ALAPÍTÁS. GR. ESZTERHÁZY FERENCZ. A NAGY STIFT. KEMPELEN JÁNOS .
Hazánkban az első országos büntető intézet 1772-ben nyilt meg Szemp- czen, Pozsony megyében, a honnan 1780-ban Tallósra helyezték át. Tallósróí a férfi rabokat 1785-ben, a női rabokat 1790-ben a szegedi várba szállították át, ott rendezvén be számukra f.-házat.
A szernpczi f.-házat gróf Fszterházy Ferencz1 alapította, annak létesítésére megfelelő telket és épületeket díjtalanul ajánlván föl.2
A bőkezű alapító, kinek atyja ugyancsak Ferencz, anyja Pálffy Szidónia, neje pedig báró Durville Antónia volt: szül. 1715.szept. 19-én, meghalt 1785-ben.
Mosony megye főispánja volt, később udv. kamarai tanácsos lett, 1766-ban a magy.
kancz. élére és így a legbefolyásosabb polczra állíttatott. 1783— 1785-ig a horvát báni méltóságot viselte. Különös kegyben állott Mária Teréziánál3 és férjénél.
Az ő kormányzása alatt hajtották végre Magyarországon az úrbér
1) Eszterházynak és nem E sterházynak irta m agát. U tódai ez u tó b b i Írásm ódot használják.
2) Az alapító levél 1770. aug usztus 20-án kell O . 1. udv. kancz. 1042/1770.
3) A Szt. István rendjel a la p ításak o r 1764-ben, m elynek eszm éje tőle eredt, e re nd
jel kanczellárja lett. E nnek nagykeresztjéve! is kitüntette az u ra lk o d ó kegye. 1777-ben főudvarmesterré és a rany gyap jas vitézzé neveztetett ki.
Gr. Eszterházy J á n o s : A z E szterházy család és o ld a lá g án a k leírása. B udapest 1901. Atheneum 168.
A Szt. István rendet M á ria T erézia fiána k Józse fn e k ró m a i k irálylyá lett választása és koronázásakor, m ikor Szt. István első m agyar k irályt védszentjének v álasztá, ennek emlékére és dicsőítésére, egy szersm ind a polg. érdem ek m e g ju talm a zására állította f ö l.
Maga az alapító k irály n ő is m in d e n k o r kegyelettel viselte a rend jelét.
Sebestyén G á b o r : a Szt. István m . k. rend kitől nyerte eredetét. V eszprém i ú js á g 1863. évf. 478.
szabályozását és a nagy tanügyi reformokat. József császárral szemben, ki őt szintén nagyra becsülte, fölterjesztéseiben erélyesen védte a magyar alkot
mányt, a nemesi és egyházi szabályokat. Nagyon művelt, olvasott főur volt, a ki cseklészi kastélyában szép könyvtárt gyűjtött.1
1770 körül egy ismeretlen franczia követ a bécsi udvart ecsetelvén, ezeket irja róla:2 „Fölvilágosodott fő, igazságos, tövises állásán nemzete bizalmát birja, az uralkodónő akaratának nem hódol eléggé; ez által állását koczkáztatja vagy legalább befolyását nem öregbiti“.
Az 1778, évi hadjáratokhoz a megyék és a nemesség által kiállított had
erő létrehozásában nagy része volt, ő maga 100 lovast szerelt föl.
1784.-ben József császár germanizáló rendelete ellen benyújtott fölirata eredménytelen maradt, sőt a császár dorgatóriuinát vonta maga után.
A POrionn nevű szabadkőmives páholynak nagymestere volt. Ö alapította a cseklészi hitbizományt, övé volt Szered, Szempcz, Tallós stb.:i
Az ő fejedelmi bőkezűsége és hazafias áldozatkészsége, nemes szíve és emelkedett szelleme nemcsak a szempczi fenyítőház létrehozásában nyilvánult.
Azon kivül még két közintézet alapításának emléke fűződik az ő nevéhez.
Jelesen 1763-ban egy fiú és leány — árvaházat létesített, e czélra föl
ajánlván tallósi kastélyát a hozzátartozó épületekkel és veteményes kerttel együtt és adományozván 10.000 frtot. Ez a piárista atyák kezelésére bizott, de egy kapitány igazgatása alatt álló és katonailag szervezett5 intézet, melyben Mária Terézia királynő az árvákat — Bél Mátyás szerint — különféle tudo
mányokra saját költségén taníttatta, nagy szabású alkotás volt. Fiú növendé
keinek száma 1782-ben 108 volt. A Szempczre történt átköltözése után való időből 1785-ből fönnmaradt két rendbeli alaprajzból láthatólag 120 fiú és 30 leány nyert benne elhelyezést.0
’) P allas nagy lexikona V I. k. 457.
2) A gr. E szterh ázy Já n o s idézett m üve. 169.
3) A gr. E szterházy Já n o s idézett m üve 168 és 169.
<) O . I. 20596/1785.
A z a la p ító levél 1763. ju liu s 16-án kelt. Az árv a h á z 1764-ben nyílt meg, m iután az a rra vonatkozó kir. parancs 1764. ja n u á r 23-án kelt.
O . 1. 3705/1791.
M eg szűn t, illetőleg P o zso n y b a helyeztetett át 1786-ban. O . 1. udv. kancz. 5838/1786.
E redeiileg 110 árva s zám ára alapíto tták. A k irály n ő a kastély átala k ítására és az első berendezésére szükséges költségen kívül évi 6440 frt jav a d a lm azás t engedélyezett részére a „ p a p i a la p b ó l.•' 1765-ben m egszaporitotta ezt 3.166 írttal, 1773-ban pedig 10.000 írtb a n állap íto tta meg.
O. 1. udv. kancz. 7502/1803.
5) K orabinsky Já n o s M á t y á s : Geographisch-H istor. u. P roduk ten Lexikon v. U ngarn.
P ozson y 1786. W e b e r és K orabinsky kiadása 811.
6) A z á r v a h á z n a k T a lló sró l Szem pczre 1780-ban bekövetkezett átköltöztetése után a fiúk az u. n. Nagy Stiftben, a leányok pedig a Kis Stiftben voltak elhelyezve.
A másik intézet gr. Eszterházy Ferencz Szempczen alapította, ugyan
csak 1763-ban1 nemes ifjak számára, a kiknek tanításával piáristák voltak megbízva. „Vegyes föladatú s jobbára alkalmas gazdatisztek és egyéb kame- rátikus hivatalnokok képzésére irányított, tehát túlnyomóan reáloktatású föld
tani iskola“ volt ez,- melyről a szempczi községi jegyzőkönyvben3 azt találjuk följegyezve, hogy :
Anno 1764.4 Fölséges császárné és koronás királyné asszonyunk Mária Terézia (stb. stb.) behozta Szenczre tisztelendő páter piáristákat, a kiknek nagyméltóságú galanthai és fraknói gróf Eszterházy Ferencz magyarországi udvari cancellárius, kegyelmes földesurunk Ő excellentiája etc. nemcsak maga itt levő kastélyát * ezen páter piáristáknak lakásúl örökösen adta, de az uraság kertjét is odaengedte és öt szerzetest is fundált Ó Excellenciája. Ezen szenczi királyi collegiumban húsz magyarországbeli ifiakat belehelyeztetett a fölséges királyné asszonyunk és azokat egyenlő formán ruházza és tartja is Ö Felsége.
Mely ifjak arithmetikát, oeconomiát, geometriát, architecturát, szépírást és.
stylust német nyelven tanúinak.“
Előadták nekik még a kincstár és pénzügytant és a magyar nyelv tanításáról is gondoskodtak.6
') és pedig szeptem ber 19-én.
O. I. udv: kancz. 5838/1786.
-) H übner lexikona, C sa p iár Benedek kegyesrendi ta n ár szíves közlése a rend h iv . följegyzéseiből, valam int Bél M á ty á s „ C o n p e n d iu m H ung. G eorg r.“ czím ü m üv én ek 57.
és Korabinsky lex ikonának 810.
3) Rovara Frigyes : G a la n th a i és F ra k n ó i gr. E sterh ázy M ih á ly u ra d a lm a i. 1901 Pozsony. A kath. irod. társ. k ö n y v n y o m d á ja . 25.
J) A piárista rend hiv. följegyzései, v ala m in t a tö b b i fo rrása in k is m in d 1763-ra és 64-re teszik ennek a k o llé g iu m n a k az alapítását, am in t fö n n e b b láttuk.
5) A Nagy Stiftet érti a „k astély “ alatt, — a m ely tu la jd o n k é p e n na g y o b b sza b ású m ajorház és nem kastély, — mert a tallósi árv a h áza t kétségtelen, hogy a b b a költöztették át. (Az 1785-ből fö nm arad t a la p ra jzb ó l is k étségbev onh atatlanúl bizo ny os ez.) Á m de az is bizonyos, hogy a fe n y ítő h á z az átk ö ltö zé s előtt ugyancsak a Nagy Stifben volt elhe
lyezve. M ár pedig a g a zdaság iintézet, m elyben a p iáristák is laktak, 1776-ban leégett, de a fenyítőház nem. T e h á t: a p iáris tá k — a tű z v é szk o r le g a láb b — nem laktak a N agy Stiftben. Hol laktak hát ? A P asa- háznak nevezett m a is m eglevő kis várkastélyszerü épületben nem, mert a nna k kővel kirakott lap o s föde le nem éghetett le. E n n é lfo g v a a Kis Stiftben kellett lakniok. O tt az 5 piárista, a 20 ta n ú ló s a tanítók kényelm esen elfér
hettek. Hiszen később 30 árv a lán y nyert ott elhelyezést, egy 1785-ik évi a la k ra jzb ó l láth a tólag. A piáristák s a vezetésökre bízott gazd. tanintézet, k ésőbb pedig a le án y árv a h áz tényleg a Kis Stiftben voltak elhelyezve az 5838/1786 udv. kan cz. o k m án y szerint. (O . 1.)
Evvel szem ben egy 1780. ja n u á r 20-án kelt és h á trá b b k ö zle n d ő o k m án y szerint az árvaház T allósról Szem pczre „a p iárista aty ák egykori é p ü le té b e “ k ö ltö z ö tt át. T ehát úgy kell lenni, hogy a p iáristák elébb a N agy Stiftben laktak és csak k éső b b , hihetőleg a fenyítőház alapítása a lk a lm á b ó l k öltözte k át o n n a n a Kis Stifbe s ott érte őket a nagy tűz..
°) Korabinsky lexikona 810.
Ez a gazdasági tanintézet 1776-ban a nagy tűzvész alkalmával, mely a község nagy részét elpusztította, de a fenyítőházat megkímélte — leégvén:
Tatára helyeztetett át.'
Árvaháznak, tanintézetnek és fenyítőháznak egy időben történt alapítása közt bizonyára szoros összefüggés van. Ezen intézeteknek együttes létesítése által az alapító államférfim bölcsessége és hazafias buzgalma minden alkalmas eszközt és rendelkezésére álló módot föl akart használni a köznevelés ügyének előmozdítására — a köznevelést széles értelemben véve.
Az árvák érdekének fölkarolása, a növendék ifjaknak gyakorlati ismere
tekre oktatása, a züllésnek indult fiatal embereknek megmentése, a dologkerü
lőknek és gonosztevőknek fegyelem és munka által való javítása és a közveszélyes elmebetegekről való gondoskodás által egy nagyszabású társadalmi programmot valósított meg.
De az első f.-ház létesítése új fölfogás eredménye is volt és új korszak kezdetét is jelentette, mert a fenyítés mellett a munkáltatást és javítást is ki
fejezetten czélúl tűzte ki.
Addig csak börtönök léteztek, a hol a közbiztonság érdekében és meg
torlás végett tartották elzárva a rabokat. És a hány börtön volt, annyiféle képen hajtották végre abban a büntetést. Fenyítőház létesítése, az egységes büntetés elvének a megvalósítását képezte. E tekintetben is korszakot alkotó volt tehát.
Szempcz vagy Szencz helységről, hol az első hazai fenyítőházat állí
tották föl s a melynek német neve Wartburg, azt írja egy 1782-ből való
■) H übner Já n o s : Reales Staat-Zeitungs u. Conversations-Lexíkon. L eip zig 1782.
G led itsch ens B u c h h a n g lu n g 2819.
C sa p iár Benedek kgysr. tan ár közlése szerint „a szem pczi collegium a tűzvész álta l elpusztulván végleg m egszűnt és a részben m egm enthető m aradványait aztán a tatai
intézetbe jutatták át, a melyet Gr. E szterházy M ik lós 1765-ben a la p íto tt.“
A z 1776-ban leégett Kis Stiftet a tu la jd o n o s h e ly reállította. 1780-ban aztán m ikor az árv a háza t T allósról Szem pczre h ozták át s a fiúkat a Nagy Stiftben a leányokat pedig a Kis Stiftben helyezték el: sok átalakítást tettek azon. Jelesen több szo b áb ó l egy k özö s hálóterm et, iskolát, k ápo ln át, éttermet stbit létesítettek.
Az árv áh ázat Szem pczről 1786 ju n iu s 28-án átköltöztették P ozsonyba, a hol a con- victorok és 50 árva a h á z b a n m aradtak, a többieket a szom szédos városokban k ézm űv e
seknél helyeztek el tartásra.
O . 1. udv. kancz. 29762/1786 és 9759/1786.
Az árv ák szám át 1792-ben 180-ban álla p íto tták meg, a kikből 60-nak a h ázban kellett m aradnia, a több it pedig ki kellett adni m agánosokhoz. 1802-ben bennlakó volt 52, kün n le v ő 111.
E gy 1800-beli o k m ány b an az á ll az á rv a h ázró l, hogy P ozso n y b ó l G yőrbe tették át.
D e hogy az m ikor történt ? arról nincs szó.
O . 1. udv. kancz. 7502/1803.
lexikon1 hogy „nagy kiterjedésű és népes mezőváros, mely az Eszterházy grófok tulajdona. Lakói mindenféle iparból, föld és szöllőművelésből élnek.“
Marhavásárainak már a 17.-ik században hire volt. Házainak száma a 300-at
meghaladta.-A kis magyar alföld felső szélén, a Kis-Kárpátok közelében, egy magas
laton terűi el ez a szép fekvésű község, a hol 1574-ben született Molnár Albert a hírneves protestáns vallási iró, zsoltárforditó és nyelvész. Lakóinak száma ez idő szerint 3315, kik mind magyarok.
Szolgabirói székhely; vasútja, posta és táviróhivatala van. Hires marha
vásárairól.
Pozsonytól mintegy 22 kmnyire esik. Vasúton a távolság 25 km.
Az első fenyítőház hazánkban tehát Szempczen létesült és — a mint látni fogjuk — 1772-ben szeptember 4-én adatott át rendeltetésének.
Létesítésével Kempelen Nép. János udv. kanczell. tanácsos és ezredes
— a későbbi tábornok — bízatott meg. O vezette az építkezést a helyszínén 1771 elejétől kezdve, az intézett berendezéséről is ő gondoskodott, sőt annak egész szervezete tőle eredt.
Kempelen Szempczről visszaérkezvén Pozsonyba 1771. junius 13-án Eszterházy Ferencz kanczellárhoz jelentést tesz arról, hogy a f.-ház építése előre haladt, de arról is, hogy a pénz fogytán van. Kimutatja, hogy befolyt arra a czélra
a helytartó ő kir. fönsége által adományozott 2.200 frt!
az Ö Fölsége által engedélyezett káptalani
jövedelem ... ... ... ... ... ... 3.000 frt4 a kir. udv. kamarától legfelsőbb utasításra ... 9.000 frt
végül befolyt az erre az intézetre
legkegyehne-sebben rendelt br. Koller-féle összegr>... 6.202 frt összesen 20.402 frt
kiadatott 17.840 „ 21 kr.
pénztári maradvány 2.561 „ 39 „
‘ ) a Hübner-é 2) K orabinsky lexikona. 810.
3) illetőleg 500 arany, am i 2.00 írtn a k felelt m e g ; a 200 frt több le t kam at kellett hogy legyen.
4) a székesfehérvári k áptalan jöv e d e lm é rő l van szó. Az udv. kancz. álta l az u dv.
kamarához ebben az ügyben 1770. m árcz. 26-án intézett á tira t: Ö Fölsége a m ú lt o k tóber hónapban m éltóztatott elh atáro zni, hogy a székesfehérvári k áp ta la n jöv ede lm e, m ely az utolsó elhunyt custos h a lá lá tó l a kegyes rendelet n a p já ig k atonai gyerm ekek tartására volt rendelve — a M agyaro rszágo n létesíte ndő f.-házra fo rd íta n d ó, és am in t a tö b b i a létesí
tendő f.-ház alapjára rendelt pénzekkel történt, biztos helyre k ölcsön a d a n d ó . O . I. udv.
kancz. 214/1770.
5) A báró Koller-féle jó s z á g o k e la d ásá b ó l 6.000 frt rendeltetett erre a czélra. Ú g y látszik kamat is járu lt h o z z á . O . 1. unv. kancz. 500/1769.
Jelenti továbbá, hogy még 15.000 frtra van szükség, mert a Hille- brand építész által bemutatott és elfogadott alaprajz és költségvetés szerint ugyan az egész építkezés 20.000 frtba kellett volna kerüljön, de a terv szerint a rabok hálószobái földszinten lettek volna az azelőtti színekben, hogy a régi födelet meg lehessen tartani, ezt azonban jelentésttevő felsőbb jóváha
gyással megváltoztatta, a födelet lebontatta és emeletet építtetett oda, mi által az azelőtt 100 rabra javasolt hely két annyira gyarapodott, úgy hogy most a f.-ház nemcsak hogy 100 helyett 200 rabot képes befogadni, de azokat nemük szerint jobban el is lehet különíteni. Ehhez járult még az is, hogy minden anyag ára emelkedett, nevezetesen a mész-é, melynek vékáját azelőtt 22x!-i krra! vették, most 27 sőt 30 krral fizetik és a téglát különböző távol eső helyekről s ennélfogva drágán szállították.
Tekintve, hogy azon ajánlata miszerint, a f.-ház 200 rab befogadására létesítessék elfogadtatott: javaslatba hozza, hogy a rabok hálószobáival szom
szédos és jelenleg csak földszintesnek tervezett épület emeletesnek és a háló
szobákkal egyenlő magasra építtessék, mi által 6— 7 szép szobát lehet nyerni s a mi csak 2.000 frtba kerülne.
Az egész építkezés befejezésére még 15.000 frtra lenne szükség, a mely összegnek utalványozását kéri.
Erre a kanczellár által pártolólag fölterjesztett jelentésre a kért 15.000 frt. 1771 julius 7-ike előtt már utalványoztatok az uralkodónő azon kíván
ságának kifejezése mellett, hogy az egész építkezés még abban az évben befejeztessék, hogy tavaszszal be lehessen népesíteni és hogy a rabokért a megyék és felek legalább 4 krt fizessenek napjára, mivel a ház mindjárt kezdetben nem lesz képes, hogy ingyen tartsa el őket3
A pénzt azonban Kempelen csak 1772 február 18 án kelt nyugtájával vette föl. Ebből arra kell következtetnünk, hogy az építkezést csak 1772-ben
*) H ogy h o n n an vették ezt a pénzt, arra tu d u n k egy esetet: a k irá ly n ő Chiolnich A ntaln a k bosníai m áskép diak ov ári p ü sp ö k n e k szabad végrendelkezési jo g o t engedélyezett a zon föltétellel, hogy a kir. kincstárba a szem pczi f.-ház részére 3.000 frtot fizessen be. A befizetés m egtörténvén, az engedély 1771 deczem ber 27-én kiállíttatott.
O . 1. udv. kancz. 6459/1771.
A K ollonich-féle — az 1715. X V I. t. ez. által törv. erőre em elkedett — egyezmény szerint m in d a z o n m agyarorsz. fő p a p o k , kik kir. kinevezés által nyerték javadalm aikat, ha ezen jav a d a lm ak b ó l szerzett vagyonra nézve k ü lö n kir. engedély fo ly tán szabad vég
rendelkezési jo g o t nem nyertek — szerzem ényüknek csak V3 része felöl végrendelkezhet
nek s z a b a d o n ; a m ásik harm ad pedig m in d e n k o r az egyházra m arad, a h arm adikat pedig a k ir fiscus ö rö k li.
K azaly Im re : A kath. egyh. jo g ta n kézi könyve. V ácz 1882. Serédy nyom ása. II. k.
=) O . 1. udv. kancz. 3472/1771.
ben fejezték be, jóllehet az udv. kancz. az előző évi május hó 18-án azt jelentette volt a Fölségnek, hogy a f.-háznak szánt szempczi épület néhány
hónap alatt elkészülhet.
A f.-ház épületeit tehát — a hova 1780-ban a tallósi fiúárvaház növen
dékeit költöztették át, a rabokat viszont Tallósra az árvaházba szállítván — részben legalább a letartóztatás czéljaira emelték és pedig jó móddal. Santner f.-házi igazgató 1783 május 22-én kelt jelentésében úgy nyilatkozott a
szemp-2.
Az egykori szem pczi fe ny itőh áz, az u. n. „N agy S tift“ bejárata.
czi, akkor már csak „volt“ f.-házról, hogy „jó állapotban levő, jól épült szilárd épület, a tallósi ellenben félig roskadozó, a hozzátartozó kerti épüle
tekkel együtt.“
Ma is fönn áll ez az épület, a mely eredetileg majorház, azután fenyitő-, később pedig árvaház volt. „Nagy Stiítnek“ nevezik és részben az urad. ispán lakásául szolgál, részben istállónak, magtárnak és cselédlakásoknak használják.
Rendkívül nagy kiterjedésű épület az. Nem 109 rabnak — a mennyi a leg
magasabb létszám volt a f.-háznak ottléte alatt — hanem kétannyinak is elég tágas lenne és még mindig maradna hely a tisztviselők, munkavezetők és őrök számára.
VAJNA: Hazai régi büntetések 3
Csaknem teljes négyszöget képez. Az udvar, melyet befog, 41 öl 77 m.
széles és 32-öl 60 m. hosszú. A homlokzat, melynek hossza 68-öl 129m.
és a két szárnyépület földszintes, a homlokzattal párhuzamos hátsó rész ellen
ben emeletes. Az egész telek 105, illetőleg 108-ö! széles, 98-öl hosszú. Területe 6 kát. hold és 848 □-öl.
Künn a kapú előtt-két felől, a kőből épült őrház (katona köpenyeg) most is megvan. A bejáratnál két természetes nagyságú, csonka és a számtalanszor ismételt bemeszelés következtében hüvelyknyi vastag mészréteggel bevont
3.
Az egykori szem pezi fe nyitőh áz udvarán levő emeletes épület.
szobor áll jobbról és balról. Egyike szakállas férfit, másika nőt ábrázol.
Mithologiai alakok lehetnek. Kezdetleges munka.
A homlokvonalban a kaputól jobb kézre az ispán lakása, bal kézre raktárak vannak. Úgy az itt levő, mint a többi összes helyiség mind boltíves, erős falazatú és igen jó móddal van építve.
A 32-öl 60 m. hosszú balszárnyat egy — két sor kőből faragott göm
bölyű oszlopokon nyugvó boltozati! — terem foglalja el, melyet marha istállónak használnak. Ez a terem eredetileg több helyiségből állott. Újabb átalakítás.
Az udvar hátsó részét egy magasabb és egy valamivel alacsonyabb emeletes épület fogja be. Mindkét — egy vonalban levő — épület eredetileg
földszintes volt. Kempelen rakatta rájuk az emeletet, mikor f.-házzá alakították át az épületeket. A kaputól balra eső és jelenleg magtárnak használt maga
sabbik épület emelete most is egy roppant nagy, 16 m. széles és két olyan hosszú — termet képez. Háló teremnek épült. 120 ágy volt benne az árvák ottlétekor. Ennek az épületnek a lépcsője alatt egy és pinczéjében két sötét odú van, a mely fegyelmi zárka, u. n. „lyuk-áristom“ lehetett.
Az utcza felől levő földszintes épület bizonyára a tisztviselők lakásáúl szolgált.
Lássuk most magyar fordításban az adománylevelet és a f.-ház fölállítása alkalmából kibocsátott körrendeletet.
1., Eszterházy Ferencz grófnak egy f.-háznak Szempczen leendő létesítése czéljából 1770. aug. 20-án kelt s az 1772. febr. 21-én kiadott udv. kanczellá- riai rendeletben foglalt adománylevele:1
Én galánthai Eszterházy Ferencz gróf, Franknó örökös ura, mindkét, Császári és Apostoli Királyi Szent Felségének Kamarása és Valóságos Belső Titkos Tanácsosa, Moson Vármegyének Főispánja, a Szt. István Apóst. Király Jeles Rendjének Nagy Keresztes Lovagja, a Tekintetes m. kir. Udvarnak a mint az említett Szt. István rendnek is Kanczellárja és Főkomornyikmester, terhet vállalván fitestvéremmel, rokonaim és utódaimmal szemben, tudtúl adom mind közönségesen és az egyeseknek is, a kiket ez a dolog bármi tekintetben jelenleg vagy'a jövőben illet vagy illethet: Hogy minekutána a Legfelségesebb Császárnő és Apóst. Királynő Mária Terézia (czim) az ő királyi gondoskodá
sánál és aggodalmánál fogva, a melylyel Magyarország közjava iránt szaka
datlan viseltetik, Császári Királyi áradozó kegyének és bőkezűségének az utódok emlékezetébe átszármaztatott egyéb számtalan emlékén kivül legkegyel
mesebben még arra is figyelmezni méltóztatott, hogy a mennyiben az ő Magyar Királysága azoknak fenyítésére, a kik kicsapongó és romlott erkölcsüek és az egész közönségnek súlyos terhe nélkül más jámbor polgártársaik társaságában nem élhetnek, fenyitö házzal még nincs ellátva, e részben is jóságosán gon
doskodva legyen, és e végre, hogy olyatén fenyitőház az Ö említett Magy.
Királyságában építtessék és létesíttessék átalában jóságosán elhatározta, előleges érett megfontolás után, fönnemlitett Felsége ezen legkegyesebb és Magyaror
szág közjavára is igen hasznos szándékának kedvezendő, a Pozsony megyébe bekebelezett Szencz városában levő, az említett fenyitőháznak alkalmas nemes telkemet a hozzá tartozó épületekkel és azon fölül ezen földhöz a szomszéd
ból azon fenyitőház hasznára említett nemes telkemnek kézreadása és átadása alkalmával kihasítandólag ugyanannyit, a mennyit t. i. ennek a nemes teleknek a hozzátartozó épületekkel, kerülete és kiterjedése kitesz, önkényt, szabadon, örökre és visszavonhatatlanúl használatra és kölcsönbe fölajánlottam légyen;
>) 0 . 1. 20596/1785.
4. a.
A szem pczi fe n y itőh áz alapítólevele 1770-ből,
7 n OiruwyjbrwJicL, dGfim /JiontJiia, m porm xi Jupp^icm ^ /uii^
■pii&iml, i J (tot &iyd $£11111 mmcirlalem, iu£fu/>, $1 claJw/ ac ad
P&tMvnda nda J donipicio (Jl i!cfaJct- JiuX / jPi'djeolaJi-J ih^('rJuniC ^prm f
p ii, parcificpi Qui™ Tneoivon yecnrf n (EaJna/m tfhvr v o v h tip rj VJt livfn/wm (itm pu/ acceptare. <
jlcefia^ ClhJvntiu S106 '2c^4J> prem r-& d if (tnarcinr fQuam hvtniu-mam {rffa/iewmweam t/tydtdetn
^faia Jaa Majcoicrf demcrJlto' accep^art thqntda. eo^ d^iiw dtflodvuin, vmnim cum admexw ddifuii/>l tf C cc^toni^ad^icnt/j
iittado(Fcrrcno. nnIfu m §11/?, jvutfamvc..9wru>ii:vopy 1 c/item. ffnM.We
/-N /.1 I I A i ✓ 'l' $ n - s i f l v ' /f‘ /
Wfu. TMorva&ttpropcvtit arjihdci tfomMv CorrcdtirieL JpoMt, k-icj
ycqrL. V vrfiJt pir&ow friim yi ptrp& uw m CcJo/ doKu^ £ t f>> iffl& jiy
pfc/no Pi-vrc fii'? /iiMtn Co‘iddmnilu// trawferc t 7 icv\ph ^pf lTpCr ili §ur-Jno ^ojtvivati&vtff per CwrcJoreo Stopr>i/&£jLfymwj iArrrCy
rjtn c t. rw ffa T a/urnc, a-crm ito S id fflu d o v d w fu .iu r an p r&
ivtAtccjwrf (Jp e r me donoji (Fumdi £ ) TU eduram rt'daJ<n f/xmJzj
‘'M i/fi TcJicwL mccdanJ’ (ftCAlwdd ■ tfi ' flJw i"io JvmporiJuo dif ciam Correofmaw. tfomum adalam Mxjm -Cc^m ita^cfom .aul cjuacwncyi^ edici da^i eaf Ta/vCtit ijid m C (jjw t cwfoqw'(fl.yojzwj
illa , cwri Q cLijftirvi/? An£CoMm ^uqntOj Jucccj^ffrim ^ff.M rU T nad 'hnCkvm 'aJnYm QIJwpl C C w vvrtipyp^j verum ij?io fa d h f tf tihcpjftnw ;
{Rtfwtiom a i vn&, ac Piaraicot Jucitf/orMcjfi. <mtb rQtaf- J)n cujw
M <jp.per*M jfadciL ^OTicJiom VjOi GzJfiAwu>
7
najorm (fid& m fia s ? /intaraa !TaJ/uynaiwi cu Gefjumtueo coram Gmc etlarui Altata
Ti CO9L uh cc
1pfTnajormtft curxlajcm OaaMwfiafrndaJ^ac tfflciwnia provncL Ju-foorvphtMj (fuid/i^L jnet, (twprdficmt- rctforaJcw dz,.
'd i fy im uiJ5fsA'el0*±- iyiwiou? s^uau^h,
4. b.
A szem pczi fenyitohaz alapitolevele 1770-bol.
legalázatosabban könyörögvén, hogy az örökkévaló Isten iránt való tisztele
temnek és ájtatosságomnak és nevezett Felsége kegyes szándékainak kedvezni kész és hajlandó lelkületemnek, nemkülönben hazaszeretetemnek ezen bizo- nyitékát kegyesen fogadni és Királyi beleegyezésével jóváhagyni méltóztat- nék. Mely legalázatosabb ajánlatomat, mivel sokszor említett Felsége kegye
sen elfogadni méltóztatott, mondott nemes telkemet a hozzátartozó épületekkel és az átadás alkalmával kihasítandó előbb említett földdel, semmi jogot és semmi jogi tulajdont magamnak és enyéimnek fönn nem tartván, nevezett fenyitőház részére jelen (okmány) erejénél fogva örökre átengedem, adományozom és arra teljes joggal átruházom, azon föltétellel azonban: Először: Hogy az Ura
dalmi Jogoknak a fönnemlitett fenyitőház gondviselői semmi tekintetben és semmi czímen most, avvagy jövőben sérelmére ne legyenek és az általam ado
mányozott földnek mérték szerint átadott határát semmi tekintetben át ne hágják. Másodszor: Ha jövőben úgy történnék, hogy az említett f.-házat az ország más helyére tennék át vagy bármely okból ugyanott megszüntetnék, azon ház tartozékaival együtt a magam és utódaim beleegyezése nélkül semmi más czélra nem (lesz) használható, hanem legott és minden megtérítés nékül Reám és Örököseimre s Utódaimra visszaszáll. A mely általam tett Adomány
nak és engedménynek nagyobb hiteléül adtam tehát ezen a m. kir. udv.
kanczellária előtt nagyobb biztonság okáért hitelesítendő és saját kezem alá
írásával és pecsétemmel megerősített bevalló és engedményes levelemet Bécsben az Úrnak 1770-ik esztendéjében augusztus hónapnak 20-ik napján. Gróf Eszterházy Ferencz s. k. (P. h.)
2) f\ helyt, tanácsnak a szem pczi f.-háznak fölállítása alkalm ából 1772-ben 1618 sz. a. kibocsátott körrendelete:1
Ö Császári és Apostoli Kir. Legszentebb Fölségének figyelmét az anyai gond és aggodalom, a mely országainak előnyére minden időben buzgólkodni szokott, már régóta arra irányította, hogy, mivel nagy Magyarország területén sehol sem létezik olyan ház, a melyben a rossz indulatú és javíthatatlan em
berek megjobbittatnának s illetőleg vétkeikért jövőben bűnhődnének és (a hol) egyszersmind ekképen számukra vétkeik mértékéhez képest való orvosszer- nyújtásról gondoskodva, a közönségen pedig a mely efféle ház hiánya követ
keztében szorongatva van, az ilyen javíthatatlanokra nézve való elhatározásá
ban gyakran zavarba jön, segítve legyen, annak ezen ország határai között itt vagy ott leendő létesítésére mód találtassák.
Különbeni buzgalmánál és a cs. kir. kegyelmes szándékok előmozdításá
ban való hódolatánál fogva ezen a közjóra irányúló kegyelmes eszmének is.
') Pest-Pilis-Solt-Kis-Kúnmegye levéltára.