3. Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése +1 Zóna szintű együttműködések fejlesztése
A stratégiai célok a helyzetfeltárás alapján levont következtetések, az ott feltárt tendenciák és a kialakított SWOT mátrix alapján lettek kialakítva. A 3+1-es stratégiai cél meghatározási szerkezetet indokolja, hogy minden egyes projekt tartalmában besorolható az első három cél valamelyik beavatkozása alá, de ezzel egyidőben zóna szintű hatása is van.
A gazdasági versenyképesség növelése keretében a zóna a térség természeti adottságaira, természeti és kulturális értékeire, kutatási és innovációs potenciáljára, valamint a gazdasági és társadalmi szereplők együttműködésére épít.
A társadalmi innováció fejlesztése keretében megvalósítani tervezett intézkedések (társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség erősítése, munkaerő-piaci feltételek javítása) a fenntartható és élhető közösségek és településesek létrejöttének, a településközi kapcsolatok, város-vidék kapcsolatrendszerek erősítésének a záloga.
A gazdasági és környezeti kohézió megteremtésével cél a gazdasági decentralizáció és a hálózatosodás elősegítése infrastrukturális és környezeti fejlesztések által, valamint a területi egyenlőtlenségek csökkentésével.
A zóna szintű együttműködések fejlesztése keretében a megyei jogú városok hosszú távú gazdaságélénkítő stratégiai dokumentumaiban megfogalmazott beavatkozások és intézkedések valósulnak meg. Ezek keretében innovációs ökoszisztémák jönnek létre és a külhoni területek bevonásával a Kárpát-medencei kapcsolatok is erősödhetnek.
Ugyanakkor például egy külterületi útfejlesztés, amely több megyei jogú város között valósul meg egyértelműen besorolható a Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése cél alá, mint közlekedésfejlesztési beavatkozás, ezzel párhuzamosan azonban a megyei jogú városok együttműködését is fejleszti, ezáltal a zóna szintű együttműködések fejlesztése stratégia cél, mint egy horizontális cél jelenik meg, ernyőként felölelve az első három stratégiai célt is.
A stratégiai célok elérése érdekében kiemelten fontos, hogy a gazdaság és ipar, az oktatás és kultúra, a turizmus, az infrastruktúra egymásra épülve kerüljön fejlesztésre. Így biztosítható a zóna versenyképességének erősödése által a térség megtartóerejének növekedése.
Ha a zóna megyei jogú városainak stratégiáját együttesen kívánjuk megfogalmazni, akkor azt mondhatjuk, hogy a gazdasági versenyképesség növelésének, a társadalmi innovációs fejlesztéseknek és a gazdasági és környezeti kohézió megteremtésének az összessége, melyek együttes hatása a zóna szintű együttműködések révén hatványozódik.
Stratégiai mátrix – Beavatkozások
vonzó üzleti környezet Oktatás- és
képzésfejlesztés Közlekedésfejlesztés Megyei Jogú Városok együttműködés
Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kialakításának az a célkitűzése, hogy a magyar gazdaságot tovább erősítse, hosszú távú és fenntartható növekedési pályára állását elősegítse a gazdaságélénkítő stratégiák és beavatkozások meghatározásán keresztül. A zóna létrehozása túlmutat a hagyományos területfejlesztési rendszereken azzal, hogy nem függ a regionális, illetve megyei, járási szintű határoktól. A fenti stratégiai mátrix foglalja össze a zóna érintettjei által kijelölt stratégiai célrendszer és a beavatkozások kapcsolatát.
A stratégiai célok kijelölésének a logikája a következő. A gazdasági versenyképesség növelésével vonzóbbá válik a zónán belüli beruházási hajlandóság, legyen szó új befektetők érkezéséről, vagy már itt működő vállalkozások újra-befektetéséről, ami a helyi stratégiai ágazatok jövedelemtermelési potenciálját növeli, ezáltal a gazdaság oldaláról segíti a zóna növekedését. A társadalom oldaláról történő felzárkózás a társadalmi innováció fejlesztésének jegyében történhet meg, ami magában foglalja mind a humán erőforrás fejlesztéséhez szükséges tényezőket (oktatás, egészségügy, sport, stb.), mind az ezekhez szükséges infrastrukturális feltételeket (kulturális terek, humán infrastruktúra, kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó feltételek, stb). A gazdasági és környezeti kohézió megteremtése leginkább a zóna hátrányos helyzetének leküzdéséhez járul hozzá, mivel a közlekedési fejlesztések és a települések modern kihívásoknak megfelelő smart és életminőséget javító fejlesztései mind hozzájárulnak ahhoz, hogy vonzó élet- és üzleti környezet alakuljon ki. Mindezt úgy érdemes a zónán belül megvalósítani, hogy a hat megyei jogú város egymással, a szűkebb és tágabb agglomerációval és a határon túli területekkel is szoros együttműködésben álljon. A határon túli területek bevonása amiatt kiemelten fontos cél, mivel így nemzetközi szinten versenyképes gazdasági egység jöhet létre. Mindezek miatt olyan gazdasági, kulturális és turisztikai fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyekkel országhatáron átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális központ jön létre.
2. Vízió
A zóna megyei jogú városainak víziója:
A „Creative Region - Határtalan fejlődés” komplex fejlesztési koncepció a régiók hagyományos közigazgatási értelmezésén túlmutató megközelítést alkalmazott. A komplex program megvalósításának célja, hogy a gazdaságilag és kulturálisan is integráns területet képező történelmi régió – a fejlesztéshez csatlakozó határon túli területek bevonásával – újra sikeres és nemzetközi szinten versenyképes gazdasági zónává forrjon össze.
Debrecen pólussal, Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok – Eger – Salgótarján tengelyű, Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Heves és Nógrád megye közigazgatási területén elhelyezkedő új gazdaságfejlesztési zóna alakul, a kapcsolódó határon túli területek 100 éves hátrányos történelmi örökség következményeinek (társadalmi, gazdasági és infrastrukturális leszakadás) megállítása érdekében, melyet a megyék újrapozicionálása mellett komplex és szinergiában kidolgozott kormányzati intézkedéscsomag, valamint a megyék és térségeik, valamint a megyei jogú városok és szűken vett agglomerációjuk fejlesztési programjai támogatnak.
A térség humánerőforrás tartalékainak aktivizálása, a fejlődési lépés- és léptékváltás csökkenti a területi és társadalmi különbségeket a hosszú távú, fenntartható fejlődési pályára állás és a társadalmi felzárkózás érdekében, a hat megyei jogú város közötti, valamint a megyeközi és határon túli területek együttműködésének erősítésével.
A Debrecen – Nyíregyháza – Miskolc – Szolnok – Eger – Salgótarján tengelyű, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Nógrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területén elhelyezkedő új gazdasági térség dinamikus, fenntartható fejlődési pályán halad, melynek fő hajtóereje a magas hozzáadott értékű jármű- és gépipar, a vegyipar, illetve a helyi tradicionális ágazatok.
Innovációs ökoszisztémája és elérhető településhálózata a magas hozzáadott értéket teremtő befektetők, a betelepülő vagy újra befektető nagyvállalatok és KKV-k számára
• iparterületeket, logisztikai hátteret, beszállítói vállalkozói kört,
• szakképzett munkaerőt, oktatási, kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat, innovációs és tudományos környezetet,
• kulturális életteret, turisztikai és sport szolgáltatásokat,
• fejlett egészségügyi és szociális hátteret, erős helyi közösségeket
• az üzleti környezetet támogató infrastruktúrát biztosít a területi és társadalmi felzárkózás jegyében.
3. A gazdaságfejlesztési zóna stratégiai céljai a megyei jogú városok nézőpontjából
A zóna megyei jogú városainak stratégiai céljait az alábbi 3+1 pontban határozhatjuk meg:
1. Gazdasági versenyképesség növelése 2. Társadalmi innováció fejlesztése
3. Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése +1 Zóna szintű együttműködések fejlesztése 1) Gazdasági versenyképesség növelése
A zóna hat megyei jogú városa jelenleg az Európai Unió legkevésbé fejlett és legkevésbé versenyképes régiói közé tartozik. Ahhoz, hogy az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna a Kárpát-medence keleti felének meghatározó gazdasági ereje legyen, nélkülözhetetlen a versenyképesség jelentős növelése. Ennek számos összetevője van, amelyek fejlesztésének különböző intenzitással kell megjelenniük a zóna városaiban, hiszen a versenyképesség egyes összetevői eltérő állapotban vannak, eltérő szintről indulnak (lásd befektetésösztönzés, ipari park fejlesztés, turisztikai attrakciók, stb.). Például vannak városok, amelyek előrehaladott állapotban vannak az ipari park fejlesztéseiket tekintve, másoknál még a potenciális ipari terület feltárása sem történt meg. Emiatt a versenyképesség növelése érdekében egyaránt foglalkozni kell az ágazatsemleges gazdaságfejlesztéssel, a stratégiai ágazatok (mezőgazdasági, ipari és szolgáltató iparágak egyaránt) fejlesztésével, a versenyképességet szolgáló zöldgazdasági fejlesztésekkel és a zónán belüli befektetések ösztönzésével. Az eltérő versenyképességi szintet és a városok adottságait figyelembe véve határoztuk meg az alábbiakban a beavatkozásokat, hogy a zóna szinten jelentkező szinergiákat minél jobban ki lehessen használni.
A hat megyei jogú város olyan tradicionális iparágakkal rendelkezik, amelyek a helyi adottságokban és kultúrában gyökereznek, ugyanakkor – lépést tartva a globalizált világ trendjeivel – az innovatív ipari technológiák és magas hozzáadott értékű szolgáltatások is teret hódítottak ezek mellett. Ennek megfelelően az átfogó gazdaság- és iparfejlesztést úgy kell kialakítani, hogy a zóna üzleti környezetét javítsa, segítse a beszállítói kapcsolatok kialakítását, és ágazatsemlegesen szolgálja a helyi vállalkozások érdekeit. A mezőgazdaság fejlesztése nemcsak amiatt bír különös jelentőséggel, mert erre jelentős feldolgozóipari kapacitások épülnek a zónán belül is, hanem mert mind a hat megyében a vidéki területek legfontosabb foglalkoztató ágazata és települési népességmegtartó erővel bíró ágazata. A másik ilyen ágazat a turizmus, hiszen számos településnek az agrárium mellett a turisztikai adottságaik jelentik a másik kitörési pontot. A befektetésösztönzés során figyelembe kell venni mind a nemzetközi nagyvállalatok igényeit az újonnan létrehozott beruházásaik kapcsán (ipari infrastruktúra, oktatási profil, egyedi kedvezmények stb.), mind a hazai nagyvállalatok és KKV-k újra-befeKKV-ktetését elősegítő tényezőKKV-ket (aKKV-kár támogatási programoKKV-k, aKKV-kár KKV-kisméretű ipari parKKV-ki kapacitások rendelkezésre bocsátását). Már a közeljövő kihívásai között is kiemelt szerepet kap a környezeti szempontok érvényesítése. Fontos, hogy a zöldgazdaság fejlesztése a zóna gazdasági versenyképességének kiemelt hangsúlyú eleme legyen. A stratégiai ágazatok célzott fejlesztését nemcsak a húzóágazatoknak számító jármű- és gépipar, vegyipar vagy az elektronika és elektrotechnika területén kell megvalósítani, hanem az olyan dinamikusan fejlődő ágazatok esetében is, mint az IT szektor vagy az üzleti szolgáltató szektor (BSC).
Fontos, hogy a zóna átfogó stratégiai céljának keretein belül a vertikális és a horizontális gazdasági törekvések egyaránt érvényesüljenek, vagyis az egyes szektorok által kitűzött fejlesztési irányok harmonizáljanak a horizontális, több tématerületet érintő fejlesztési irányokkal. E kettősség elengedhetetlen a XXI. századi modern gazdaságfejlesztéshez, amely megfelelően szolgálja mind a vállalkozásokat, mind a térség egészét. A zóna ezekre a kihívásokra reflektálva a gazdaság versenyképességének növelését az alábbi beavatkozási logika mentén kívánja elérni.
1.1) Vállalkozásfejlesztés, üzleti környezet fejlesztés
Az alapkoncepció a helyi adottságokra és igényekre épített vállalkozás-és gazdaságfejlesztés, ezért kiemelten fontos megismerni a helyi vállalkozások és iparágak helyzetének alakulását, problémáit és igényeit. Ehhez elkerülhetetlen a vállalkozásfejlesztés során a bizalom kiépítése a cégvezetőkkel történő személyes kapcsolatfelvétellel, a KKV-k valós igényeinek felmérésével, valamint az erre építő átlátható és megalapozott döntések meghozatalával. A gazdaság és iparfejlesztési törekvések arra irányulnak, hogy a megyében jelen lévő, illetve az újonnan betelepülő cégek helyben találjanak maguknak beszállítókat. A nagyvállalati megrendeléseknek köszönhetően a helyi vállalkozások megerősödhetnek, nagyobb profitra tehetnek szert, amit visszaforgathatnak további fejlesztésekbe, ezzel biztosítva a gyarapodásukat a térségben. A nagyvállalatok a megyei jogú városokban koncentrálódnak, amelyek kiterjedt beszállítói körnek adnak munkát. A beszállítók közelsége, illetve a beszállítói kör bővítése igényként fogalmazódik meg a nagyvállalatok részéről, amit nemcsak a szűken értelmezett agglomeráció települései használhatnak ki megfelelő ipari területek biztosításával, hanem akár a 30-40 kilométerre fekvő települések is. Emiatt a tudatos és célzott ipari park fejlesztések tervezése során figyelembe kell venni, hogy a megyei jogú városok ipari parkjaiban a KKV-k igényei mellett a nagyvállalatok igényei is kielégíthetők legyenek, hogy ezzel is erősítsék a tovagyűrűző hatások kialakulását. Az ipari park fejlesztésekkel kívánja a zóna megoldani azt a problémát, hogy nem áll rendelkezésre elegendő mértékben olyan ipari terület, ami megfelelő infrastruktúrával rendelkezik.
A beszállítóvá válás folyamatának elengedhetetlen elemei a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a potenciális partnereik igényeinek megfelelően, vagyis technológiai és vállalatpolitikai értelemben is harmonizálják tevékenységeiket a sikeres ellátási lánc működése érdekében. Ennek a folyamatnak részei mindazok az infrastrukturális és menedzsmentbeli fejlesztések, amelyek a digitális átállást, a generációváltást, a tanúsítványok megszerzését és a fenntartható vállalatműködést szolgálják. Ehhez természetesen szükség van arra, hogy ne csak a vállalaton belül történjenek változások, hanem az iparágon belüli és az iparágak közötti együttműködések is erősödjenek, hiszen az ágazatok kihívásait, valamint a térségi és korunk veszélyeit kooperációval könnyebb leküzdeni.
A vonzó üzleti környezet kialakítása számos beavatkozást jelenthet, térségtől és iparágtól függ ennek megítélése. A zóna számára ez elsődlegesen, de nem kizárólagosan olyan beavatkozásokat jelent, amelyek teret vagy infrastruktúrát biztosítanak a meglévő vagy új vállalkozások, ágazatok működésének. Ezeket egységesen nem lehet meghatározni, mert ahhoz, hogy egy térségben valóban vonzó üzleti környezet alakuljon ki, számos részterület összehangolt fejlesztése szükséges.
A KKV-k fejlesztésének egyik látványos eleme lehet, ha a startup közösséget támogató projekteket bonyolítanak le szerte a zónában, amelyek közül a coworking irodák és startup
központok létesítése segítheti leginkább az induló vállalkozásokat. A helyi startup vállalkozások sikere a városok sikere is, ezért a mindegyiknek segítenie kell a friss ötletek, vállalkozások beindulását. Startupok esetében a gyorsaság létkérdés: a zóna városaival versengő városok – együttműködésben befektetési alapokkal – már évek óta felismerték a startupok fontosságát és sikeres programok működnek. A zóna középiskoláival és egyetemeivel közösen tesszük pezsgő startup központtá a térséget.
A már működő kis- és középvállalkozásokat az igényeiknek megfelelően kialakított (jellemzően kisebb, 1-2 hektáros terület, 50%-os beépíthetőség, stb.) KKV parkok létrehozása és működtetése tudja leginkább segíteni. A vonzó üzleti környezethez járul hozzá a digitális technológiák elterjedését segítő projektek megvalósítása.
1.2) Helyi gazdaság stratégiai ágazatainak fejlesztése
Iparfejlesztés
A gazdaság fejlesztése során fontos, hogy a megyei jogú városok és agglomerációik között épp úgy meglegyen a szinergia, mint az egyes fejlesztési területek, illetve ágazatok között. A Helyzetfeltárás során kirajzolódott a zóna megyei jogú városainak gazdasági szerkezete, ami alapján a jármű- és gépipar, a vegyipar, az agrárium, az egészségipar, az elektronika és elektrotechnika, az információtechnológia, a turizmus és az üzleti szolgáltató szektor lettek stratégiai ágazatként megjelölve. A zóna gazdasági szerkezetének helyzetfeltárása során megállapításra került, hogy a mezőgazdaság a zóna egészét tekintve komoly fejlődési potenciállal rendelkező ágazat, amelyre stratégiai jelentősége miatt kiemelt figyelmet kell fordítani zóna szerte. Emellett a zónában további fejlődő ágazatok azonosíthatóak, a fémipar és fémfeldolgozás, valamint a modern anyagtechnológiai gyártás (modern nehézipar) azok a fejlődő ágazatok melyek beléphetnek a húzóágazatok közé.
A városok gazdaságában az ipari tevékenységek és a szolgáltató szektor dominálnak:
megkérdőjelezhetetlen a járműipar szerepe. A jármű- és gépipar a legnagyobb bevételű, második legnagyobb foglalkoztatási hatású ágazat, ami az elmúlt évek beruházásainak (Intertanker, thyssenkrupp, Vitesco, Sensirion, Toolstyle, Spinto Hungária, Robert Bosch, GS Yuasa, Joyson, Contitech, Hübner-H) felfutásával még hangsúlyosabb lesz. A vegyipar nemcsak a megyei jogú városok gazdaságában dominál, hanem az egész Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában kiemelt szereppel bír. Az elektronika és elektrotechnika, valamint az információtechnológiai ágazat egyértelműen a jövő meghatározói, és mivel – a technológiai fejlődés révén – egyre inkább domináns szerepet töltenek be a járműgyártás során is, az iparágak közti zónán belüli szinergikus hatások nemcsak a vevők és beszállítók földrajzi közelségéből fakadóan érvényesülhetnek, hanem az iparágak által használt közös erőforrások bővüléséből is. A BSC szektor a zónában jelenleg a dinamikus fejlődési fázisban tart, de hamarosan a helyi gazdaság húzóágazatává válhat a terület, hiszen a közeljövőben erősödni fog a távol-keleti üzleti szolgáltatáscentrumok és kapcsolódó tevékenységeinek visszahozatala Európába, így a zóna vonzóvá válhat a megfelelő infrastruktúra és képzett szakember utánpótlás biztosítása esetén.
A gazdaság több lábon állása elengedhetetlen egy fejlett üzleti ökoszisztéma kialakítása és fejlesztése során; egészséges fejlődése érdekében ki kell használni az ágazatok fejlesztésének egymást erősítő hatásait. A térség természeti adottságai determinálják a mezőgazdaság létjogosultságát, és az erre épülő ágazatok fejlődését, úgymint az élelmiszeripar és a hozzá kötődő innovatív kutatások területeit, a szállítás-logisztikát, illetve a turizmust és annak
kapcsolódó elemeit. Miután az agráriumnak hagyományai vannak Északkelet-Magyarországon, éppen ezért itt nem a feltételek biztosítása kell, hogy hangsúlyos legyen, hanem az ellátás-biztonságra való törekvés. Ehhez kapcsolódóan fontos, hogy az agribusiness részeként a mezőgazdaságot kiszolgáló vegyipar is képes legyen korszerű, agrárkutatásokra alapozott növényvédőszerek és műtrágyák előállítására. A kutatások révén lehetőség nyílik funkcionális élelmiszerek fejlesztésére is, amely az egészségmegőrzés szempontjából jelentős tényező a tradicionálisan jelenlévő egészségipar mellett.
Mind a primer szektor, mind a szekunder szektor fejlettsége és fejlődése stabil alapot jelent a térségben munkát vállalók letelepedéséhez. Ezzel párhuzamosan növekszik a kereslet a szolgáltató szektor iránt, ami nemcsak a szórakozási lehetőségek (pl. turizmus és vendéglátás) felé jelent kapcsolódást, hanem a jóléti szolgáltatások iránt is generálódik az igény, ami szükségszerűvé teszi az intézményi fejlesztéseket pl. egészségügyi intézmények, nevelési-oktatási intézmények fejlesztése. Mindezek ellátása és kiszolgálása indokolttá és nélkülözhetetlenné teszi az infrastruktúra fejlesztését.
Agrárium- és élelmiszeripar-fejlesztés
A térség közismerten komoly hagyományokkal rendelkezik a mezőgazdaság és a ráépülő ágazatok terén. A zóna megyei jogú városai évszázadok óta kiemelkedő szerepet játszanak a tágabb és szűkebb értelemben vett régió agrár- és élelmiszeripari szektoraiban. A városok mindig is stratégiai ágazatként tekintettek és tekintenek a jövőben is a mezőgazdasági és a ráépülő élelmiszeripari szektorokra, mivel az agrárium sok embert foglalkoztat idénymunkában, többnyire családi vagy egyéni vállalkozásokban, őstermelői minőségben, így a szektor ténylegesen a legfontosabbak között van. Éppen ezért a hat megyei jogú város fejlesztését nem érdemes és nem lehet a természetes közegéből teljes mértékben leválasztani, hiszen az agglomerációik olyan értékes erőforrásokkal rendelkeznek, amelyek determinálják a gazdasági és társadalmi értelemben vett szimbiózis meglétét. Ez különösen érvényes a mezőgazdaság és a ráépülő ipari és szolgáltatási tevékenységek tekintetében, hiszen az alapanyagot jelentő természeti értékek elsősorban a környező településeken, területeken találhatóak.
A térségben növelni kell az élelmiszer-feldolgozással, valamint az ahhoz szükséges segédanyag-gyártással, előállítással foglalkozó vállalkozások számát. Kitörési pontként jelenhet meg a helyi termékek rövid ellátási láncban történő piacra vitele és a kézműves termékek hangsúlyosabb megjelenése mind a hazai, mind a határon átnyúló piacokon. Cél az európai szinten kiemelkedő agrárcégek pozíciójának megőrzése, javítása, a termelési feltételek javítása, a helyi termékek felhasználásának, vásárlásának ösztönzése a lakosság körében egy komplex program keretében. Ez hozzájárul a helyi termelők- és szolgáltatók erősödéséhez, valamint a lakosság ilyen irányú tudatosságának fejlesztéséhez is. Ennek eszközei lehetnek a feldolgozóipari (zöldség-gyümölcs-, hús-, olajfeldolgozó, tésztagyártó üzemek) fejlesztése, a helyi termékfejlesztést elősegítő projektek lebonyolítása, takarmány üzemek fejlesztése, vagy állattenyésztő üzemek létrehozása. Ez utóbbiban kiemelt lehetőséget ad a zóna a haltenyésztés számára.
1.3) Befektetésösztönzés
A térség célja, hogy a zónában több multinacionális vállalat valósítson meg beruházásokat, hiszen ezek jellemzően magas hozzáadott értékű tevékenységeket, magas termelékenység mellett, tipikusan modern technológiát alkalmazva működnek. Fontos, hogy a zóna növelje az újra-befektetési hajlandóságot a már itt lévő és prosperáló vállalkozások körében. Az
eredményes befektetésösztönzési program szoros állami (elsősorban HIPA) együttműködéssel valósulhat meg. A HIPA-t azért hozta létre Magyarország Kormánya, hogy ezen intézmény keretein belül foglalkozzanak a befektetői megkeresésekkel, a vállalkozások, tanácsadók és települések közötti közvetítéssel, új- vagy újra-befektetési projektekkel. A zónában van már olyan szervezet (EDC Debrecen), amely működése akár mintaként szolgálhat a települések számára, hiszen befektetésösztönzési tevékenységét független nemzetközi díjak is elismerik.
Hasonló gazdaságfejlesztő szervezet kijelölésével a többi megyei jogú város is biztosíthatja a folyamatos operatív szintű kapcsolat és egyeztetés meglétét a HIPA kollégáival, megszervezheti
Hasonló gazdaságfejlesztő szervezet kijelölésével a többi megyei jogú város is biztosíthatja a folyamatos operatív szintű kapcsolat és egyeztetés meglétét a HIPA kollégáival, megszervezheti