SZÖVEGEK
I. B) Versek az újmódi ellen
Mag yar is követi a nag y kevélységet, A némettűl kapott cifra szegénységet
10.
I.
1. Világ haszontalanság, Nincs benne állandóság.
Az új módit szereti, Minden csak azt kedveli.
5 Az régi már nem tetsző, Ha nem módi, nem kellő, Trallaridum tralára.
2. Tíz órakor felkelni, Módi soká heverni,
10 Ha az dáma festeni, Magát pirosítani
Nem akarja, nem kedves, Ifjak előtt nem becses, Trallaridum tralára.
15 3. Ebéd után sétálni, Módi karazírozni, A gavallér vezeti, Karjaival öleli, A dáma csak neveti:
20 „Szi szind slim” – azt beszéli, Trallaridum trallára.
4. Az napot henyéléssel, Tölti nyelveskedéssel, Az éjszakát tréfával,
25 Mindenféle játékkal.
Ki az vojtát nem tudja, Vagy lombrát, az goromba, Trallaridum trallára.
5. Nagy hívségben ha bágyad,
30 Vagy a táncban elfárad, Csikoládát vagy kávét, Vagy pediglen herbathét, Némelykor lemonádét, Issza mondola tejét,
35 Trallaridum trallára.
6. Estve, midőn lefekszik, Szagos vízben megmosdik, Beporozza a haját,
Bemázolja orcáját,
40 Másnap hogy szebb lehessen, Úrfiaknak tetszhessen, Trallaridum trallára.
7. Arany csipkés fökötő És az ezüstös hajtő
45 Már nem módi – sokkal szebb, Sokkal is tetszetesebb
A nagy magas bóbita, Bolond, aki gondolta, Trallaridum trallára.
50 8. Feje felett nagy rakás, Nem főkötő, hanem más, Némely fütyölékekből, Dirib-darab pentelből Öszve vagyon toldozva,
55 Pántlikából foltozva, Trallaridum trallára.
9. Csizma dámát nem illet, Mert hegyesebbet léphet, Ha cipőt húz lábára,
60 Strimflit lába szárára.
Ha strikrokra szert tehet, Férjhez előbb elmehet, Trallaridum trallára.
31 Csioládát [értelem]
58 hegyesebbet léphet [szótagszám]
10. Magyar mente nem módi,
65 Lengyel ruha az úri, Hazánkbéli nem kedves, Idegen kellemetes.
Asszonyok és szolgálók Majd’ egymáshoz hasonlók,
70 Trallaridum trallára.
11. Kutya szokott egy bőrben Járni mind csak egy szűrben, Nem illik a dámához, Ily nagy úri rokonhoz
75 Csak egy köntösben járni:
Jobb azt olcsón eladni, Trallaridum trallára.
12. Nem kell néki a kocsi, Mert a teste megérzi.
80 Perucsra vágy a dáma, Szolgáló is azt tartja, Mind egy menkő perucsban Vagy pediglen kocsiban, Vigyen ördög pokolban,
85 Trallaridum trallára.
VI.
1. Világ haszontalanság, Nincs benne állandóság.
Újmódit szereti, Minden azt kedveli,
5 A régi már nem becses, Nem módi, nem is kedves.
72 mint [értelem]
5 bötsös [rím]
2. Hacsak nem jó térdhajtó, A dáma nem kacagó, Ha nem vesztegető,
10 Vagy ha nem bő költő, Nem dáma, ha nem adós, Szegény, ha nem kikapós.
3. Nem módi már a mente, Módi a lengyel mente.
15 A kantus kártonybúl, Ha készül ging-gangbúl, Nagyobb parádét tészen, Kedvessége úgy lészen.
4. Kutya szokott egy bőrbe’
20 Járni csak egy köntösbe’.
Nem illik dámához, Nem úri módjához A köntöst változtatni, Jobb azt olcsón eladni.
25 5. Arany csipkés főkötő Vagy az ezüstös hajtő Nem módi – sokkal szebb, Sokkal tetszetesebb, Ha ki vagyon toldozva,
30 Pántlikábúl van varrva.
6. Ha nincs búbja, nem dáma, Ha van búbja, már dáma.
Akárki az ura,
Ámbár Mester Gyurka,
35 Ha van búbja, már dáma, Ha nincs búbja, nem dáma.
8 katsagó [értelem]
9 hanim [értelem]
10 kötő [értelem]
17 parádát [értelem]
7. Magyar köntös nem módi, Már bóbita a módi.
Ha haját púderral,
40 Feltörött frizúrral Viseli, jár, mint páva, Földet is alig hágja.
8. Kiváltképpen azt tartják, Rendesebbnek állítják,
45 Ha fel van tornyozva, Magosra van varrva, Bezzeg így lévén dáma, Várasokat járhatja.
9. Csizma dámát nem illet,
50 Magosabbakat léphet, Ha cipőt lábára Húz, lába ujjára
Pantoflit: férjhez mehet, Úrfira úgy szert tehet.
55 10. A varrás már nem módi, De muzsika a módi, Ha hárfát kezébe, Veszi az ölébe,
Fittyet hány a varrásnak
60 És más egyéb munkának.
11. Grófra vágynak leányok, Kiváltképp kisasszonyok.
Szegénynek nincs böcse, Nincs nálok kelete,
65 Parucsli már a világ, Frajcimer is arra vágy.
12. Tíz órakor felkelni, Módi betegeskedni.
Bibliát olvasni,
70 Szégyen jót tanulni.
Ha nem kártyás, nem kockás, Nem dáma, ha nem hárfás.
51 csipét [értelem]
71 kotskás [értelem]
XI.
A sok baj több bajt okoz
1. Világ haszontalanság, Nincs benne állandóság, Újmódit szereti,
Minden azt kedveli,
5 A régi már nem becses, Nem módi, nem is kedves.
2. Hacsak nem jó térdhajtó, A dáma nem kacagó, Ha nem vesztegető
10 Vagy ha nem bő költő, Nem dáma, ha nem adós, Szegény, ha nem kikapós.
3. Arany csipkés fejkötő Vagy az ezüstös hajtő,
15 Van módi sokkal szebb, Sokkal tisztességesb:
Ha nem vesztegető, Ha nem jó bő költő.
4. A mente már nem módi,
20 Lengyel mente a módi, A fáin kartonból, Ha készül gigánból, Nagyobb parádét tészen, Kedvessége úgy lészen.
25 5. Csizma dámát nem illet, Hegyesebbeket léphet, Papucsot lábára, Von lába ujjára,
S pantoflit: férjhez mehet,
30 Gavallérra szert tehet.
11 kotzkás [értelem; másik strófából idekerült rímszó]
16 tiſzteſségeſsebb [szótagszám]
6. Csúnya sokat egy színben, Járni csak egy köntösben.
Nem illik dámához, Sem úri rangjához:
35 Köntöst elváltoztatni, S a jót olcsón eladni.
7. Nagyra vágynak a jánok, Kivált a kisasszonyok, Szegénynek nincs becse,
40 Nincs nálok kelete, Parádéz már e világ, Parasztján is már rá vágy.
8. Tíz órakor felkelni, Módi betegeskedni,
45 Haját frizérozni, Magát lefesteni Ha nem tudja, kelletlen, Ifjak előtt becstelen.
9. Most szentül imádkozni,
50 Templomot gyakorolni, Bibliát olvasni,
Szégyen jót tanulni,
Ha nem kártyás, nem kockás, Nincs becse, ha nem hárfás.
55 10. Kár, hogy az asszonyokat, Az eladó jánokat
Vásárra nem hordják, Kongatni nem hagyják, Próbahetet tölteni,
60 Úgy kéne szegődtetni.
11. Kárán tanul az okos, Addig senki nem gondos, Míg a lapos guta,
Végső ínség súlya
65 Meg nem üti erszényét, Más bírja örökségét.
47 Nem tudja, hogy kelletlen [értelem]
53 Hanem [értelem]
58 kougatni [sh.]
11.
I.
Mag yar majom
1. A széles ég alatt szörnyű változások, Istentelen ezer újmódi szokások, Melyért az egekbűl sok ostorozások, Méltán az országra szállanak csapások.
5 2. A világ ördöggel vetett szövetséget, Német-, franciátúl tanult ördögséget, Magyar is követi a nagy kevélységet, A némettűl kapott cifra szegénységet.
3. Nem kell mast istenes élet, sem egyesség,
10 Egymás között való szeretet, békesség, Meghűlt már a régi jámborság, emberség, A világot bírja csupán az irigység.
4. Francia is kevély, mint egy páva madár, A német is pajkos, kényes, mint az agár,
15 Magyar is hasonló lett ezekhez immár, Kecskeszőr barókát visel, s porosan jár.
5. Vajha láthatnátok, hajdani magyarok, Most a magyarokat, istenes jámborok, Könnyet öntenétek, mint sűrű záporok,
20 Ki konkol, ki sonkol, felemás sógorok.
6. Ki vala ékesebb, mint hajdan magyar nép?
Magyar öltözetben volt, mint eleven kép, Istenfélő jámbor, vala vitéz és szép, Most a módi miatt földre is alig lép.
25 7. Sokan már letették, mint kígyó, bőröket, Elhányták gyönyörű magyar köntösöket, Magukra aggattak kurta cölönköket, Férfiak hordozzák a tászlis üngöket.
8. Magyar kalpag helyett tettek fel háshétot,
30 Hosszú mente helyett hordoznak kaputot, A vörös nadrágon cseréltek bugyogót, Magyar csizma helyett húztak német sarut.
9. Nem tiszta madár az, ki fészkét rútítja, Sem fejér hattyú az, kinek tarka tolla.
35 Nem igaz magyar az, ki magát mázolja, Frizérozván haját, bajszát borotválja.
10. Mégis tartja magát, mint magyar gavallér, Nem más, csak chimera, maskara, himpellér.
Kár, hogy eredete volt nemes magyar vér,
40 Iskolára fogta magyart német pallér.
11. A szép magyar kontyot, elhagyták a vállat, Igazgyöngyös pártát, mely díszesen állott.
Letenni karkötőt fajtalan nem kár volt Azért, kevély búbja hogy fejére szállott?
45 12. Ördög-e, bagol-e, magyar-e, kicsoda?
Tehénpacal fején, nem tudni, micsoda.
Tarka, mint a szarka, nem más, hanem csuda, Megpökné, ha látná régi magyar Buda.
13. Alig van kenyere, mégis búbot tesz már,
50 Nincs több, egy pintöle, mégis kantusba jár, Cukrot, kávét neki hitelbe ád kalmár, Mégis ritka, aki bugyogóra nem vár.
14. A sok módi írja nemes leveleket, Sokféle öltözet adja el földöket,
55 Zálogba hányatja szép örökségöket, Szegényekké teszi hajporos fejöket.
15. Ezt egyedül köszönd az atyafiságnak, A némettel bagzott ezer sógorságnak, Ez oka keserves boldogtalanságnak,
60 Ez is lesz romlása végre az országnak.
40 Magyar [értelem]
12.
I.
1. A módi dámákat lepiszkoltátok, Erkölcsit, értékit latra hántátok, Számlálván az kártyát,
Tiszteket és pompát,
5 Hírünket, nevünket lemocskoltátok.
2. De, módi gavallér, fogd meg orrodat!
Meglátod magadban minden hibádat, Te is csak kuglizol,
Kártyázol s pipázol,
10 Szú eszi könyvidet és írásidat.
3. A dámák cifráit mi sem kéméljük, Kalitkát fejünkre kölletlen tesszük, De mivel megvárják,
Kézíjak megvonják,
15 Rossz kívánságiknak meg kell engedni.
4. Hogyha eztet látnák régi magyarok, Fősületlen üstökös nagyatyjok, Bizon megpofoznák,
Majmoknak mondanák,
20 Hogy külső országbúl ők általjöttek.
10 szúl [értelem]; írásidad [értelem]
15 kivánságiknak kel [szótagszám]
17 attyuk [rím]
20 országbul által [szótagszám]
13.
A hosszú nadrágos mag yarok a rövid nadrágos mag yarokhoz, kik német ruhát viselnek
Datum Budae 1790
A gavallérokhoz 1. No, te magyar maskara,
Országnak búja s vára, Kit bugyogó takara, S Buda ma megzavara,
5 Tekintsd ősi árvádat, Ez magyar koronádat És ruhádat!
2. Vesd le ma foszlányodat, Kutyabőr bugyogódat,
10 Bajusztolan lárvádat, Szárnyos kaputrokodat, Tekints Szent István királyra, S mozdulj poenitenciára, Magyar kára!
15 3. Azután folyó vízben Feredjél meg két ízben, Tisztulj meg jól szívedben, S maradj tiszta életben.
Húzd fel magyar nadrágodat,
20 Kösd fel Attilla-kardodat S tarsolodat!
4. Ha ezt meg nem cselekszed, Mit tétováz az eszed, Lépésid miként teszed,
25 Hasznát aszerint veszed.
Vigyázz, mert ha megláthatunk, Bugyogódban megfoghatunk, Megtorkolunk.
22 ezt nem [szótagszám]
5. Tudod, hogy elfajultál,
30 Magyartól ellódultál, Német szívért ájultál, Pedig nála hódultál.
Szégyelljed korcsosságodat, Sirassad boldogságodat
35 S országodat!
6. Többé magad mutatni, Foszlángban fitogatni, Az utcákon sétálni, Meg ne merjed próbálni,
40 Mert kövekkel agyonverünk, Talpig vérben bekeverünk, S nem heverünk.
A dámákhoz 1. Hát te, búbos pacsérta,
Főkötődet ki varrta?
45 Ugyebár német szarta A fejedre, ebadta?
Vesd le aztot, szárnyos ördög, Mert majd a véredben fördök, Te büdös dög!
50 2. Tedd föl szép főkötődet, Régi öltözetedet, A magyar karkötődet, Kösd fel ékességedet,
Vedd fel még egyszer a vállat,
55 Te megparasztétott állat S dohos falat!
34 sirasd boldogságodat [szótagszám]
39 merd [szótagszám]
41 keverünk [szótagszám]
52 Magyar [szótagszám]
3. Ez a tiéd, viseljed, Holtodiglan becsüljed, Istened ebben féljed,
60 Világodat így éljed, Ne vessz idegen köntösért, Amint a holt pávatollért És a dögért.
A kisasszonyokhoz 1. Szép kisasszony, jer elé,
65 Tekints már hazafelé, Kényes mademoiselle, Franc magyar dűle mellé?!
Talám édesebb a farka Annak, mint a magyar hurka,
70 Úgy-é, Francka?
2. No, csak mindig azt szeresd, Büdös bugyogódat lesd, Szerencsédet benne vesd, Élelmed nála keresd,
75 Mert te fajtalanságodért
Magyarnál nem érdemlesz bért, Kit ilyen sért.
3. Hogy azt lássák, serkédet, Hajpúderral fejedet
80 Bémázolod képedet,
Baszom kényes lelkedet!
Jobb volna azt ma megenni, S holnap úgy fejedre kenni S pomádézni.
62 mint [szótagszám]
75 mert fajtalanságodért [szótagszám]
78 az [értelem]
14.
I.
1. Állhotatlan mast az asszonyi nem, Ha ma szeret, holnap azt mondja: nem, Jégen házat homokbúl épéteni
Jobb, mind az asszonyokban reménleni.
5 2. Mindent adott nékik az természet, Állondóság tőlek elenyészett,
Ha azt is tett volna a sok szépséghez, Közel járnának a nagy istenséghez.
3. Nincs férfiban semmi állondóság, 10 Azért bennek bízni merő hívság.
Változók ők minden szempillantásban, Ha ma szeret, majd gyönörködik másban.
4. Látszik ugyan némelben nagy lélek, De még élek, ilentől is félek.
15 Öltözetjek és beszédjek mind hívság, Ritka madár köztök az ártotlanság.
5. E két nem közt nem nagy a különbség, Mindkettőt jár nagy tökéletlenség, De férfitűl mégis nagyobb gyöngeség, 20 Ha erőt vesz rajta az erőtlenség.
15–16 [X-szel megjelölt pótlásként vagy alternatívaként, a 120b-n:]
fogadásik hamar el tűn mind álom, a’ jégre vezetők kőzé számlálom.
20 rait [szótagszám]
15.
I.
1. Franc találta compliment cifra tászlival, Láttam, elébb erre ment egy kis úrfival, Az utcákon fel s alá fog spacírozni, Tám egy helyre be is tér karazírozni.
5 2. Úrfi! rictas dáma jó, nézd, be bóbitás, A parádét rántsd elöl, nem kell neki más.
„Haj, kisasszony, kisasszony, csókolom százszor, E szerencsém, nem tudom, lehet-e másszor.”
16.
AdnotAm: Áng yomasszony tanított 1. Bárányprémes zöld mente,
Mihelyt egyet billente, Mindjárt új módit üte, Már grófot is köszönte.
5 Oda becsi a plundrának, A fénye stibel-csizmának.
2. Magyar veresszín nadrág S kurta lajbi frontot vág, A bokkancs magyar csizma,
10 A lajbival a schizma,
Bajuszt hord már a német is, Módit a nótárius is.
3. Ki nem módi, az szegény, Nem gavallér, nem szegény.
15 A dámáknak is tetszik, Ha bajuszt le nem metszik, Ha szúr is, kedves a csókja, Megnézheti, hol a pólya.
13 A ki [szótagszám]
16 a bajuszt [szótagszám]
4. Uccu, legény, iparkodj,
20 Módiba’ gavallérkodj, Felkösd a nadrágodat, Pederd ki bajuszodat!
Magyar vagy, járd legényesen, Ha fújják is németesen.
25 5. Most már legény a magyar, Kivált az a két agyar, Ki légyen, megmutatja, Mi fajta s ki az atyja.
A nőstén is eszére tér,
30 Hacsak benne foly magyar vér.
6. Lehányja bufándliját, A fejabroncs-pántliját, Csizmát húz a lábára, Klárist köt a nyakára.
35 Szoknya lész a verdigálból, Tám Saulus nem lész Pálból.
7. Így kutya szalonnából Vagy szalonna kutyából Lész – a disznó is hájjal,
40 Szarhat kutya is májjal.
Pénz nélkül élhet kedvére, Már versem is ért végére.
17.
A remek természetnek nincs jó esztergája, A farnak állását rosszul találja.
Egy címeres hibáját kancanyereg toldja, Így vagyon azután megadva a módja.
5 A bofant a Momus franc banya szülte, Így a remek fart eltörülte.
30 faj [értelem]
31 bufafándliát [szótagszám]
18.
1. Szokása a dámának tíz óráig alunni,
Mert késűn lefeküszik magát megnyugosztalni, Legényekkel eltréfál,
Ide s tova elsétál,
5 Éli világát könnyön.
2. Úri gavallírokal magát úgy vezetteti, Karja fogva vitetik, hova szíve szereti.
Leülnek, elbeszélnek, Tanácskoznak, örülnek
10 Szép társaságaikon.
3. Gavallér tetszésére leveszi a kalapját, Kezét nyújtja, hízelked, fitogatja így magát, Mást akkoron mind megvet,
Csakhogy annak a’ tetszett
15 Légyen, ki jobb karján függ.
4. Elüti tizenkettűt, megunván a nagy időt, Fogja gyengén kényére szerelmével enyészőt, Legelteti szíveit,
Elfelejti bánatit,
20 Hogy tetszésére derült.
5. Hazamenvén elválnak, ők fejeket meghajtják, E’ nem elég, hanem még ölölkeznek, csókolják, Egymásra sorra rakják,
Szívüket összezárják,
25 Elmaradnak végtére.
11 le veszi kalapját [szótagszám]
17 kényéri [értelem]
20 tetzéséri [értelem]
25 végtéri [értelem]
19.
I.
1. Módiba jött a jányoknál, Kivált a kisasszonyoknál:
Kontyra hordják a hajokat, Mert érzik belöl bajokat.
5 2. Már nem módi, nem kisasszony, Ha csecse nincsen csupaszon.
Nem viganó, ha nem slaer, Duzzad a –, ha hozzáér.
3. Cipőnek is úgy mondhatja,
10 Ha csoszogóra varratja, Köti cifra pántlikával, Bámultatja macájával.
4. Debrecenben nincs oly dáma, Mint a – jánya,
15 Az anyja az ajtót zárja, Maga a gavallért várja.
5. Elment, elment a vásárra, A görögök látására.
Kapott tőlök vásárfiát,
20 Betöltötte hasa híját.
6. Az őkeme verticálja A tapintást vertig állja, Módi kisasszony szemérmes, Pattogó farú és vérmes.
25 7. A vakköröm jött módiba, Ennek nem tetszeni hiba.
A’ módi a búvócskába, Ha kitörik keze s lába.
8, 14 [a kéziratban is így]
14 [4 szótagú név illeszthető be]
8. Selyem zsinór, selyem sujtás,
30 Van még a patronban fujtás.
Nem esik porba a kése, Kinek van elég töltése.
II.
1. Módiba jött a lányoknál, Kivált a kisasszonyoknál:
Kontyra hordják a hajokat, Mert érzik belöl bajokat.
5 2. Már nem módi, s nem kisasszony, Ha csecse nincsen csupaszony.
Ha cipő nincsen s viganó, Nem kisasszony, csak nagyanyó.
3. Elment, elment a vásárra,
10 A görögök látására.
Vettek néki vásárfiát, Tíz hónapra csecset kiált.
4. Nincs Miskolcon olyan dáma, Mint a Bánhorváthné lánya.
15 Viganója csupa slajér, Duzzad az ér, ha hozzáér.
5. Pozsonyi váll nem szükséges, Egy nagy kendő elégséges, Az is pedig olyan széles:
20 Ki ne tessék, hogy ő terhes.
6. Éjfél után óra három, Most is a kapuba’ várom.
Az anyját a hideg leli, Maga az édes bort nyeli.
20.
1. Ó, de szegíny legín vagyok, Hogy leányt nem kaphatok.
De ha egyszer megindulok, Két tarisznyával koldulok.
5 2. Keservesen jön eszembe, Midőn ötlik szívembe:
Más szereti szeretőmet, Engemet már majd meg is vet.
3. A gyöngyösi szüzecskéket,
10 Majd vesznek sok festéket, Bemázolják orcájokat, Úgy csalnak meg ifiakat.
4. A gyöngyösi materisták Igen nagyon gazdagulnak,
15 Ha szüzecskék nem volnának, Talán bizony koldulnának.
5. Reggel szépen az hajporral Az fejeket beporozzák, Ha nincs hajpor, a fejeket
20 Korpás lisztel felcifrázzák.
6. Megyen regvel a templomba, Isten nem jő szándékjokba, Széjjelnéze, hogy ki látja A szép leányt felcifrázva.
25 7. Piros cipe az lábára, Sok kendő az nyakára Legényeknek tetszésére, De koldulnak majd végtére.
8. Nem becsület az tisztelet,
30 Mert nem tetszik az legínynek, Mert a legíny azt gondolja, Hogy úgy vagyon, amint látja.
9. Ki jön hozzá, befogadja, De semmivel sem kínálja,
35 Mert elcsúszott az hajpornál A jó bor- és pálinkával.
10 fetskéket [értelem]