Magyarország Kormánya 1073/2020. (III. 5.) Korm. határozatában döntött a „Creative Region” – Határtalan fejlődés Északkelet-Magyarország – gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – nemzeti, gazdasági és kulturális övezetének fejlesztési tervéről.
A Kormány fél évvel később, 1570/2020. (IX. 4.) Korm. határozatában az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónával összefüggő egyes kormányhatározatok módosításáról szóló döntése kapcsán egyetértett a számára bemutatott, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területét magában foglaló „Creative Region– Határtalan fejlődés”
Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónának a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával megvalósuló – fejlesztési tervével.
A „Creative Region - Határtalan fejlődés” komplex fejlesztési koncepció a régiók hagyományos közigazgatási értelmezésén túlmutató megközelítést alkalmazott. A komplex program megvalósításának célja, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is integráns területet képező történelmi régiók – a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával – újra sikeres és nemzetközi szinten versenyképes gazdasági zónává forrjon össze.
A Kormány 1566/2020. (IX. 4.) Korm. határozatában az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos kinevezésével és feladataival kapcsolatban kibővítette az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna területét, így a zóna Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, valamint Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területét foglalja magába. Emellett a zóna szorosan kötődik a gazdasági együttműködésben érintett, a fejlesztésekhez csatlakozó határon túli területekhez (Felvidék, Kárpátalja, valamint Szatmár, Máramaros, Szilágy, Bihar, Arad és Temes megyék) a 1570/2020. (IX.4.) 1. bekezdés alapján.
A stratégia alkotás intézményi keretét, a zóna komplex fejlesztésérért felelős kormánybiztos vezetésével Tematikus Munkacsoport rendszer segítette. A Megyei Jogú Városok Munkacsoport keretén belül a zóna hat megyei jogú városa (Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok, Eger és Salgótarján) a zóna gazdaságának fejlesztése érdekében működik együtt. Az együttműködés célja, hogy a gazdaságfejlesztési fókuszú helyzetfeltárásra alapozva meghatározza a zóna 2030-ig terjedő gazdaságfejlesztési stratégiájával összhangban a Megyei Jogú Városok hosszú távú versenyképesség növekedését célzó stratégiáját, amely igazodik a Creative Region által megalapozott stratégiai irányokhoz, az Innovációs és Technológiai Minisztérium ágazati stratégiáihoz, a gazdaságfejlesztési zónára korábban elkészített rövid távú koncepcióhoz, valamint a zónát érintő helyi fejlesztési dokumentumokhoz.
A helyzetelemzés során az alábbi tendenciák tárultak fel:
• A demográfiát tekintve kedvezőtlen folyamatok játszódnak le: csökkenő lakosságszám, a zóna agglomerációjából történő elvándorlás és elöregedés, miközben a megyei jogú városok a környékről elszívó hatással bírnak.
• A 2020. tavaszán gazdasági megtorpanást okozó koronavírus járvány előtti időszakig a munkapiaci trendek egyértelműen pozitívan alakultak a zónában, mivel mind a foglalkoztatottak száma, mind a foglalkoztatottak aránya nőtt 2010 óta (bár a
munkanélküliségi ráta mind a hat megyében magasabb, mint az országos érték, de csökkenő tendenciát mutat).
• Alacsonyak az átlagkeresetek, ami miatt jelentős a munkavállalási célból ingázók száma.
• A térség hosszú távú fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű a tehetséges fiatal szakemberek megtartása és vonzása, ami már az oktatással elkezdődik és a megfelelő jövedelmi szintet biztosító munkalehetőségeket kínáló gazdasággal teljesedhet ki.
Továbbá kiemelten fontos a korábbi években lemorzsolódott felnőttek bevonása új, rugalmasabb képzési rendszerekbe. Az oktatást az ágazati elvárások alapján kell összehangolni.
• A megyeszékhelyek gazdasága húzza a szűkebb és tágabb értelemben vett agglomerációt, ezáltal a megyeszékhelyek fejlesztése megalapozza az agglomeráció fejlődését.
• A zóna stratégiai ágazatai a jármű- és gépipar, a vegyipar, az egészségipar, az elektronika és elektrotechnika, az infokommunikáció, az üzleti szolgáltató szektor és az agrárium. A zónában, a helyzetelemzések alapján ezek azok az ágazatok, amelyek piaci eredményei kiugróak a bruttó hozzáadott értékben.
A meghatározó ágazatok jellemzői a következők:
o Mind a hat megyei jogú városban és szűken vett agglomerációjában kiemelt szerepet töltenek be foglalkoztatás, árbevétel és hozzáadott érték vonatkozásában.
o Ezek az ágazatok komoly K+F+I potenciállal rendelkeznek, fejlesztésre költött kiadásaik közvetlenül a gazdaságban hasznosulnak.
o A jármű- és gépiparban a zónán belül új befektetések és újra-befektetések egyaránt kiemelkedő nagyságrendben jelennek meg, az ágazaton belül több alágazatban is. Az ágazat súlyának növekedése pozitív hatással van a beszállítói kapacitások zónán belüli fejlődésére, ezáltal a rövidebb ellátási láncok zónán belüli kialakulására.
o A vegyiparnak hazai centrumai az elmúlt évtizedekben a zónán belül fejlődtek ki, a kapacitások a globális piacon is számottevő nagyságrendűek.
o Az egészségipari ágazat jelentős növekedési szakaszon van túl, fejlődési potenciálját folyamatos új befektetések igazolják.
o Az IT ágazaton belül egyre több hazai- és világszinten meghatározó növekedési ütemű vállalat indul a zónából, vagy működik a zónában.
o Az üzleti szolgáltató szektor túl azon, hogy támogatja a stratégiai ágazatok fejlődését, önálló ágazatként is jelentős üzleti eredményt ért el a zónában;
o A mezőgazdaságra amiatt tekinthetünk stratégiai ágazatként, mert komoly fejlődési potenciál van benne, kapcsolódása a turizmus-vendéglátás szektorhoz igen erős. A ráépülő feldolgozóipar az országos átlagot is jelentős mértékben meghaladva részesült a megyei beruházások értékéből. Hasonlóan kiemelkedő a szállítás és raktározás, valamint kereskedelem részesülése is.
• A zónán belül számos ipari park működik változó infrastrukturális felszereltséggel és kihasználtsággal. Jelenleg négy technológiai park, tudományos és innovációs park tervezése zajlik, melyek olyan tudományos-, valamint a gazdasági szereplők számára kiemelten fontos K+F+I projektek megvalósítására kínálnak a jövőben lehetőséget, melyek a globális kihívásokra is választ kívánnak adni. Egy nemzetközi vállalat befektetési szándékát nagyban befolyásolja az ipari parkok megközelíthetősége, a befektetési célú területek infrastrukturális előkészítettsége,
• A zóna éghajlati, domborzati és talajviszonyai alkalmassá teszik az agrár szektor számára is a hasznosítást, illetve az adottságok kifejezetten kedveznek a turisztikai potenciál kiaknázásának. Ez egyrészt a zóna termálvizes tartalékaira, a felszíni vizek változatos képére (tavak és folyóvizek), másrészt a domborzati viszonyokra és a természeti erőforrásokra építhet. Mindehhez hozzájárul a városok gazdag építészeti öröksége is.
• A térség geostratégiai helyzete kiváló, hiszen a megyeszékhelyek multimodális logisztikai központok. A megyei jogú városok többsége vasútvonalak (TEN-T), főútvonalak és autópályák találkozásánál helyezkedik el, illetve Debrecen esetén ez még egy nemzetközi légi csomóponttal is kiegészül. Komplex logisztikai szolgáltatást képesek nyújtani, hiszen számos intermodális logisztikai csarnok áll rendelkezésre a zóna területén a beköltöző vállalkozások részére.
Jelen dokumentum egy hosszú távú stratégia, ami elsősorban a zónán belüli megyei jogú városok vízióját vázolja fel, majd meghatározza azt a stratégiai célrendszert, ami keretet ad a tervezett beavatkozásoknak. Az így kialakított keretrendszerbe illeszthetők a tervezett intézkedések, amelyek a zóna megyei jogú városainak fejlesztését szolgáló ernyőprojekteket foglalják magukba.
A zóna megyei jogú városainak víziója a fenti kihívásokra reagálva a jövőbeli fejlődési pályát a magas hozzáadott értékű és tradicionális ágazatok fejlesztésére alapozva, az alábbiak szerint határozza meg:
Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyei jogú városainak jelenlegi stratégiaalkotását alapjaiban meghatározza a „Creative Region – Határtalan fejlődés – Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával c. dokumentum stratégiai célrendszere. Az ott megfogalmazott komplex területi felzárkóztató, komplex területi infrastruktúra, valamint komplex versenyképességi és foglalkoztatást bővítő fejlesztési program, illetve a kiegészítő és kapcsolódó
A Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok – Eger – Salgótarján tengelyű, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területén elhelyezkedő új gazdasági térség dinamikus, fenntartható fejlődési pályán halad, melynek fő hajtóereje a magas hozzáadott értékű jármű- és gépipar, a vegyipar, illetve a helyi tradicionális ágazatok.
Innovációs ökoszisztémája és elérhető településhálózata a magas hozzáadott értéket teremtő befektetők, a betelepülő vagy újra befektető nagyvállalatok és KKV-k számára
• iparterületeket, logisztikai hátteret, beszállítói vállalkozói kört,
• szakképzett munkaerőt, oktatási, kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, innovációs és tudományos környezetet,
• kulturális életteret, turisztikai és sport szolgáltatásokat,
• fejlett egészségügyi és szociális hátteret, erős helyi közösségeket
• az üzleti környezetet támogató infrastruktúrát biztosít a területi és társadalmi felzárkózás jegyében.
programok alapján a víziót az alábbi stratégiai célok teljesítésével tervezik elérni a zóna megyei jogú városai:
1. Gazdasági versenyképesség növelése 2. Társadalmi innováció fejlesztése
3. Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése +1 Zóna szintű együttműködések fejlesztése
A stratégiai célok a helyzetfeltárás alapján levont következtetések, az ott feltárt tendenciák és a kialakított SWOT mátrix alapján lettek kialakítva. A 3+1-es stratégiai cél meghatározási szerkezetet indokolja, hogy minden egyes projekt tartalmában besorolható az első három cél valamelyik beavatkozása alá, de ezzel egyidőben zóna szintű hatása is van.
A gazdasági versenyképesség növelése keretében a zóna a térség természeti adottságaira, természeti és kulturális értékeire, kutatási és innovációs potenciáljára, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők együttműködésére épít.
A társadalmi innováció fejlesztése keretében megvalósítani tervezett intézkedések (társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség erősítése, munkaerő-piaci feltételek javítása) a fenntartható és élhető közösségek és településesek létrejöttének, a településközi kapcsolatok, város-vidék kapcsolatrendszerek erősítésének a záloga.
A gazdasági és környezeti kohézió megteremtésével cél a gazdasági decentralizáció és a hálózatosodás elősegítése infrastrukturális és környezeti fejlesztések által, valamint a területi egyenlőtlenségek csökkentésével.
A zóna szintű együttműködések fejlesztése keretében a megyei jogú városok hosszú távú gazdaságélénkítő stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott beavatkozások és intézkedések valósulnak meg. Ezek keretében innovációs ökoszisztémák jönnek létre és a külhoni területek bevonásával a Kárpát-medencei kapcsolatok is erősödhetnek.
Ugyanakkor például egy külterületi útfejlesztés, amely több megyei jogú város között valósul meg egyértelműen besorolható a Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése cél alá, mint közlekedésfejlesztési beavatkozás, ezzel párhuzamosan azonban a megyei jogú városok együttműködését is fejleszti, ezáltal a zóna szintű együttműködések fejlesztése stratégia cél, mint egy horizontális cél jelenik meg, ernyőként felölelve az első három stratégiai célt is.
A stratégiai célok elérése érdekében kiemelten fontos, hogy a gazdaság és ipar, az oktatás és kultúra, a turizmus, az infrastruktúra egymásra épülve kerüljön fejlesztésre. Így biztosítható a zóna versenyképességének erősödése által a térség megtartóerejének növekedése.
Ha a zóna megyei jogú városainak stratégiáját együttesen kívánjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a gazdasági versenyképesség növelésének, a társadalmi innovációs fejlesztéseknek és a gazdasági és környezeti kohézió megteremtésének az összessége, melyek együttes hatása a zóna szintű együttműködések révén hatványozódik.
Stratégiai mátrix – Beavatkozások
vonzó üzleti környezet Oktatás- és
képzésfejlesztés Közlekedésfejlesztés Megyei Jogú Városok együttműködés
Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kialakításának az a célkitűzése, hogy a magyar gazdaságot tovább erősítse, hosszú távú és fenntartható növekedési pályára állását elősegítse a gazdaságélénkítő stratégiák és beavatkozások meghatározásán keresztül. A zóna létrehozása túlmutat a hagyományos területfejlesztési rendszereken azzal, hogy nem függ a regionális, illetve megyei, járási szintű határoktól. A fenti stratégiai mátrix foglalja össze a zóna érintettjei által kijelölt stratégiai célrendszer és a beavatkozások kapcsolatát.
A stratégiai célok kijelölésének a logikája a következő. A gazdasági versenyképesség növelésével vonzóbbá válik a zónán belüli beruházási hajlandóság, legyen szó új befektetők érkezéséről, vagy már itt működő vállalkozások újra-befektetéséről, ami a helyi stratégiai ágazatok jövedelemtermelési potenciálját növeli, ezáltal a gazdaság oldaláról segíti a zóna növekedését. A társadalom oldaláról történő felzárkózás a társadalmi innováció fejlesztésének jegyében történhet meg, ami magában foglalja mind a humán erőforrás fejlesztéséhez szükséges tényezőket (oktatás, egészségügy, sport, stb.), mind az ezekhez szükséges infrastrukturális feltételeket (kulturális terek, humán infrastruktúra, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó feltételek, stb). A gazdasági és környezeti kohézió megteremtése leginkább a zóna hátrányos helyzetének leküzdéséhez járul hozzá, mivel a közlekedési fejlesztések és a települések modern kihívásoknak megfelelő smart és életminőséget javító fejlesztései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy vonzó élet- és üzleti környezet alakuljon ki. Mindezt úgy érdemes a zónán belül megvalósítani, hogy a hat megyei jogú város egymással, a szűkebb és tágabb agglomerációval és a határon túli területekkel is szoros együttműködésben álljon. A határon túli területek bevonása amiatt kiemelten fontos cél, mivel így nemzetközi szinten versenyképes gazdasági egység jöhet létre. Mindezek miatt olyan gazdasági, kulturális és turisztikai fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyekkel országhatáron átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális központ jön létre.