Vegyszeres gyomszabályozás

A herbicideknek vezető szerepük van a gyomszabályozás rendszerében. Jelentőségük rendkívül nagy a gyomirtásban, de még nagyobb a gyomok szabályozásában, azaz abban a rendszerben, melyet a gyomkárok minimalizálására dolgozunk ki, és magába foglalja a termelés teljes folyamatát. (HUNYADI, 1988). Széles körű használatának több oka van. A gyomszabályozás szempontjából a legfontosabbak a következők:

- lehetővé teszik a gyomok szabályozását ott, ahol a sorközművelés nem lehetséges, - csökken az emberi munkaerő mennyisége,

- vegetatív úton szaporodó évelő gyom is hatékonyan szabályozható herbicidekkel, - nagyobb rugalmasságot tesz lehetővé az agrotechnikai rendszerben,

- gyorsan hatnak,

- a szelektivitás a gyomok és a kultúrnövények eltérő reakciója következtében egy másik oka a herbicidek gyors elterjedésének. (HUNYADI et al., 2000). A korszerű mezőgazdaság szerves részét képezi (DHINGRA-DANIELL, 2004).

A gyomirtószerek előállítása – amint már említettük- forradalmi változást hozott a mezőgazdasági termelésben (UBRIZSY-GIMESI, 1969). A korszerű vegyszeres gyomirtási kutatások tulajdonképpen az 1940-es évek elején kezdődtek (UJVÁROSI, 1973b). A herbicidek

37

gyakorlati felhasználása 65 éves múltra tekint vissza, de széles körű alkalmazásuk csak a 2.

világháborút követően vált általánossá. A vegyszeres gyomirtás hatására csökken a gyomok összborítása és a fajszám, átalakul a dominanciastruktúra (PINKE-PÁL, 2005).

A napraforgó vegyszeres gyomirtásában átalakulások vannak, melynek alapvető okai az Európai Unió általi előírások (GYULAI et al., 2011). A herbicideknek vezető szerepük van a gyomszabályozás rendszerében. Használata jelentős előnyt jelent a növénytermesztésben, és ma már nélkülözhetetlen eleme a termesztési eljárásoknak (HUNYADI, 1988).

A gyomirtó szerek – dózistól függően – szelektív növényi mérgek, ennek következtében egyes fajokat elpusztítanak, vagy fejlődésben visszavetnek, illetve semmilyen elváltozást nem idéznek elő rajtuk. A jó gyomirtó hatás eléréséhez ezért szükséges ismerni a területen lévő gondot okozó gyomnövényeket, valamint a különböző gyomirtó szerek azon tulajdonságát, hogy a gyomnövények közül egyes fajokat milyen eredménnyel irtanak (KÁDÁR, 2005).

A szerválasztás nagy körültekintést igényel, mert a napraforgó gyomirtó szereinek egy része csak helyzeti szelektivitással rendelkezik, s a kultúrnövény csírázási zónáját elkerülve fejti ki hatását. A kevésbé szelektív készítmények egyenetlen vetés és kelés, szerves anyagban szegény, laza talajok, valamint intenzív és sok csapadék esetén károsodást okozhatnak a fiatal állományban. A termés mennyiségének közvetlen veszélyeztetése mellett a növények növekedési depressziója, a károsodások miatti vontatott fejlődése elősegítheti a szárbetegségek korai fellépését is. Az említett okok miatt a napraforgó gyomirtásában a lehető legnagyobb biztonságra kell törekedni (BENÉCSNÉ, 2005). Kedvezőtlen herbicid-hatás miatt, akár 30-40%-os termésveszteség is előfordulhat egy átlagos időjárású esztendőben (DOBSZAI-TÓTH, 2011.) Nagyon fontos, hogy olyan hatóanyagot válasszunk, ami nem, vagy a legkisebb fitotoxicitást okozhatja a napraforgóra nézve. Sajnos a 2010-es év időjárási viszonyai miatt számos helyen tapasztaltak gyomirtó szer által okozott károkat. A napraforgóban a következő gyomirtási technológiákat lehet alkalmazni:

- Presowing (vetés előtti bedolgozásos technológia)

- Preemergens (vetés után, kelés előtt) egy- és kétszikű gyomok ellen

- Korai posztemergens és posztemergens (állománykezelések) egy- és kétszikű gyomok ellen (PAPP, 2011).

A napraforgó különösen érzékeny a korai elgyomosodásra, kelésétől számítva az első 4-6 hét kritikus lehet kezdeti fejlődése szempontjából (SPILÁK, 2010), ekkor jelentős

38

gyomkonkurencia jelenhet meg az állományban, ami akár 30-40%-os terméskiesést is okozhat (SZABÓ, 2012). Ahol a nehezen irtható gyomok (parlagfű, csattanó maszlag, szerbtövis fajok, selyemmályva, vadkender, mezei acat) csak gyengébb fertőzöttséggel jelentkeznek, illetve a könnyebben irtható kétszikű gyomok (disznóparéj, libatop és keserűfű fajok, vadrepce, repcsényretek, varjúmák stb.) ellen a készítmények döntő többsége megoldást nyújt. A technológia nem nyújt értékelhető hatást a szerbtövis fajok, évelő kétszikű gyomok (pl. mezei acat) ellen (PAPP, 2011).

A PPI technológia során az alkalmazásra került herbicidet a napraforgó vetése előtt kijuttatva és a kijuttatást követően 7-12 cm mélyen azonnal a talajba kell dolgozni (SZENTEY, 2012). A vetés előtt alkalmazható herbicidek nagy része a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatáspektrummal rendelkezik, bár e készítményeknek mérsékelt kétszikű irtó hatásuk is van (5.

táblázat). Laza talajokon és száraz tavaszokon jó hatást biztosítanak és megalapozzák a további kezelések jó hatásfokát (REISINGER, 2011).

5. táblázat: A napraforgóban presowing (vetés előtt) használható gyomirtó szerek (REISINGER, 2010, 2011).

Márkanév Hatóanyag Dózis FK Hatáspektrum

Benefex benefin 6,5-9 l/ha III. EE

A preeemergensen alkalmazható készítmények két nagy csoportba oszthatók: magról kelő egyszikűek és a magról kelő kétszikűek elleni hatáspektrummal rendelkezőkre (6. táblázat). A magról kelő egyszikűek ellen használjuk az alábbi hatóanyagokat és készítményeket: S-metolaklór, pendimetalin, antidotált acetoklór és a dimetenamid. A magról kelő kétszikűek ellen alkalmazható hatóanyagok és készítmények: a linuron, az oxifluorfen, a flumioxazin és a fluorkloridon (REISINGER, 2011). A fluorkloridon tartalmú herbicidet vetés előtt, valamint vetés után - kelés előtt is lehet alkalmazni (REISINGER, 2010). A vetés után, kelés előtt preemergens technológiával kijuttatható készítmények köre várhatóan tovább szűkül az acetoklór

39

kiesésével (2012. június 23-ig lehet forgalmazni, 2013. június 23-ig lehet felhasználni), mert a hatóanyag az EU-ban a „non inclusion” kategóriába került (SZENTEY, 2012).

Ha teljes szegmensben akarunk védekezni az egy- és kétszikű gyomok ellen vetés előtt, akkor a Racer mellé tankkombinációban Dualt érdemes tenni 1,6 l/ha dózisban, de nem 6-8 cm, hanem csak max. 3-4 cm mélyen kell bedolgozni. Ez kiváló hatékonyságot adott a magról kelő egyszikűek ellen, ami különösen száraz időszakban jelentős előnyt jelentett a preemergens gyomirtáshoz képest. Az egyszikű oldalt megerősítették kétszikűekre kiválóan ható Racer 3,0 l/ha dózisú alkalmazásával. A két készítményt tankkombinációban, vetés előtt permetezték ki és 6-8 cm mélyen, magágy készítő kombinátorral dolgozták bele (PAPP, 2011).

A preemergens készítmények kiváló hatékonysága, a gyengébb termőhelyi körülmények (alacsony, 1% alatti humusztartalmú, homokos, könnyű talajok) között gyakran komoly fitotoxikus tünetek megjelenésével is párosult. Ha a kipermetezést követően a kelés időszakában nagy intenzitású, ún. „vágó” esők jelentkeztek, sajnos nem maradt el a látványos eredmény (BENÉCSNÉ, 2010).

A napraforgó gyomirtására nagyszámú készítmény áll rendelkezésre, mégis a növényvédős szakemberek egyik legnehezebb feladata továbbra is a napraforgó területek gyommentesen tartása. A preemergens kezelések csapadékigénye, az állománykezelésre alkalmas készítmények tartamhatásának hiánya nehezíti a feladatot. A folyamatosan kelő parlagfű, és az egyre nagyobb területen jelentkező csattanó maszlag elleni védekezés jelenti az egyik legnagyobb kihívást (RADVÁNY, 2009a). Ha a kiadott preemergens gyomirtó szer kellő csapadékot kap a kijuttatást követően, akkor nincs szükség posztemergens felülkezelésre. Ha viszont a szárazság miatt az alapkezelésnek a hatása minimális, akkor az állománykezeléssel még kellő hatékonysággal irthatjuk a gyomokat (PAPP, 2011).

40

6. táblázat: A napraforgóban preemergensen (vetés után-kelés előtt) alkalmazható gyomirtó szerek (REISINGER, 2010, 2011).

Márkanév Hatóanyag Dózis FK Hatáspektrum

Trophy acetoklór +

diklórmid 1-1,5 l/ha II. EE Guardian Max acetoklór + furilazol

(antidot.) 1,5-2 l/ha II. EE Trophy XXL acetoklór + furilazol

(antidotum) 1,5-2 l/ha II. EE

Dual Gold 960 EC S-metolaklór 1,25-1,6

l/ha III. EE bőséges a választék (7. táblázat) (SZENTEY, 2012). Állománykezelésben az egyszikűirtókkal tankkombinációban fitotoxicitás veszélye miatt általában nem javasolt a kijuttatás. A preemergens egyszikűirtók közül csak a nagy szelektivitású készítmények- például Gardoprim

41

Plus Gold, Dual Gold-jöhetnek számításba, mivel már a kisebb fitotoxicitás is jelentősen ronthatja a napraforgó ellenálló képességét (RADVÁNY, 2009b).

7. táblázat: A napraforgóban posztemergensen alkalmazható egyszikű írtó készítmények (REISINGER, 2010, 2011).

Márkanév Hatóanyag Dózis FK Hatáspektrum

Fusilade Forte fluaziflop-p-butil 0,8-1,2 l/ha III. EE Fusilade Forte fluaziflop-p-butil 2,6-2,8 l/ha III. EE, ÉvE

Select Super kletodim 0,6-0,8 l/ha II. EE

Select Super kletodim 1,2-2,4 l/ha II. EE, ÉvE

Agil 100 EC propaquizafop 1,2-1,5 l/ha III. EE, ÉvE

Paladin propaquizafop 0,6-0,8 l/ha III. EE

Paladin propaquizafop 1,2-1,5 l/ha III. EE, ÉvE Targa Super quizalofop-p-etil 0,7-1 l/ha III. EE Targa Super quizalofop-p-etil 2-2,5 l/ha III. EE, ÉvE Leopard 5 EC quizalofop-p-etil 0,7-1 l/ha III. EE Leopard 5 EC quizalofop-p-etil 1-3,5 l/ha III. EE, ÉvE Pantera 40 EC quizalofop-p-tefuril 0,8-1,5 l/ha II. EE Pantera 40 EC quizalofop-p-tefuril 1-3,5 l/ha II. EE, ÉvE

EE: egyéves egyszikű gyomok ellen ÉvE: évelő egyszikű gyomok ellen

A kétszikűek elleni posztemergens gyomirtásnak három típusát lehet elkülöníteni. Minden típusú napraforgóban használható a 2-4 leveles napraforgóban a Pledge, imidazolin-ellenálló napraforgóban a Pulsar, tribenuron-metil toleráns napraforgóban az Express (PAPP, 2011).

2002-ig posztemergens használatra az egyetlen, kétszikűek ellen ható hatóanyag a bifenox (Modown 4 F) volt, amely egyébként nagyobb dózisában preemergens gyomirtásra is engedélyezett. Megfelelő gyomirtó-gyomkorlátozó hatást állományban szikleveles-4 leveles gyomok ellen, 4-6 leveles napraforgóban lehet vele elérni, kisebb fitotoxikus tünetek mellett.

2003-ban „debütált” a gyakorlatban a posztemergens kijuttatásra is engedélyt kapott flumioxazin (Pledge 50 WP), amelyet a tapasztalatok szerint legalább 2-4 leveles napraforgóban kell kipermetezni. Ilyenkor a herbicid által okozott fitotoxikus tünetek elhanyagolhatóak. A szer a kétszikű gyomnövények ellen szintén fiatal korban (szikleveles-2-4 leveles) igazán hatékony. A készítmény posztemergens hatékonysága száraz időjárási körülmények között javítható adalékanyag (Hyspray: 0.2 l/ha, Extravon, Trend 90:0.1 l/ha) hozzáadásával. A kezelés után rövid

42

időn belül lehulló csapadék hatására a hatóanyag a talajon aktivizálódik, és „utánanyúl” a csírázó gyomoknak (BENÉCSNÉ, 2005).

A napraforgó termesztés gyomirtási technológiájához tartozik az állományszárítás (8.

táblázat), amely bizonyos csapadékos évjáratokban elengedhetetlen technológiai elem, sok esetben ez párosul egy késői parlagfű elleni védekezéssel is (SZENTEY, 2008.)

8. táblázat: A napraforgóban alkalmazható deszikkáló készítmények (REISINGER, 2010, 2011).

Reglone Air diquat-dibromid 1,5-2 l/ha I.

Amega 480 SL glifozát-izopropilaminsó 1,5-4 l/ha III.

Clinic 480 SC glifozát-izopropilaminsó 1,5-4 l/ha III.

Dominator zöld glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Figaro glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Fozát 480 glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Gladiátor 480 SL glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Glialka 480 Plus glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Glialka Star glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Glifozát 480 SL glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Glyfos glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Glyphogan 480 SL glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Kapazin glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Roundup bioaktív glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Roundup classic glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Roundup forte glifozát-izopropilaminsó 1,5-3,5 l/ha III.

Rounup Mega glifozát-izopropilaminsó 1,5-4 l/ha III.

Total glifozát-izopropilaminsó 2-5 l/ha III.

Dominator glifozát-izopropilaminsó

+ etoxilált zsíramin 2 l/ha III.

Zopp glufozinát-ammónium 2-5 l/ha I.

43

A gyomirtás céljai három pontban foglalhatók össze:

1. A már kikelt gyomokat fejlődésükben megakadályozzuk, és lehetőleg már azelőtt elpusztítjuk, mielőtt a vetett növényzetben kárt okoznának vagy magot érlelhetnének.

2. Megakadályozzuk újabb gyommagvaknak a művelt területre jutását.

3. Megsemmisítjük a gyomok talajban levő vegetatív szaporító képleteit és magvait (UJVÁROSI, 1973b).

3.5.1.3.1. Herbicid rezisztencia

A napraforgó gyomirtásának kritikus pontja az egyéves és évelő kétszikű gyomok ellen végzett állománykezelés (különösen száraz tavaszokon). E hiányra adhatnak megoldást az imidazolinon- és szulfonil-urea ellenálló hibridek (CHRISTENSEN-REISINGER, 2000; HÓDI-TORMA, 2004; NAGY et al., 2006). A napraforgó termelőknek igen kevés herbicid áll rendelkezésre a széles levelű gyomok ellen. A vad napraforgó populációk imidazolinon és szulfonil-urea toleranciájának felfedezése adta annak lehetőségét a napraforgó nemesítők számára, hogy létrehozzanak imidazolinon és szulfonil-urea toleráns hibrideket (AL-KHATIB et al., 1998). Fargóban, Észak-Dakotában, az USA-ban nemesítették ki először az IMI toleráns hibridet a HA 425, és két restorer, az RHA426, RHA 427 felhasználásával 2002-ben (MILLER – AL-KHATIB, 2002). Ezzel egyidőben a szulfonil-urea toleráns germplasmok közzététele is megtörtént (MILLER–AL-KHATIB, 2004).

A herbicid tolerancia, ill. – reszisztencia fogalmát a FAO által 1965-ben elfogadott meghatározás alapján használjuk. Eszerint rezisztensnek tekinthetők mindazon egyedek és populációk, amelyek károsodás nélkül elviselik azt a hatóanyagdózist, amely az érzékeny egyedekre, ill. populációkra nézve letális. A rezisztenciának további fontos kritériuma az, hogy szerzett tulajdonsága a fajnak, amely a tartós herbicid használat következtében fejlődik ki. Ezzel szemben viszont, ha a fajnak a herbicid kifejlesztésekor is van ellenállósága, akkor toleránsnak vagy szelektívnek nevezzük (HUNYADI, 1988).

A gyomokkal erősen fertőzött területeken a 2005. évtől a termelők már a gyakorlatban is megismerhetik a hagyományos nemesítési eljárások eredményeként létrehozott tribenuron-metil-rezisztens, illetve imidazolin-tribenuron-metil-rezisztens, ún. IMI hibrideket. Ez utóbbi hibridek alkalmazása azzal

44

az előnnyel is jár, hogy „gyakorlatilag fitotoxicitási veszély nélkül lehet viszonylag széles spektrumú – egyébként napraforgóban nem használatos – herbicideket állományukban, posztemergensen kijuttatni.” Ugyancsak kedvezőek a tapasztalatok a Magyarországon előforduló peronoszpóra (Plasmopara halstedii) rasszokkal szembeni rezisztens, ún. PR. hibridekkel kapcsolatban is (HORVÁTH et al., 2005). A szulfonil-karbamid és az imidazolinon hatóanyagú herbicidek széles körben használt készítmények. Alkalmazásuk előnye, hogy környezetbarát szerek, az emlősökre nézve nem toxikusak, az érzékeny fajokkal szemben nagy a hatékonyságuk (NOSTICZIUS, 2004). Az IMI és a tribenuron-metil toleráns termesztési technológiák között a fő különbség az, hogy az IMI (imazamox) hatóanyagának szélesebb a hatáspektruma, csaknem minden gyomnövényt elpusztít (REISINGER, 2010), egyedül a pillangós növényekkel szemben hatástalanok (NELSON et al., 1998). A tribenuron-metil hatóanyag az egyszikű gyomok ellen nem nyújt kielégítő hatást. Ezt a problémát úgy lehet megoldani azzal, hogy néhány nappal az első kezelés után (ha szükséges) lekezeljük a táblát egyszikű itró hatóanyaggal (REISINGER, 2010).

Mindkét technológia speciális fajtákon, illetve hibrideken alapul, ami lehetővé teszi olyan gyomirtó hatóanyagok alkalmazását, amelyek a hagyományos napraforgót elpusztítanák.

Ezekben a fajtákban napraforgóból származó (tehát nem transzgén) gyomirtó szer rezisztenciát biztosító recesszív géneket felszaporították és dominánssá tették. Így a fajták ellenállóvá váltak az adott gyomirtó szerekre. Az egyik fajta csoport az imidazolinon hatóanyag csoportba tartozó imazamox, míg a másik a szulfonil- karbamid csoportba tartozó tribenuron-metil hatóanyag ellen mutat ellenállóságot (PAPP, 2004). Számos SU és IMI toleráns kultúrnövényt létrehoztak már a biotechnológiai módszerek és a hagyományos nemesítés ötvözésével (9. táblázat) (KUKORELLI, 2011).

45

9. táblázat: IMI és SU toleráns kultúrnövények (KUKORELLI, 2011).

Rezisztencia típus Növényfaj Irodalom

IMI

Repce (Brassica napus) Swanson et al. 1989 Kukorica (Zea mays) Newhouse et al. 1991 Búza (Tricitum aestivum) Newhouse et al. 1992 Rizs (Oryzae sativa) Croughan 1996

Cukorrépa (Beta vulgaris) Wright és Prenner 1998 Napraforgó (Helianthus annus) Miller et al. 2002 Gyapot (Gossypium hirsutm) Bechere et al. 2010

SU

Szója (Glycine max) Sebastian et al. 1989 Cukorrépa (Beta vulgaris) Hart et al. 1993

Gyapot (Gossypium hirsutm) Rajasekaran et al. 1996 Napraforgó (Helianthus annus) Miller - Al-Khatib 2004 Szemes cirok (Sorghum bicolor) Hennigh et al. 2010

Magyarországtól délre fekvő területeken elsősorban a szádor elleni hatékonyság miatt termesztik az imidazolinon- és a tribenuron-metil-toleráns napraforgó hibrideket (HOFFMANNÉ, 2005). A herbicid-ellenálló napraforgó foglalhatja el a napraforgó vetésterület 40%-át is, ami mintegy 200-250.000 ha-t jelenthet. Ebből a 200-250.000 ha-ból 130-180.000 ha napraforgó imidazolinon toleráns napraforgó kerülhet termesztésre Clearfield gyomirtási technológiát alkalmazva, 70.000 ha körüli területen pedig Express toleráns napraforgó ExpressSun technológiával (HOFFMANNÉ, 2011).

A herbicid rezisztenssé vált napraforgó-árvakelésből származó növény is hordozza a rezisztenciát. Sok esetben a vetésváltásban a napraforgót a búza követi, a búzavetésben tömegesen csírázhat ki tribenuron-metil rezisztens napraforgó árvakelés. A búza gyomirtásában vezető helyen áll a tribenuron-metil (Granstar) hatóanyag, mely hatástalan a rezisztens napraforgó árvakelés ellen (REISINGER, 2010). A gyakorlatban ez úgy védhető ki, hogy a szulfonil karbamid típusú készítményeket kombinációban alkalmazzák 2,4-D, MCPA, MCPP, 2,4-DP, dikamba, fluroxipir, klopiralid hatóanyagú gyomirtószerek valamelyikével a tribenuron-metil toleráns napraforgó árvakelés ellen. Ebben a problémakörben az imazamox hatóanyag van kedvezőbb szerepkörben, mert az imazamox toleráns napraforgó árvakelése a kalászosokban általánosan alkalmazott szulfonil karbamid típusú gyomirtó szerekkel hatékonyan irtható (SZENTEY, 2012).

46 3.5.1.3.1.1. Imidazolinon tolerancia

Az imidazolinon hatóanyagok széles hatástartamú készítmények, szinte minden növényt képesek elpusztítani (KÁDÁR et al., 2001). Az imidazolinon hatóanyag csoportot az American Cynamid Company Mezőgazdasági Kutatási Központjában, Princetonban fejlesztették ki. Ezen hatóanyag család első vegyülete az imazaquin volt, melyet a szója szelektív gyomirtására használtak (ORWICK et al., 1983). Az imidazolinon típusú hatóanyagok a növény gyökerén és levelén keresztül szívódnak fel, és a floemben, illetve a xylemben transzlokálódnak, majd a növekedési pontokon halmozódnak fel (TARJÁNYI, 1990) és ezen családba tartozó készítmények kiváló hatásúak mind az egyszikűek, mind a kétszikűek széles skálája ellen (TARJÁNYI, 1988), alkalmas az Ambrosia artemisiifolia visszaszorítására (KUKORELLI et al., 2011).

A technológia alapelemei az imidazolinon-ellenálló napraforgó-hibrid, valamint a kelés előtt kijuttatott talajherbicid és a kelés után kipermetezett, imazamox hatóanyagtartalmú PULSAR 40 párosa, melyet 1-1,2 l/ha dózisban célszerű kijuttatni. Hatásspektruma széles, mert alkalmas az egy-és kétéves, évelő-és egyszikű írtására (PÁLFAY, 2007). A hatástartam növelésére javasolják a CLEARFIELD technológiában preemergensen a pendimetalin + dimetenamid kombináció kijuttatását (REISINGER, 2010).

Az AHAS- gátlók hatásukat viszonylag lassan fejtik ki, az első tünetek a merisztémikus szövetek sárgulásában nyilvánulnak meg (SHANNER et al., 1984). Az imidazolinon ellenálló hibrideknél az állományban alkalmazható imidazolinon hatóanyag növényi toxint, mérget jelent a növény számára. Az ellenálló hibridek tartalmazzák azon gént(eket), amely biztosítja a növény számára az imidazolinon hatóanyag enzimatikus úton történő lebontását. Az egézségesen fejlődő napraforgó esetében ezen enzimatikus reakció tökéletesen működik, nincs az esetlegesen fellépő, 10-14 napig tartó sárguláson (yellow flash) kívül semmilyen más fitotoxikus hatás (KOVÁCS-BÍRÓ, 2011). Hazánkban 1996- ban kezdték el termeszteni az IMI toleráns kukoricát. A kezelés hatására fitotoxikus tünetek jelentkeztek a kultúrnövényen (HÓDI, 2001). Hűvös időben a posztemergens kezelést követően az IMI-rezisztens napraforgón is előfordulhat múló sárgulás és növekedési depresszió. A hagyományos napraforgót az imazamox fiatal korban teljesen elpusztítja, illetve a fejlettebb egyedeken a tenyészőcsúcs károsodása miatt nem képződik bimbó vagy torz, csökevényes, magnélküli virágok fejlődnek, tehát nagyon figyeljünk, hogy ne keveredjenek a vetőmagok (BENÉCSNÉ, 2005).

47

2004-ben a BASF több vizsgálatot végeztetett abból a célból hogy az IMI-napraforgó árvakelést őszi búzából és kukoricából milyen eséllyel lehet kiirtani. A vizsgálatokban 10-10, a jelenlegi gyomirtási gyakorlatban általánosan alkalmazott kezelést próbálták ki mindkét kultúrában sikerrel. A tapasztalatok szerint megfelelő odafigyeléssel nem okoz gondot az IMI-napraforgó árvakelés kiirtása az utóveteményben (BENÉCSNÉ et al., 2005). A IMI-napraforgó a kalászos gabonát követi. Ha a vetés előtt imidazolin szermaradvány gyanúja merül fel, analitikai vagy bioteszt vizsgálattal kell meggyőzödni a maradék mennyiségéről. Perzisztens szulfomilkarbamiddal gyomirtott kalászos gabona után vetett napraforgót a csírázásában gátolhatja (KÁDÁR, 2005).

A BASF és a Nidera közös fejlesztési programjának köszönhetően egy új IMI toleranciát okozó mutációt találtak laboratóriumi körülmények között, aminek CLHA Plus (Clearfield Plus) nevet adták (SALA et al., 2008). Három évvel később, SALA-BULOS (2011) szintén egy új mutációt talált Argentínában, mely nagyfokú rezisztenciát mutatott mind az imidazolinokkal, mind a szulfonil-karbamidokkal szemben. Ezt a biotípust RW-B-nek nevezték el.

A napraforgónál eddig 4 mutációt azonosítottak (10. táblázat), melyek különböző típusú ellenállóságot biztosítanak az imidazolinokkal és/vagy szulfonil-karbamidokkal szemben. A termesztett herbicid toleráns napraforgó hibridek/fajták genetikai alapjait képezik (KUKORELLI, 2011).

10. táblázat: Az AHAS-gátlókkal szemben toleráns napraforgó biotípusok (KUKORELLI, 2011).

Sorszám Aminosav csere Toleráns változat elnevezése

AHASL1-3 Alanin (122*) - treonin Clearfield Plus (CLHA-Plus) R É AHASL1-4

Triptofán (574)* -

leucin RW-B R R

*Arabidopsis thaliana AHAS enzim pozíciója

Az imidazolin toleráns napraforgóhibridek száma fokozatosan növekszik. 2011-ben már tíz nemesítőház több, mint 26 hibridje áll a termelők rendelkezésére (SZABÓ, 2012).

48 3.5.1.3.1.2. Szulfonil-karbamid tolerancia

A szulfonil-karbamid hatóanyagcsoportba tartozó készítmények a ’80-as évek közepétől jelentek meg Magyarországon új korszakot nyitva a gyomirtás történetében (SZENTEY, 2011).

Az első SU típusú hatóanyagot, klórszulfuront 1982-ben hozták kereskedelmi forgalomba, gabonafélékben kétszikű gyomnövények ellen alkalmazták (SAARI – MAUVAIS, 1994).

2006 tavaszán került forgalomba a DuPont posztemergens napraforgó gyomirtó szere, az Express 50 SX. Kiváló hatékonyságú a mezei acat, szerbtövis, selyemmályva, valamint a csattanó maszlag és a parlagfű előfordulása esetében. Az Express 50 SX (11. táblázat) alkalmazható egyszeri kezelésként 45 g/ha dózisban vagy osztott kezelésként 22,5 + 22,5 g/ha-os dózisban (mindkét esetben szükséges mellé a Trend nedvesítőszer 0,1 %-os koncentrációban). Az egyszikű gyomfajok elleni védekezést valamely preemergens egyszikűirtó készítménnyel oldhatjuk meg (pl. Dual Gold). Csapadékos időjárási körülmények között, vagy a területen folyamatosan elhúzódva kelő gyomnövények előfordulása esetén (pl. parlagfű) az Express SX-szel osztott (2x 22,5 g/ha) kezelés javasolt (TÓTH et al., 2007). A SUMO jelölésű hibridek a szulfonil karbamidokkal szemben rendelkeznek ellenállósággal. Termesztésükkor az SU készítmények nem okoznak fitotoxicitást (HESZKY, 2003).

A technológia bevezetésének sikerességét mutatja, hogy mindjárt az első évben több mint 33 ezer hektáron választották a PR63E82-es hibridet. Magyarországon, Közép-Kelet-Európában pedig több mint 85 ezer hektáron használtak Express-tolerens napraforgót. Mind a Diaportheval, mind pedig a Sclerotiniával szemben jobb ellenállósággal rendelkezik (PIUKOVICS, 2007).

11. táblázat: A herbicid toleráns napraforgók gyomirtási tecnológiájának megfelelően

11. táblázat: A herbicid toleráns napraforgók gyomirtási tecnológiájának megfelelően

In document Gyomirtási technológiák hatása herbicid toleráns napraforgó hibridekre (Pldal 36-50)