A t kekivitel f bb indokai és elméletei

A tényszer információk, statisztikai adatok mellett meg kell vizsgálni azokat a tényez ket, amelyek a m köd t kekivitel alakulását és folyamatos b vülését magyarázzák. Ennek érdekében célszer áttekinteni a t kekivitelre vonatkozó fontosabb elméleti modelleket.

I.6.1.1 Dunning eklektikus elmélete

A hetvenes években született meg Dunning ún. eklektikus elmélete, a Dunning-féle OLI (Ownership-Location-Internalization) paradigma, amely megkísérli, hogy a m köd t ke áramlást legjobban magyarázó elméleteket egybeolvassza. Ez az elmélet három csoportba gy jti azokat az indítékokat, amelyek egy vállalatot külföldi m köd t ke befektetésre késztetnek. Ezek mindegyike abból fakad, hogy egy terjeszkedni készül vállalat valamilyen szempontból el nyben van mind a célország vállalkozóival, mind az oda exportáló vállalkozókkal szemben.

A stratégiai helyzetel ny forrásait Dunning három csoportba sorolja:

• A tulajdonosi el nyök a vállalkozás azon termékeit, termelési eljárásait foglalják magukba, amelyekkel más cégek nem rendelkeznek, mert azok vagy jogi védelem alá esnek, vagy másik vállalkozás nem képes azok el állítására (pl. szabadalom alá es termékek, márkanév). A tulajdonosi el ny tehát már akkor a vállalat birtokában van, amikor még nem döntött a külföldön történ közvetlen befektetésr l.

• Az elhelyezkedési el ny csak akkor áll a vállalat rendelkezésére, ha a külföldi közvetlen t kebefektetést végrehajtotta. Ha a fogadó országba csak magas szállítási költséggel lehet exportálni, vagy a fogadó ország hatóságai a bels piac védelmében importkvótákat vagy magas importvámokat tartanak fenn, akkor el nyösebb lehet a helyszínen termelni, mint exportálni. Elhelyezkedési el nyöket biztosít az olcsó termelési tényez khöz való hozzáférés (alacsony bérköltségek, jó nyersanyag- és energiaellátottság). A szolgáltatást nyújtó társaságoknál a piachoz, illetve a fogyasztókhoz való közvetlen kapcsolat lehet sége is idesorolható. Az alapvet en szolgáltatásokat nyújtó vállalatok külföldi m köd t ke befektetésr l való döntéseiben ez dönt szempont lehet, miután a szolgáltatások egy jó részét csak azok el állításának helyszínén lehet értékesíteni.

• Végezetül az ún. internalizációs el nyök szólnak egy cégnél külföldi m köd t ke befektetésr l való döntés mellett. Az internalizációs el nyök azt a pótlólagos költséget kompenzálják, hogy a licenc (közös vállalat) helyett a szóban forgó vállalat mégiscsak közvetlen megjelenés mellett dönt az adott piacon, nem sajnálva az óhatatlanul felmerül fix költségeket. Ha egy cégnek mind a tulajdonosi, mind az elhelyezkedési el nyei jelent sek lennének a célpiacon megvalósítandó esetleges m köd t ke befektetésben, még mindig felmerül annak lehet sége, hogy jelent s fix költségek megspórolásával inkább licenc útján, egy az adott piacon belföldinek számító vállalaton, vagy az adott

gazdaságban belföldinek számító vállalattal alkotott közös vállalaton keresztül lássa el abban az országban termékének fogyasztóit.⁹ (Oszlay 1999)

Upsala-modell

A m köd t ke kivitel magyarázata során fontosnak tartom bemutatni a nemzetköziesedés folyamatát leíró ún. Uppsala-modell ismertetését (Antalóczy-Éltet 2002¹⁰). Ezen modell szerint a cégek különböz szakaszokban nemzetköziesednek. A nemzetköziesedés gyakorlatilag nem más, mint a vállalatok nemzetközi üzleti tevékenységben való részvétele. A legkülönfélébb m veleteket foglalja magába, az exporttól és importtól a nemzetközi szövetségeken keresztül egészen a külföldi m köd t ke befektetésekig. A

„kifele irányuló” nemzetköziesedés az elméleti szakirodalom szerint négy fokozaton keresztül valósul meg. Ezek a fokozatok id ben egymásra épülnek, lépésr l lépésre követik egymást és számos fokozatra, ügylettípusra bonthatók. Az els periódus az exportálás, a második szakaszban értékesítési vállalatok alapítására kerül sor külföldön, a harmadik szakaszban licenc- vagy alvállalkozói szerz dések köttetnek, a negyedik szakaszban pedig a vállalat külföldi termel -leányvállalatot alapít.

9 Ha egy külföldi cég a külföldi termelés beindításához szükséges költségek elkerülése céljából licenc-jelleg megállapodást köt a célpiacon belföldinek számító vállalattal, akkor nagy részben fel kellene fednie termékének jellegzetességeit, termelési eljárásainak részleteit. Ezzel azonban jelent s kockázatot vállal fel, ami leginkább a megbízó-ügynök között felmerül ún. erkölcsi kockázathoz hasonlatos. Ezt a kockázatot a multinacionális vállalatok legnagyobb része nem vállalja fel, ezért az internalizációból (vagyis az „ügynök”

kihagyásából) származó el nyök a leghangsúlyosabban járulnak hozzá egy külföldi m köd t ke befektetés melletti döntéshez.

10 Johanson–Vahlne (1977), Luostarinen (1978) alapján

3. számú táblázat – A kifelé irányuló nemzetköziesedés fokozatai nemzetköziesedés szakaszainak betartása. Az els lépés általában képviseleti irodák, raktárak nyitása külföldön (ez több esetben már a hetvenes-nyolcvanas években megtörtént). Mindez segít a célországgal kapcsolatos információk gy jtésében, a szabályozórendszer megismerésében, a piaci igények felmérésében. Ezek után a következ lépés a kereskedelmi, majd termel -leányvállalatok létrehozása. A szakaszos külföldi jelenlétre jó példák a gyógyszergyárak. (Antalóczy-Mohácsi-Voszka 2000).

A nemzetköziesedés fenti szakaszolását azonban több szempontból kritika érte. A legfontosabb szempont a szakaszok sorrendje: a vállalatok megmaradhatnak egy bizonyos szakaszban, vagy át is ugorhatnak szakaszokat, illetve meg is fordíthatják a sorrendet valamilyen küls vagy bels ok miatt. A nyolcvanas években több vállalkozás korábban kezdett el külföldön értékesíteni és befektetni, mint más, hasonló társaik. Az ilyen

„koraérett” nemzetköziesedés részben a multinacionális cégekhez való beszállításnak, részben a termékdifferenciálásnak, részben a vállalatvezetés tapasztaltságának köszönhet .

I.6.1.2 Froot és Stein modellje

Froot és Stein modelljében kijelenti, hogy bizonyos várakozások alapján a befektet társaság egyszer en meghozza a beruházási döntést, ezáltal létrejön a termel egység. A várakozások megváltozásának hatása a külföldi m köd t ke befektetések ciklikusságát idézi el , hiszen kedvez változások hatására a vállalatok el rehozzák beruházásaikat, míg kedvez tlen környezetben elhalasztják azokat. Az elmélet szerint mivel a létrehozott leányvállalat bevételei és költségei is nagyrészt az adott ország devizájában merülnek fel, az árfolyamkockázat csak a repatriált profitokat érinti. A külföldi m köd t ke beruházás el nyt élvez a portfolió-befektetésekhez képest, hiszen az árfolyam és egyéb küls kockázati tényez k pozitív korrelációban állnak a befektetés volumenére nézve, addig a kapcsolat a portfolió-beruházások esetén épp negatív.