A modellb l levonható következtetések

Amennyiben a regressziós analízis eredményét kivetítjük egy képzeletbeli térképre további hasznos következtetéseket vonhatunk le a t ke regionális áramlására vonatkozóan. A következ megállapítások a vizsgálat eredményeit tartalmazzák:

(1) Két f irányban figyelhet meg a t ke terjeszkedése – keleti, illetve nyugati irányban. Ezt az áramlást a külföldi m köd t kével létrejött vállalkozások száma, valamint a t kebefektetések (FDI) nagysága is alátámasztja.

(2) A külföldi t kével megalakult vállalkozások jelent s regionális különbségeket mutatnak. A Pest – Bács-Kiskun-Szolnok – Csongrád megyék vonalától nyugatra jelent s számú külföldi t kével alapított vállalkozás található, amelyek számossága miatt átlagosan alacsonyabb FDI jut egy vállalkozásra.

(3) Ezzel szemben az ország keleti felének néhány korábbi ipari központjában viszonylag magas t kebefektetés jut az ott megtelepül alacsonyabb számú vállalkozásra (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén). Ezzel szemben kivételként egy alacsony iparosodottságú megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) – jelent s

külföldi m köd t két vonzva – nagyszámú és alacsony t kéj vállalkozást figyelhetünk meg.

(4) Ha megfigyeljük a fenti adatsorokat két jelent s visszaesést is tapasztalhatunk a m köd t ke áramlás volumenében. Az 1997-1998-as id szakban a korábbi privatizációs hullám lezárulása, az orosz válság és a délszláv háború hatása fedezhet fel. A 2001-2002-ben bekövetkezett általános, a világgazdaságban tapasztalható FDI áramlás visszaesése miatti csökkenés is nyomon követhet . (5) A futtatott modell alátámasztotta azt a hipotézist miszerint a m köd t ke

regionális eloszlására Magyarországon a megye (régió) iparosodottsági szintje, az adott megye általánosságban vett gazdasági fejlettségi foka, az infrastruktúra fejlettsége, a képzett munkaer , és kezdettben az Ausztriától a kés bbiekben a Budapestt l mért távolság van szignifikáns hatással.

(6) Az iparosodottsági szint:

Szignifikáns változói: a) az iparban dolgozók száma; b) az ipari üzemek száma Nem szignifikáns változói: a) ipari bérek; b) egy alkalmazottra jutó termelés (7) A gazdasági fejlettség és méret:

Szignifikáns változói: a) GDP/f ; b) vállalkozások száma Nem szignifikáns változója: munkanélküliségi ráta

(8) Az infrastruktúra:

Szignifikáns változói: a) gépjárm vek száma b) telefonf vonalak száma Nem szignifikáns változója: 100 négyzetkilométerre es utak hossza (9) Az oktatás:

Szignifikáns változói: a) szakmunkás tanulók száma; b) Fels oktatásban tanulók száma

(10) Távolság Budapestt l és Ausztriától

Szignifikáns változók: távolság Ausztriától (1992 és 1995), távolság Budapestt l (2002 és 2004)

Nem szignifikáns változó: távolság Budapestt l (1992 és 1995), távolság Ausztriától (2002 és 2004)

Összegezve a fenti modellfuttatások eredményét nyomon követhet a mindenkori magyar kormányzat befektetés-ösztönz törekvése is.

Az FDI nyugati megyékben tapasztalható er sebb jelenléte magyarázható Nyugat-Magyarország és azon belül is az észak-dunántúli régió magasabb iparosodottsági szintjével, jobb infrastruktúrájával és az Ausztriához való közelségével.

Az FDI keleti megyékben történ megjelenése és er södése részben a kormányzati támogatás eredménye, amely az elmaradottabb térségekben ösztönözte letelepedésre a külföldi m köd t két.

A külföldi m köd t ke becsalogatásának egyik jelent s motivációs tényez je az 1998-1999-ig tartó nagymérték privatizáció volt. Az 1990-es években a beáramló t ke értéke végig dinamikus volt. Az évtized elején a külföldi t ke vonzerejét a magas munkanélküliség következtében rendelkezésre álló, olcsó munkaer jelentette. 1995 után a csúszó leértékelés és a stabilizáció következtében visszaállt a befektet i bizalom. Ekkor a befektet k már inkább a stabilitásra, valamint a képzett munkaer re építettek.

Magyarország ezen felül 1994-t l társult tagja az EU-nak, a csatlakozás lehet sége is jó perspektívának bizonyult a külföldi t ke szempontjából. Ehhez párosultak az alacsony társasági adó és az egyéb befektet i kedvezmények. 1997 és 1999 között ennek a folyamatnak a f mozgatórugója a határon átível vállalat-felvásárlások és –egyesülések voltak. Emellett növekv szerephez jutott az FDI áramlásban az újrabefektetett jövedelem, a kutatás-fejlesztést számos vállalat Magyarországra telepítette, ezt a kormányzat politikája is támogatta/ösztönözte.

A legnagyobb állami vállalatok privatizációjának lezárultával lassult a t kebeáramlás, amihez még hozzájárult a nemzetközi pénzügyi világban tapasztalható bizonytalanság (orosz pénzügyi válság), valamint az ebben az id szakban lezáruló délszláv válság is, amelyben a NATO-tag Magyarország is érintve volt. 2001-t l azonban a beáramló FDI globálisan is csökkenni kezdett. Magyarországon ekkor nem történt privatizáció, a t kebeáramlás a zöldmez s beruházásokra és az újrabefektetett jövedelemre koncentrálódott. Ebben az id szakban egyes területekr l még t kekivonás is megfigyelhet , mivel a bruttó bérköltségek emelkedését nem követte a hatékonyság megfelel mérték javulása, ez els sorban a zöldmez s beruházásokat érintette. Az újrabefektetett jövedelmek ezzel szemben emelked tendenciát mutattak.

A m köd t keáramlás vizsgálatakor szembet n az a jelenség, hogy a beáramlás azon megyékben és régiókban volt jelent s, ahol már korábban is magas volt az ipari termelés.

A legf bb el feltétele a befektet k telephelyválasztásának mennyiségi volt, ami a modellfuttatások tanulsága szerint az iparban dolgozók és a már meglév ipari üzemek számát tekintette els dleges tényez nek.

A min ségi kategória mint az egy f re es ipari termelés soha nem volt meghatározó döntési szempont. Úgy t nik a befektet az ipar méretét, és nem min ségét tartotta szem el tt. Ebb l az is következik, hogy a befektetési döntéshozók bíztak abban, hogy majd a befektetés hozza meg a kívánt magasabb termelékenységet.

Hasonlóan a termelékenységhez a munkanélküli ráta sem volt meghatározó el feltétel.

Az infrastruktúra, a képzett munkaer és az oktatási, képzettségi színvonal viszont szignifikánsan hatott, amely természetesen el nyben részesítette a már korábban is fejlettebb régiókat.

A legtöbb befektetés Budapestre és a közvetlen környezetébe települt, ahol a Budapestt l való távolság magától értet d en nem meghatározó.

Az Ausztriától való távolság azonban már szignifikáns változó, mert a nyugati megyékbe jóval több m köd t ke érkezett legalábbis a 90-es évek végéig.

A 90-es évek végét l napjainkig viszont megfigyelhet egy kiegyenlít dés, amely az Ausztriától való távolság jelent ségét csökkentette és a Budapestt l való távolságot szignifikánssá tette.

Megfigyelhet , hogy az ezredforduló után már többnyire részben a nyugati régiókban egyre kevesebb szabad szakképzett munkaer részben a keleti megyék beruházásait ösztönz kormányzati politika hatására egyre több befektet kezd zöldmez s beruházásba az ország keleti felében.