MOLNÁR Petronella1 – Dr. NAGY László2 – Dr. HEGEDŰS Szilárd3
1 PhD hallgató, Szent István Egyetem; Kutató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem;
molnarpetronella92@gmail.com
2 Egyetemi adjunktus, Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem
3 Adjunktus, Budapesti Gazdasági Egyetem; Kutató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Bevezetés
A helyhatóságok felelősek az adott településen élők életminőségéért, amelyet a nyújtott közszolgáltatások, illetve közfeladatok színvonala által tudnak befolyásolni. Ezen feladatokat azonban a tulajdonukban lévő gazdasági társaságokra bízhatják. Helyi önkormányzati közfeladat többek között (a teljesség igénye nélkül) a településfejlesztés, a településrendezés, a település környezeti tisztaságának biztosítása, a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, víziközmű-szolgáltatás.
Irodalmi áttekintés
A közfeladatot ellátó gazdálkodók alapvető célja ugyan nem a profit szerzése, azonban elvárt, hogy tevékenységük során rentábilisan működjenek. (Zéman és Tóth, 2015). Egy közüzemi vállalat tevékenységének megszüntetése társadalmi érdekeket sérthet, éppen ezért fontos, hogy működésük során megfeleljenek a törvény által előírt számviteli alapelvnek, a vállalkozás folytatásának elvének (Lentner 2013, Lentner 2015). A számviteli alapelv érvényesülését különböző mutatószámok, csőd-előrejelzési módszerek segítségével vizsgálhatjuk (Zéman és Béhm 2016, Béhm et al. 2016), azonban az is intő jel lehet, ha a vállalkozás eredményében visszaesés figyelhető meg, vagy akár negatív eredményt realizál a vállalat, ilyenkor a költségtakarékos működés bizonyulhat megoldásnak (Zéman, 2017).
Anyag és módszer
A vizsgálat során valamennyi magyar és szlovák közfeladatot ellátó vállalat került górcső alá. A kutatás során 1680 magyar vállalat és 212 szlovák vállalkozás likviditása, tőkeerőssége, illetve az IN99 modell szerinti értékeik kerültek megvizsgálásra. A számokból is jól látható, hogy Szlovákiában kevésbé elterjedt, hogy a közfeladatok ellátását gazdasági társaságokra bízzák.
A likviditási ráta értékét gyengének minősítettük, ha egy alatti értéket vett fel. A mutató értéke elfogadható, amennyiben 1 és 1,3 között, jó minősítésű pedig, ha 1,3 és 1,8 között alakult. A likviditási mutató 1,8 feletti érték esetén a vállalat likviditása kiemelkedően jó, azonban fontos megjegyezni, hogy a túl magas mutató érték hosszú távon a jövedelmezőség romlását eredményezheti (Béhm et al. 2016).
Tőkeerősség esetében stabilnak minősül a vagyoni helyzet, ha a kötelezettségek aránya 30 százalék alatt alakult. A mutató értéke 30 és 50 százalék között még elfogadható, azonban 50 és 70 százalék között a vállalkozás tőkeerőssége gyengének, 70 százalék feletti érték esetében pedig nagyon gyengének mondható. Persze előfordulhat az is egy vállalat működése során, hogy a saját tőkéje negatív értéket vesz fel.
148
A vizsgált vállalkozásokra kiszámítottuk a cseh IN 99 modell értékeit is, melynek a képlete a következő:
IN99 = –0,017X1 + 4,573X2 + 0,481X3 + 0,015X4
X1= X2= X3= X4=
A modell a jövőbeni teljesítmény értékeléséhez ad információt. Ha az IN99 értéke nagyobb 2,07-nél, akkor a vállalat értéket ad a tulajdonosoknak, 0,684-es érték alatt pedig nem eredményez hozamot a tulajdonosoknak. A két érték közötti érték esetében pedig nem lehet eldönteni, hogy értéket teremt-e a vállalat a jövőben (Neumaierová és Neumaier, 2002).
Eredmények és értékelésük
Az 1-3. ábra a magyar vállalatok eredményeit, azaz a likviditási mutatóik, tőkeerősségi mutatóik és az IN99 modell szerinti értékeik alakulását mutatja be.
149
1.ábra: A magyar vállalatok rövid távú fizetőképessége 2015 és 2017 között (adatok százalékban) Figure 1. Liquidity of hungarian corporations between 2015 and 2017 (in percent)
Source:own research
Az 1. ábra alapján 2015 és 2017 között jelentős változást nem láthatunk a vállalatok értékeinek alakulásában. Kimagasló likviditásúak a vállalatok több mint 34 százaléka. A jó likviditású cégek aránya 41 és 43 százalék között alakult, míg az elfogadható likviditású vállalatoké 10 és 12 százalék között, gyenge likviditású cégeké pedig 41 és 43 százalék között. 2016-ra minimálisan ugyan, de a gyenge és a kimagasló likviditású vállalkozások aránya nőtt. Magyarországon 2015-ben a Vas megyei és a Baranya megyei cégek rövid távú fizetőképessége alakult a leggyengébben, ugyanis a vállalatok több mint 50 százalékánál a mutató 1 alatti értéket vett fel, 2016-ra ez a kör bővült a Komárom-Esztergom megyei, a Zala megyei, a Csongrád megyei, míg 2017-ben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégekkel.
150
2.ábra: A magyar vállalatok vagyoni helyzete 2015 és 2017 között (adatok százalékban)
Figure 2. Capital strength of hungarian corporations between 2015 and 2017 (in percent)
Source: own research
Tőkeerősség tekintetében sem látunk jelentős változást a vizsgált időszak alatt (2. ábra).
A közfeladatot ellátó vállalatok több mint 8 százalékának volt negatív a saját tőkéje 2015 és 2017 között, illetve több mint 16 százalékának volt gyenge és több mint 25 százalékának volt nagyon gyenge a tőkeerőssége. 2015 és 2016-ban a vállalkozások 48,9 százalékának volt elfogadható a tőkeerőssége és stabil a tőkehelyzete, azonban 2017-ben ez az érték 47,3 százalékra csökkent. A magyar vállalkozások vagyoni helyzetét megvizsgálva elmondható, hogy 2017-re a gyengén teljesítő cégek aránya megnőtt. 2015-ben Fejér megyei és Zala megyei cégek közel 60 százalékánál volt gyenge a vagyoni helyzet, 2016-ban a Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 2017-ben pedig a Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei cégek eseté2017-ben.
151
3.ábra: IN99 modell szerinti értékek 2015 és 2017 között a magyar vállalatok esetében (adatok százalékban)
Figure 3. The results of IN99 model of hungarian corporations between 2015 and 2017 (in percent)
Source: own research
Bár a közfeladatot ellátó cégek nem kifejezetten piaci alapokon működnek, azonban tőlük is elvárt a rentábilis működés, illetve az, hogy a jövőben is fenn tudják tartani működőképességüket, ne szüntessék be a vállalkozási tevékenységüket. Ahhoz, hogy folyamatosan működni tudjanak, fontos, hogy a közpénzekkel hatékonyan gazdálkodjanak, a vállalkozás eredménye értéket teremtsen a tulajdonosa számára. Az IN99 modell képes előrejelezni, hogy a vállalat a jövőben értéket teremt-e a tulajdonosainak. A 3. ábra a magyar önkormányzati társaságok IN99 modell értékeit szemlélteti, s eszerint az értékek igen elkeserítőek, ugyanis a vállalatok több mint 50 százaléka nem teremt értéket a tulajdonosai számára, s mindemellett a cégek több mint 33 százalékánál nem dönthető el, hogy értéket teremt-e a modell értéke szerint. A 4-6.
ábra szemlélteti a szlovák vállalatok likviditását, tőkeerősségét és az IN 99 modell értékeit.
152
4.ábra: A szlovák vállalatok rövid távú fizetőképessége 2015 és 2017 között (adatok százalékban)
Figure 4. The liquidity of slovak corporations between 2015 and 2017 (in percent) Source: own research
A vállalatok több mint 40 százalékának gyenge volt az azonnali fizetőképessége a vizsgált időszak alatt (4. ábra). Míg a magyar vállalatok esetében visszaesés volt megfigyelhető a gyenge cégek arányában, addig a szlovák vállalatok esetében a gyenge likviditású cégek aránya 3,4 százalékkal nőtt az előző időszakhoz képest. 2015 és 2017 között a Nagyszombati és Zsolnai kerületben működő vállalkozások több mint 50 százalékának volt gyenge a likviditása. 2017-ben pedig már a Pozsonyi kerületi cégek 58,3 százalékának és a Besztercebánya kerületi cégek 50 százalékának a likviditási mutatója nem érte el az 1-es értéket.
153
5.ábra: A szlovák vállalatok vagyoni helyzete 2015 és 2017 között (adatok százalékban)
Figure 5. Capital strength of slovak corporations between 2015 and 2017 (in percent) Source: own research
2015-ben a szlovák cégek mindössze 37,5 százalékának, 2016-ban 40,9 százalékának és 2017-ben 38,4 százalékának volt elfogadható vagy stabil a tőkehelyzete (5. ábra). 2015-ben a Besztercebánya kerületi vállalatok tőkeerőssége alakult a leggyengéb2015-ben, a vállalkozások 21,4 százalékának volt elfogadható, stabil a vagyoni helyzete. Míg a Nagyszombat kerületi vállalatok 50 százalékának pénzügyi helyzete gyenge volt, addig tőkeerősség szempontjából a vizsgált időszakban a vállalatok több mint 60 százalékának stabil, illetve elfogadható volt a tőkehelyzete.
154
6.ábra: IN99 modell szerinti értékek 2015 és 2017 között a szlovák vállalatok esetében (adatok százalékban)
Figure 6. The results of IN99 model of slovak corporations between 2015 and 2017 (in percent)
Source: own research
Az IN99 modell vizsgált időszaki értékei szerint a szlovák vállalatok több mint 60 százaléka nem teremt értéket a jövőben a tulajdonosai számára (6. ábra). Bár ez az érték rosszabb, mint a magyar vállalatok esetében, mégis azon vállalatok aránya, melyek értéket teremtenek a jövőben, magasabb a szlovák vállalatok esetében 2015-ben és 2017-ben.
Összefoglalás
Mind a magyar, mind pedig a szlovák cégek esetében a gyenge likviditású vállalatok aránya a vizsgált időszakban 40 százalék felett alakult. 2017-re a magyar vállalkozások esetében minimálisan csökkent a gyenge fizetőképességű cégek aránya (43 százalékról 41,6 százalékra), addig a szlovák vállalkozásoknál a gyenge likviditású cégek aránya nőtt (42,4 százalékról 45,8 százalékra). A tőkeerősség szempontjából is jobban teljesítettek a magyar vállalatok, ugyanis a stabil tőkehelyzetű, valamint elfogadható tőkeerősségű vállalkozások aránya 45 százalék felett alakult a vizsgált időszakban, a
155
szlovák vállalatok esetében ez az érték 40 százalék alatti. Az IN 99 modell szerinti értékek alapján az „értéket teremtő” vállalatok aránya mind a magyar, mind pedig a szlovák részről közel azonosak (10 és 14 százalék közötti), azonban az „értéket nem előállító” vállalatok aránya a szlovák cégeknél 60 százalék feletti, míg a magyar vállalatok esetében ez az érték 53-55 százalék.
Összességében elmondható, hogy a közfeladatot ellátó cégek jelentős hányada gyengén teljesített az elmúlt időszakban, azonnali fizetőképességük gyenge, a kötelezettségeik aránya pedig magas.
Kulcsszavak: Magyarország, Szlovákia, közfeladatot ellátó vállalatok Irodalom
Béhm I - Bárczi J - Zéman Z (2016): A vállalkozási teljesítmény mérésének mutatói és alkalmazásuk I., CONTROLLER INFO 3: pp. 27-36.
Lentner Cs. (2013): Enforcement of the Principle of Going Concern: with Special Regard to Public Service Providers In: Hyránek, Eduard, Nagy, Ladislav (szerk.) Zborník Vedeckých Statí: Priebežné výsledky riešenia grantovej úlohy VEGA č. 1/0004/13: Aktuálne trendy a metódy vo finančnom riadení podnikov a ich vplyv na finančnú stabilitu podniku. Bratislava: Vydavatelstvo Ekonóm, 9-17.
Lentner Cs. (2015): A vállalkozás folytatása számviteli alapelvének érvényesülése közüzemi szolgáltatóknál és költségvetési rend szerint gazdálkodóknál – magyar, európai jogi és eszmetörténeti vonatkozásokkal:
31. fejezet In: Lentner Csaba (szerk.) Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás:
Közpénzügyek és Államháztartástan II. 858 p. Budapest: NKE Szolgáltató Kft., 763-783-
Neumaierová, I. – Neumaier, I. (2002): Výkonnost a tržní hodnota firmy. 1. vyd. Praha : Grada Publishing, 2002. 215 p. ISBN 80-247-0125-1.
Zéman Z. - Béhm I. (2016): A pénzügyi menedzsment controll elemzési eszköztára, Budapest: Akadémiai Kiadó, 2016. 396.
Zéman Z. – Tóth A. (2015): Az önkormányzatok és közüzemi vállalatok teljesítményértékelése In:Lentner Cs.
(szerk.) Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás: Közpénzügyek és Államháztartástan II., Budapest: NKE Szolgáltató Kft., 829–853.
Zéman Z. (2017): The Risk-mitigating Role of Financial Controlling at Local Government Entities, PUBLIC FINANCE QUARTERLY 2017:(3) 294-310.
156