Herbicid kezelések gyomirtó hatásának értékelése

A 2007-es kísérleti évben a herbicid kezelést megelőzően a gyomfelvételezés eredményeképpen 4 gyomfaj jelenlétét észleltük a területen, melyek átlagos borítását 63 %-ra becsültük. Ezek a gyomnövények 23. táblázatban láthatóak. Többségük elérte a 10-15 cm-es magasságot. (Ez a BBCH skála szerinti 16-18 fenológiai fázist jelenti.)

23. táblázat: A kísérletekben előforduló gyomnövények listája és azok borítási %-a az IMI és SU napraforgó hibridek vetésterületén.

A 24. táblázatban látható az imazamox hatóanyagok hatékonysága a kísérleti területen jelenlevő domináns gyomfajok ellen.

24. táblázat: A Pulsar 40 SL herbiciddel történt kezelések hatékonysága (2007).

Dózis

A gyomirtó hatás a gyomnövényeken fokozottan jelentkezett, mely sárgulásban, majd száradásban nyilvánúlt meg. Az imazamox (Pulsar 40 SL) hatékonyan pusztította nemcsak a Chenopodium album-ot, a Portulaca oleracea-t, hanem a szik-4 leveles parlagfüvet is. A 10-15 cm-es parlagfüvet mérsékelten irtotta. Convolvulus arvensis fejlettebb egyedei esetében csak a kint lévő hajtások sárgulását, leszáradását eredményezte, tartós hatást nem eredményezett, nem pusztította el a gyomnövényt.

76 26. ábra: Imazamox normál dózisa Rimisol napraforgó esetében a kezelést követő 7.

napon. (Fotó: Vígh T.)

27. ábra: Imazamox háromszoros dózisa Rimisol napraforgó esetében a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

28. ábra: Imazamox normál dózisa NK Meldimi napraforgó esetében a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

29. ábra: Imazamox háromszoros dózisa NK Meldimi napraforgó esetében a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

77

Az alapkezelés nélküli háromszoros dózisban kijutatott imazamox érte el a legjobb gyomirtó hatást, az imazamox hatékonysága tehát növekedett a dózisfokozással. A háromszoros dózis használata nem javasolt, mivel ebben a dózisban a kúltúrnövényen már a torzulás tünetei jelentkeztek, melyet a növények csak három hét eltelte után hevertek ki. Mindemellett költségcsökkentő okokból is meggondolandó a herbicid használata.

30. ábra: Rimisol napraforgó kapálatlan, gyomos kontrollja a herbicid kezelésben részesített parcellák kezeléséhez képest a 14.

napon. (Fotó: Vígh T.)

31. ábra: Imazamox normál dózisa Rimisol napraforgó esetében a kezelést követő 14.

napon. (Fotó: Vígh T.)

32. ábra: Imazamox kétszeres dózisa Rimisol napraforgó esetében a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

33. ábra: Imazamox háromszoros dózisa Rimisol napraforgó esetében a kezelést követő 14. napon.(Fotó: Vígh T.)

78

A 30. és a 34. ábra szemlélteti a kapálatlan, abszolúlt kontrollt, mely a kísérleti területen jelenlevő gyomfajokat jól tükrözi.

A kezelést követő 14. napra a „Yellow flash” tünetei látványosan mérséklődtek, azonban a növedésbeli különbségek továbbra is megmaradtak.

34. ábra: NK Meldimi napraforgó kapálatlan, gyomos kontrollja a herbicid kezelésben részesített parcellák kezeléséhez képest a 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

35. ábra: Imazamox normál dózisa NK Meldimi napraforgó esetében a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

36. ábra: Imazamox kétszeres dózisa NK Meldimi napraforgó esetében a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

37. ábra: Imazamox háromszoros dózisa NK Meldimi napraforgó esetében a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

79

Az ábrákon (30-37.) jól látható, hogy a kezelést követő 14. napon mindkét hibrid esetében az egyszeresen kijuttatott, normál dózis az, amely kevésbé vetette vissza a fejlődésben a kultúrnövényt a kezeletlen kontrollhoz képest.

A tribenuron-metil gyomirtó hatása nem értékelhető egyértelműen a nagy gyomborítottság (AMBAR, CONAR) miatt (az imazamox és a tribenuron-metillel kezelt terület helyileg két különböző táblában lett kijelőlve, ezzel magyarázható az eltérő gyomfertőzöttség mértéke).

A gyomnövényeken a tribenuron-metil kezelés klorózist, majd száradást eredményezett (13. ábra), a kultúrnövényen kárt nem okozott, sem a klorózis tünetei, sem a növekedés gátlás nem jelentkezett- az IMI napraforgóval ellentétben, ahol az imazamox hatóanyag hatására sárgulás és növekedésgátlás jelentkezett.

A PR63E82 hibrid esetében az állománykezelések idején (4-8 leveles napraforgóban) már rendkívül erős volt a gyomnyomás (40. ábra). A növényborítottság értéke, kultúrnövény-gyomnövény arányát tekintve 50-50%-ra tehető. A gyomfajok magassága közel a napraforgóéval volt azonos. A területen jellemzően a C. arvensis és az A. artemisiifolia fajok voltak jelen. A domináns gyomfajok fejlettsége ebben az időszakban már jelentős mértékben felülmúlta a hibridét.

Megállapítottuk, hogy a tribenuron-metil hatóanyagú Express 50 SX a parlagfű ellen csak a parlagfű szik- 4 leveles állapotában hatékony igazán.

80 38. ábra: Tribenuron-metil normál dózisa PE63E82 napraforgó esetében a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

39. ábra: Tribenuron-metil háromszoros dózisa PR63E82 napraforgó esetében a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

A herbicid kezelések (38-43. ábra) -dózistól függetlenül- átlagosan csupán 60%-os gyomirtó hatást biztosítottak. A gyomnövények ekkora már túl fejlettek voltak és leárnyékolták egymást. A nagy tömegben jelenlevő A. artemisiifolia faj jelenlétével magyarázható, hogy a betakarításkori nedvességtartalom a dózisoktól függetlenül szinte a várt eredménnyel ellentétesen alakult.

40. ábra: PR63E82 napraforgó hibrid kapálatlan, gyomos kontrollja a herbicid kezelésben részesített parcellák kezeléséhez képest a 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

41. ábra: Tribenuron-metil normál dózisa PR63E82 napraforgó esetében a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

81 42. ábra: Tribenuron-metil kétszeres dózisa PR63E82 napraforgó esetében a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

43. ábra: Tribenuron-metil háromszoros dózisa PR63E82 napraforgó esetében a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

A háromszoros dózisban kijuttatott Express 50 SX sem irtotta ki a 6-10 leveles fenológiai állapotban lévő parlagfüvet, mert a nagy gyomborítás miatt a növények takarásban voltak és emiatt nem került elegendő gyomirtó szer a levelekre.

A Convolvulus arvensis esetében sem beszélhetük kielégítő gyomirtó hatásról, mert a tribenuron-metil hatóanyagú herbicid csupán a fiatal tenyészőcsúcsok begörbülését, fejlődésbeni visszavetését eredményezte, mely néhány hét elteltével újrahajtott, illetve a már virágzó gyomnövényen sem eredményezett eredményes gyomirtó hatást.

Hagyományos technológia:

A flumioxazin hatóanyag (Pledge 50 WP) esetében (44-45. ábra) kezelést követően a napraforgó levelein perzselésben megnyilvánuló fitotoxikus tünetek jelentkeztek. A magról kelő kétszikű gyomnövények már fenológiailag fejlettek voltak ahhoz, hogy a herbicid egyszeres dózisban hatásos legyen. A kétszeres dózisban részesült parcellák esetében fejlődésbeni visszavetést tapasztaltunk (Ambrosia artemisiifolia, Chenopodium album és Portulaca oleracea), azonban 100%-osan egyik gyomot sem károsította. Convolvulus arvensis meg sem érezte a kétszeres dózis hatását sem.

82 44. ábra: Flumioxazin hatóanyag normál

dózisban kijuttatva a parcellában a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

45.ábra: Flumioxazin hatóanyag kétszeres dózisban kijuttatva a parcellában a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

46. ábra: Bifenox hatóanyag normál

dózisban kijuttatva a parcellában a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

47. ábra: Bifenox hatóanyag kétszeres dózisban kijuttatva a parcellában a kezelést követő 7. napon. (Fotó: Vígh T.)

A bifenox hatóanyagnak (Modown 4F) észrevételeink szerint csak a szik-4 leveles gyomok ellen van hatása, fitotoxikus tünetek megjelenése mellett (46-47. ábra), mely tünetek a 14. napra normalizálódtak (49, 51. ábra), mind a kultúr-, mind a gyomnövény tekintetében. Jó gyomirtó hatást nem sikerült elérnünk a készítménnyel.

83 48. ábra: Flumioxazin hatóanyag normál

dózisban kijuttatva a parcellában a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

50. ábra: Flumioxazin hatóanyag kétszeres dózisban kijuttatva a parcellában a kezelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

49.ábra: Bifenox hatóanyag normál dózisban kijuttatva a parcellában a ketelést követő 14. napon. (Fotó: Vígh T.)

51. ábra: Bifenox hatóanyag kétszeres dózisban kijuttatva a parcellában a ketelést követő 14. napon (Fotó: Vígh T.)

.

Elmondható, hogy mindkét, a protoporfirinogén-oxidáz gátló herbicid családba tartozó hatóanyag kijuttatásának hatására sem a gyomnövények, sem a kultúrnövény a 14. nap elteltével fitotoxikus tüneteket nem mutatott (48-51. ábra). Gyomirtó hatásukat tekintve kiegészítő alapkezelésre szorulnak, önnmagukban használatuk nem javasolt, főleg az erős gyomosodásnak kitettterületeken.

84 5.2. 2008-as év kísérletének eredményei