RÁKÓCZI Attila1 – URBÁN Klaudia2
1 Szent István Egyetem – AGK Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet, 5540 Szarvas, Szabadság út 1-3., rakoczi.attila@gk.szie.hu
2 Békés Megyei Kormányhivatal, 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2., urban.klaudia@bekes.gov.hu
Bevezetés
A nagyüzemi gazdaságok időszakában jelentős öntözésfejlesztés történt hazánkban. A rendszerváltás utáni években a felszabdalódott birtokstruktúrák következtében az öntözött területek nagyságában hanyatlás következett be. Mindazonáltal az elmúlt 8-10 évben jelentős forrás állt rendelkezésre a gazdálkodók számára, hogy ilyen irányú fejlesztéseket hajtsanak végre. Kiemelendő lépés volt a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Program forrásaiban meghirdetett öntözéses pályázatok rendelkezésre állása.
Irodalmi áttekintés
A mezőgazdasági termelés során öntözéses növénytermesztésnek kulcsfontosságú szerepe van. A talajban lévő víz segít a tápanyagok feltáródásában, és a vízben történő oldódás után a növények a gyökereiken keresztül tudják felvenni azokat. Ezen túl az öntözésnek párásító hatása is van, mely a szárazabb időszakokban a növényi párologtatást csökkenti. Speciális öntözési forma fagyvédő öntözés, mely során a fagyás körüli időjárási viszonyok között az öntözővíz fagyása során felszabaduló hőenergia következtében növekszik mikrokörnyezet hőmérséklete. Utóbbinak az ültetvények esetében van kiemelt jelentősége (Vermes 2001).
Az öntözés esetében fontos annak módjának helyes megválasztása (Ángyán és Menyhárt 2004). A termesztett növény vízigényének kielégítésén túl figyelnünk kell az öntözővíz minőségére is (pH, sótartalom, stb.). Rétvéri (1986) megállapításai szerint az öntözési módok közül az esőszerű öntözés a talaj szerkezetét is rossz irányba mozdíthatja, mellette a felhasznált öntözővíz mennyisége is nagyobb a szükségesnél. Az öntözővíz magas sótartalma a talaj pH értékének megváltozásához, nehézfém felhalmozódáshoz, elszikesedéshez vezethet. Utóbbiak miatt manapság a speciális öntözési módok (csepegtető öntözés, mikro-öntözés) az elterjedtebb módok (Oroszlány 1963).
A globális klímaváltozás következtében kiemelt hangsúlyt kell fektessünk a víztakarékos megoldások elterjesztéséhez (Somlyódy 2002).
Bálint et al. (1985) leírása szerint az öntözés pozitívan hat a gazdaság termésbiztonságára, így jövedelmezőségére is. Öntözés hatására a termékenyülés, és így a terméskötés, szemtelítődés hatékonyabb, magasabb hozamok érhetőek el, terület-felszabadító hatása van, magasabb árbevételek, és jövedelmek realizálhatóak (Dégen 1972).
A mai kor körülményei és követelményei, a világpiaci verseny fokozódása, a globális klímaváltozás erősödése, valamint az általános eső- és vízhiány következtében a
172
mezőgazdasági termelés során megkerülhetetlen az öntözéses gazdálkodás minél szélesebb körű elterjesztése (Somlyódy 2002).
Öntözött területek hazánkban
Magyarország öntözésre berendezett területe az 1970-es években 350.000 hektár körül alakult. Az utóbbi években 2014-ben érte el a csúcsát 160.000 ha-t is meghaladóan, azonban mára a megöntözött terület nem éri el a 140.000 hektárt (1. ábra). Az adatokat elemezve elmondható, hogy az elmúlt 15–20 esztendőben évről évre jelentősen ingadozott – hol nőtt, hol csökkent – az öntözött mezőgazdasági területek nagysága és a felhasznált vízmennyiség, de összességében nem változott az öntözésre berendezett terület mérete a 2000. évi állapothoz képest (Tanczné és Gyüre 2018).
1. ábra. Mezőgazdasági vízszolgáltatás (forrás: KSH 2017) Figure 1. Watering services
(1) area, (2) year
Az öntözéses gazdálkodás lassú fejlődésének oka összetett, melyhez jelentős mértékben hozzájárulnak a hazai termelői szokások, a földhasználati viszonyok és a birtokszerkezet elaprózódása is. Az öntözésfejlesztés egy komplex témakör, mely több szakterületet érint, beleértve a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozó vízgazdálkodást, mivel öntözést csak a vízkészletek figyelembevételével és a vízkárelhárítással összehangoltan lehet megvalósítani, az Agrárminisztérium irányítása alatt levő vidékfejlesztést is, hiszen a fejlesztésekhez a mezőgazdasági termelők számára forrás biztosítása szükséges (Tanczné és Gyüre 2018).
Öntözött területek Békés megyében
Hazánk egyik legértékesebb mezőgazdasági vidéke Békés megye, ahol nemcsak napjainkban nagy az öntözéses növénytermesztés jelentősége. A múltban is úttörő
173
szerepe volt megyénknek az öntözés fejlesztésében és terjesztésében. Jelenleg országosan a harmadik helyen áll, csak Szolnok megye és Hajdú-Bihar megye előzi meg az öntözött terület nagysága szempontjából. Ez sem véletlen, hiszen a megye éghajlati viszonyai szinte megkövetelik a gazdálkodóktól, hogy az aszályok okozta terméskiesést a folyók vizeinek felhasználásával enyhítsék (Albel és Vincze 1963).
Látható, hogy a ’60-as években is kiemelkedő lehetőségnek tartották a megyénkben az öntözés fejlesztését. Ugyan ebben a kötetben a szerzők lejegyzik, hogy a korábbi évtizedek megyei vízrendezési munkálatainak eredményeként duplájára nőttek a termésmennyiségek, és nőtt a termésbiztonság.
A Marjai et al. (1967) leírták, hogy a kollektivizált nagyüzemi gazdálkodás időszakában tovább nőtt – nemcsak az országos, hanem a – Békés megyei öntözött területek nagysága, jelentős öntözésfejlesztést hajtottak végre.
Napjainkban a legalább egyszer megöntözött területek tekintetében a Dél-alföldi régióban megyénk kiemelkedik a másik két megye közül. A KSH (2018) adatai alapján megyénkben a legalább egyszer öntözött területek nagysága 2012-ben meghaladta a 23.00 ha-t, míg legalacsonyabb 2015-ben volt 15.499 ha-ral (1. táblázat).
1. táblázat. Legalább egyszer öntözött területek Békés megyében (forrás: KSH 2018)
megye 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Békés 19 285 23 395 21 828 20 848 15 499 21 702 18 994 Bács-Kiskun 11 052 14 274 12 142 9 071 6 660 8 950 9 499 Csongrád 16 147 21 203 15 119 12 760 9 752 18 284 13 581 Table 1. At least watered area in Békés County
(1) year, (2) applications, (3) areas
A gazdálkodóknak az agrártámogatási kérelmeik beadása során az Egységes Kérelmükben jelentési kötelezettségük van abban az esetben is, ha az adott évben öntözni kívánják a területeiket. Ennek során megadják az öntözni kívánt területük helyét és nagyságát. A 2. táblázat adataiból kiolvasható, hogy 2015-től több területet jelentettek a megyében, mint amennyi esetben valóban megvalósult az öntözés. A táblázat alapján figyelemre méltó a tendencia, miszerint a tervezett öntözéses területek nagysága folyamatosan nő, az öntözéssel érintett gazdaságok száma pedig évről-évre csökken.
2. táblázat. Öntözésre jelzett területek Békés megyében az Egységes Kérelmek alapján év ügyfélszám bejelentett hektár
2015 337 16 432 ha
2016 313 21 839 ha
2017 279 19 129 ha
2018 252 18 591 ha
Table 2. Watered area in Békés County from the Uniform Application (1) year, (2) applications, (3) areas
174 A közös agrárpolitika (KAP) és öntözési pályázatai
A 2014-2020-as időszakban a KAP forrásaiból a Vidékfejlesztési Program számos lehetőséget biztosít az ágazati fejlesztésekre, így öntözésfejlesztésre is. Ezen ciklusban a rendelkezésre álló források összege 1310 milliárd Ft. A 2007–2013-as időszakban összesen 20 milliárd Ft ráfordítás történt a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére (ami nemcsak termelői beruházásokat jelentett, hanem közösségi fejlesztéseket is), addig 2014–2020 között a Vidékfejlesztési Program keretében ennek több mint kétszerese, 49,5 milliárd Ft áll rendelkezésre öntözésfejlesztésre, valamint további 19,3 milliárd Ft ültetvénytelepítésre öntözés kialakításának lehetőségével.
A fenti összegek felhasználására két pályázati felhívás jelent meg. Az egyik a VP-2-4.1.3.2.-16 Kertészet korszerűsítése - ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével
.
A pályázat célja a jelenleginél korszerűbb technológiák alkalmazása, korszerű ültetvények kialakítása, fajtaválaszték korszerűsítése, termésátlagok és minőség javítása, öntözés korszerűsítése. További célja a kertészeti ágazaton belül a gyümölcstermesztés versenyképességének, hozzáadott érték termelésének fokozása az új, innovatív és környezetbarát termesztési technológiák és termesztési módok elterjesztésének támogatása révén.A másik felhívás a VP2.-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás, melynek célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása. A felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása (pályázat.gov.hu 2018)
Anyag és módszer
Kutatásunk során a Magyar Államkincstár mint az agrár- és vidékfejlesztési támogatások hazai kifizető ügynöksége adatait vizsgáljuk a Békés Megyei Kormányhivatal mint közbenső szervtől megkérve.
A vizsgálatunkban a Vidékfejlesztési Program 2014-2020-as ciklusában meghirdetett VP-2-4.1.3.2.-16 Kertészet korszerűsítése - ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével, illetve a VP2.-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívás Békés megyében benyújtott pályázatait elemezzük.
Bemutatjuk a felhívások során benyújtott pályázatok számát, azok célterületeit, pályázott összegeiket, a pályázók körét, a pályázatokkal érintett területek nagyságát, valamint a pályázatok elbírálásának aktuális helyzetét. Az elemzés során bemutatjuk a pályázók által elkövetett típushibákat is.
Eredmények és értékelésük
A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése című felhívásra Békés megyében összesen 48 pályázat érkezett be közel 1,8 milliárd Ft összegben. 21 pályázat támogatott minősítést kapott, 20 pályázat elutasított minősítésű lett. 4 esetében még folyamatban van a döntés (3. táblázat).
175
3. táblázat. VP2.-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése
kérelem
Table 3. VP2.-4.1.4-16 The development of agricultural water management branch
(1) status, (2) application, (3) supported amount, (4) farmer, (5) contractor, (6) company, (7) co-operative A kérelmek gazdasági szereplő szerinti megoszlása is kiemelendő (4. táblázat). Az őstermelők száma magas, kisebb az egyéni vállalkozóké. Viszont utóbbiak értékben kevesebbet vállalnak, mint a gazdasági társaságok. A támogatott kérelmek esetében az igényelt támogatási összegtől valamivel alacsonyabb összeg került jóváhagyásra.
4. táblázat. A támogatott kérelmek bontása részletesen
ügyfél kategória támogatott (db) Igényelt támogatási
összeg (Ft) Jóváhagyott támogatási
Table 4. The dismolition of the supported applications in detail
(1) category, (2) supported, (3) applicationed amount, (4) supported amount
A kérelmek elutasításának legfőbbb okainál több ügyfél esetében fordult elő, hogy az öntözésfejlesztéssel érintett víz test mennyiségi állapota „jó”-nál rosszabb minősítéssel rendelkezett. Előfordult, hogy az ügyfél nem nyújtott be hiánypótlást követően sem vízjogi engedélyt. Olyan is volt, hogy a megvalósítással érintett ingatlanok vonatkozásában nem rendelkeztek az ügyfelek rendezett tulajdoni jogviszonyokkal, a használat joga nem volt igazolt, melyet hiánypótlást követően sem igazolt az ügyfél.
Előfordult, hogy az ügyfél az utolsó pénzügyi évben nem érte el a minimálisan előírt mezőgazdasági üzemméretet (6000 euro), és mezőgazdasági árbevétele nem érte el a teljes árbevétel - pályázati felhívás által előírt - 50%-át. Több mezőgazdasági termelő érdekét szolgálta volna a beruházás, azonban nem konzorciumi formában került a
176
5. táblázat. VP-2-4.1.3.2.-16 Kertészet korszerűsítése - ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével opportunity of the forming of watering
(1) status, (2) application, (3) supported amount, (4) farmer, (5) contractor, (6) company, (7) co-operative
A támogatott pályázatok zöme őstermelő státuszú és az igenyelt összegek döntő hányadát is az őstermelők vállalták. A fejlesztéssel érintett terület összesen 47 ha-t is meghaladó ültetvény. Az igényelt támogatási összegnél valamivel kevesebb lett a megítélt és jóvá is hagyott összeg (6. táblázat).
6. táblázat. VP-2-4.1.3.2.-16 Kertészet korszerűsítése - ültetvénytelepítés támogatására öntözés kialakításának lehetőségével
Table 6. The dismolition of the supported applications in detail
(1) category, (2) supported, (3) applicationed amount, (4) supported amount (5) areas
Az elutasítások a következő jellemző „hibák” miatt történtek. Előfordult, hogy az ügyfél nem tudta teljesíteni a kérelmében megjelölt ültetvénytípus minimálisan elvárt követelményeit. Olyan is, hogy a benyújtott bérleti szerződések alapján nem volt biztosított az ingatlan használata a projekt fenntartási időszakának végéig. Elutasítási ok volt, hogy a benyújtott ültetvény telepítési terve nem tartalmazta talajvédelmi vagy öntözési és talajvédelmi tervet. Az ügyfél a kérelmében nem nyújtotta be az igazoló dokumentumot a megjelölt ültetvény típus minimális követelményrendszerének teljesítésére vonatkozóan.
177 Következtetések
A 2014-2020-as KAP Vidékfejlesztési Programjában meghirdetett 2 pályázati felhívásra jelentős számú ügyfél adott be kérelmet. Nagyszámú volt az elutasítás, de az mind objektív tényezők miatt történt. Mindkét pályázati típus esetében magas volt a visszalépők száma is. Ugyanakkor a megvalósuló támogatott beruházások jelentősen hozzá tudnak járulni a megye agrárgazdasági teljesítményéhez.
Összefoglalás
Kutatásunk során bemutatjuk, hogy milyen jellemzői voltak a magyarországi öntözéses gazdálkodásnak. Kitérünk a Békés megyei adatokra is. Rávilágítunk arra, hogy országunk mezőgazdálkodásának a világtrendeket követve hatalmas kitörési pontja az öntözéses ágazatok fejlesztése. A 2014-2020-as közösségi támogatásaira épülve a Vidékfejlesztési Program két pályázati felhívást tett közzé az öntözés fejlesztésére.
Kutatásunkban a Magyar Államkincstár, mint kifizető ügynökség Békés megyei pályázatainak az adatait vizsgáljuk. Bemutatjuk a megyében beérkezett pályázatok számát, az igényelt összegeket, a fejlesztéssel érintett területeket, valamint a pályázatok elbírálásának aktuális állását, a típushibákat. A vizsgálatunk eredményeként láthatjuk, hogy jelentős számú pályázat érkezett be a megyében magas összegekkel és nagyszámú területtel. Ugyanakkor a pályázatok tartami minősége következtében nagyarányú volt az elutasító döntések száma. Számos pályázatot vontak vissza maguk a kérelmezők is.
Mindazonáltal a megvalósuló pályázatok mindenképpen hatást gyakorolnak Békés megye agrárgazdaságára, tehát a rendelkezésre álló források elérhetik a kitűzött szakmapolitikai célokat.
Kulcsszavak: öntözés, Vidékfejlesztési Program, Békés megye, pályázatok Köszönetnyilvánítás
A kutatás az EFOP 3.4.3-16-2016-00012 „Az agrárképzés tudásmenedzsment keretrendszerbe integrált, gyakorlatorientált, tartalmi és módszertani fejlesztése a digitális agrár- és élelmiszergazdaság elvárásainak tükrében” című pályázat keretein belül a Szent István Egyetem Szenátusa Grassalkovich ösztöndíjára meghirdetett pályázat keretein belül valósult meg.
178
Békés Megyei Kormányhivatal: 2018. Adatok a Vidékfejlesztési Program öntözésfejlesztési pályázataira benyújtott békés megyei kérelmekről.
Dégen I.: 1972. Vízgazdálkodás I. Tankönyvkiadó, Budapest, 518.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH): 2018. Szerves- és műtrágyázás, öntözés 2004-től.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn010b.html?down=2200. Letöltés: 2018.12.20.
Marjai Gy. – Kovács G. – Forján J. – Hanyecz V.: 1967. Békés megyei termelőszövetkezetek öntözéses gazdálkodásának alakulása 1966-ig és a továbbfejlesztés lehetőségei. MTSZ Békés Megyei szövetsége, Szarvas.
Oroszlány I.: 1963. Vízgazdálkodás a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat, Budapest, 303.
Rétvéri L.: 1986. Vízgazdálkodási alapismeretek. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 145.
Somlyódy L.: 2002. A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 402.
Tanczné O. Cs. – Gyüre A.: 2018. Az öntözéses gazdálkodás aktualitásai. Agronapló. 2018:3: 17-18.
Vermes L.: 2001. Vízgazdálkodás. Szaktudás Kiadóház Zrt., Budapest.
Vidékfejlesztési Program (VP): 2018. Közlemények: https://www.palyazat.gov.hu/vp2-414-16-a-mezgazdasgi-vzgazdlkodsi-gazat-fejlesztse. Letöltés: 2018.12.20.