H E L Y I S É G E K .
Tallós község, hova a f.-házat a 30 km. távolságra levő Szempczrőt 1780. tavaszán átköltöztették, szintén a kis magyar alföldön, ugyancsak Pozsony- megyében, a „Mátyus föld“ közepén fekszik, a Kis-Duna és a Fekete-Víz között. A galántai vasúti állomástól déli irányban 16 km. távolságra esik.
A Dunának ez az ága mintegy 2 kilométernyire van a helységtől, a Fekete-Víz pedig közvetlen mellette foly.
Lakói magyarok s azok létszáma ez idő szerint az 1.600-at meghaladja.
Fával szegélyezett országút vezet ide Szempczről, illetőleg a galántai v.- állomástól, homokos talajú, kitűnően müveit szántóföldek, szöllő-tiltetvények, ligetek között és erdők közelében.
A közbeneső falvakból, a míg el nem érjük, csak a torony csillogó keresztje és egy-egy gyárkémény látszik ki. A fák sűrűje elfödi őket.
Itt-ott homokbuczkák s a kanyargó Dudvág és Fekete-Víz teszik válto
zatossá nádasaikkal és berkeikkel ezt az egyszerűségében bájos vidéket. A nádasokban a vadruczák együtt úszkálnak a szelídekkel. Mintha csak egy óriási kiterjedésű parkban utazna az ember — ötnegyedóra hosszat. Mert ennyit tart meg az út a galántai v. állomástól Tallósig.
Szép rendes egy falú ez a Tallós. Kőből épült és legtöbbnyire cseréppel födött, fehérre meszelt házai csak úgy csillognak a tisztaságtól. Szorgalmas, tisztességtudó nép lakja, a mely jó módú is. Olyan szép svájczi faj marha- állományt, mint ezen a vidéken s általában Pozsony megyében, sehol sem látni az országban.
Nemcsak a tágas templomtér, henem az egész község, elejétől végig gyümölcsfával van beültetve, a Szítás József tanító buzgalmából, a ki 4000
drb. sajátkezűleg ójtott és már rég termőre fordult csemetével gyümölcsös
kertté alakította át a községet.
Az 1781-ből való parochia visitatióban’ azt olvassuk Tallósról, ille
tőleg plébániájáról, hogy „Ez a plébánia 3 falúból áll: Tallósból, Eperjesből és Vezekényből. Az anya-egyház Tallós helység, a melyben van a plébánia
templom. ---- Ez a helység lapályon fekszik, a házak két sorban állanak.
Közepén emelkedik az épület, mely először fényes kastély, azután árvaház
7.
A tallósi kestély, a volt fe ny ítöh áz hom lokzata.
volt, most szomorú fenyítöház. Ha annak hosszában megy a plébános, egy negyed órára van szüksége, szélességében 5 perezre, az egész egyházközséget egy fél óra alatt könnyen meg lehet kerülni.“
A kastélyt Bél Mátyás szerint2 Eszterházy Ferencz gróf nem rég épít
tette. Állítólag 1760-ban épült az, melyben „Mária Terézia királyné a
törökök-J) A m ely a tallósi r. kath. p léb án ia levéltárában őriztetik s a m elyből a község
■érdemes lelkészének O csovay H oléczy Ig n ác z esperes úrnak szíves engedelm ével később is idézni fo gu nk.
2) A Bél M áty ás „C o m p e nd ium H ung áriáé G e ograficum “ czim ű Landerer Já n . M ihály- nál 1779-ben P ozson y ban és Kassán m egjelent m űvének 57-ik la p já n ez á ll: Castellum nuper accepit m agnificum , q u od comes Franc. E szterházy erexit. E m ü 3-ik k iadásának előszavát a szerző 1777. október 15-én irta.
kel vívott csatákban elesett nemesek árva fiait neveltette, kiknek nevelőik és oktatóik páterek voltak. “ 1
Ez a Ferencz gróf által saját használatára épített kastélyt, mely ma déd
unokájának Esterházy Mihály grófnak2, a cseklészi hítbizomány s az ahhoz tartozó szempczi, valamint a tallósi uradalom birtokosának szintén lakásul szol
gái — a szempczi a f.-háznak ide történt átköltöztetésekor 1780-ban már félig rozzant állapotban volt. Erre adataink vannak.
Hogy a jó móddal, égetett téglából épült kastély 20 év alatt félig-meddig rozogává lett, annak oka abban keresendő, hogy a falú is, de kivált a kastély mélyedésben fekszik. A talaj ugyanis a Kis-Dunától a kastélyig szakadatlan lejt.
Áradás alkalmával mindig elöntötte tehát a víz az épület környékét, a mely különben is nedves. A kastély falain az utóbbi időkben is gyakran mu
tatkoztak repedések. A zsindely födél is megromlott volt 20 év alatt s így a nedvesség nemcsak alulról, hanem fölülről is sok kárt tett az épületben.
1789. aug. 17. kelt jelentésében azt írja Trungl igazgató, hogy: méltán lehet tartani tőle, hogy a második udvarban a nagy tető a télen beszakad, mert a szarvazat egészen megereszkedett és ezen másként mint ideiglenes új befedéssel segíteni nem lehet. Az eső az egész emeleten átszivárog. Egy
általában rozoga az egész ház. •»
Erről a kastélyról három pontos mérnöki rajz maradt fönn 1783-ból az orsz. levéltárban, melyek egyike annak földszintjét, a másika emeletét, harmadika pedig keresztmetszetét tünteti föl. Kisebbített másolatban közöljük mind a hármat. Ezekből látható, hogy homlokzata 52 öl hosszú, oldalmérete 48 öl. Az épületek által befogott terület a két udvarral együtt 2928 □ öl. Az egész telek, az épület „mögött“ levő kerttel 4331 □ öl kiterjedésű és kőfallal volt kerítve. A szobák magassága 13 láb 4 méter.
Az épület „mögött“ volt a kert, a mely terebélyes fákkal beárnyékolt igen szép park mostan. Mögötte, mondjuk, mert a bejárat a rajz alsó részén látható kapunál volt, az országútról. Most is megvan ez a bejárat is, de az országútat áthelyezték az ellenkező oldalra s jelenleg onnan is be lehet járni,, a két sor fa között vezető úton, a parkon keresztül. A kastélykert két sarkában az árvaház ottlétekor két „egyformán épített és cseréppel födött“ ház volt u. m. a kertészlak és gyümölcsaszaló. Utóbbit az árvaház ottlétekor lakóházzá alakították át. 3
Azóta nem sok változás történt a fő-épületen. Az „új“ bejárat felől levő rész most is emeletes és a grófi család lakásáúl szolgál. Az épület többi része
’) Dr. Komlóssy Ferencz: „Az esztergom i főegyházm egyei róni. kath. isk o lák tö r
ténete.“ Esztergom. 1906. 234.
'■) M ihály gróf, közéletünk ez ismert, kim agasló a lak ja 1906. tav aszán elhunyt.
3) 0 . I. 24867,1794.
mind földszintes. Most azonban csak egy udvara van. Ugyanis az udvartért az alaprajzon fekete vonallal jelzett két földszintes épület és holmi kerítés ketté választotta volt. Ez a két ház s a kerítés nem létezik többé. 1 A helyük fákkal van beültetve. A körfalat is lebontották.
Megjegyzendő, hogy a rajzokon halványan, szürke színnel jelzett vonalak a tervezett — de föl nem épített — falakat mutatják, míg a fekete vonal min
denütt a tényleges állapot föltüntetésére szolgál.
8.
A tallósi kastély az udvarról nézve.
Közöljük különben a rajzokat felvevő Tallherr József kamarai építésznek a kastély akkori állapotáról és általa javasolt átalakításáról szóló jelentését is, megjegyezvén, hogy az árvaházhoz, utóbb a f.-házhoz tartozott a kastélyker
ten kívül egy gyümölcsfákkal beülteti nagy kert is, melyben egykor vadász
lak később az árvaház által épített majorház állott és egy körülsánczolt szán
tóföld vagy káposztáskert, a melybe 2 pozsonyi mérő gabonát lehetett vetni. 1
*) E zt a két földszintes, zsíndelyföd elű kisebb épületet ú jo n n a n épültnek m ondta S antn er volt igazgató 1783-ban. Az átköltöztetés a lk a lm áb ó l emelhették azt s ugyanakkor v ála szto tták ketté az udvart.
2) 1 kataszteri hold teriiletii volt tehát. Egy pozsonyi m érő 62-50. L.
O . 1. 40922/1787.
9.
A tallósi fe n y ítő liáz a lap rajza 1783-ból.
Földszint.
Bevett ezekért az intézet haszonbér fejében: a majorházért évente 47, a major házi kertért 40 irtot1 és a szántóföldért 4 frtot.
És fizetett mindezekért „pro jure dominali“ évenként 30 frtot. Az épüle
tet ingyen használta.
Tallherr udv. kamarai építész megbízást nyert, hogy a tallósi f.-hár — Santner volt igazgató és Trungl későbbi igazgató által roskatagnak mondott — épületének kijavításáról és átalakításáról tervet és költség-előirányzatot készítsen.
Megbízásának eleget tevén, az általa fölvett 3 tervrajzot és a részleges költségvetésekkel fölszerelt előirányzatot a következő jelentéssel terjesztette be : 2
Legalázatosabb jegyzék.
Alúlírt a tek. udv. kamarai számvevőséghez a tallósi f.- és dolgozó házra vonatkozólag beterjeszti legalázatosabb jelentését
Minthogy
1 -szőr neki a magas udv. kamara részéről Gr. Brunswik udv. kamarai tanácsos úr által azon szóbeli megbízás adatott, hogy a fönnemlített helyre utazzék és az ottan való f.- és dolg. házi igazgatóval a házra vonatkozó in
tézkedéseket tegye meg, következőleg szükségesnek mutatkozott, hogy a ház újból egészen fölvétessék, mivel az idehajlított rajz hibásnak találtatott.
2-ssor. Ez a ház fekvését illetőleg szép helyen van, két udvarra osztva, csakhogy erre a használatra nincs elegendően építve, sem a rabok biztonsá
gára eléggé megerősítve, az ablakon épen a hol a férfi raboknak a föld
szinten és a női raboknak az emeleten a dolgozó- és hálószobáik vannak, az udvar felől nincsen vas rács és a szobák közül egy sincs boltozattal ellátva, a középső emeletet kivéve. A. betű.
A férfi rabok sokan vannak és csak 3 szobájuk van a munkára, B.-vel jegyezve, a mely mellett van a beteg szoba C. és épen ebben végzik az egészségesek munkájukat, hely szűke miatt, az említettek számára a háló szo
bák a D. betűsök, a melyek aztán ismét igen kevesen vannak arra, hogy ezek az emberek megoszoljanak;
3-ssor. A női rabok az E. csigalépcső fölött az emeleten vannak, me
lyeknek száma a férfiakét fölülmúlja, ezeknek 5 hálószobájuk, egy betegszo
bájuk van F. a középső részben a kápolna fölött levő 2 dolgozó szobán kí
vül, általában ezek a szobák olyan sok embernek szükek és alacsonyak, a ki
gőzölgés fölötte nagy, az árnyékszék sincs jó helyre alkalmazva, ez nagyon elősegíti a rossz kigőzölgést és a földszinten csak egy van a G. betűnél, ilyen sok ember számára,
*) 1785. nov. 9-én a m a jorh ázat a kerttel együtt W u n d s a m m ükertésznek évi 55 frl 30 krért adták bérbe, kikötvén, hogy a kertben levő g yüm ölcsfák at b é rlő gondozni és a f.-bázat a lehetőségig zöldséggel, azo n b a n készpénz fizetésért, ellátni köteles.
2) O . 1. 6499/1788.
an— >j>r tetr
%-na 'ni it a/i ohs
IV f U
ka^nw
10
.A tallósi fe n y ítő h áz emelete.
VAJNA: Hazai rég i büntetések.
A-szer a kápolna igen kicsiny, a férfi rabok a szent misét a H. betűnél és a női rabok az I. betűnél hallgatják, és mivel mindkét nembeliek a rácsos ajtón át egymásra nézhetnek, így sok botránkoztató jelt adhatnak egymásnak arczjátékkal és tesmozdulatokkal; a mint a tervből 38. sz. a. látható;
5-szőr Az igazgató lakásában nincs kellőképen biztonságban, az ajtók rosszul vannak megerősítve, az ablakok hasonlókép, Ezért alúlirt az igazgató
val egyetértőleg tervet készített és ugyanabban írással is följegyezte megjelöl
vén minden helyet, hogy a ház, úgy a biztonság, mint a rabok osztályozása valamint a ház részére rendelt tisztviselők és munkások érdekében miként volna tágasabbá alakítható és hogy mi lenne annak a költsége föltüntetik az ídehajlított költségvetések, ha a házat jó állapotba kell helyreállítani;
Az újonnan javasolt épületrész, a melyben földszinten mindkét oldalon a kórházak vannak tervezve, általában boltozattal javasoltatik, a felső emelet azonban gerenda-padozattal és szobával a tisztviselők és a lelkész számára, a ki jelenleg nem lakik a házban, a hol pedig szükséges volna, hogy lakjék,
6-szor A kápolna megnagyobbíttatott és egy oratorium van bal felöl a férfi rabok és jobb felöl a női rabok számára, a kik felülről egy újonnan ké
szítendő csiga-lépcsőn jöhetnének le a felső folyosóról, dolgozó- és háló
szobáikból, miáltal az előbb fejtegetett kölcsönös taglejtéseknek véget le
hetne vetni,
7-szer Az élelmező konyhája, a mely igen nagy, elrekesztetett és ab
ból az élelmező lakása mellé kenyérsütő konyha terveztetett, hogy ottan az elillanást megakadályozzuk, azt akarjuk, hogy az ajtónál cc. betű, egy őr áll
jon, és az ajtót berakják.
Az egész ház fölött való födélzet zsindelylyel van födve, az élelmező konyhája fölött a födélzeten nincs padlás-ablak, ha a kéményen át tűz üt ki, akkor annál nagyobb a veszély, mert nem könnyen lehet segítségül jönni, a miről azonban a költségvetésben gondoskodva van,
Hogy a hátulsó udvar, a hol a rabok tartatnak és a hol az igazgatónak valamint az élelmezőnek a lakása; éjjel elzárható legyen, ezért ő a költségve
tésben gondoskodott egy béllelt kapúról és az újonnan építendő épületrészben a külső udvarból SS. betű alatt föl és lejárásra javaslatba hozta a lépcsőt, hogycsak minden eshetőleges elillanásnak eleje vétessék, tehát az első udvar az azt körülvevő épülettel a műhelyek, a mesterek lakásai, a fölügyelő, a seb
orvos, a két börtön-szolga és a katonai őrség és a ház egyéb szükségei szá
mára megmaradhatna;
8-szor Az árnyékszékeket is szükséges volna elmozdítani és kitisztítani, a miként arról a költségvetésben gondoskodva van;
9-sser A tűzoltó szerelvényeket illetőleg nagy a hiány, a mit ezen hely megmentésére és biztonságára beszerezni szükséges volna, azt alúlirt részletezve
szintén idehajlította, A padláson sehol sincsen vizes kád sem létra, kivéve egy tűzi fecskendőt, 4 dugattyú-hengerrel, melyek azonban részben hibásak, vizes vödör van,
Tehát ezen legalázatosabb jelentés a további jóváhagyástól függ.
Pozsonyban 1783. julius 10-én.
T allherr József
kir. udv. kam arai építész.
11 .
A tallósi fenyítőház. Keresztmetszet.
Ehhez a német nyelven szerkesztett nagyon gyarló irályú jelentéshez mellékelve levő költségelőirányzat szerint az összes javítási és átalakítási mun
kálatok az új építkezéssel együtt 21.819 frt 20l/6 krba kerültek volna. Azokat azonban megfelelő alap hiányában nem engedélyezte az udv. kanczellária, hanem a föltétlenül szükséges javításokról elrendelte, hogy költségvetés ter
jesztessék föl.
Mire Tallherr építész 1783. nov. 11-én a „legszükségesebb javításokra“
vonatkozólag egy 3.030 frt 171/2 krról szóló költségvetést mutatott be, mely a födélzet javítására, új ajtók és kályhák beállítására, az árnyékszéknek új
pöczegödörrel való ellátására, az élelmező lakásán tervezett némi változásra, a börtönhelyiségek ablakainak félig befalazására és félig rostélylyal való ellátására szorítkozott. 1
Ezt sem engedélyezték, a mint a X-ik fejezetben látni fogjuk.
A f.-ház 1783. márczius 31-én megejtett vizsgálata alkalmából április 6-án fölvett leltárban felsorolva levő helyiségek:
1. 2
.
3.
4 5.
6
.
7.
8
.
10
9.. 11 .
12 .
13— 18., a 6 külön börtön-szoba, 19.
20
.
21 .
22
.23.
24.
25-29.
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
38.
39.
40.
41.
42.
43.
pokrócz-raktár az igazgatói lak mellett, kézmű-árú-raktár, ugyanott,
készáru-raktár,
a kápolna mellett való raktár, a nyers anyag-készlet raktára, készlet-raktár,
az emellett való mellék-kamara, a szövő műhely mellett való raktár, a posztó és pokrócz-műhely,
flanell-szövő műhely,
a szövő műhely mellett levő férfi háló-kamara, az új férfi háló-kamara,
esztergályos-műhely,
az esztergályos műhely mellett levő börtön-szolgai szoba, a fonómester mellett való szoba,
a fonómester szobája,
a férfi rabok dolgozó szobája, férfi kórház,
-28., 4 női háló-kamara, női kórház,
női dolgozó szoba, külön szoba,
az élelmező konyhája, szoba,
iroda,
pincze mellett való kamara, sebészeti szoba,
őrszoba,
őrségi konyha, kulcsár szobája,
a majorházban levő festő-műhely, a festő-műhely mosó-konyhája, a lelkész szobája,
a kápolna.
II.
S Z E M É L Y Z E T . 1., Tisztviselők.
A tallósi f.-ház fölügyeletével — director czimmel — Skerlecz Ferencz helyt, tanácsos volt megbízva.
Az intézet élén az igazgató állott, akit inspectornak, meg néha Zucht- verwalternek is neveztek.
Az igazgatói állást még Szempczen Santner Istvánnal1 töltötték be, a kit 1783. márczius 25-én bocsátottak el, ugyanakkor iktatván be hivatalába utódját:
Wohlgemuth Dánielt. Ez ideigl. igazgatói minőségben szolgált haláláig.
A férfi raboknak Szegedre átszállításakor 1785. nove'mber 23-án Wohlgemuth is átment oda igazgatónak. Utódjául:
Trungl Józsefet nevezték ki, a k i 1785. nov. 1-től fogva vezette az inté
zetet, a szegedi f.-ház igazgatójává történt áthelyezéséig, az 1789-ik év őszéig.
1789. szeptember 14-étől Privitzer József2 volt az ideiglenes igazgató Tallóson, a nőraboknak Szegedre való átszállításáig, ami 1790. auguszt. 31-én történt meg.
*) Santner a T oscanai nagyherczeg nevét viselő vértes ezrednél 21 évig szolgált, mint közember, káplár, őrm ester és végül m int ezredsegédtiszt. L o v áró l leesvén m egsérült s ennek következtében kviétált.
2) Privitzer a helyt, t.-hoz 1789. deczem ber 4-én intézett fölterjesztésében ezeket ír ja : Alázatosan k ön y ö rg ö k a N agym élt. Helyt, tanácsh oz Jó zs e f és A ntal fiam érdekében, a kik az ó-budai kincstári birto kon R u p p K ároly ig a zg a tó n ál irnok osk odnak , 4 nyelvet bírnak, jó nevelésüek és képzettségűek s akik a nagym élt. P álffy Já n o s kegyéből, — a kit 33 évet m eghaladó ideig b a jn ó c zi u ra d a lm á b a n és C sa lló k ö z szigetén A lsó-N yárosdon levő birtokán hűségesen szo lg áltam és akinek 100.000 írtjá t nem csak a köteles szorga
lommal és fáradsággal g o ndoztam , bevételeztem és kezeltem , — az ő ig a z g a tó já n a k a fiatal Várady Ján o sn a k m iatta velem , a n y ju k k al és két fiútestvérükkel s h áro m nőtestvé- riikkel egyetemben kiestek és kenyerüktől m egfosztattak, a k ik e t atyai kegyébe fo g a d n i ne terheilessék; ő kegyelmessége nem tekintette hű szo lg ála tb an fárad sággal eltöltött éveim et, sem atyám által az áldott em lékezetű néhai P álffy Já n o s n ád o rn ál 20 évet m e g h ala d ó id ő n át hűséggel teljesített szo lg ála tn ak idejét és a mit m eg kell, hogy m o nd jak , életében 40 éves korában a P álffy családért történt elvesztését, ugyanis a m i jelenleg u ra lk o d ó legkegyel
mesebb C sászárunk dicsőséges születésére az 1741 -ik esztendőben a n ád o r M á ria T erézia Ő Felségének egy 6.000 frtot m e gh aladó értékű K ö rm ö c zrő l szerzett aranyat a já n lo tt föl, melyet én is láttam m int gyerm ek s a m ely aranyat a m int atyám K ö rm öc zrő l B a jn ó cz várába vitt volna, lova a hradeni e rdőb en m e g b o k ro so d v án levetette őt, a m ellére gázolt, az nap vért köpött, úgy hogy a zu tán 25 nap m úlva, go ndo s áp o lás m ellett is m eg kellett halnia, hátrahagyván feleségét és a n y án k a t 7 é lő gyerm ekével.
Privitzer, a ki a pozsony megyei alispán által, bizonyára a helyt. t. meg
bízása folytán, július 30-án neveztetett ki 1 frt napi díjjal, szabad lakással és fűtéssel: az intézet átvételét szeptember 14-én fejezte be.
Ellenőr volt — a ki Tallóson eontra ágens et materialium curator-nak, németül Gegenhandler und Material-Verwalter-nek mondtak — Trungl József 1782. május 1-től 1785. októb. végéig, a mikor igazgatóvá léptették elő.
A seborvost Brunn Antalnak hívták. Ő az intézetnek Szempczen 1772-ben történt megnyitása óta a raboknak Szegedre 1785-ben bekövetkezett átszállí
tásáig szolgált. Azt megelőzőleg 2 2 évig tábori al-seborvos volt a chevaux légéres-eknél. 1785-ben 61 éves volt.
Évi ellátás iránt való kérését a helyt. t. 1790. nov. 30-án pártolólag terjesztette föl, megjegyezvén, hogy folyamodó arra érdemes, a f.-háznak azon
ban annak fizetésére nincs alapja.
Mire az udv. kanczellária részére a kamarai pénztárból 150 frt évi nyug
díjat engedélyezett. 1
Az intézet adminisztrátora2 Simich Pál piárista volt kezdettől végig, a kinek abbeli kérését, hogy 18-évi hű szolgálata után — abból a f.-háznak Szegedre áthelyezésével érdemetlenűl egyszerűen elbocsáttatván — némi jutal
mazásában részesíttessék: a helyt. t. úgy látta el 1790. deczemb. 3-án 26.984 sz. a., hogy a piárista atyák provincziálisához átirt, hogy vétesse őt föl vala
melyik szerzetes házba és állásának megfelelő ellátásáról gondoskodjék!
A tisztviselők javadalmazása:
az igazgató-é ... ... ... ... ... ... 500 frt3 4 szobából, konyhából álló lakás és kert, az ellenőr-é — ... ... ... ... ... ... 150 frt,
2 szobából, kamarából, konyhából álló lakás és kert, a lelkész-é ... ... — ... __ ... ... 150 frt,
egy szoba és kamara a majorházban,
a seborvos-é ... ... __ — ... — ... 250 frt, 3 szoba, konyha és kert.
*) 1791. m árczius 17-én O . 1. 6157/1791.
2) A p léb ánia kiterjedéséről, jo g h a tó ság án ak h atárairól és k örülm énye iről a „Visi- tatio parochiae T allosiensis“ 1781. m árczius 9-ről ezt írja:
„ E z a p léb án ia 3 fa lu b ó l á ll: T a lló sb ó l, E perjesből és V ezekényből. Az anya-egyház T a lló s helység, a m elyben van a p lé b á n ia - te m p lo m --- “
A k áp lán o k ró l és a kath. im ah ázró l:
„A p léb án o s lelki jo g h a tó ság án a k gyakorlására az ő kerületében k ápo ln a nem talál- tatik, de a m iképen az 1772-ik évben a szem pczi f.-ház kir. kegyességgel é.s hatalom m al létesíttetett, azonképen a folyó 1780-ik esztendőben kegyes kir. rendeletből ugyanazon h á z T allós községbe áthelyeztetvén, u gy anazon kir. akarattal állandósíttatott és megszilár- díttatott. E zen m ó d o n az egykor Szem pczen megyés p ü sp ök i hatalom m al megkezdett isteni tisztelet és szo lg álat is ezen a helyen is a m aga á lla p o táb a n és érvényében m eg
m a ra d t.“
3) T ru ng lna k azonban 1789. jú liu s 6-án kelt kérése szerint, m elyben a tőle követelt 400 frt óvadék elengedéséért foly am odik, csak 200 frt volt az évi fizetése. Privitzer részére pedig fö n n e b b hivatkozott, 1789. deczem b. 4-ről keltezett fölterjesztéséből kivehetőleg na p já ra 1 frt napidíj volt m egállapítva.
Az igazgató napi díja hiv. u tazások alk alm ával 2 frt volt.
2., 0 r ö k.
Az őrség katonákból állott, a mint kitetszik az alábbiakból:
A katonai főparancsnokság által a helyt, t.-hoz 1783. nov. 4-én intézett átirat szerint a polgári-státus Ő Fölsége parancsánál fogva a föliigyelete alatt álló rabokat jövőre maga kell, hogy őriztesse, következésképen a Tallóson levő, Ferdinánd főherczeg nevét viselő ezredtől való kirendeltség, a mely 1 káplárból, 1 őrvezetőből és 12 közemberből áll — bevonandó. Megkeresi tehát a helyt, tanácsot, hogy annak fölváltása iránt mielőbb intézkedjék.
A helyt. t. erre november 15-én fölterjesztést tett a z udv. kanczelláriához és megjegyezvén, hogy ilyen rendelet hozzá nem érkezett, a következőket fejti ki fölterjesztésében:
A f.-ház Utasításának tanúsítása szerint a rabokat az intézet keletkezé
sétől fogva, kenyérporczió és az 1772. ápril 4-én kegyesen engedélyezett zsoldpótlék mellett először a pozsonyi koronaőrségtől, azután egészen a jelen ideig rendes sorezredtől való katonáság őrzi és ez a f.-ház nem nélkülözheti az őröket, de hogy ez a fölötte szegényesen és szűkölködve tengődő, adós
sággal terhelt ház saját őröket állítson be, arra teljességgel képtelen is. Kéri tehát a helyt, t., hogy a f.-háznál az őrizetül a legnagyobb mértékben szük
séges, megfelelő számú katonaság továbbra is meghagyassék. 1 Meg is hagyatott az tényleg, legalább egyelőre. 2
Állott pedig az őrség:
1 káplárból
1 szabadosból és
12 közlegényből, a kiknek az ezred-zsoldon, kenyeren, fűtés- vilá
gításon, konyhaberendezésen és ágyfölszerelésen kivűl járandósága a következő volt:
A káplár napi díja á 4 kr. egész évre 24 frt 20 kr.
kenyér „ 2 „ „ „ 1 2 „ 1 0 „ a szabados napi díja „ 3 „ „ „ 18 „ 15 „ kenyér „ 2 „ „ „ 1 2 „ 1 0 „ a közlegények napi díja „ 2 „ „ „ 146 „ — „ kenyér „ 2 „ „ „ 146 „ — „
összesen ... 358 „ 55 „
’) O. 1. 10.962/1783.
2) Egy 1786. ja n u á r 23-án 787 sz. a. kelt szám vevőségi költségvetésben m egyei hajdúkról (Provincial-W acht) van szó, z árje lb e n m egjegyeztetvén, hogy a katonai őrség, el van tiltva.
8., Az intézet más alkalmazottjai voltak:
Az élelmező1 évi 150 frt fizetéssel, 1 szobából, konyhából, éléskamará
ból és pinczéből álló lakással, meg kerttel,
A fölügyelő (Zuchtvatter) évi 150 frt fizetéssel, 1 szobából és kamarából álló lakással és kerttel,
A takácsmester 216 frt. fizetéssel, 1 szobából, kamarából és konyhából álló lakással,
Apokróczszövő-mester 150 frt fizetéssel és 1 szobából álló lakással.
Két kulcsár fejenként 60 frt 50 kr. fizetéssel, 1 szobából, konyhából álló lakással és kerttel,
Mosónő 84 frt fizetéssel, 1 szobából, kamarából, konyhából álló lakással és a majorháznál levő kerttel javadalmazva.
Két takács legény. Ezeket valamint a takácsmestert is az általok végzett munka szerint, darab számra fizették.
A pokróczszövő-mesternek is járt minden drb pokrócz ványolásáért 3/ 4 kr. A többi mestert is ha új szerszámot készített vagy javított, külön fizették,
III.
R A B O K .
1., Beutalás, beszállítás.
a., M agyarországi rabok.
A rabokat a f.-házba az udv. kancellária rendeletére a helyt. t. utalta be, a jogerős ítéletnek az illetékes törvényhatóság részéről történt bemutatása és a rabtartási díj egy félévre való lefizetésének igazolása után.
A beszállítás akképen foganatosíttatott, hogy a törvényhatóság a rabot kisérő levéllel és a rab személyleírását, náczionáléját és a bűntettére vonat
kozó adatokat tartalmazó kimutatással átkisértette a szomszéd törvényható
E szerint a költségvetés szerint e lő irány o ztatik egy
legénynek n a p já ra 8 kr., egész évre __ . .. __ 48 frt 40 kr.
R uh ára, a m ely áll kaput-rokkból, m ellényből, n a d
rág b ó l és csákóból __ __ — — — ... . .. 14 „ 36 „ C sizm ára __ ... ... ... — — — ... 2 „ 30 „ N ap i k e n y é rp o rc zió ra __ — — ... ... 12 „ 10 „ összesen 77 „ 56 „ N égy legénynek és 1 k ulcsárnak — — — — 311 „ 44 „ A z őrségnek já r 4 öl tűzifa á 4 frt . .. — — 16 „ — „ 80 tt faggyúgyertya á 18 kr. — ... ... 14 „ 24 „ O . 1. 8520/1786.
i) Az élelm ezői teendőket — 1789. végén legalább — egyik kulcsár végezte.