet a'Patikában hinak, Ungven-tum Diapompbohgos. De hamarjában, a' fza*
taz L)io belet tórd-meg, ferpenyóben mégper-gelvén vedd olaját, kennyed véle : 's rakd-bé régi reves Fűz fának a' porával. Vagy
pe-dig.' Malofa fzőlot Ruta le élleltbr\ erófen
ófz-•Ve mint a' pépet, 's kóffed véle. A' 7 salán-nak magvát fzedd meg, tórd igen apró porráj Máknak kifatsartt levébe kevervén kene&effed
3C. R É S Z.
A tíideg- rvott tagoktol, 's a' miatt em-bernek Tenjere V Talpa m éghafado záfiról.
A ' Hidcg-vótteréfzt mindjártélsóben is dór:
góllyék-meg jól Hé al: azután fagyos Ré*
pát vagy sitiit Répát mint a pépet eiólenÖTz=
ve-tórvén, kófsék-bé véle. Azután niko£
immár peícgni kezd a* Hideg-\óttfe réfz : é hájat i Fa-olajat, 'S egy kevés liafzat
óíz-ve olvaíztván ^ és lágyan tórtt Borfsai jói megborfolván , 's azt ruhár? kenvén , véle kell kótni. Vagy: A arba í/Y/borfblly-íneg jól j 's egy-kevés Égett M/beléclegyitVén kenés jgefled vélei
Vágyig? tselekedgyéh A'Hidcg \ ótte réfzt mártsd hideg Vizbe, úgy fzitafíad k káig, mig a' fagyát kivönnya: azután vagy Rojmartmot\
Vagy tálfü magot , vagy Sájíyát , va^y Fe-ny6-magot fózz meg édes 7ében eróíen , ruhát belé mártván jó melegen párollyad és kóficá Véle Vagy pedig : írós fós Vízben főit Ré-pának le
vével.möíTad-A'HafadözáíoTíat pedig , mellyek emberi nek Tenyereit 's Talpait rútitt'ák > így or"-vofold.-Egefs hamuva egynéhány Rákot vagy Tsigát , keverd ó Hájba , vagy Ludfnba , 't azzal kennyed gyakorta. Jó ipen ide a' Szan vas-fadgju Búdós kővel ófzve-elegyitve; A^
vapy igy : Egy nagy Répának vájd-ki a' bel SÓ réfzét , tólts Fa-olajat, vagy Rofa olajat belé ;
•h a az*
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
J70 VIU. K & N Y V. _ azután fűfd-meg fűtó keméntzében , egy
má-zos edénybe belé tévén,[erós ruha által fatsard ki ennek mindeneitől, skcnegeífed véle az illyen Hideg miatt 16tt Haladozáfokat.
XI. R E S Z.
~JÍZ Egéfról.
Égésben, mindjárt hivesitókkel kell él-ni : minémű kivájtképen wEb fzőlő vi»
ze, Viijú vize,bota víz, vizi lók viz , Sa+
lát a viz ; ezeket vagy együtt , vagy külön , a' mellyíket kaphatod , 7yukmonyJe,hiveikű -póld-őfzve , s azzA kend bé az Égett réízt tollúval ; nem hoj^gzik-fel, ha mindjárt ér-teted véle.
Azután , egynéhány fejér liliom gyökerét ííisd-mc giparáfá (farátnak ) alatt , tőid meg 5jól mint a'.pépet, Rója olajavettCztvén
kózi-be , 's kófd-bé véle. Vagy: Tyukmony fzé-hit kópűlly ófzve eróíen Rofa cfajjal , vagy
Peh'Olajjal , 's kenegefsék véle. Jó kenni
*?• ópiummal is :mivvel igen hivesitó. Azután, ha Íz áraz tani akarod ; Fenyő fának, vagy t,yár Jának , vagy Tölgyfának ajzjzú-héját,
(jelé-tet , Tömjént , mindeniket apró porrá tőrvén és fzitálván , elegyítsed őfzve 's hintsed vé-le. jó azon végre SzMifzttel-is hinteni.
Jó a' mézes Viz- is , ha vele mofod Vagy:
Len-mag ola:,at, aprón tórtt A e/zet, 'lyukmony fejérit, Roía vizben kúpőlly erófen ófzve , s azzal kennyed. Jó a' régi Saru-talpat is ha-muvá égetni , megtörni , és vele hinteni.
Azon
Az Égésről.
Azon hafzna vagvon a' megégetett Kápofzta-tor-fa hamvának A' Juh ganéj is igen jó , h*
Len-mag olajjal őfzve-tórőd, és egy kevés Viafz-at belé ereíztvén őíz veereízted a' tűznél , kened véle. Az Égésben va ó fajdalmat pe-dig igen enyhiti, ha a Saláta levét kifatsarod, és édes lé el ófzve-elegyitvén kened véle. Jó a' ttjers Eápofzt a kifatsartt le ve-is azon modon.
Ha forró víztől vagy firtól efik az Egés ; mindjárt fózd meg ; és azután C<.mfo\os vagy
aprón tórtt Büdös kővel elegyített Pofa vizbe ru-hát mártván tedd reá ; megújítván minden órában , mihelyt megízárad- Vagy pedig , hamarjában tsak hideg Eczetes Vizbe márts ru-hát , 's azzal nedvesítsed , reá borítván ts gyakran újítván : azután hintsed Fenyő fahé-jával , a' mint fellyebb írtam , és a' tóbb
po-fokkal.
Az ó fíá'at tórd őfzve Téj fellel, jó akarmi-tSOda Fgésben kenegetni véle : annál jobb, ha lyukmony fzékitis tőrfz közibe ; mind hi-VeSit, "s mind a' fájdalmat enyhíti. Jó az Aíztalofo-k (jyantár)ával is kenegetni az Fgett réfzt : jó tsak Tentávalis A meghánttott Hárfát fózd meg Téjben erófen, 's azzal mof-sák gyakorta. Főzd-mega' Rákot erőfen, an-nak levébe erefzfz Vajat; igen jó kenni, kivált-képen a' Puska-por égette réízt
Az Egés után a'melly Var következik ,nem kell erővel levájni; hanem Vajas meleg Borral kell gyakran mofni és nyomogatni, mig macá-tól a Varleeíik. A a ' a Xil.
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
XII. R É S Z .