AZ O R V O S L Á S
MESTEKSEGERő L
HARMADIK KÖN7V1
A' Melynek , abban a' Tű
-dónek és Szűne k nyavalyáiról .
£ L 5 Ő R E S Z A Hurutról és RckedésroL
•F//Í.QYakran ízokott efni fzorúlás -a' Tü-ke. -dónek lokfelé ágazó ereiben ; az pedig kőlómbkúlómb-féle okokbol, úgymint az enyves súrú pblegmá tói , apró mirigyes tsomúktól , a tődóre fzálló fós , favanyu , erós és évó nedvefségektól. Mellyek miá következnek kúlómbkúíómb-féle nyavalyák, Hurut, nehéz lélegzet-vétel , Száraz-beteg-ség, mellyet ibtbifisuck hinak,'s tóbb effélék.
^ JELENTÉSÉI: A'Tödónek nyavalyái kőz -2&1, a Hurutnál íemmi gyakrabban meg nem efik , fem ennél bajofabb nintsen , fem pe-dig a' melly tovább tartson. Melly miatt , kiváltképen mikor felettébb erőltet , ér-fza-kadáfok , a' líidónek kiíebeledéfe , és fok.
fzor
A Huruttól és Rekedésril.
fzor megfojlódáfis kokott következni.
OK Ál'. Minden Hurut a terméfzetnek e-rólteteíe , meliyben valamit, a'mi a'termé-fzetnek nehéz , igyekezik kivetni. Ez ol-lyan munkája a' terméfzetnek a' 1 ödó-ben , miném& a Ptr ú í z fz en t é s a Fő -ben. Ebben elsőben a 1 ödó felfúvódik, az-után ifmét hirtelen meglohad ; és a hafat a' melytói által elrekefztő hírtjais(T>iapbragvia^
fel 's alá verődik. Innen vagyon , hogy a*
Hurut miá a vékonyában fájdalmat érez em-ber ; mellyet a' Magyarok kóz-fzóval , Hu-xut megfzaggatásának , Sérvés felindulásának fzoktanak hini : Ugyanis az erős Hurutban t mind máj , mind lép öfzve-verődik r mert ezek az által rekefztő hártya alatt vannak 's hozzá ragadnak ; de ugyan a tulajdon féfz-ke a' Túdőben vagyon.
Kőzőnségefen a'Hurutnak oka, a'túdőre fzállott 's azt érdeklő nedvefség ; melly ha igen bővőn rohan oda , fuladozáítis tsinál egyfzersmind. E' nedvefség hol vaftagabb hol vékonnyabb , hol fós , hol édes, holía-vanyú, s'a'többi. M e l l y nedvefségek hogy a' teftben megindúlhalfanak , és az agyvelő -böl oda-alá fzállyanak , fegit az időnek mi-voltais , mind mikorfelette nedves és esős ; mind midőn igen meleg és fzáraz ; mind pe-dig a'hidegidő : A' hideg bélzoritvána'ned.
vcfségeket az agyvelőre, mely miatt né gőzó
-G x
lóg-Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
too in. K Ö N Y V .
lőghet ki az ő útán : V meleg pedig az oá ntd*cfség-ket megvékonyitván igen , és a' tettben a fzéilyel eJfolyáfra alkalmatoísá té' vén. Art ezen okon igen melegről hirtelen hidegre menni , és hirtelen hireíedni. A' Hurutot l'zerzí az igen meleg házban való la-káíis ; mert az minden nedvefséget , mel-lyet a' teltben talál, megindít, hieit , és
fzéllyel folytat. b 3
Ide járúlaz ételitalis, ha az rendeletlen:
az éjjeli döbzodás , mellyec kóvet reggeli há-kogás , hurutás. A' hurutot fegiti minden favanyú , igen fós ts erős fó.fzerfzámoS ele-del , a'hideg ital, 's tóbbek effélék: ifmét füftnck , pornak, 's egyéb efféléknek béfzl-Váfa.
Minthogy pedig a* Lép az embernek olly réfze, melly az emberben való vért mintegy hiegfiiiri j kiváltkepena fekete lartólj meg-eíikaz «éha,hogy a'L pnek ereimegdugúlnak, mellyét Lép-rekedéfnek hinak ; melly miatt egy rövid éren , melly a' gyomor fenekere fzolgál , a' fekete fár a gyomorba takarodik:
melly Tar mivel favanyú, annak fel-gőzőlgő erős évő párája érdekelvén a' tód ót , hofz-fz.;s és mélyen való Hurutot ízerez. Fz il-lyen emberek pedig rend-fzerint lök étel kii Vánók de rofzfzúl eméfztók.
KÜÍ.0M8SÉG81 A' Hurut nemcUy fzá raz ; némelly ben pedig (ok pflegmát hány ki
az
em-Hurutról és Rekedésről.
az ember A' ízáraz megeíik tsak a' léleg-zet vévő fipnakis darabofságától, a' pblegmá-nak a'hévség miatt a' Melyben való ófzve-sáléfétől , néha pedig attól , hogy a Hurut-nak oka nem kihányhatópblegma , hanem e-rös vagy keferú és fós telgózölgó pára.
Ha a' Hurut miá ember nem alhatik. rofzfz;
mert a' teftet igen erőtlenití , ételi kívánsá-gát elvéízi, az eméfztéít kívánsá-gátollya, elhűlvén miatta a' gyomor. A' hofzfzas , akar ízáraz akar nedves Hurut, gyakortább Száraz-be-tegíégen végeződik; vagy az erőltetés miatt étt ízakaízt , mellyból Vérpökés követke-zik Igen vefzedelmes , ha a' nedv es Hu-rut hirtelen fzárazzá válik , ki áltképen ha a' Mellyében nehézféget , mintegy terhet, érez ember.
ORVQS$AGAJ\ A' mi a'Hurutnak orvos*
lását illeti , igen meg-kell abban vigyázni o-kait : mert ha vékony fós nedvefsége.ktől vagyon, azokat meg-kell állítani, hogy a1 Melyre ne rohannyanak i vagy pedig ei kell ofzlatni. Ha sárő , azt vékonyítani keil; ha ófzve sőlt enyves , azt áfztatni 's lágyítani , és. a'könnyebben való kihányáfra kéfziteni.
Azon kivfil a' Hurutban többire mind azok , meliyeket az I- Lónvvben a' Nátháról elő -fzámláltam , hafznofon elóvehetők.
Igen jó orvofság telik , kiváltképen az e-rős , íós nedvességeknek a tfidőre alá-lzál-lásában, illy fornun* G 3 Főzd-Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
III. K Ö N Y V .
Főzd-meg a' Répát, ( jobb a' karó répát mert édeíebb ) a' levét fzúrd-le ; és abba té*y Ma-lof- fzőlőt, édes Gyökeret, Viola gyökeret vagy kék L-liom gyökeret \ főzd-meg erőien mind egyött. Enne kis a' levét ízörd-ie , és tégy bóvón nád-Mézet vagy fzép tifztált fzin-Mé-zet belé , 's főzd meg jól újabban ; eftve 's reggel jó melegen igyék belőle az ember.
Ha a' Meliyet és Tódót enyves söJccpbleg-ma töltötte*cl , igy kell feifzaggatm ; Büdös•
kő fpiritusát, Féronica , vagy marti Lapu y vagy földi Boroflyán vagy Isóp vizbe tseppent-vén , hogy a' viz valamennyire megíav^-nyodgyék tőle , abból igyék-meg gyakorta egy-egy kalánnal. Ha a" phlegma fzakadozni kezd : Tert)mtina fpiritujlnéoy őt tseppet ve-gven-br isóp vizben reggel reggel; mert ez a"
Terpentina fpiritus , ha valami benn a' Mely-ben megfzakadt és vefzni tertis , fzépen meg-tiírtitya s gyógyittya. A' ki Sudős-kő [piritus-ra fzert nem tehet, Fczetes czibrét hőrpőgef:
fen gyakorta;' de elsőben Tárkonyt és Sáliját kell megfőzni benne, s' meg.fzőrvén úgy keli ofztán felforralni Mézzel, cs véle élni.
Vagy pedig Liktariom formában illyet ké-fzits , mellyből reggel 's eftve egy mogyo.
rónvit egyél.meg : Végy négy lo.t Örmény gyökeret, fél font fejér Mdljva gyökeret, min-deniket mcgafzalván tórd apró porrá : tégy ót vagy hat öreg Birs-almának a' busát hozz á,
főzd
-J* Huru tról és Rekedésró l.
fózd ~m^]óTmarti Lapu
tórd által a fzúrő fzitán; s ebból e g y ^ n t o t vévén , tégy hozzá két font zep /i/xW
, főzd.meg jól ezeket u, mazos edényb^n.
Azután a' tőztől kivévén, ted<d met
zeket belé : Egy fufták nyomo Betsi tőrt Sá-frányt eey lót aprón tört és fzitáltt édes Gye*
keret ^ hat poltura nyomó titt BúSs-kővet ,
" bb léfzen a ^ M - i r á g a ^ ^ tseoo Ánis és- Kőf.ény ola at> es ha kiteliK, F<uh éj olajat is ; ha okokat ezeknek nem kap-hatod , tőrei-magokat apro porra , fzitald meg éskeverd.belé,: hogy; pedig egy-kis favanyúsága érezzék , ha kaphatfz,, ere ztz
^ n é h á n y tsepp
de ez kimaradhat. Mind ezeket erőiem Ke-verd és elegyítsd-ófzve y/s azután főzzed f-mét addig mig megs&rödik m.ntegyjer ék formán - azután,teddmás-vagy, mázos-, ^agy öveg e d é n y b e , cs m i n d e n n a p clly v e l e . lgca
hathatos
kiváltképen.való íóorvoísa&>ezmm^den Hurutban.. ~ e t r . Ár m Vaev i*V rövideden Edes-gyokerct, Ur
meny gyökeret r kék Liliom gyökeret , minde-nikből egy arant vévén tör, es fzitay - mc* ,
Liktariom formán keverd tífzta >
főzzed egy-kevefsé > eftve's reggel ellya-zon módra véle. , —,
Az apró gyermekeknek, Ft oh es
fifcf-&6kír}rupo?\legyi«.6ft». , 's . z t k e n n y . d
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára Székelyudvarhely
W . J ^ Ó N Y V.
gyakorta ff feijökba llm 'é^c^T^Z
P « azzal kennyed a' tfiz elfttc. A' M. Ilye"
fS L, cí 5 yi t s > s azza kennyed.
SWaeBSfegfeffi W ^ C S K * - ® 0
r /S''L"'/ és rerer-tufrymú t Ö 2 e s hajnu alatt sfifd-meg , t 6 r d 6 f z v e ^ W e r 6! ftn mint a pépet j kend ruhára , mind a b r ó m o t , ,6-melegen , 's k6fd-bé a' fc
Jrí a i r / e % n a> ' w
és a' mellyek e-K n c k Í f " í némcllyek f g w X n & l .