Nemzetköziesedésük szerint

A tevékenységüket optimalizáló multi- és transznacionális vállalatok a világgazdaság kulcsszerepl i. k használják ki leginkább a nemzetközi kereskedelem és a t keáramlás lehet ségeit, hoztak létre leányvállalatokat a világ különböz pontjain, alakítanak ki globális termelési és szolgáltatási rendszereket. A nemzetgazdaságok számára az egyedüli út a globális rendszerekbe való integráció.

I.4.1.1 Multinacionális társaságok

A multinacionális társaságok fogalma egynél több nemzetiség pontosabban különböz államokhoz tartozó tulajdonosokat feltételez és alapítói, illetve részvénytulajdonosai több ország illetve szuverén állam természetes vagy jogi személyei közötti megoszlása közvetlenül nem befolyásolja a vállalat m ködését és egységes irányítását.

A Törnqvist-Hymer-modell szerint a multinacionális vállalatokra az alábbi m ködés jellemz :

• a legfels stratégiai döntések a centrum országok néhány városában lesznek jelen

• a termelés a dönt része a periféria országaiban valósul meg

• szintjei:

– globális szerepkör nagyvárosok (stratégiai irányítási szint) – centrumországok regionális központjai (rutinszer napi irányítás) – gyártás és termelés (félperiférikus ország kis- és nagyvárosai)

I.4.1.2 Transznacionális vállalatok szerepe, transznacionalitás

A transznacionális vállalatoknak azokat a vállaltokat tekinthetjük, amelynek m ködése – külföldi leányvállalatai révén – egyszerre több nemzetgazdaságra terjed ki, üzletpolitikájának középpontjában pedig a vállalat összm ködésének eredményességének, globális optimalizálása áll, és els sorban az anyagazdaságban lév bázis, illetve irányító csoport érdekei által meghatározott.

Tehát a transznacionális jelleg a nemzetgazdaságok mikro-integrációja révén realizálódik, az államhatároktól független vállalati stratégiai döntések keretében.

A rendszerváltást követ en a nemzetközi vállalatok a privatizáció és a zöldmez s beruházások nyomán Magyarországon is megjelentek. Napjainkban a világ legfontosabb 100 nagyvállalata közül 48 már Magyarországon bejegyzett és m köd cég.

Becslések szerint a nemzetközi nagyvállalatok adták 1999-ben a magyar GDP 30 százalékát, az alapanyag és feldolgozóipari export 65%-át, míg például a hazánkhoz

hasonló nagyságú és az Európai Unióba integrálódott Finnország esetében ez az arány mindössze 10%.

2. számú ábra – Transznacionalizáltsági index – export

Forrás: World Investment Report, 1999, UNCTAD

Magyarország transznacionalizáltsági indexe 2003. évben a 13. helyhez volt elegend . Ez az exporttól, valamint a nemzetközi t keáramlástól való jelent s, átlag feletti függ ségünket mutatja.

A transznacionális cégek – többek között – abban is különböznek a nemzeti vállalatoktól, hogy az úgynevezett bels árak segítségével, vagyis jövedelmeik országok közötti átcsoportosításával, enyhíteni tudják az egyes országokban meglév adóterheiket. Ezen vállalatok szervezeti és adminisztratív irányításának szerves részévé vált a kereskedelem, beruházás, s t a nemzetközi pénz-t keáramlás és jövedelemelosztás-szabályozás is. Az innovatívabb iparágak termékeiben és termelési eljárásaiban megtestesül magasabb szellemi értéket az alkatrészek, részegységek gyártásának cégen belül tartásával igyekeznek megszerezni a transznacionális vállalatok. A termelési és értékesítési körfolyamat minél nagyobb részét igyekeznek az adott érdekeltségen belül tartani, különösen akkor, ha az hozzájárul a vállalat jövedelmez ségének, vagy piaci helyzetének javításához.

A társaságok nemzetközi szervezeti rendszerében a vállalati szervezeti hierarchiák hálózatokká fejl dnek, egyre kevésbé jellemz egy meghatározott "centrum".

Multilaterális kapcsolati rendszeren alapuló vállalati struktúrák alakultak ki, melyeket elektronikus információs rendszer köt össze².

A világrend fejl désének ez a tendenciája azt mutatja, hogy a nemzetállamokra épül , hagyományos politikai rendszer fölött, kiépül ben van egy, a nemzetállami határokat és a nemzetállami kompetenciát átmetsz gazdasági rendszer.

A világgazdaság globalizációjának a transznacionális vállalati rendszer kialakulása mellett a másik lényeges jellemz je a pénzpiacok integrálódása. Az elmúlt két évtized pénzpiaci liberalizációja nyomán a nemzetközi pénzpiac egyre inkább öntörvény , önálló fejl dési pályára állt. A Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) adataira alapozott becslések szerint napjainkban az egy nap alatt lebonyolított pénzügyi tranzakciók értéke 1.000 milliárd dollár is lehet, szemben a nemzetközi kereskedelmi és szolgáltatási forgalom napi 25 milliárd dollárjával. Ez az elképeszt aránytalanság a pénzpiac óriási mérték felfúvódását jelzi.

A nemzetközi pénzügyek öntörvény mozgásának egyik jelensége a befektetési alapok felduzzadása, a megtakarítások zömének ezen intézmények által való felszívása és azok jórészt spekulatív befektetése. A nemzetközi pénzpiacon a nemzeti keretekben jelentkez pénzügyi problémák magukban rejtik a világra kiterjed láncreakció lehet ségeit, ahogyan

2 Judith Clifton (Universidad de Oviedo)-Francisco Comín (Universidad de Alcalá)-Daniel Díaz Fuentes (Universidad de Cantabria): Transforming Public Enterprises: Networks, Integration and Transnationalisation. “From Ugly Duckling to Swans” 2006 http://altea.daea.ua.es

azt a 2008. végén kialakult pénzügyi válság is jól mutatja. A nemzeti kormányoknak nincs elegend befolyásuk arra, hogy ezeket a válságokat felszámolják, a folyamatok "kezelése"

egyre inkább a nemzetközi pénzügyi szervezetek feladatává válik.

A pénzpiac liberalizációjával párhuzamosan er teljes t kekoncentráció zajlik a pénzpiaci szerepl k körében.³ A bankok összeolvadásának, egyesülésének több irányzata érvényesül.

Az egyik a horizontális integráció, a hasonló profilú pénzintézetek közötti egyesülés, melynek célja a versenyképességnek a t keméret növelése, illetve ezáltal a költségcsökkentés útján való er sítése. Másik típusa, amikor különböz bankok, illetve pénzügyi szolgáltatók azért egyesülnek, hogy megvalósítsák az ügyfelek teljes kör univerzális kiszolgálását, amely kiterjed a lakossággal, a beruházásokkal kapcsolatos finanszírozási tevékenységre, bróker m veletek folytatására, lízingelésre és a biztosításra.

Megfigyelhet a bankok külföldön való terjeszkedése, a más országokban lév pénzintézetek felvásárlása is.