A „Creative Region – Határtalan fejlődés - Északkelet-Magyarország komplex területi és gazdaságstratégiai fejlesztési terve a határon túli területek bekapcsolásával c. dokumentum stratégiai céljaiból a Társadalmi infrastruktúra fejlesztés tárgykörébe más programok alá is besorolt célok tartoznak:
• Gazdasági térség népességmegtartó erejének növelése, a Gazdasági térség lakossága képzettségi szintjének növelése,
• a Térségi versenyképesség növelése az új gazdasági térség komparatív előnyeinek kihasználásával, foglalkoztatás bővítés,
• a Sokrétű és színes kulturális és természeti értékek aktiválása: Kultúra, turizmus, sport komplex fejlesztése
Jelen stratégia a Társadalmi innováció fejlesztését helyezi stratégiai célként a korábban megfogalmazott célok feletti szintre, mivel az innováció – mint a gazdasági fejlődés kulcseleme – a társadalmi folyamatok meghatározó jelentőségű tényezője. A társadalmi innovációk a technikai innovációk elválaszthatatlan társai, az innovációkra komplementer folyamatokként tekinthetünk. A társadalmi innováció a közösség jól-létének javítása érdekében új megoldásokat fogalmaz meg az adott közösség problémáira, és mint a kihívásokra reagáló eszköz, újszerű megközelítést eredményez a regionális aránytalanságok kezelésében is. A technikai innovációk megoldást jelentenek az életminőség fejlesztési kérdéseiben, a lemaradó, perifériális területeken azonban szükségszerű olyan új kezdeményezések ösztönzése, mint a társadalmi újítások. A regionális szintű különbségek mérséklése, a területi versenyképesség növelése olyan meghatározó tényezők az egyes települések innovációs folyamataiban, amelyek hangsúlyos szerepe vitathatatlan. A zóna a helyzetfelmérésben feltárta a megyei jogú városok adottságait, amelyek olyan hasonló karakterisztikát mutattak, amelyek a stratégia beavatkozásai köré egyértelműen beilleszthetőek, így együttesen fejlesztendő területet alkotnak.
2.1) Oktatás- és képzésfejlesztés
Az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna oktatási, nevelési és szakképzési intézményei a teljes oktatási, képzési és nevelési vertikum egészét lefedik, fontos szerepet töltenek be a zóna településeinek és megyéinek életében. A gazdaság folyamatos szerkezetváltásához illeszkedő módon, a változó társadalmi, gazdasági és innovációs elvárásoknak való megfelelés szándékával kell megterveznünk a zóna intézményeinek szerepét és küldetését. A növekvő mobilitási igény mellett társadalmi felelősségvállalásunk és feladatunk megteremteni a népesség helyben tartásának feltételeit ezen intézményeken keresztül is.
Ahhoz, hogy az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Magyarország gazdaságának motorja legyen, elengedhetetlen a zóna egészének lakosságszám csökkenésének megállítása és folyamatos növelése. A zóna növekedésének kiemelten fontos alapja az oktatás, a Creative Region úgy lehet sikeres, ha hatékony és összehangolt oktatási rendszert működtet.
A képzési rendszer egy olyan szolgáltatás, amelyben az intézmények szolgáltatnak, nemcsak a gyermekek, fiatalok vagy tanuló felnőttek, hanem a szülők és a családok felé is. A szolgáltató tevékenységtől modern, minőségfejlesztésre fókuszáló, gyermek-, tanuló- és hallgatóközpontú, munkaerő-piaci igényeit figyelembe vevő oktatási, nevelési és képzési tevékenység az elvárható.
Stratégiai kérdés a helyi együttműködések fejlesztése a 2020-2030 időszakban, amelyben a digitalizáció kihívásainak való megfelelés, és a digitális képességfejlesztés kell, hogy a fókuszban álljon. Ennek hajtóereje a képzést igénybe vevő családok, a képzést nyújtó
intézmények (elsősorban a tankerületi központok, a szakképző centrumok és a felsőoktatási intézmények), az oktatási infrastruktúrát biztosító szervezetek (önkormányzatok, minisztérium, alapítványok), illetve a gazdasági szereplők (vállalatok, kamarák, egyéb érdekszervezetek) közötti együttműködések kialakítása. Gazdaságfejlesztési szempontból nézve közös céljuk, hogy olyan szakember utánpótlást tudjanak biztosítani, ami megteremti az alapját a további gazdasági növekedésnek. Ehhez egyszerre kell jelen lennie a megfelelő színvonalú oktatási infrastruktúrának, a modern tudást átadni képes oktatói gárdának, a modern eszközöknek és a reálgazdaság igényeit szem előtt tartó képzési anyagnak. A zóna oktatás- és képzésfejlesztési beavatkozásainak mindezeket figyelembe kell vennie.
Kitörési pontként kezelendők:
● a gyermekek, a szülők, a képző intézmények, a munkáltatók megfelelő tájékoztatása, a felelős döntéseikhez szükséges információk biztosítása – egységes rendszerben
● a tehetség-szakmai pályafutás menedzselés rendszerének kidolgozása
● pedagógus továbbképzés rendszerének átalakítása.
● a digitális képességek óvodás kortól történő fejlesztése, hogy az oktatás valamennyi szintjén magas színvonalú informatikai tudás legyen megszerezhető
● az idegen nyelvtudás lehetőségének biztosítása már óvodás kortól
● a piaci munkaerő igények alapján a szakképző intézmények infrastrukturális fejlesztése, szakma specifikus centralizációja
● óvodák egységes (digitális, nyelvi) eszköz fejlesztése
● a felnőttképzés igény vezérelt infrastruktúra-fejlesztése
● a városok híd szerepének megteremtése a gazdaság szereplői és a szakképzési központok, szakképző intézmények között.
A gazdaságfejlesztési célok elérése érdekében megfelelően képzett szakemberekre van szükség.
A szakemberek felkészítésében elsődleges szerepe van tudástermelő egyetemeknek, kutatóműhelyeknek, ezért indokolt az egyetemek szerepének megerősítése, valamint a szakképzés és a duális oktatási rendszer fejlesztése a gazdasági igényekkel összhangban. A stratégiai ágazatok igényeinek megfelelően kell megerősíteni a szakképzés helyzetét, elsősorban műszaki területen, mivel a zóna húzóágazatai ezt igénylik leginkább. Kiemelten fontos ez akkor, amikor új befektetések eredményeként új ágazatok jelennek meg a régióban, amelyek sok, magasan képzett/szakképzett munkavállalót igényelnek, illetve az idetelepülő munkavállalók esetében egyre inkább felmerül a nemzetközi oktatás igénye. Ennek leginkább kézenfekvő példája a debreceni járműipar, amely 2016 előtt szinte nem is létezett (csak alkatrész gyártás erejéig), ám a buszgyártás (Intertanker) és a gépjármű gyártás (BMW) betelepülésével nemcsak a szakképzésben kell a képzési struktúrát alakítani, hanem új egyetemi szakokat, esetleg kart is érdemes létesíteni.
Szükséges az egyetemi gyakorlóiskolai rendszer fejlesztése, a szakgimnáziumi és felsőoktatási rendszer együttműködésének szorosabbra alakítása a városok és a helyi ipar meghatározó vállalatainak bevonásával.
2.2) K+F+I potenciál növelése
A zóna megyeszékhelyeinek felsőoktatási intézményei a városok legnagyobb munkáltatói is egyben. A jelentős oktatási és gazdasági teljesítménye mellett K+F+I tevékenységgel, valamint a kiépített klaszter-struktúrával és innovatív gazdaságfejlesztési potenciállal képesek a városok ez irányú fejlődését is szolgálni.
A zóna területén több, kiemelkedő fejlődési dinamikát mutató ipari centrum alakult ki;
Debrecenben, Szolnokon, Nyíregyházán, Miskolcon és Egerben jelentős az ipari szereplők, beruházások koncentrációja. A térségi centrumok nagyvállalatai rendszeres megrendelői az egyetemek K+F+I szolgáltatásainak. A rendelkezésre álló K+F+I potenciál hasznosítása a zóna gazdasági fejlődése szempontjából kulcskérdés, az oktatás felszabaduló humán kapacitásait a következő években folyamatosan a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő K+F+I tevékenység felé szükséges átterelni.
A Megyei Jogú Városok az alábbi kiemelt területeken várják el a felsőoktatási intézmények közvetlen együttműködését:
● tudásgazdaság megteremtése, megerősítése,
● a magas hozzáadott értékű vállalkozások részére fejlett K+F+I szolgáltatások nyújtása, technológiai inkubáció,
● magas színvonalú duális oktatási rendszernek kell támogatnia,
● részvétel a helyi gazdaság megerősítésében.
Az Európai Unió az Európa 2020 dokumentumában a területfejlesztés hagyományos céljai újra fogalmazódtak az egymást kölcsönösen erősítő három prioritásban:
● Intelligens növekedés (smart growth): tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.
● Fenntartható növekedés (sustainable growth): erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdaság.
● Inkluzív (befogadó) növekedés (inclusive growth): magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.
Az Egyetemeken és a vonzáskörzetükben meglévő K+F+I potenciálok bázisán a fenti kritériumoknak megfelelő fejlesztések nagy hatékonysággal hajthatók végre, az intézmények számára további előnyt jelent zóna vonzáskörzete, mely további fejlődésre képes, ezért a K+F tevékenység fejlesztésére érdemes forrásokat biztosítani az ilyen térségekben. A betelepülő vállalkozások egyrészt saját K+F tevékenységet végeznek, másrészt nyitott kooperációs partnerek és megrendelőként is jelen vannak az innovációs piactéren.
A zóna megyei jogú városai kiemelten támogatják a zóna felsőoktatási intézményeinek K+F+I tevékenységét erősítő laboratórium és technológiafejlesztését, a városokban működő felsőoktatási intézményekhez kapcsolódó Science Parkok megvalósulását, mely a térségben működő, vagy oda betelepülni kívánó vállalkozások fejlesztéseihez nyújthat tudományos kutatási hátteret, inspiratív közeget teremtve az innovációk létrehozásához a betelepülő kis- és nagyvállalatoknak, és modern technológiai szolgáltatásokat, tanácsadókat biztosíthat korszerű eszközökkel és tudással nem rendelkező startup cégeknek.
A zóna felsőoktatási intézményeinek szerepe kiemelten fontos az ún. „harmadik misszió"-ból adódó feladatok megvalósításában. A „harmadik misszió" foglalja össze a felsőoktatási intézmények környezetükre gyakorolt tevékenységeit és hatásait, mely hatás a képzési és kutatási szolgáltatások nyilvánvaló körén túl is kifejezetten erős, ugyanakkor jellemzően közvetett és puha eszközökön keresztül érvényesül. Az ilyen, helyi képzési, kutatási, gazdaság- és településfejlesztési kapcsolódások még a szűkebb profilú intézmények esetében is adottak.
2.3) Kulturális infrastruktúra komplex fejlesztése
Ahogyan a gazdaság, vagy technológia, úgy a kulturális szokások is változnak; módosulnak az igények, eltolódnak a hangsúlyok, velük egy időben változnak a fogyasztási szokások, ideértve a hozzáférés módjának, a közvetítő technikának a változásait is.
A kulturális értékek közvetítőivel, a kultúra-iparban dolgozókkal szemben a digitális társadalom teljesen új kihívásokat támaszt, amikkel együtt jár a szolgáltatói szektor változása is, amely egy város esetében legfőképpen a kulturális intézményrendszer formájában jelenik meg.
A zóna megyeszékhelyeinek kulturális stratégiája megfogalmazásakor alapvető szempont a város meglévő és a fejlesztések során megszülető értékeinek és a város lakosságának viszonya. Olyan innovatív fejlesztések megvalósítására kell törekedni, amelyek javítják a városi kulturális intézmények működésének hatékonyságát, új szervezeti, működési modelleket hoznak létre, ugyanakkor találkoznak a lakosság igényeivel és egyben javítják a városok versenyképességét.
Az intézményi fejlesztések kiemelt célja, hogy a lakosság minél szélesebb körének biztosítsa a kultúrához való egyenlő hozzáférést.
Az intézményrendszer komplex fejlesztésekor kiemelten szükséges figyelemmel lenni arra, hogy a megoldások és módszerek szinergikus kapcsolatot ápoljanak a városok és várostérségek turisztikai és gazdasági célkitűzéseivel.
A zóna megyeszékhelyeinek kulturális intézményrendszere komplex fejlesztésének célja, hogy olyan hálózatot hozzon létre, amelyben az egyes fogyasztási szokások, a különböző típusú tartalmak olyan egységet alkotnak, amely nem a kultúrák szembenállását, hanem az átjárhatóságot teremtik meg. Olyan intézményrendszer-fejlesztésre van szükség, ahol a klasszikus fogyasztási formák és az atipikus fogyasztási modellek együttes megléte az új fogyasztók bevonását eredményezik. Olyan intézményfejlesztési beavatkozások szükségesek, amelyek eredményeként új erős közösségek jönnek létre, amely során magas színvonalon szolgálható ki a tömegkultúra igénye és méltó megjelenési platformot biztosít a réteg-, vagy periferiális tartalmaknak. A fejlesztett intézményrendszernek fenntartható, alkalmazkodni és dinamikusan változni képes, lélegző és széles kört megszólítani tudó rendszernek kell lennie, amely igazi otthonává válhat a legkülönbözőbb ágaknak, műfajoknak, fogyasztási és értékesítési modelleknek.
Újragondolásra és újratervezésre vár a zóna megyeszékhelyeinek városi mecenatúra szerepe és formái, bővítésének lehetőségeit mindenképp szükséges kidolgozni. A városi mecenatúrák strukturális átalakítása során törekedni kell a kulturális programok, események, fesztiválok, projektek több éves, kiszámítható finanszírozásának megteremtésére, mert a pénzügyi stabilitás megbízható működést s minőségi javulást eredményez. A mecenatúra tervezés során a magánszféra támogatásának bevonása sikeres közös finanszírozási struktúrákat hozhat lére minden település esetében.
Támogatni kell a városok kulturális múltjával, történelmével, különleges épített örökségével való megismerés játékos formáit, a nehézipari múlttal való megismerkedés mai kornak megfelelő platformjait, akár különleges kulturális terek létrehozása útján.
Teret kell engedni olyan kulturális intézmények létrejöttének, melyek hiánypótlóak a térségben.
Számos olyan kulturális intézményt szükséges létrehozni, amely a zóna lakosságának számára nem volt elérhető a meglévő intézménytől való távolság mellett (fővárosközpontúság megszüntetése kulturális szempontból is, vagy bár az adott tevékenységnek/vallásnak/sportnak múltja van a térségben, de dedikált, méltó intézménye nincs).
2.4) Humáninfrastruktúra fejlesztése
A humán infrastruktúrára alapozott információs társadalomban az emberi tudás felértékelődik, ezért a fejlődés megköveteli a humán infrastruktúra elemeinek fokozott fejlesztését, annak minden területén, integráltan és egymással folyamatosan, vagy időszakosan összefüggő. A zóna egészére jellemző. hogy az infrastruktúra elemek közül a legsürgetőbb az oktatási intézmények épületeinek felújítása, mivel számos jelentősen leromlott állapotú építményben kénytelenek oktatni. Emellett számos esetben bővítésre is szorulnak az intézmények, mivel megfelelő kapacitású tornatermekre, könyvtárakra, egyéb kiszolgáló létesítményre van szükség.
A kollégiumi férőhelyek bővítés jellemzően a nagyobb városokban jelenik meg.
A humán infrastruktúra fejlesztése előfeltételként megköveteli természetesen az intézményi infrastruktúra fejlesztését is – a különböző vállalkozásfejlesztési, gazdaságkoordináló és oktatási intézményekben folyó át- és továbbképzési tanfolyamok a szabad humánerőforrás képzésének bázisait jelentik a zóna megyeszékhelyei számára.
Az intézményi rendszer továbbfejlesztésének főbb irányait a bölcsőde és óvoda fejlesztés, a köznevelési és felsőoktatási iskolaépületek felújítása, illetve az egyéb kapcsolódó intézményfejlesztés (botanikus kert, könyvtár, egyéb szolgáltatóhely fejlesztés) adják. Az oktatási és szakképzési rendszer piaci igényekhez történő összehangolásával, a város híd szerepének megerősítésével, valamint az oktatás- szakképzés színvonalának emelésével megvalósítandó́ intézményfejlesztés a humáninfrastruktúra fejlesztéséhez és a pandémiás időszak utóhatásainak leküzdéséhez egyaránt hozzájárul. Ennek kétségkívül az idegennyelvi képzés fejlesztése kell, hogy a zászlóshajója legyen, mivel a modern gazdaság elvárásai már a legegyszerűbb feladatok elvégzésénél is igényli az angol vagy a német nyelv ismeretét. Emiatt a zónában meglévő nemzetközi iskolák mellé a német iskola kiépítése megkerülhetetlenné válik.
A megyeszékhelyek számára elengedhetetlen a várost, a város lakóit, vendégeit szolgáló formális és informális intézmények, civil szerveződések, szereplők, szolgáltatók tevékenységének összehangolása, egységes, egy irányba tartó rendszerként való működtetése.
Az oktatás és a kultúra, a kultúra és sport, a sport és oktatás, valamint a szociális területek gyakorlati összekapcsolása olyan szolgáltató hálózatot jelent a város számára, amely közvetlenül befolyásolja a város lakóinak életminőségét, hogy Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok, Miskolc, Eger és Salgótarján élhető és vonzó, egészséges, emberközpontú, inspiráló és integráló városok legyen.
2.5) Egészségfejlesztés
A zóna megyeszékhelyein a lakónépesség demográfiai adatai, az öregedő társadalom és a korfa adataiból kiolvasható kedvezőtlen folyamatok alapvetően meghatározzák az egészségfejlesztési irányokat, valamint az egészségügyi alapellátás fejlesztésének kettős kihívását. Mindehhez társul az jövőbemutató várakozás is, hogy a zóna fejlődésének, beruházásainak tulajdoníthatóan növekedni fog a lakosságszám, ami növekvő egészségügyi kapacitásokat igényel. A fókuszba egyrészt az idős korosztály számának növekedésével az egészségben megélt életévek számának növelését kell állítanunk. Ez a folyamat hozzájárul az aktív évek számának növeléséhez. Szintén zóna szinten fontos a gyermekek és fiatalok egészségfejlesztése, az egészségtudatos magatartás kialakítása.
Ez csak jól képzett szakemberekkel és az ellátórendszerek (egészségügy, szociális ellátás, de ide sorolandó az oktatás és környezettudatosság is) összehangolt fejlesztésével valósítható meg. Az egészségügyi alapellátás személyi és tárgyi feltételeinek javítása elengedhetetlen. Az
orvosok és egészségügyi szakemberek helyben tartását célzó komplex programok indítása szükséges.
Olyan egészségügyi komplexumok kialakítására van szükség, amelyek gyorsan elérhetőek és alapvető szakellátási feladatot is ellátnak helyben. Törekednünk kell az életminőséget alapvetően befolyásoló kiegészítő szolgáltatások (gyógytorna, logopédia, mentálhigiénés támogatás stb.) biztosítására.
Fontos felismerni és megteremteni a feltételeit a helyi közösségi egészségfejlesztési akcióknak és aktivitásoknak, az ezekre a célokra is alkalmas színterek biztosításával.
Prevenciós orvoslás bevezetése érdekében szoros együttműködésre van szükség az önkormányzati fenntartású egészségügyi és szociális intézmények és az alapellátást végző háziorvosok között.
A szakmai együttműködések erősítése a hatékonyság növelésének fontos feltétele. Ezek között kiemelt az egészségügyi szakemberek és szociális ellátórendszer tagjai közötti információáramlás biztosítása, kölcsönös konzultáció lehetőségének megteremtése.
Egészségfejlesztés és prevenció kiemelt területei:
● a kora gyerekkori prevenciós programok és a korai fejlesztés támogatása
● prevenció széles szakmai és civil összefogás lehetőségének megteremtésével
● komplex iskolai egészségfejlesztési programok
● mentálhigiénés centrumok létrehozása
● időskori szűrőprogramok
● városi szűrőprogram a Szűrőcentrum, a felsőoktatási intézmények és a háziorvosok együttműködésével
● iskolai szűrőprogramok kiszélesítése 2.6) Sportfejlesztés
A zóna megyeszékhelyei és vonzáskörzetében élők számára meg kell teremteni a változatos és minőségi sportolás lehetőségeit és feltételeit (amatőr- és élsportolók számára egyaránt). Fontos, hogy az utánpótlás-nevelés a sportágak többségében magas színvonalon, felkészült szakemberek bevonásával legyen elérhető minőségi munkát lehetővé tevő sportlétesítményekben.
Kiemelt cél, hogy minél több, országosan elismert és nemzetközi porondon is eredményes sportolónk és sportcsapatunk legyen, akik példaképekké tudnak válni, ezzel is ösztönözve a sport szeretetét, erősítve a városok identitástudatát. Lehetőség szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a sport nyújtotta eszközök erősítsék a régió fiatal és szakképzett lakosságának megtartó képességét.
A régióba turisztikai célból érkezők számára változatos sportturisztikai lehetőségeket szükséges nyújtani. Cél, hogy a következő években legalább egy világversenyt megpályázzon a zóna valamely megyeszékhelye és elnyerje a rendezői vagy társrendezői jogot. Továbbá cél a lakosságnak szóló sportesemények, közösségi sportprogramok számának növelése is.
Átfogó létesítményfejlesztési koncepció mentén kell fejleszteni a városok sportcélú területeit, felmérve a városi sportlétesítményeket, a forrásokat, észszerű költségvetések alapján a lakosság és szabadidősporttól az utánpótlás sporton át a versenysportig. A városi tulajdonú, fenntartású létesítményeket fel kell újítani a következő 10 év során, új létesítmények építésekor minden esetben az energiahatékonyságot, fenntarthatóságot kell szem előtt tartani. A sportcélú ingatlanfejlesztéseket koncentráltan, az üzemeltetés és funkcionalitás szempontjait figyelembe véve szükséges megvalósítani. Az olyan, nemcsak az zónát, hanem az egész kelet-európai térséget érintő sportfejlesztések, mint a debreceni Velodrom, vagy a hajdúnánási MotoGP, kiváló lehetőségeket kínálnak a városok és agglomerációik számára, hogy kiaknázhassák a szinergikus hatásokat. A tervezett Moto GP pálya például a zóna négy nagyvárosától (Eger,
Miskolc, Nyíregyháza és Debrecen) is 1 órán belül megközelíthető lesz, ami a MJV-ok turisztikai és vendéglátási szektorainak is potenciális vendégforgalmat generálhat a nagyversenyek idején.
Kiemelten kell kezelni a térítésmentesen igénybe vehető közösségi sportparkok és sportpályák kialakítását minden városban, melyek a lakosság elemi mozgásigényét szolgálják. Fontos feladata lesz a városoknak a következő évtizedben a városlakók bevonása a mozgásba és sportba.
A versenysport mellett a prevenció, az egészséges életmód egyik lehetséges eszköze az egyetemi sport (testnevelés óra, a szabadidős sport).
A sportfejlesztések során mindenképp tervezni kell az olyan sportintézményekkel is, amelyek hagyományokon alapulnak, de kiszolgáló infrastruktúrájuk nincs, másrészt olyan intézményekkel, amelyek a jövő „smart” generációjának igényeit is kielégítik.
2.7) Települési megtartó erő növelése
Növekedés csökkenő lakossággal nem lehetséges – a zóna megyei jogú városai képesek lehetnek rá, hogy a következő évtizedben megállítsák a zóna térségéből történő elvándorlást. Az az elvándorlás megállítására egyre hangsúlyosabban kell fordítanunk a gazdasági és szellemi erőforrásainkból, meg kell erősítenünk a városok lakosságmegtartó erejét.
A fiatalok elvándorlása, a képzésből történő lemorzsolódás és a tehetségek késői felismerése,
„elvesztése” komoly kihívást jelent a térségben. Hasonlóan égető probléma az oktatói kör szűkülése a városok és térségük oktatási intézményeiben. A zónában élő fiatalok számára a városokat vonzó választássá kell tenni, hogy versenyképes legyen a fővárosi és a külföldi munkavállalási lehetőségekkel. Helyzetbe hozzuk a 30-as 40-es korosztályt, hiszen bennük van a város következő 20 évének fejlesztési potenciálja.
A zóna megyeszékhelyeinek közös célja az, hogy a városi fiatalok a városok egyetemét válasszák – azért, mert magas színvonalú, sokrétű képzést kapnak.
A megyei jogú városok közös célja, hogy
● szabadidős, amatőr és profi szinten magas színvonalú és innovatív sportolási lehetőségek közül választhassanak;
● a fiatalok az év egészében színes kulturális programokat és biztonságos szórakozási lehetőségeket érhessenek el helyben;
● a vállalkozó kedvű, innovációs ötleteken gondolkozó – dolgozó középiskolások és egyetemisták helyben is elérjék azokat a lehetőségeket, melyek miatt a főváros, vagy külföld felé vették az irányt a korábbiakban;
● a vállalkozó kedvű, innovációs ötleteken gondolkozó – dolgozó középiskolások és egyetemisták helyben is elérjék azokat a lehetőségeket, melyek miatt a főváros, vagy külföld felé vették az irányt a korábbiakban;