A befektetési bankok

A befektetési banki piac (corporate and investment banking)⁴ a kilencvenes években felgyorsult nemzetköziesedési folyamatok által kiváltott átalakulása még nem záródott le.

Ennek oka, hogy bár a folyamatot elindító technológiai változások mára már beépültek a bankok m ködésébe, a technológiai változások továbbra is folyamatosan alakítják, újrastrukturálják a bankok m ködési rendszerét.

Technológiai oldalról e folyamat lehet séget ad arra, hogy a bankok egyre kisebb költséggel, egyre nagyobb volumennel kínálják a termékeiket, míg ennek üzleti következménye az, hogy az egy egységnyi termék eladása kisebb hasznot jelent a bank számára.

3 Prospects for Foreign Direct Investment and the Strategies of Transnational Corporations, 2004-2007 (UNCTAD, 2004)

Dr. Gál Péter – Moldicz Csaba: MFB makrogazdasági elemzések: A befektetési banki piac jellemz i az ezredforduló után (2005 április)

Az elmúlt években a befektetési banki piac jellemz je volt a csökken jövedelmez ség, a profittömeg, valamint a nem kamat-jelleg bevételek jelent ségének növekedése.

Ma a befektetési bankok két alapvet bevételi forrása, az értékpapír-kereskedelem és a bank t kéjének befektetése, ami er teljesen függ a piac rövidtávú változásaitól – ellentétben a korábbi helyzettel, amikor a piac likviditása volt a dönt . A 90-es évek közepe óta jellemz nagyon alacsony kamatszint miatt a világgazdaságot a keresleti oldalon a finanszírozási lehet ségek javulása, a kínálati oldalon pedig az er söd verseny határozza meg.

A bankok a csökken jövedelmez ségi szint ellen a következ stratégiai elemek érvényesítése révén próbáltak meg hatni:

• a forgalom növelésével,

• a tevékenységek diverzifikációjával,

• egységes termékpaletta révén létrejöv szinergiák növelésével,

• koncentrációkkal és "merger"-ekkel.

Mind a befektetési bankok, mind pedig az univerzális bankok területén az amerikai bankok a legsikeresebbek.

Ennek következ k a f bb okai:

1. A világ legnagyobb pénz- és t kepiaca el nyt jelent az amerikai bankok számára a termékek kialakításában, disztribúciójában, és a méretgazdaságossági el nyök érvényesítésében;

2. A termék-innovációk többsége továbbra is az amerikai bankoktól származik;

3. Az amerikai pénzügyi rendszer nagy hatékonysággal gy jti össze a forrásokat.

A jelenlegi piaci helyzetben a piac kisebb szerepl i – a befektetési bankok – két oldalról konfrontálódnak a versennyel.

Egyrészt a nagy univerzális bankok egyre intenzívebben jelennek meg az befektetési banki és asset managmenti tevékenységek területén, másrészt keresleti oldalról is megnövekedett igényekkel találkoznak.

E bankok számára további kihívás, hogy a nagyobb, kereskedelmi bankok az elmúlt években számos esetben egyesültek befektetési bankokkal, vagy vásároltak fel befektetési bankokat abban a reményben, hogy új ügyfelekhez jutnak, vagy hogy termékpalettájukat kiegészítve – szinergiákra való koncentrálás révén – megteremtik a vállalati jövedelmez ség alapját. (Az akvizíciók utáni problémák nagy részét az okozta, hogy a befektetési bankok bevételei 2001-ben és 2002-ben a fúziók piacán és a részvénypiacon csökkentek. Ez a helyzet 2003-ban megváltozott, amikor ismét enyhe növekedésnek indultak ezek a bevételek.)

A befektetési bankok számára a bevételek növelésére lehet séget a hagyományosan a bevételeik legnagyobb részét adó kötvénykereskedelem és részvénykereskedelem nyújtja.

A tevékenység diverzifikációját az asset managmenti (befektetési alapok kezelése), és alternatív befektetési lehet ségek (pl. kockázati t ke alapok m ködtetése) adja.

Az univerzális, és a legnagyobb befektetési bankok stratégiájukban a korábban is alkalmazott corporate és befektetési banki tevékenység integrációját helyezik el térbe. E folyamatot el segíti a költségcsökkentés, a hatékonyság, jövedelmez ség növelésének kényszere, (A banki termékek integrálása – cross-selling – az el feltétele a 20% körüli összt kearányos jövedelem elérésének. Ezt 2000 és 2004 között a Citigroup-nak – 19,76%

–, a Morgan Stanleynek – 17,1% – sikerült elérnie az univerzális bankok közül, illetve a Lehman Brothers-nek – 17,96% – a befektetési bankok közül) valamint az ilyen termékek iránti növekv kereslet. (A tevékenységek integrációjára hatással van, hogy a nagy vállalati ügyfelek támasztják a legnagyobb keresletet mind a vállalati banki termékek (hitelek, specializált finanszírozási termékek), mind pedig a befektetési banki termékek (részvény- hitelpiaci termékek) iránt.)

A tevékenységek integrációja annak ellenére megy végbe, hogy a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy az univerzális bankok corporate és befektetési banki tevékenységekb l származó bevétele csak csekély mértékben, vagy pedig a bankok többi egységéhez képest nem olyan nagymértékben növekedtek.

Ebben a helyzetben a bankoknál két alapvet stratégiai válasz figyelhet meg:

A befektetési bankoknál a részvény- és kötvény kereskedelmi (befektetési banki), valamint az asset managementi (és az alternatív befektetési) tevékenységek el térbe kerülése a jellemz .

Az univerzális bankok a hagyományos banki tevékenység viszonylagos alacsony t kejövedelmez ségi szintjének ellensúlyozására a lakossági, valamint a részvény- és kötvénykereskedelmi tevékenységeiket er sítik.

A részvény- és kötvénykereskedelmi tevékenységek nagy volumene a viszonylagosan alacsony profitrés mellett is nagy nettó jövedelmeket eredményez.

Az elmúlt években nagyon jövedelmez ek volt az asset management jelleg tevékenységek. Ezek, bár a bankok tevékenységének kisebb részét teszik ki, a befektetési alapok kezelése, – azok egyes fajtáinak felfutása pl. a hedge fund-ok – pozitív hatással vannak a vállalatok finanszírozási lehet ségeire.

Az univerzális bankoknál határozott törekvés érzékelhet az integrált szolgáltatási platformok teljes kör vé tételére. A termékpaletta egységesítése lehet séget nyújt az economics of scope jelleg el nyök érvényesítésére. Ez a folyamat azonban nem megy minden esetben zökken mentesen, ez különösen jól látható egyes európai bankok eredményeiben. Ennek oka, hogy e bankok tevékenysége els sorban az elmúlt években igen gyenge gazdasági fejl dést mutató országokba irányul, valamint hogy e bankok az új – igen jövedelmez termékek bevezetése területén lemaradásban vannak els sorban az amerikai vetélytársakkal szemben. (Pl. Németországban az eszköz- és jelzálogalapú értékpapírok piaca gyakorlatilag még nem tekinthet teljes érték piacnak, miközben 2003-ban a befektetési bankok bevételeiben e termékek aránya már 10,3% volt.)

A befektetési bankok és univerzális bankok által kezelt befektetési alapok egyre jelent sebbek a vállalatfinanszírozás szempontjából, ez a folyamat jól érzékelhet a bankok kezelt eszközarányának megváltozásában is. Ezek az alapok lehet séget adnak a befektetési bankok számára egyrészt a nem kamatjelleg jövedelmek gyarapítására, másrészt a bankok tevékenységének diverzifikációjára.

Ez a folyamat ellentétes a kilencvenes évek pénzügyi trendjével; a dezintermediációval, s a bankok a nem banki pénzügyi szolgáltatók rovására végbemen el retörését valószín síti.

A befektetési alapok finanszírozási tevékenységének határozott ágazati és iparági megoszlását azonban nem minden esetben lehet egyértelm en kimutatni, mivel csak ezen alapok töredékénél figyelhet meg világos ágazati szelekció. A határozott ágazati orientációjú alapok befektetései els sorban a pénzügyi szolgáltatásokba, az információs technológiába, és az egészségügyi szolgáltatásokba irányulnak, de jelent s részt

képviselnek a feldolgozóipari, a fogyasztási javak-, fogyasztási cikkek nyersanyagainak el állítását érint , és az energiaipari befektetések.

Ett l némileg eltér a közép-kelet-európai, valamint magyarországi befektetések ágazati orientációja. Itt nagyobb hangsúllyal szerepelnek az energiaipari, feldolgozóipari befektetések, és a telekommunikációs befektetések. Jelent s különbség, hogy az információs technológiai befektetések aránya viszonylag alacsony, illetve az egészségüggyel kapcsolatos befektetések aránya is kicsi Magyarországon.

Az európai kockázati t ke alapok és társaságok ágazati orientációjának vizsgálatakor célszer külön kezelni a létrehozott alapok 73%-át adó a kivásárlásokat. Amennyiben ezeket nem vonjuk be a vizsgálatba, a nem technológia-intenzív, a vállalatok fejl dése során az expanzió és a felfutás szakaszára (expansion and development stage) koncentráló alapok a dominánsak. (2004-ben a létrehozott alapok 16,2%-a volt ilyen jelleg alap.) 2004-ben tovább növekedett a kockázati t keként befektetett összegek nagysága (2004:

30,6 milliárd euró), miközben az ebben az évben létrehozott alapok által kezelt összegek nagysága az el z évhez képest némileg visszaesett. (2003: 27 milliárd euró; 2004: 24,6 milliárd euró)

A magyarországi kockázati t ke piac igen kis piac, így ennek jelenleg egyik legf bb jellemz je a hektikus fejl dés, melyet els sorban a nyugat-európai és globális piaci folyamatok alakulása befolyásolja. Ennek megfelel en pl. a 2005-ös év kedvez volt a magyar piac fejl dése szempontjából. A befektetések ágazati megoszlását tekintve az ágazati preferencia nélküli befektetések a jellemz k Magyarországon. A t kefinanszírozások nagyobb volumenek irányába való eltolódásának globális trendje Magyarország esetében is megfigyelhet , 2003-ban a magánt ke piaci befektetések 0%-át tették ki a 2,5 és 5 millió euró közötti befektetések, miközben az ez alatti befektetések a piac 14%-át, az e felettiek pedig 86%-át.