Nyavalyáiról.
^ E L, S Ó R E S z
^ erotelenségértt , Ts&m$rrót , T • v " E t e l n e m kiv
°násróí.
' ^ f i i r l ^ Z
m(i n d e g y ű tt^
n a k>
é segyiJc
a maiiknak oka; merta'kinek a" Gyomra fik "Sff'i " h1 "l"rJ, t i l m Í n d G n c e
's tsómór-lik . efféle gyakor Tsómóriéíis pedig , annál mkabb erőtlenni v i W t a g a' G y c J U c
•ka hni e z e k n e k
* ' Gyomor hibáinak mikor a C* h , d c 6 * » vagyem; úgymint
kelért, y ° m 0 r * f°k ^dvefségek.
Vanvur h^A r ?C grC k é l z i k
* Gyomor; fa-bóíóg.feJ; fcmhévfég, fem
fzom-tfjdwir efStihnsit(rSUTsSwtrr6i;sa ft. \ M jusá^nintsen az emberen; és hajó melegí-tőt efzik vagy ifzik , ottan jobban utanna.
I z a ' G o m o r hidegsége pedig, a M^nnais meff eíik, mikor az igen hév ; mcllvnek hév-sége, a' raitafekvó Gyomornak hamikitsiry melege vólnais , aztis magához vonnya es fzi ja. Azért, vétkeznek a* kik mincUrt, a Gyomor erőtlen lévén , egéízen a' Hafatme-leeit&kkel borittyák-bé ; mert a" Máj at an-nál is inkább hevitik. Vagy ezeknek oka va-gyon a melegfégben és fzárazságban: oliyan-kor fzűntelen ízáraz bóíógéíek vannak , (zá-rad a' ízá> v és nehéz a' lélegzés ; 's a híve*
fitó nedves étetek ugyan meg u ittyák a' be-teget. Vagy a' ftrgátárban, mellyet Cbolera-nak hiCbolera-nak; és oliyankor keferua fzáj; a bó*
fógés, mint a' tvukmony fzékinek a Izaga ; fzemjúzik; kefetót hány. Vagy a' tekete fái ban : és oliyankor favanyú fojtos jó-fel az ember torkára: kivánnya és bévéfzia' Gyo-mor az ételt ; de nem eméfztheti-meg.
JEi.Ei : A' Gyomor gyengefége es Etel nemkivánás , a gyermekekbenroízfzabbjel, mint az öregekben ; mert amazokban , ter-méfzet ízerintis tőbb melegeknek kell lenni.
Ha valaki valamelly nyavalyából gyógyulván Ízépen écelrekap, 's azonban h rtelen vi-fzon ta_, Etel kivánáfa elvéfz, jele, hogy meg-indul a' nyavalya újabban rajta. > f
ÜRVOÓSAG^I : E' nyavalyának cyo .yita-sát , ha lehet , Furgátion kell elkezdeni ;
I s vagy Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
ijt IV. K Ö N Y V.
vagy fellyűl hányván , vagy alol tifztulván 5 a' mint a' dolog kivánnya ; vagy phlegma , vagy fár, vagy fekete Tar tifzticó Purgátioval élv en. A kózónlégefebbek kózzúl igen di-tséreteíek , a' Rb,abarhamm , tolta S^nm, Manna* Ha fellyűl akar hán-vni : jó igen a' Sal vitúoti a' nyál kitifztitására Vagy egy fufták nyomó aprón tórtt s fzítáltt Kapot-nyak gyökeret igyék-meg Borban.
Ha hidegfégtól vagyon : a' fárt vagy Pilu.-lákkal, vagy itali lurgátlovai kitiíztitván el-sőben , azután a Gyomrot melegíteni-'s e-ró íiieni keli.- Igen jó itt ezaránt az Úr ómból tsiná'tt fi\ up vagy julep, az urmés i'or, műm-nek vagy Fodor-mentának a fava,- Sorban gy Euk léuben gyakorta egy fufták nyomót bévé-vén belóle. Jó a' NarantS bé Etek lévhen, Fodor-menta viz f Majoránna viz, »r<f/// m é-jómra egy-egy kevefet megi. án belóle. jó
a' 7erpentinais és lerpentitia olaj két három tsepp egy kalán Egett-bárban vagy Fa ifi viz*
b'en : a' béj vizzel való élés magánofonis igen hafznos minden Gyomor gyenge féké-ben* Vagy í Fa-ó// o/*;*/ egy-két tseppet erós ^or^j;/ vagy egy kalán Fgett-borbaii eftve reggel bévenni.
Vagy igy : Két fufták nyomó 7erpentinát, két poltura nvomo A^aflixot, négy pénz nyo-mó Szeretsen dió virágát ófzve törvén, keverj jól ófzve , és formálly egy egy borfonyi Pi-fria'kat brtblbk i étcl'elótt két órával
min-den*
Jf Gyomor erőtlenségéről, TsS m'rrSl , *s a' t. ; ff denkor hármat vagy négyet végybé.
Vagy: üalfamom olajat három tseppet tsep-pents Nád mézbe , 's nyeld-el éjomra. Igen ditséretes a' Zedoaria vagy Czitvar gyökér , akáV megtörvén és meleg borban megiván, a-kar pedig tsak úgy fzarazon minden reggel egy darabot megrágván s elnyelvén ; en-nek pedig a'kihaftnát akarja venni, fok ideig éllyen véle.
Vagy igy: Aloét f MyrbátMájlixot, Ze-áo áriát tör/ófzve egyaránt ; tölts annyi Fgett bort reá , hogy három ujjnyival falette légyen azokon , állyön úgy, és a'higgattyábol egy-egy kalánnal reggel-reggel vegy-egyen bé ember belóle Nád-mézzel megédeíitheti. Ez a*
Gyomrot mind fzépen tifztittya , mind pe-dig eróíiti.
Jó a' Májlixxalis Calamus aromaticuffal vagy Anifful vótt Egett-boris éjomra , vagy eftve lefektekor. Jó azon módon a' Terjékis, vagy maga , vagy Égett borralelegyitve ; eftve le-fektekor élhet ember véle. jó az eleven Gyömbér is.
Vagy igy : Két három darabba törvén hét, nyoltz, vagy kilentz ízem Borfot nyellyel rá-gatlan , vagy Gyömbért haíonló formán, ot-tan megmelegíti a' gyenge Gyomrot. Vagy pedig : egy fufták lyomó 'Borfot , Borban meg-lágyított OJlyábant aprónként takarván, nyeld-el tsak úgy , igyál egy ital jó Bort reá eftve , 's úgy fekflgyél-le,
Rivt-Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
140 IV. K 6 N V V.
Rivervts azon formán a' Fokhagymát íavallya. egy va gy kéc fokot vagy gerezdet tifztis-meg a kűisó hektói , hadd rajta a' belső hártyá -p t es meg ne fértsed azt; mert másképen feibóíög, es a Gyomrot rágía; nyeld-el ú^y egeízen mint a* Filu!át fzokták , m e4 nerW-jad , fek figyel le véle 5 csendefen tartva a-zon éjjel a' Gyomrot.
Vagy: A" i odor.mentát rántsd-meg Tyúk*
monyban 's Fa ban , mint a' ikll át fzokták « s azzal élj gyakran.
I'nét : Tórd-meg aprón akar a' M//'akara'
•vad Kömény magotapró 5 W e l c g y i c s d
ófz-•e , s azzal főz? higan sfiltt Tyukmonyati az2 egyed éjoinra.
Haczeka"Gyomorerótlenfégei a'feletébb Való teliíégtól efnek- a'feli) ól való hányás, a mint fellyebbis mondám, ottan kónnycb-leget hoz a' Gyomornak. Mellyet tsak igy-is véghez vihet; ígvék lágy meleg Vizet, 's nyujtsa-bé a' torkába az ujját Vagy Retket, Tzeklát főz zón meg rízben , annak a' hvébett jgyek jol ; azís megindittya.
Kivfil a' Gyomrát ezekkel kennvék:
fodor-menta, tptkinárd, v^y J irs alma, vagv Szeretteii dió olajjal, vagykfilón ezekkel, vagy ezekben egynéhányat', a kit kaphatni , &fz-vc-elegyitvén ; és beléjek , hogv sfirfibb lé-gyen , egy-kis ViaCzat olvafztván.
Igen jó kenet ezis: Md.*ix olajat, és Sze-retsen-diö olajat, Balfamom olajat, Íróm olajat atlc&to.óízve.
^ Gyomor erőtlenségéről ,Tsőmőrről, *sa't. 14 í Crató , a ki három egy más után
követke-zett Csáízároknak \ ólt Medicufok Bétsben, és a Mag árok kózóttis fokát próbált vólt, fclette-igen ditséri e' flaftromot: Végy a'Pa-tikában Ladanumot néuy lótot vagy tóbbet, két annyi Via pia la tfiznél olvafzd ófzve,vond egy darab irhára-ftaílrom formán a' mennyi a' Gyomrodat bélepi , tedd és varrafd reá, lé-gyenrajtaéjjel nappal harmad n*pig .,-azután újítsák ; ez a' G'.omor melegét i* en fegití , és igy az eméíztéílis , a'fzelet ofzlattya.
I^en jó kenni a Lavrus és huta olajis.
Vagy igy : - ürmös, Fodor-mentát, SállyAt, nyerfen tórj ófzve erófen , hintsd-meg Bor-ral, 's egy íerpenyóben melegítsd -meg , jó -melegen ruhára rakván -kóíd-bé a Gyomrát véle. Ha nyerfet nem kaphatni , ezek afz-fsúnis jók ; meg kel borban jól fózni, 's az-után ugy kell megtörni.
Vagy igv : Afzfzú mentát , ürmöt , veres f.isát, Szék'fú virágos rontsolly ófzve , pirí-tott kenyeret tórj apró porrá, hintsd-meg jól véle a' ffiveket; azután mind ófzve főzd meg jól e ős borban , annál jobb ha aprón tőrtt Ma-fltxot v-agy Tömjént r.éfzfz kózibw , melegen
rakd ruhára, -kőfd-bé véle.
Vagy : Az afzlzv Mentát, -unnő , Sáliját törd és fzitáld meg , hafonlótépen a' pirított kenyér belet ; mind ezeket, főtt Birs almának vagy közönségei alván ak á busával ófzve-tór-Ten,ésminta ffirú pépet erős Borban megfőz
-vén Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
If* K Ó N Y V.
vén , ( annál jobb ha Győmbéris léfzen ben-ne : J kend melegen ruhára , 'skófd bé vele.
E' nyavalyáiban a' Gyomornak , kózónfé-gefen az emberek fokát javallanak , fokatis tapaíztaltanak hafznoínak,mellyetkiki követ-h e t ; én itt mindent eló nem követ-hordok. Ha-nem az Ételnek rnodgyát kell Len megtarta-ni. Azért a' gyenge gyomrú ember mohon ne egyék , fe fokkal egyfzer meg ne terhel-lye magát , hanem tsak a mennyit elbírhat a' gyenge Gyomor. Egyfzer évén, azután ne egyék fe igyék halehet addig, mig az.clób-benit jój meg nem eméfzti a'Gyomor. Kön-nyen eméfztókkel éllyen : arra igen vigyáz-zon, mitsodaételtf;enved inkább nehézfég nélkül a' Gyomra , 's azzal éllyen : fúílőltt, aízaltt, és fós ételek ártalmalok. Etelétfu-fzerfzámoztaífa Szeretsen dióval, annak virá-gával, Gyömbérrel, Fahéjjal. Mindenekfe-lett hafznál e' nyavalyákban
a'terméfzetíze-rint meleg feyedó Hánya; sót ugyan italárais annak vize.
Ha az erótleníegek a' Gyomornak hévfé-gétél vannak: mindenek elótt, a' mint oda fel emlitém , az ételre kell vigyázni , hogy az ember ollyat ne egyék , a' melly a Gyo-morban hamar megvéfz , rothad és hévíégct fzerez : illyen minden kövér eledel , akar hűfnak akar halnak kövére ; sőt a' halé ha-marébb megvéfz. Illyen a' Téj és minden '1
e-jes , Vajas , mellyek a' meleg Gyomorban ottan
J? gyomor erőtlenségéről, Tsőmőrről fsat.
'Ottan megkeferednek : ú y a' Tyukmonyis, kiváltképen cántva , és a' Mézes ételek , meilyekis a* Gyomor hévfége miatt hamar mereggé válnak: ú^y az édes^yúmóltsókis, Dinnyék, Tserefznyék , Almák; és hamar megvefzók , minémóek mindenféle Baratz-kok : ifmét a' hevitók , minémöek a1 Hagy-mának minden nemei ,kiváltképen nyerfen;
az i^en fiW'zerfzámos eledelek; az ért Sajt; 's tó! bek ezekhez hafonlok.
Azért : itt haíználatofok a' hiveíitók , ki-váltképen mellyek egyfzersmind favanyukis;
iue:t az ételt .kivántattyák Eó ditséretre méltó ezaránta'terméfzet fzerint favanyu Viz mert mind hivefít , mind a' rofzíz nedvefsé-geker ( a' haíat lágyítván J tifztittya : nyári's téli Saláta , akar maga , akar vize : minden-féle Sóska , akar ételben , akar vize italban;
.minden Egrefes t Olafz gjúmőltiő^, Czitrom, Narants , Pomagránát. Ha bort ifzjk , azis I favanyú izú légyen Legjobb a'
lamarinduf-[al Jött viz , mellyet a' Patikákban kaphatni;
jó favanyú , és has lá?,yitó. Vagy : főtt üi-ií/favanyitsanak Czitíommal, vagy julep et tsi«
nállyanak C%itrom vagv Só ka firuppal, vagy Gálitz kő fpiritvjjal: E' fphitufl mindazáltal nem kell adni azoknak , a' kikben fok a' far, mig attól meg nem tifztulnak ; mert annál nagyobb buzgáíl forráll tsinála' Gyomorban : fem gyermeknek, femafzfzonv embereknek igen gyakran; mert a4 Sóska a' méneknek art.
Va-Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
144 ív- ^ o N Y V \
Vagyon igen rendeletien és képtelen Ftel k-ivánásis , mellyet a' Deákok Pieának hi-nak ; mellyben ember hol egyet, hol máft igen megkíván, ollyatis, a'melly másképen idegen dolog és irtozáfra való.
Ez gvakrabban eíik-mega'terhes afzízonyi állatokban , mindjárt a' máfo. ik holnapban, és eltart a negyedik holnapig, a'mikor ofz-tán mafcábanis megfzönik i mivel addig a' fok okádozáííal az a rofzfz nedvefség,melly e'
nya-valyátfzcrzi,igen kitifztúl,azonban ma^ábanis elapad ; mert a gyermekis elizijja: nemisló-kat cfzik az ollyan aízfzony oliyankor.
E' nyavalyában igen jó a la hé) -iz jó a' Narants héjas Igett-boris. Jó a' Rák örmény vagy tsak a' Crétais , megtörvén és torban bé«
íván. Jó ezis igen , ha idején reá gondot vifiilvén , megfzedik a' izólé-fa levét, segy egy kalánnal ifzik belóle.
II. R E S Z»