Az európai unióhoz újonnan csatlakozott országok

A Közép-Európába beáramló külföldi m köd t ke országok szerinti összetétele

-5000

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

évek

Az újonnan az Európai Unióhoz csatlakozó országokban a külföldi t keáramlás három f szakaszra bontható:¹⁶

- Els szakasz (1989-1994): A rendszerváltás id szaka, a külföldi m köd t ke beáramlás els stádiuma, 1993 végéig 13 milliárd dollárnyi m köd t ke áramlott a térségbe. Ezen id szak alatt az országban lezajló változásokat folyamatosan figyelemmel kísér és korábbi kereskedelmi vagy egyéb kapcsolatokkal rendelkez vállalatok, korai, perspektivikus befektetései, illetve a térség tradicionális befektet inek megjelenése jellemezte. Ezek az országok piacainak legértékesebb szegmenseit kívánták mindenki mást megel zve megszerezni. (fogyasztási javak, jelent s profitot termel , élelmiszerek el állításával foglalkozó vállalatok) Megjelentek a magas bels megtérülési rátát megcélzó kockázati t kebefektetések is.

- Második szakasz (1994-1999): A tömeges privatizáció id szaka Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban. A különféle alapon és módszerekkel megvalósuló

privatizáció keretében beáramló t ke és az általuk létrehozott külföldi befektetések nagy hányada az olcsón megvásárolható, versenyképes, vagy könnyen azzá tehet , értékes vállalatokat és a bels piac megszerzését célozta meg. Emellett nagy mennyiség t ke áramlott be pótlólagos, illetve zöldmez s beruházásokon keresztül. Összesen az id szak alatt a térségbe 60 milliárd dollárnyi m köd t ke érkezett. Kiemelked területeken a privatizációs, pótlólagos, vagy zöldmez s beruházások révén a térség gazdaságainak lényeges szektorai integrálódtak nemzetközi társaságok termelési és értékesítési rendszerébe. Ezzel az országokat átsegítették az átalakulás nehéz id szakán, és a közé- kelet-európai gazdaságok világgazdasági integrációjához is nagymértékben hozzájárultak.

A t kemozgások intenzitásának növekedése egyrészt az országok világpiaci nyitottságának növekedése, valamint az országkockázatok mérsékl désének volt köszönhet , valamint ez fordítva is igaz, a t kemozgások jelent sen felduzzasztották az országok import és export forgalmának volumenét. Ennek következményeképpen a világgazdasági integráltság fokát is növelték, ami egyben a kölcsönös egymásra utaltság, és a kölcsönös függés növekedéséhez vezetett.

- Harmadik szakasz (2000–napjainkig): A külföldi m köd t ke beáramlásának szintje egy 20 milliárd dollár körüli szinten állandósult. Az igazi változások a befektetések összetételében történtek. A kezdeti nagymérték munkabéralapú versenyel nyt kihasználó befektetések keletre vándoroltak, a reálbérek növekedése miatt a legalacsonyabb hozzáadott értéket el állító szektorokból több vállalat is kivonult. A legjobb példa erre az, ahogy a távol-keleti termel k konkurenciája gyakorlatilag felszámolta a közép- és kelet-európai textilipart. A társadalmi jólét növekedése, az kelet-európai integrációs folyamatban való részvétel, majd ezen államok tagsága nagyban hozzájárult a t kevonzó képességük meg rzéséhez. Részévé váltak egy 400 millió fizet képes fogyasztóval rendelkez egységes piacnak. A beruházók a különböz támogatáspolitikák el nyeit figyelembe véve hoztak létre új beruházásokat, valamint növelték az állóeszközeikbe fektetett pénzmennyiséget. Újrabefektették, vagy épp transzferálták a profitjukat, annak maximálására törekedve az egyes adózási és szabályozási lehet ségeket kihasználva. A statisztikák vizsgálatakor figyelembe kell venni azt is, hogy a beruházók profitjuk egy részét az adott országban újra befektetik. A reinvesztíció mértékéb l következtetni lehet a befektet k elkötelezettségére, a gazdaság fejl d képességére, hiszen nem csupán új befek-tet k érkeznek, hanem a meglév k is b vítik, fejlesztik helyi tevékenységüket. A gazdaságpolitikák számára fontos feladat e cégek további ösztönzése, hiszen egyre

nagyobb szerepe lesz a t keáramlásban az újrabefektetett profitnak, illetve a vállalaton belüli hiteleknek. Antalóczi–Sass [2002] statisztikai elemzésében láthatjuk, hogy ez Magyarország esetében is jelent s tételt képez, és ennek figyelmen kívül hagyása a valóságostól negatívabb kép kialakítását eredményezi.

0 5 10 15 20 25 30

1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

A visegrádi országok m köd t ke-vonzása (milliárd euró)

Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia

10. számú ábra

Forrás: A GKI adatai alapján saját számítások

A Visegrádi országokba áramló m köd t ke teszik ki a 2004-ben felvételt nyert 10 új tagország beáramlásának rendre a 90-95 százalékát.

Magyarország a beáramló m köd t ke nominális összegét tekintve 2001-2003 közötti id szakban stagnáló/romló képet mutat. A reál GDP növekedése 2000 elejét l kezdve csökken tendenciát mutat. A befektet i bizalom romlásához hozzájárult egyrészt a küls -bels egyensúlytalanság, valamint a monetáris hatóság hitelvesztése.

A fajlagos munkaer költés emelkedésének f forrása egyértelm en a bérek er teljes növekedése.

Mivel a környez országok együtt csatlakoztak az EU-hoz, egyszerre kellett átalakítaniuk a befektetésösztönzési politikájukat (kedvezmények, mentességek), ezért ezen a területen, a

0 1 2 3 4 5 6

MAGYARORSZÁG Csehország Szlovénia Szlovákia Lengyelország

Egy f re jutó FDI-állomány Közép-Európában (ezer euró)

11. számú ábra

Forrás: A GKI (2005) adatai alapján saját számítások

Az egy f re es külföldi m köd t ke befektetése terén Magyarország a relatív magas szomszédos országokba történ befektetések ellenére még vezeti a Visegrádi országok és Szlovénia el tt a rangsort.

Az 2004. májusában az Európai Unióhoz csatlakozott 10 új tagállamba irányuló t ke értéke 34 milliárd $ volt, ami 19%-kkal haladja meg az el z évi értéket, és rekordszint beáramlásnak nevezhet .

A dél- és kelet európai (ideértve a FÁK országait is) t keáramlás dinamikája szintén rendkívül magas volt. 2005-ben az ideáramló t ke nagysága elérte a 40 milliárd $-t. A három legnagyobb m köd t ke fogadó ország rendre Oroszország, Ukrajna és az akkor még csak tagjelölt Románia volt.

A külföldre történ m köd t ke befektetésben is jelent s elmozdulás tapasztalható ezekben az országokban. Oroszország egyedül "felel s" 15 milliárd $ külföldi befektetésben, ami a régió FDI outflow-jának 87%.

A jelent sen megnövekedett orosz befektet i aktivitásnak a fedezetét a petrolkémiai iparban keletkezett jövedelmek jelentették és jelentik napjainkban is.

5

Forrás: A GKI (2007) adatai alapján saját számítások

A Közép-Kelet-Európában megvalósult külföldi t kebefektetések a fogadó országok kés bbiekben részletezett versenye valósul meg. A táblázatban szerepl országok az 1990-es „start” óta nem kerültek egy hullámhosszra. Egymástól eltér szakaszokban, hol sikeresebben, hol kevésbé sikeresen gy zték meg a befektet ket. A 2000-es években Magyarország nem tudta növelni a részesedését a térségbe fektetett t kéb l, „csak” 20 %-ot tud%-ott megszerezni a térségbe áramló t kéb l.

Az utóbbi években mind Csehország, mind Szlovákia jelent s autóipari beruházásokat szerzett meg, amellyel jelent sen meger sítette versenyhelyzetét Magyarországgal szemben.

A visegrádi országokba 2006-ben összességében 3%-kal kevesebb t ke áramlott, mint az el z évben. Szlovákiába 96%-kal, Lengyelországba 109%-kal több, míg Magyarországra 20%-kal, Csehországba 50%-kal kevesebb t két fektettek.

A m köd t keállomány abszolút összegét (stock) tekintve Lengyelország áll az élen 93 milliárd $, második Magyarország 62 milliárd $, harmadik Csehország 59 milliárd $, negyedik Szlovákia 15 milliárd $-os befektetéssel.