A f.-ház vagyoni helyzete kezdettől mindvégig, Szempczen való létesí
tésétől Szegeden történt megszüntetéséig nagyon kedvezőtlen, mondhatni nyomorúságos volt.' És pedig azért, mert kevés volt a jövedelme s a mi lett volna, az sem folyt be rendesen.
Biztos jövedelmét csak a kamaránál előbb 3-, utóbb 4%-ra elhelyezett 3.000 frt tőke2 130 frtnyi és a Végh Ignácz udv. kamarai tanácsosnál levő 16.000 frt 5%-os 800 frtnyi kamatjai képezték.3
A rabok tartási díját, a mi fejenként és napjára 4 krban volt megállapítva és a mit a rabok vagyon talansága esetében az őket elítélt törv. hatóság házi pénz
tára volt köteles félévre előre fizetni: a törv. hatóságok állandóan pontatlanul fizették. 1783. junius végén pl. 1.840 frt volt a hátralék.
Az intézet részére az egyetemi alapból rendelt évi segélyt4 sem fizették ki pontosan. 1789. aug. 17-én kelt fölterjesztésében az igazgató panaszkodik a fölött, hogy a f.-ház annak a 2.000 frtnyi évi segélynek csak J/4 részét kapja és kimutatja, hogy a f.-háznak 3.000 írttal több az évi kiadása mint a bevétele.
’) Privitzer m ik o r az intézet igazgatását 1789-ben átvette, nem talált a p é n ztárb a n egy krajczárt sem. D e nem volt az intézetnek sem fája , sem olaja, sem élelm iczikke a kenyeren kívül, a mit hitelben kapott. O . 1. 38606/1789.
2) Ez az esztergomi érsekség jö v e d e lm é b ő l az 1768. febr. 20-án kelt udv. kancz.
rendelettel tétetett be a kir. kam . kincstárba k am atozásra, a f.-ház részére. L ásd az
„Előzmények“ fejezetben 5. sz. a.
3) Ez a tő k e 9.000 írtra a p ad t le. U gy anis a bécsi ra b o k 1785-ben a tallósi f.-ház férfi rabjainak Szegedre történt átszállítását m e gelőzőleg h a za k ü ld e tv é n : az alsó-ausztriai kormány által részükre — ezen ö ssz e g k am ata ib ó l való e llátásu kra — letétbe helyezett 10.000 frtot vissza kellett fizetni. H o g y ez m egtörténhessék, azért m o n d tak föl Végh Ig nácz örököseinek a nálu k k ü n n levő 16.000 írtb ó l 7.000 frtot, m ely összeget az özv., tényleg le is fizette 1785-ben.
4) A ni. kir. udv. kam ara a helyt, t.-hoz ez ügyben 1783. áp rilis 2-án a következő átiratot intézte:
Ezen kir. udv. kam ara Ő F ölségének k ö z b e jö tt kegyelm es rendeletére, alantas fi
zető hivatalának a mai napon intézkedett, hogy a zo n 2.000 frt — a m ely 1778-ban a dicső emlékezetű M ária T erézia C sás z árn ő és M agyaro rsz. K irály n ő je által a tallósi f.-ház se
gélyezésére alam izsna czím en addig, a m íg a k o rá b b a n a la p ú i rendelt p o zso n y i z á lo g h á z adósságaiból kivergődhetik, kegyesen engedélyeztetett és erre a ztán a n.-váradi m egürese
dett püspökség jövedelm éből az em lített 1780. év jú n iu s á n a k u to ls ó já ig fizettetett, attól fogva pedig a n.-váradi p ü sp ök ség betöltetvén és azon 2.000 frt a p é c s — váradi a p á ts á g h o z átutaltatván, annak a nevezett a p átság jö v e d e lm é b ő l a b u dai kir. egyetem nek annakelötte fölállított pénztári hivatal által v aló kifizetése nem tu d n i m ikép en félbehagyatott, — ú gy a múltra nézve és pedig a 1780. ju liu s 1-től, m int ennek u tán a fo ly tatólag osan a tanúl- mányi alapból, a pécs— v áradi ap átság részére (terhére) v aló fö lje g y zé s mellett, a nevezett Wohlgemuth D ániel ú jo n n a n kinevezett f.-házi ig azg ató n y u g tájára fizettessék ki. ( 0 . 1.3246.)
Az iparüzlet sem jövedelmezett, a készáruk fölhalmozódtak. A munka szünetelt huzamos időn át, ha nem volt pénz anyagbeszerzésre.
Ha nagyon megszorult a f.-ház, akkor készáruit elzálogosította a po
zsonyi kir. zálogháznál, 4 % kamatra kölcsönt vevén föl. A kölcsön 10.000 frtra ment föl a Santner igazgató idejében, a miből Wohlgemuth 1783-ban törlesztett 5.000 frtot.
Az épület, az intézetnek Szempczről való áthelyezésekor már rozoga állapotban volt. Az is maradt mind végig, mert a mint láttuk annak helyre- állítása a szükséges átalakításokkal közel 22.000 írtba került volna !
Az igazgatói jelentés mind csupa panasz. így pl. az igazgató 1783.
augusztus 12-én a helyt, tanácshoz intézett jelentésében' elpanaszolja, hogy a f.-ház nagy szegénységben van, egy krja sincs, de kenyér és fa nélkül is szűkölködik és a 147 írt 6 krnyi túlkiadás mellett a molnárnak gabonáért 90 írttal, a rabok és legények kifizetésére kölcsönvett 93 írttal, hátralékos fizetés fejében 41 frt 30 krral, összesen 371 írt 36 krral tartozik, fa csak 4 öl van, kenyér pedig semmi sincs.
Télére Szt. Mihály napig, mig az út jő, be kell szerezni 203 öl tűzi fát, a mire 3 frt 30 krjával 709 frt kell, szükséges még egy évre 1.200 pozsonyi mérő gabona, ez 51 krjával 1.020 frt, a közelgő pesti János-fővételi vásárkor vásárlandó 300 mázsa pokrócz-gyapjúra szükséges 3.600 frt, a rabok, a mes
ter és a legények kifizetésére, a fizetésekre és más házi és gyári szükség
letekre csak e hó végéig kell 700 frt. Kitűnik ebből, hogy a háznak szüksége van most mindjárt 6.391 frt 36 krra.
Kéri tehát, hogy a háznak a helyt. t. nagy szükségében segítségére jöjjön.
Jelenti továbbá, hogy a meglevő jobbára régi és rossz kézmüárukat nem érdemes raktárakban helyezni el eladás végett, a mint az javasoltatok, hanem tekintve, hogy pénzre van szükség, azt ajánlja, hogy küldjék azokat Pozsonyba s adják el ott a legtöbbet Ígérőnek, mert ha el nem viszik azokat, félős, hogy a háznak rövid idő alatt még több kára lesz.
A helyt. t. 1783. aug. 2-án az udv. kanczelláriához tett fölterjesztésé
ben az igazgató által a fönnebbi jelentésben kért pénzösszeg engedélyezését javasolta.
Wohlgemuth igazgató közvetlenül az udv. kanczelláriához is folyamodott a 6.391 frt 36 krnak utalványozása iránt. Folyamodványát aug. 23-án leküld
ték a helyt, t.-hoz véleményezés végett. A kedvező véleményt szept. 16-én terjesztették föl, hivatkozván az e tárgyban aug. 28-án tett javaslatra.
Októb. 4-én engedélyezte aztán az udv. kanczellária a 6.391 frt 36 kr- nak az udv. kamarai pénztárból az árverésen eladandó árúk árából részleten
ként visszatérítendőleg való előlegezését.
Október 31-én azonban ez még nem volt utalványozva, mert az új igaz
gató e napon azt jelenti, hogy mivel a rabok olyan sok héten át munka nélkül vannak, mulhatatlanúl szükséges, hogy a közelgő pesti lipótnapi vásáron, november 15-én mintegy 400 mázsa pokróczgyapjú szereztessék be. Kéri tehát hogy az Ö Fölsége által engedélyezett 6.391 frt 36 krból a m. kir ka
marai főpénztárnál 4.000 frt utalványoztassék, mert ha most nem vásárol
tatnék be gyapjú, akkor a rabok legnagyobb része a télen szünetelni lenne kénytelen.
November 6-án — mint máskor is Skerletz udv. tanácsoshoz a f.-ház fölügyelőjéhez — intézett jelentésében azt írja az igazgató, hogy Wachtler kereskedővel, a ki már Pestre utazott, megegyezett arra nézve, hogy tegye le a 4.000 frtot és ha az igazgató a gyapjú kiválasztása végett a pokróczszövő mestert Pestre küldi, Wachtler alkudja meg a gyapjút és nyugtára fizesse ki s az igazgatónak számoljon el. így most csak a 4.000 frtra nézve kellene Wachtlert — ha az már utalványoztatok — biztosítani.
November 9-én újból könyörög a 4.000 frt utalványozásáért, mivel úgy értesült, hogy javaslata, illetőleg kérése előbb Bécsbekell hogy fölterjesztesztessék s mire elintézik, a vásárnak vége lesz.
Az udv. kancz. végre nov. 14-én engedélyezte a 4.030 frt kifizetését s azt a pozonyi udv. kamara nov. 16-án utalványozta alantas fizető hivatalánál s erről a helyt. t. nov. 20-án értesítette is a f.-ház igazgatóját, a kinek tehát ez,, a vásár után 7 nappal tudomására jutott!
Lássunk még egy igazgatói jelentést, melyet Wohlgemuth 1783. szept.
18-án intézett a f.-ház felügyelőjéhez ekképen:
Nagyságodnak legalázatosabb jelentést teszek ezennel arról, hogy úgy a házi Utasítást, mint a f. hó 11-ről keltezett 3 rendeletet megkaptam, mivel
hogy azonban harmadnapos hideglelésemnél fogva most képtelen vagyok arra válaszolni, ezért alázattal türelmet kérek addig, a míg kissé jobban leszek. Santner azonban igéri, hogy a jövő vasárnapig Pozsonyba érkezik.
A magam részéről azonban a legalázatosabban kérnem kell, hogy ne hagyjon engem tovább az én nyomorúságomban, az utolsó pénz a mit az.
eladott árukért magammal hoztam ide, rég elfogyott és most valóban olyan állapotban vagyok, hogy elébb hogysem az embereket föllázadni engedném nem akadályozhatnám meg őket abban, hogy a kapun szabadon ki ne men
jenek, aztán
1-ször, az élelmező nem élelmezhet tovább, mert a mészáros nem akar neki többet hitelezni, minthogy már 100 forint felé adós neki,
2-szor, nem vagyok többé képes az élelmezőnek a főzéshez fát adni, minthogy alig van egy hétre való készletem,
3-szor. négy-öt nap múlva nem lesz kenyér mit a raboknak adjak, mivel hogy senki sem ád nekem gabonát kölcsön és a molnárnak, a
ki épen Nagyságodhoz fog menni pénzért holnap, már 260 írttal tartozom rozs árában.
4-szer. A rabok már türelmetlenek, mivel már 2 hét óta nem fizették ki őket és most még türelmetlenebbek lesznek, minthogy a munka ismét meg szűnik;
Ezen okból a legalázatosabban kérem, hogy a molnárnak, a ki holnap Nagyságodnál meg fog jelenni, csakugyan adjon valamennyi pénzt számomra, hogy az én nagy Ínségemből némileg kiszabaduljak.
Nemes Hont megyének a 13 czigány gyermektől visszamaradt pénz fejében 161 frt 17-/5 krral tartozom, az idecsatolt 2 levél tanúsítja azt, hogy már kétszer küldtek hozzám különfutárt érte, én azonban a nélkül szűkölködvén, nem fizettem ki, hanem különféle kifogásokkal éltem, az árverésen most
■eladott portéka árából vissza lehet azt azonban tartani és onnan oda el
küldeni.
A Nagyágod előtt tudva levő szövetkészitő végett hasonlóképen emlékez
tetem a legalázatosabban, hogy az munkavezetőnek fölvétessék és mielőbb ide küldessék, mivelhogy az ő személye az intézkedések végett a mit itt tenni kell nagyon szükséges.
Ajánlom magamat stb.1
Deczember 21-én jelenti Wohlgemuth, hogy a Santner-féle adósságból 5.376 frtot kifizetett, de még hátra van 6.501 frt 58 kr., a mivel nem tudja, hogy mi tevő legyen? Ebből 3.900 írttal a pozsonyi zálogháznak adós az intézet. A többi házi és üzleti adósság.
De máskor is voltak ám munka nélkül a rabok. Az 1789 január 20-án kelt jelentés szerint: a ház zavarban van, mert a rabok 7 héten át munka nélkül lévén, a pénztárból nyertek tartást, mert a tartós rossz idő miatt Wiesel
burger Gábor Pozsonyból nem szállíthatott gyapjút, a mi 130 frt kárt okozott, azonkívül a tartós kemény hideg miatt a 13 láb magas rossz ablaki! és ajtajú lakásoknak rendkívül nagy keménczékkel való fűtése nagyobb mennyiségű tűzi fát igényelt. A hátralékos tartási költségek a szükséges kiadások födözé- sére nem elegendők.
Az ugyanezen ügyben április 20-án kelt fölterjesztésben jelenti az igazgató;
hogy a hátralékos rabtartási díjakból alig folyt be valami és így a ház sze
mélyzete 3 hónap óta nem kaphatott fizetést. Kéri tehát, hogy a szegedi só- hivatalnál fekvő 2.000 frtnyi árverési pénzekből segélyt rendeljen főként mivel a rabok — szám szerint 24-en — nagyobb részt betegesek s ennél fogva munkájukból magukat nem képesek élelmezni és jobbára a pénztár kell őket hogy ellássa.
’) O . 1. 9184.
IX.