MOLNÁR András1 – MÓDOS Rita2 – VÁRI Enikő3 – KISS Andrea4
1 Agrárgazdasági Kutató Intézet, 1093 Budapest Zsil utca 3-5. e-mail: molnar.andras@aki.gov.hu
2 Agrárgazdasági Kutató Intézet, 1093 Budapest Zsil utca 3-5. e-mail: modos.rita@aki.gov.hu
3 Agrárgazdasági Kutató Intézet, 1093 Budapest Zsil utca 3-5. e-mail: vari.eniko@aki.gov.hu
4 Agrárgazdasági Kutató Intézet, 1093 Budapest Zsil utca 3-5. e-mail: kiss.andrea@aki.gov.hu
Bevezetés
Az Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásáról szóló 1744/2017. (X. 17.) Korm.
határozatban, a Kormány állami feladatnak tekinti az öntözéses gazdálkodás elterjesztésének, észszerű fejlesztésének, a vízkészletek védelmének és hasznosításának ügyét. A stratégia kidolgozásának részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vállalta, hogy az öntözésfejlesztési beavatkozások pontos helyszíneinek meghatározása érdekében, a jelenleg aktív öntözőrendszerek hatásterületén felméri a termelői vízigényeket. Jelen publikációhoz az alapadatokat ez a második körös öntözési igényfelmérés biztosította. A második körös öntözési igényfelmérés 2017. december 1.
és 2018. január 31. között, a jelenlegi 68 felszíni víztestekre alapozott öntözőrendszer hatásterületén történt, amely 1,2 millió hektárt tett ki és összesen 43 026 gazdálkodót érintett. A kérdőív válaszaiból többféle elemzési irány is lehetséges, ezen cikkben azokat a kérdéseket dolgoztuk fel, amelyek a jelenlegi öntözési lehetőségekre (öntözésre berendezett és öntözött területek), a jövőbeni öntözési szándékra és a jövőben öntözendő növényekre kérdezett rá oly módon, hogy a válaszok tábla szintű azaz térbeli elemzése is lehetségessé vált.
Irodalmi áttekintés
A mezőgazdaság különösen kitett az éghajlatváltozás okozta kedvezőtlen időjárási szélsőségeknek. A kedvezőtlenebbé váló klimatikus viszonyok jelentős hatással vannak a termesztett növények termésmennyiségére és minőségére, a termelés során lezajló környezeti folyamatokra, és így a felhasznált víz mennyiségére is (Ciscar et al., 2011).
Az aszályos időszakok gyakoribbá válása és a csapadék intenzitásának, valamint időbeli eloszlásának kedvezőtlen módosulása miatt várható hozamcsökkenés csak részben ellensúlyozható megfelelő vetésváltással, vagy talajműveléssel, a vetés időpontjának a hőmérséklethez és a csapadékeloszláshoz való igazításával, valamint hő- és szárazságtűrő növények termesztésével. Éppen ezért, ha egy növénytermesztő gazdaságnál a főbb termelési tényezők már optimumban vannak (vagy rövid időn belül biztosíthatók), akkor további fejlődés csak az öntözésfejlesztés megvalósításával lehetséges. Korábban csak a magas színvonalú, egységnyi területen nagy termelési értéket előállító növénytermesztési, kertészeti ágazatok termelés technológiai megkerülhetetlen eleme volt az öntözés (Oszkó, 2003). Napjainkban viszont indokolt újragondolni az öntözés jövedelmezőségi kérdésit és alkalmazásának szükségességét.
Természetesen javítja az öntözés gazdaságosságát, ha minden évben öntözést megháláló kultúra kerül a vetésszerkezetbe, valamint a beruházás gazdaságossága az aszályok
141
gyakoriságának növekedésével szintén javul, mivel az aszályos évet általában alacsony termésátlag és emiatt magas értékesítési ár jellemzi. Ilyen évjáratokban az öntözés hozamtöbblet hatása (termésbiztonság) kiemelkedő. Az értékesítési ár nagy hatással van a megtérülésre, első helyen ez határozza meg a beruházás gazdaságosságát (Biró et al., 2011).
Jó példa a kukorica vetőmag termesztés, amelynek eredményességét nagyon sok tényező befolyásolja. Először is gondosan kell megválasztani a termőhelyet. A másik fontos tényező az öntözés, mert a beltenyésztett vonalak keresztezésénél sokkal nagyobb a víz iránti érzékenység, mint az árukukorica esetében. A vetőmag termesztésekor a klimatikus körülmény jelentős befolyásoló tényező, ha nincs elegendő csapadék, akkor bizony öntözni kell (Földesi, 2017). Ehretné Berczi et al. (2018) 2006-2016 között vizsgálták a csemege-, az áru- és a hibridkukorica (vetőmag célú) jövedelmezőségét. A jövedelmezőség a hibridkukorica esetében volt a legnagyobb minden évben, ami mutatja, hogy bár alacsonyabb hozamszintet produkál, mint a másik két vizsgált kukorica, de az értékesítési átlagár többszörösen kompenzálja a termelőket.
Anyag és módszer
Végeztünk egy becslést arra vonatkozóan, hogy a termelők által táblaszinten megjelölt jövőbeni öntözési szándék milyen gazdasági hasznot eredményezhet egyes ágazatok esetében. Ehhez a gazdálkodók által a kérdőívben megadott növényeket kategóriákba soroltuk, megkülönböztettük a gabonaféléket, a zöldségnövényeket az egyéb szántóföldi növényeket, valamint külön kategóriába kerültek a szőlő-, és gyümölcsültetvények és az egyéb növények. Megjegyzendő, hogy a termelők által a jövőben öntözni szándékozott területekre vonatkozó becsléseink a termelők 2017. évi Egységes Kérelemben bejelentett növénykultúra alapján készült, azaz nem kezeltük a vetésváltás kérdését.
Emellett a jelenlegi módszertan nem számol azzal sem, hogy vannak olyan növénykultúrák a vetésszerkezetben, amelyek egy évben többször is betakaríthatók (pl.
lucerna), valamint azzal sem, hogy van olyan terület, amely esetén egy évben több betakarítás is történik (pl. csemegekukorica másodvetés).
Az öntözés jövedelmezőségének vizsgálatához a következő adatokat használtuk fel. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) tesztüzemi rendszerében rendelkezésre álló adatok, valamint szakértői (KITE Zrt. 2016.évi adatai) becslés alapján meghatároztuk a termelők által a kérdőívben megadott növényfajok szárazműveléses és öntözéses gazdálkodáshoz tartozó átlagos termelési költségét. Fontos hangsúlyozni, hogy a különböző növények termelési költsége széles intervallumban változhat a termőhelyi adottságok, a fajtahasználat és a termesztéstechnológia függvényében, így a számításokhoz egy átlagos termelési költség került meghatározásra szárazműveléses és öntözéses gazdálkodás esetében. Az öntözéses gazdálkodáshoz tartozó termelési többletköltségeknél a többletműtrágya többletköltségét, a nagyobb vetőmagszükséglet többletköltségét, a vízdíjat és a kapcsolódó tételeket, az öntözés gépi munkáinak költségét, az esetlegesen többletként kiadott növényvédő szer, gyomirtó szer költségét és a többlettermés betakarítása miatti többletköltséget vettük figyelembe. Az öntözésnél növényfajtól függően vagy esőztető öntözési móddal (lineár és csévélődobos öntözés üzemeltetési költségének az átlaga) vagy mikroöntözéssel (csepegetető és mikroszórófejes öntözés üzemeltetési költségének az átlaga) számoltunk. A Komplex
142
mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) működéséhez az AKI által közölt 2014–2017. évi növényenkénti országos referenciahozamok átlagát használtuk fel a szárazműveléses gazdálkodás esetén. Majd az öntözéses gazdálkodás hozamainak megállapításához az AKI tesztüzemi rendszer, szakirodalmi és a KITE Zrt 2016. évi adatai alapján a termelők által a kérdőívben megadott növényfajokhoz hozzárendeltük az öntözéssel elérhető többlettermést. A jövedelem meghatározásához is az MKR adatait használtuk, a növényfajonként megállapított 2014–2017. évi országos referenciaárak átlagával számoltunk. A termelési értéket a 2014–2017. évi referenciahozamok átlagának és a 2014–2017. évi referenciaárak átlagának szorzataként számoltuk, és a támogatásokat nem vettük figyelembe. Ágazati jövedelemnek pedig az egy hektárra vetített termelési érték és az egy hektárra vetített termelési költség különbségét tekintjük.
A növények közül a hibridkukoricát (vetőmag célú) választottuk ki, melynek a jövedelmezőségi mutatóit részletesen is ismertetjük. Az öntözés hatására elérhető többletjövedelmek természetesen eltérően alakulnak az ország különböző területein.
Ennek bizonyításához azokon a táblákon, ahol a jövőben hibridkukoricát szeretnének öntözve termeszteni, újraszámítottuk a hibridkukorica termesztés jövedelmezőségét az eltérő talajadottságok, az aszályossági zónák, a hozamok területi különbözősége, valamint az eltérő évjáratok alapján. Megkülönböztettünk aszályos, átlagos és csapadékos évjáratokat. E három évjáratnál kalkulált többlettermés eredményeinek súlyozott átlagaként két kategóriát különítettünk el, és kiszámoltuk a többlethozamot aszályos és nem aszályos évjárat esetén. Aszályos terület esetén tíz évből öt évet aszályosnak, hármat átlagosnak, kettőt csapadékosnak tekintettünk, a nem aszályos kategóriánál három aszályos, négy átlagos és három csapadékos évjárattal számoltunk.
Eredmények és értékelésük
A második körös öntözési igényfelmérés által lehatárolt 1,2 millió hektár területből a gazdálkodók a jövőben 388,5 ezer hektárt szeretnének öntözni (120 ezer hektár jelenleg is öntözött, 268,5 ezer hektár új öntözési igény) (1. ábra), amiből a gabonafélék – a rizst és az indiánrizst nem vettük figyelembe – 185,1 ezer hektárt, a zöldségnövények 51 ezer hektárt, az egyéb szántóföldi növények 129,6 ezer hektárt, a szőlő-, és gyümölcsültetvények 3,1 ezer hektárt, az egyéb növények 16,4 ezer hektárt tettek ki.
A gabonaféléknél abban az esetben, ha valamennyi jövőben öntözni szándékozott táblán megvalósulna az öntözésfejlesztés, a szárazműveléshez képest 297,8 ezer tonnával, azaz 31 százalékkal nagyobb termést realizálhatna az ágazat, melynek becsült értéke 15,6 milliárd forintra tehető.A gabonafélék közül a kérdőív által érintett területből a jövőben a legnagyobb területen – mintegy 85,7 ezer hektáron – árukukoricát szeretnének öntözni a gazdálkodók, ezt követi az őszi búza (57,7 ezer hektár), a hibridkukorica (15,4 ezer hektár), az őszi árpa (11 ezer hektár) és az őszi tritikálé (3,3 ezer hektár).
A zöldségnövények esetében a kérdőív által lehatárolt területre az öntözésfejlesztés megvalósulásával 212,2 ezer tonnás többlettermést realizálhatna az ágazat (35,8 százalékkal haladja meg a szárazműveléses termést), a becsült termelésiérték-többlet 13 milliárd forintra tehető. A zöldségnövények közül a második körös öntözési igényfelmérés eredménye alapján a legnagyobb területen a jövőben a csemegekukoricát (33,6 ezer hektár), a tavaszi zöldborsót (11,8 ezer hektár) szeretnék öntözni a
143
gazdálkodók, ezt követi a zöldbab, a tavaszi vöröshagyma, a petrezselyem levél és a paradicsom.
1. ábra. A második körös öntözési igényfelmérésben érintett és a jövőben öntözni szándékozott területek Figure 1. Area of the Irrigation Survey and areas intended to be irrigated
(1) Area intended to be irrigated, (2) Area concerned by the second round Irrigation Survey
A hibridkukoricát részletesen megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy az öntözés hatására elérhető többlethozam átlagos évjárat esetén 1 tonnával haladhatja meg a 2,55 tonna/hektáros országos szárazműveléses referenciahozamot. A hibridkukorica országos referenciaára a 2014-2017 évek átlagában 257,3 ezer forint volt. Az egy hektárra eső öntözéses termelési érték 913,2 ezer forint volt, amely 39 százalékkal volt magasabb, mint szárazművelés esetén. A hibridkukorica szárazműveléses termelési költsége egy hektárra vetítve átlagosan 313 ezer forint volt a vizsgált időszakban, az esőztető öntözési technológiára számolt termelési költség (405,6 ezer forint) ezt 30 százalékkal haladta meg. Az öntözésből származó többlet termelési érték és a többlet termelési költség különbségekeként az öntözés éves többletjövedelme egy hektárra vetítve 164,7 ezer forint volt, ezek alapján kijelenthető, hogy a hibridkukorica öntözése gazdaságossági szempontból kifejezetten kedvező.
A második ábrán a jövőben öntözni szándékozott hibridkukorica területi elhelyezkedését láthatjuk: összesen 15,4 ezer hektárt szeretnének öntözni a gazdálkodók, ebből 12,1 ezer hektárt már 2017-ben is öntöztek, további 3,3 ezer hektárt szeretnének öntözésbe vonni. A jövőben öntözni szándékozott hibridkukorica területének 90%-a három megye területén összpontosul: Jász-Nagykun-Szolnok (42%),
144
Békés (36%), valamint Hajdú-Bihar (12%). Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Karcagi, a Mezőtúri és a Kunszentmártoni járást, Békés megyében a Mezőkovácsházai, a Szarvasi és a Békési járást, Hajdú-Bihar megyében pedig a Hajdúszoboszlói és a Püspökladányi járást lehet kiemelni.
2. ábra. Jövőben öntözni szándékozott hibridkukorica területek Figure 2. Area of the hybrid maize seed intended to be irrigated
(1) Area of the hybrid maize seed intended to be irrigated, (2) Area concerned by the second round Irrigation Survey
Az öntözött hibridkukorica jövedelmezőségének területi egyenlőtlenségének vizsgálatánál figyelembe vettük az eltérő talajadottságokat és az aszályossági zónákat, valamint az eltérő évjáratokkal és a hozamok területi különbözőségével is kalkuláltunk.
Ez alapján három kategóriát különítettünk el (3. ábra). Az öntözött hibridkukorica egy hektárra jutó jövedelmezősége nagy szórást mutatott a vizsgált területen: 319,99 ezer forint/hektár és a 598,14 ezer forint/hektár között mozgott. Az eltérő talajadottságok befolyásolták legnagyobb mértékben a hibridkukorica öntözéses termesztésének a jövedelmezőségét. Ahol kedvezőek a talajviszonyok az öntözésre, jó a talaj vízmegtartó képessége, emellett a terület aszálynak erősen kitett területen található, ott a hibridkukorica öntözéses termesztéséből származó jövedelem lényegesen nagyobb volt.
A legkedvezőbb jövedelmezőséggel rendelkező viszonylag nagyobb kiterjedésű összefüggő területek a karcagi járás, valamint a mezőkovácsházai járás déli részén találhatóak. Hajdú-Bihar megyében is kedvezően alakult a jövedelmezőség, amely elsősorban a jó talajadottságoknak köszönhető.
145
3. ábra. Jövőben öntözni szándékozott hibridkukorica területek jövedelmezősége Figure 3. Profitability of the area of the hybrid maize seed intended to be irrigated
(1) Profitability of the area of the hybrid maize seed intended to be irrigated (thousand HUF/ha) Következtetések
A jövőbeni öntözési lehetőségekben jelentős potenciál rejlik, mivel a megkérdezett gazdálkodók az érintett 1,2 millió hektár terület 32,4 százalékán szeretnének öntözni. A jövőben öntözni szándékozott területből öntözésre jelenleg 120 ezer hektár van berendezve. Ez azt jelenti, hogy öntözésfejlesztésre további 268,5 ezer hektárnyi új igény mutatkozik a termelők részéről. A gabonafélék közül leginkább az áru- és a hibridkukoricát, valamint az őszi búzát kívánják öntözni a termelők.
A vetőmag célú kukorica előállítás megköveteli a megfelelő szakértelmet és a technológiai fegyelmet, de nem kérdés a jövedelmezősége, hiszen egységnyi területen nagy termelési érték állítható elő. A vetőmag célú hibridkukorica termesztés során elvárás az öntözés, ugyanakkor fontos plusz információt nyújthat, hogy az öntözés éves többletjövedelme egy hektárra átlagosan 164,7 ezer forintot jelent
.
Összefoglalás
A második körös öntözési igényfelmérés alapadatainak a felhasználásával végeztünk egy becslést arra vonatkozóan, hogy a termelők által megjelölt jövőbeni öntözési szándék milyen gazdasági hasznot eredményezhet egyes ágazatok esetében.
A gabonaféléknél abban az esetben, ha valamennyi jövőben öntözni szándékozott táblán megvalósulna az öntözésfejlesztés, a szárazműveléshez képest 297,8 ezer tonnával, azaz
146
31 százalékkal nagyobb termést realizálhatna az ágazat, melynek becsült értéke 16,3 milliárd forintra tehető.A zöldségnövények esetében a kérdőív által lehatárolt területre az öntözésfejlesztés megvalósulásával 212,2 ezer tonnás többlettermést realizálhatna az ágazat (35,8 százalékkal haladja meg a szárazműveléses termést), a becsült termelésiérték-többlet 13 milliárd forintra tehető.
Emellett a vetőmag célú hibridkukoricára kiszámítottuk az öntözésből származó többlet termelési érték és a többlet termelési költség különbségeként az öntözés átlagos éves többletjövedelmét. Ez egy hektárra vetítve 164,7 ezer forint volt, amely alapján kijelenthető, hogy a hibridkukorica öntözése gazdaságossági szempontból kifejezetten kedvező. Az öntözött hibridkukorica jövedelemezőségének területi különbségeit is meghatároztuk, amely alapján az eltérő talajadottságok befolyásolták legnagyobb mértékben a hibridkukorica öntözéses termesztésének jövedelmezőségét.
Kulcsszavak: öntözés jövedelmezősége, hibridkukorica, hibridkukorica jövedelemezőségének területi különbségei
Irodalom
Biró Sz., Kapronczai I., Szűcs I., Váradi L., Apáti F., Bojtárné Lukácsik M., Bozán Cs., Felkai B. O., Gyalog G., Hamza E., Körösparti J., Pekár F., Székely E., Szőllősi L., Tóth P., Valentinyi K. és Varga E.: 2011.:
Vízhasználat és öntözésfejlesztés a magyar mezőgazdaságban. Budapest, Agrárgazdasági Kutató Intézet.
164.
Ciscar J.C.- Iglesias, A.- Feyen L.- Szabó L.- Van Regemorter D.- Amelung B.- Nicholls R.- Watkiss P.- Christensen O. B.- Dankers R.- Garrote L.- Goodess C. M.- Hunt A.- Moreno A.- Richards J.- Soria A.:
2011. Physical and economic consequences of climate change in Europe. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, 108. 7. 2678–2683.
Ehretné Berczi I.-Kiss A.- Vári E..: 2018. Kukoricát! De melyiket? A csemege-, az áru- és a hibridkukorica-termesztés gazdaságossági kérdései Magyarországon. „Magasabb (helyi) hozzáadott érték, mint a vidék kitörési lehetősége” című II. Vidékfejlesztési Tudományos Konferencia. 120-126.
Földesi L.: 2017. A kukorica vetőmag termesztéséről. Agrárium7 (2017/03/24).
https://agrarium7.hu/cikkek/830-a-kukorica-vetomag-termeszteserol
Oszkó A.: 2003. Magyarországi öntözés lehetőségei és megvalósításának feladatai. MÖE Kiadvány.
http://www.moe.hu/publikaciok/oszkoandor/ontozestanulmany.pdf