A zóna stratégiája 3+1 stratégiai célt fogalmaz meg, ezek rendre:
1. Gazdasági versenyképesség növelése 2. Társadalmi innováció fejlesztése
3. Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése +1 zóna szintű együttműködések fejlesztése
A 3+1-es stratégia célmeghatározást az indokolja, hogy minden egyes projekt tartalmában besorolható az első három cél valamely beavatkozása alá, de ezzel egyidőben zóna szintű hatása is van. Például egy külterületi útfejlesztés, amely 2 megyei jogú város között valósul meg egyértelműen besorolható a területi infrastruktúra fejlesztése cél alá, mint közlekedésfejlesztési beavatkozás, ezzel párhuzamosan azonban a megyei jogú városok együttműködését is fejleszti, ezáltal a zóna szintű fejlesztések stratégia cél, mint egy horizontális cél jelenik meg, ernyőként felölelve az első három stratégiai célt is.
Ha a zóna stratégiáját együttesen kívánjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a gazdasági versenyképesség növelésének, a társadalmi innovációs fejlesztéseknek és a területi infrastruktúra fejlesztéseknek az összessége, melyek együttes hatása a zóna szintű együttműködése révén hatványozódik.
Gazdasági versenyképeség növelése
A gazdasági versenyképesség egyik alapvető tényezője az, hogy van-e a térségben megfelelő terület a jelenlegi vállalkozások működéséhez, növekedésükhöz, illetve az újonnan megjelenő befektetői megkereséseket képesek-e kiszolgálni. Ez nemcsak megfelelő nagyságú terület rendelkezésre állását jelenti (KKV-k esetében elég 1-2 hektár, nagyvállalatok esetében a 20-30, akár a több száz hektáros terület is szükséges lehet), hanem ezzel párhuzamosan nem kevésbé fontos szempontként jelenik meg az, hogy van-e kiépített ipari infrastruktúra a területen.
Befektetői oldalról nagyon erős mérlegelési szempont a beruházás megvalósításáról való döntés során, hogy van-e és azonnal rendelkezésre áll-e áram, víz, gáz és egyéb közmű, IT telekommunikációs lehetőség az ipari területen, hogy rendezettek-e a tulajdoni viszonyok. Ezen tényezők együttes rendelkezésre állása adja az ipari parkok versenyképességét, amelyet mindenképp fejleszteni kell a zónában, mivel ezen a területen csak Debrecenben van érdemben azonnal rendelkezésre álló kapacitások – még ezeket is bővíteni, fejleszteni indokolt a növekvő számú befektetői megkeresések miatt. Ebből a szempontból vannak versenyképesebb régiók Európában, ha nem történnek ilyen jellegű fejlesztések, akkor a zóna még inkább lemarad a gazdasági verseny során.
Nagyon fontos szempont a gazdasági versenyben az, hogy látható-e nemzetközi szinten az adott terület, megjelenik-e a zóna a befektetői versenypiacon. Ez érdemi befektetés-ösztönzési tevékenység nélkül lehetetlen. Jelenleg a Nemezti Befektetési Ügynökség (HIPA) koordinálja a
nemeztközi megkereséseket, azonban ez önmagában kevés a zóna versenyképességét tekintve:
helyi szinten is menedzselni kell a befektetésösztönzési folyamatokat, annak ellenére, hogy egy ilyen szervezet fenntartása meglehetősen költségesnek tűnhet és eredményességével sem lehet előre tervezni. A szervezett befektetésösztönzés és az ezt lebonyolító helyi intézmény hiánya mindenképp versenyhátrányt jelent.
Akár európai szintre kitekintve – de hazai viszonylatokban is – azok a régiók fejlettebbek, amelyek rendelkeznek húzóágazatokkal, melyek növekedése hatással van a többi ágazatra is, magával vonzva azok együttes fejlődését, növekedését. A zónában jelen vannak (és egyre inkább megjelennek) ezek az ágazatok, ezeket kell tovább fejleszteni, hogy a ráépülő ágazatok is fejlődni tudjanak. Ilyen ágazatok:
● a járműipar, gépgyártás és vegyipar, melyek rendkívül magas hozzáadott értéket állítanak elő;
● az elektronika és elektrotechnika, az informatika és az üzleti szolgáltató szektor (BSC-k) – ezek annak ellenére, hogy nagyfoglalkoztatók és igénylik a magasan kvalifikált munkavállalókat, ráadásul magas hozzáadott értéket állítanak elő, nem mindenhol vannak jelen a zónában;
● stratégiai ágazat a modern nehézipar, mely a járműipari és más ágazati beszállítói lánc fontos alapját jelenti a későbbeikben;
● illetve stratégiai ágazat az agrárium és a turizmus is, melyek feltétele adott a zónában, nagy tömegeket foglalkoztatnak és az agglomerációkban élők számára megélhetést biztosítanak.
A gazdasági versenyképesség további feltételét jelenti az, hogy a térség mennyire képes megfelelni a modern kor kihívásainak úgy, hogy mindeközben figyelembe veszi a fenntarthatóság és a zöld gazdaság alapvető kritériumát.
Társadalmi innováció
A zóna versenyképességét alapvetően meghatározza az, hogy mennyire versenyképes gazdaságilag. A gazdasági versenyképesség azonban nemcsak a tárgyiasult infrastruktúrában és gazdasági feltételrendszerben jelenik meg, hanem ugyanilyen fontossággal kell kezelni a humán infrastruktúrát is, mely a versenyképesség egyik pillérét jelenti. A húzóágazatok sem képesek működni akkor, ha nincsen kellő számú és megfelelő képzettségű szakember. Ezt az oktatási rendszernek időben fel kell mérnie és ennek megfelelően kell a képzési struktúrát igazítani a gazdaság igényeihez a szakképzéstől kezdődően egészen a felsőoktatásig. A trendek azt mutatják, hogy azokon a helyeken alakulnak ki vállalati-oktatási együttműködések, ahol az oktatási szféra fenntartól függetlenül együtt tudnak működni. Ezek az együttműködések biztosítják azt, hogy a friss elméleti és gyakorlati tudás és technológia bekerüljön a képzésbe. Ez természetesen magával vonzza azt is, hogy esetleg szervezeti változást is eszközölni kell, új iskolák, új karok létrehozása válik szükségessé, illetve a nemzetköziesedés folyamatában az új, nemzetközi képzési módok implementálásának is a társadalmi innovációs folyamat részévé kell válnia.
A magas hozzáadott értékű, tudásintenzív ágazatok folyamatosan újabb kutatási területeket generálnak. Alapvető cél, hogy ezeket a kutatásokat a zónában tartsuk, itt kerüljenek fejlesztésre, innen induljon a K+F eredmények hasznosulása abból fakadóan is, hogy ezen kutatások szellemi háttere tradicionális alapokon nyugszik a térségben. Elsősorban a vegyipar és a gyógyszeripar területéről várhatóak ezek a fejlesztések – pl. pilot projektként a Debrecenben tervezett oltóanyag gyár létrehozása. A térségben lehetőség van arra is, hogy az akadémia és a vállalati
szféra klaszterek létrehozásával, a meglévő klaszterek hatékonyabbá tételével megteremtse az elméleti kutatások és a gyakorlati tapasztalatok egymásba fonódását.
A társadalmi innovációs folyamatok további alapeleme, illetve része az, hogy a társadalom számára biztosítjuk azt a közeget, amelyben mind egészségüket tekintve, mind lakhatási szempontból, mind kulturális és sportolási lehetőségeken keresztül a modern kor elvárásainak megfelelő, innovatív alapokon nyugvó kiszolgálásban részesülhetnek.
Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése
A térség stratégiájának harmadik, de nem kevésbé fontos pillére a gazdasági és környezeti kohézió megteremtése. Ez fizikai megvalósulásának módját és térbeli kiterjedését tekintve is igen szerteágazó fejlesztéseket tesz szükségessé. A személyi és áruforgalom növekedése a zóna fejlődésével párhuzamosan várható. A jelenlegi kapacitások már most sok esetben nem megfelelőek sem mennyiségileg, sem minőségileg arra, hogy ez a forgalom gyorsan, minden területről zökkenőmentesen történjen, így egyértelműen a zóna fejlődésének gátló tényezői lehetnek. A közlekedési kapcsolatok megteremtése során biztosítani szükséges azt, hogy a megyei jogú városok mindegyikéhez autópálya vezessen, továbbá gyorsforgalmi utak létesüljenek a megyei jogú városok között, fejlődjön a vasúti infrastruktúra, és megteremtődjön a közvetlen kapcsolat mind gyorsforgalmi utak, mind vasúti kapcsolat révén a határontúli területekkel, mindemellett a településen belüli fejlesztéseknek is meg kell történniük.
Lehetőséget kell biztosítani a lakosság számára, hogy helyben maradhasson. Ezt úgy kell elérni, hogy a gazdaságfejlesztések során csökkenjenek a területi egyenlőtlenségek, ezáltal teremtve meg a lehetőségét annak, hogy magasabb hozzáadott értékű munkahelyeken állítsa elő a lakosság a jövedelmet akár ingázással, akár helyben történő foglalkoztatással.
Zóna szintű együttműködések fejlesztése
A zóna szintű együttműködések szükségessége nemcsak a tervezés, hanem az egyes intézkedések megvalósítása során is megjelenik. Az intézkedések jellegükből adódóan egyrészt több megyei jogú város együttműködését igénylik, - de határon átnyúló fejlesztések során határon túli területekkel való kooperációt is igényelhetnek-, másrészt olyan gazdasági- társadalmi-externális hatásuk lehet, amelyek érintik az egész zónát, vagy legalábbis a megvalósulási helyszín agglomerációját, melyet sok esetben együttműködéssel kell vagy lehet kezelni.