Venture capital és private equity, PPP

Magánt ke (private equity)

Nem nyilvános, de intézményesített t kealapú finanszírozást nyújt t zsdén nem jegyzett vállalatokba. Az alacsony likviditásból fakadó magas kockázatért az átlagosnál magasabb megtérülés kompenzálja a befektet t. A befektet k a vállalkozások különböz életciklusaiban azzal a céllal fektetnek be, hogy közép-, hosszú távon jelent sen növeljék a vállalkozás értékét, és ezt az értéknövekményt sikeres tulajdonértékesítés (exit) során realizálják.

Kockázati t ke (venture capital)

Befektetéseket hajt végre komoly növekedést ígér vállalkozások életciklusának korai fázisában. Különböz fázisai: az els (seed capital), a vállalkozás indításának el készít id szakát finanszírozza, a második az indulást (start-up). További befektetési fázis, amikor már készterméket el állító, de korai szakaszban lév vállalkozás finanszírozásáról van szó (early stage capital).

Befektetési területek gazdasági ágazatokként

A befektet k f célpontja a szolgáltatások terén (pénzügyek, telekommunikáció, ingatlan) van (56%), de a legjelent sebb növekedést a természeti kincsek kiaknázásában (bányászat) figyelhetünk meg (2004-ben 5%, míg 2005-ben 16%). A feldolgozóiparba áramló t ke részaránya – az el bb említett f ként a petrolkémiai iparba áramló t ke növekedésének ellenére – 28%-ra esett vissza (UNCTAD WIR 2006).

7 Nem csak hazai tulajdonban lev vállalatokat támogatnak. Portugáliában például kifejezetten ösztönzik a multinacionális cégek portugáliai leányvállalatainak külföldi terjeszkedését.

Ágazatonkénti megtérülés

Az feldolgozóiparba áramló t kének az alábbi ágazatonként meghatározott megtérülési ráták alapján várható a megtérülése. A Harvard Business School által készített amerikai iparági megtérülési rátái a legjobban jövedelmez iparágakat gy jtöttem ki.

2. számú táblázat – Jövedelmez ség iparágak szerint

Iparág ROE

Forrás: Anita McGahan: "Selected profitability data on U.S. Industries and companies" Harvard business School 9-792-066 1992

A fenti táblázat jól mutatja azokat a kedvelt portfólió elemeket ill. a m köd t ke befektetési célpontjait, amelyekben a nemzetköziesedés a legel rehaladottabb. A jelent s beruházásokat vonzó iparágakban a méretgazdaságosság érvényesítése is kikényszeríti a nemzetközi integrációt.

PPP

A Public-Private Partneship (rövidítve PPP) megfogalmazásánál a legfontosabb elem, ahogy annak angol neve is mutatja, hogy a magán- és a közszektor együttm ködésér l van szó. A közszolgáltatások biztosításának olyan új formáját takarja e fogalom, amelyben a közfeladathoz ellátásához szükséges létesítmények és/vagy intézmények, eszközök tervezésébe létrehozásába, fenntartásába, finanszírozásába és üzemeltetésébe – az állammal kialakított komplex együttm ködés keretében – bevonja a magánszektort. A klasszikus magán finanszírozású PPP-rendszerben mindezt egyetlen cég vagy csoport végzi el. Közszerepl , vagy végfelhasználó a beruházás értékét és az üzemeltetés költségeit

az üzemeltet nek fizetett díj formájában téríti meg. Az üzemeltetési periódus végén (20-25 év) a vagyon és az üzemeltetési jogok a közszerepl re szállnak át (vissza).

A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az államnak, átvállal t le bizonyos feladatokat, s mindezért díjat kap. Az állam megrendel ként azt határozza meg, hogy a magánvállalkozótól adott min ség szolgáltatást mennyi ideig kívánja igénybe venni. A PPP-ben a felek – vagyis az állam és a magánszféra – a közszolgáltatás nyújtásának felel sségét és kockázatát közösen viselik, a hagyományos gyakorlattal ellentétben az állam a közszolgáltatás hosszú távú biztosítását rendeli meg a magánszférától. Ilyenkor – például egy infrastrukturális fejlesztésnél – a magántársaság felel ssége például a tervezés, a kivitelezés, a m ködtetés, valamint – legalább részben – a projektek finanszírozása, az állam és a szolgáltatásokat igénybe vev intézmény pedig a díjat fizeti. A magánszférabeli szerz d fél a megvalósításhoz általában projekttársaságot alapít, biztosítja hozzá a szükséges saját t kéjét, a kivitelezéshez a finanszírozási forrásokat.

A felek – a közszférabeli és a magánvállalkozó partner – közötti szerz désben rögzítik az építményekkel és/ vagy a szolgáltatás színvonalával és mennyiségével kapcsolatos állami elvárásokat, valamint az állam által fizetend díj összegét, illetve annak ütemezését. A projekttársaság a szolgáltatási díjból fedezi az üzemeltetés költségeit, hitelkötelezettségeit, a fennmaradó rész a beruházásban részt vev befektet által realizálható hozam.

A szerz dés, mint minden kapcsolat esetén, alapjaiban határozza meg a partnerek hosszú távú kapcsolatát.

A szerz dések futamidejének hossza elvileg garantálja a választásokon átnyúló együttm ködés fenntartását.

A való életben és f ként Magyarországon a PPP szerz dés feltételrendszere a futamid alatt folyamatosan vitatott!!!

Ennek oka a közfeladat ellátásához való privát hozzájárulás költségoptimalizáló hozzáállása, valamint az állami elvárások maximalizálása közötti ellentét. A hosszú távú szerz dések természetüknél fogva kevéssé alkalmasak arra, hogy minden a futamid alatt felmerül váratlan eseményre írásos garanciát nyújtsanak a szerz d feleknek.

A felek között létrejöhet hitelszerz dés is, a küls források bevonásának legjellemz bb formája a bankhitel. Ilyenkor a gyakran alkalmazott eljárás a hitelmin ség javítása állami szerepvállalással, ami viszont olcsóbbá teheti a finanszírozást. A bankhitel mellett egyre inkább terjed mód a kötvénykibocsátás, ezt különösen autópálya-projektek esetén alkalmazzák.

A PPP struktúrák fejl dése rendkívül dinamikus, szektoronként és projektenként változó konstrukciók alakultak ki, különböz szerz dés-rendszerek jöttek létre és ezek mindegyike egyedi jellegzetességeket mutat.

A PPP elmélet célja, hogy a magánszektor gazdasági hatékonyságát, projekt megvalósítási és üzemeltetési tapasztalatait, innovatív eljárásait bekapcsolja a közszolgálati feladatok ellátásába; a költségvetés kímélése, hiányának csökkentése a feladatok ellátása közben oly módon, hogy a beruházás finanszírozásának terhei hosszabb id távon és kizárólag az el re meghatározott feltételek teljesülése esetén terheljék a költségvetést. Célja ezen túl a projekt megvalósítás során jelentkez kockázatok jelent s részének áthárítása a magánszektorra; a tisztán állami konstrukcióhoz képest összességében kedvez bb ár-érték arány realizálása (a pénzért több érték, Public Sector Comparator). Az elmélet lényegét tehát az adja, hogy a magánszektor a piac törvényeihez igazodva profitmaximalizálásra törekszik, s ezt a hatékonyságot igyekszik átültetni a közszektorba is. Ezeket a célokat az elmélet szerint a privát szektor a szakértelme, magasabb innovatív képessége és menedzsment ismeretei révén éri el. Az állami t kejavak kereskedelmi logikájú hasznosításából ered en magasabb szint hozzáadott érték keletkezik. Az egész koncepció arra törekszik, hogy a felek haszna ne a másik fél kárából származzon, hanem mindkét fél „nyertes” legyen.

A közszolgáltatások PPP-ben történ biztosítását az Európai Bizottság napjainkban egyre inkább támogatja, ennek el segítésére indította el a Bizottság Energiaügyi és Közlekedési F igazgatósága (DG TREN) a PPP típusú beruházások elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozó, rendszeres, magas szint kapcsolattartásra irányuló kezdeményezését („Informal PPP Exchange Meetings”). A Bizottság elkötelezettségét ezt mutatja az is, hogy a DG TREN által kezelt TEN-T támogatások körén belül 2007-ben már PPP projekt el készítésének támogatására is lehetett pályázni. A fenti díj ismutatja, hogy Magyarország az Európai Unió aktív, és az új tagállamok között vezet tagállama mind a PPP programok és azok továbbfejlesztése, mind a nemzeti szakért i bázis létrehozása tekintetében. Ehhez

jelent s mértékben hozzájárul a PPP Tárcaközi Bizottság munkája is, amely fontos szerepet vállal a kormányzati PPP szaktudás fejlesztésében és a PPP projektekkel kapcsolatos döntés-el készítésben is.

Magyarországi tapasztalatok⁸:

• Budapest Sportcsarnok (Papp László Sportaréna)

• M5-ös autópálya

• M6-os autópálya

Magyarországi tervek

• börtön,

• kollégium,

• környezetvédelem (szenyvíztisztító, szemétéget )

• bérlakás program

Nyugat-európai tapasztalatok:

Autópálya és egyéb közlekedési infrastruktúrális (pl TGV Est Franciaországban) fejlesztések

Oktatási intézményfejlesztések Egészségügyi intézményfejlesztések Városrehabilitációk (Birmingham)

8 Báger Gusztáv: Hungary’s Audit Experience with PPP. In: Public Investment and Public-Private Partnerships. Ed. by G. Schwartz, A. Corbacho, K. Funke., International Monetary Fund. Palgrave Macmillan, New York ISBN 0-230-20133-4, pp. 160-180