A r t i c u l u s XXX.
Taploczáról az 1625. esztendöbe'li 15. art. ha eddig nem ejj'ec-tuáltatott, confirmáltatik.
Taploczáról az 1625. esztendőbéli 15-dik articulust az dominus terrestrisek ha eddig nem effectuáltatták, s ocula-turokot küldvén ki Ngod, ha úgy találtatik, hogy confirmálja Ngod, alázatoson megszolgáljuk, Ndnak mint klmes urunknak.
A r t i c u l u s X X X I .
Az egész szászság pusztulásának okait, hogy per inquisitionem 0 Nga kikeresteti, az nemes ország az 0 Nga klmes
arbitrití-mára relegálja modalitását.
Mivel az szászság között való nagy pusztulásnak egyik derekas nagy okának az sok illetlen exactiókat ismérjiik lenni, klmes urunk, Ngod fejedelmi hivataljának incumbálván, hogy azokra is vigyázzon, és megorvosolja abbéli tapasztalható meg-bántodásokat, az Ngod klségéből mi is relegáltuk az Ngod klmes arbitriumára, mikor és kik commissariusága által akarja végben vitetni az inquisitiót, és mi modalitással.
C o n c l u s i o .
Nos itaque praemissa supplicatione fidelium nostrorum dnorum regnicolarum trium nationum regni nostri Transyl-vaniae, et partium regni Hungáriáé eidem annexarum ac
in-corporatarum. exaudita et admissa, praescriptos universos et singulos articulos nobis niodo praemisso praesentatos, praesen-tibus literis nostris [de verbo]*) ad verbum, sine diminutione et augmento, vel variatione aliquali, inseri et inscribi facientes, eosdemque ac omnia singula in eisdem contenta, ratos, gratos et accepta babentes, acceptavimus, approbavimus, ratificavimus, et confirmavimus; offerentes nos benigne, quod praemissa omnia in omnibus punctis, clausulis et articulis, tam nos ipsi vabimus, quam per alios, quorum interest, seu intererit, obser-vari faciemus. Imo acceptamus, approbamus, ratificamus et confirmamus harum nostrarum vigore et testimonio literarum mediante. Datum in civitate nostra Alba Julia, die 18. men-sis Martii, anno domini millesimo sexcentesimo quinquage-simo primo.
(Egykorú nyomtatott, de aláírás nélküli példánya az Akadémia birtokában: Articnli Diaetales princ. Transylv.)
X I I . 1 6 5 1 . a p r . 25.
Rákóczy György frigylevele a havasalföldi vajda számára.
Nos Georgius Rákóczi dei gratia princeps Transilvaniae, partium regni Hungáriáé dominus et Siculorum comes etc.
Notum facimus per praesentes omnibus quibus expedit. Quod cum celsissimus princeps praedecessor noster et pater excelsi nominis regnumque Transilvaniae primum in anno millesimo sexcentesimo tricesimo sexto cum illustrissimo domino Matthaeo Basaraba principe ac vajvoda Yalacliiae Transalpinae et cum omnibus ejusdem regni baronibus nobilibus etc. omnibus mili-tiae ordinibus atque proceribus certam inivisset confoederatio-nem, iteratisque vicibus eandem coníirmasset; quo divina or-dinatione e vivis sublato, nobisque in solium ejus subsedenti-bus, idem dominus princeps vicinus noster observandus, nos etiam primum quidem per generosos et magnificos, Dragume-rum primarium vornicum et regni judicem ac Barbul Ztolni-cum, nunc autem jam ultimo Oresten Nasturel vicecancella-rium superinde requisites liabuit ; quapropter nos quoque considerantes unionem et concordiam utilem esse, praesertim cum in vicinis commoraremur terris: id circo nosmet ipsos obli-gamus et hoc foedere nostro jurandum exhibemus illustris-simo supradicto principi et ejus regno per bonam nostram fidem et per immutabile nostrum principale verbum. Quod
1j Ki van hagyva.
nullo modo nos illis numquam iuimicos iuturos esse. nec ipsi principi, nec illius regno, sed cum ipsis in pulchra et grata vicinitate permansuros, et si aliquando acciderit ipsi principi vei suo regno ex quavis parte inimicorum molestia et insultu, sive ex Turcis qui ab eorum iusatiabili rapacitate compulsi.
aliquando tentarent pacta, quae ipse princeps et regnum ipsius cum porta Otthomanica habent, conculcxre et perfrin-gere et regni locum occupare, sive ex quavis alia parte et ex quibusvis hostibus et inimicis, qui insurgere vellent, et sese illis opponere et nos in subsidium quovis tempore mature advocaverint: secundum ligam et foedus inter nos principes et inter nobiles regni Transilvaniae et nobiles regni Valachiae initum et factum et secundum jurameutum utriusque regni in omnibus praespecificatis periculis et necessitatibus, in quibus nostro auxilio egebunt, cum sufficienti praesidio secundum rerum exigentiam promti paratique sine ulla mora et errore erimus et inven. . .t nos et hanc nostram et regni nostri obli-gationem et foedus plena integritate et rectitudine servabi-mus, quamdiu servabunt et principes regni Valachiae et re-gnum pacta et promissa nobiscum et cum regno nostro Tran-silvaniae, nimirum cum plena rectitudine et sine aliquo defectu et a d ' majorem fidem praesentes literas dedimus manu nostra subscriptas et nostro sigillo confirmatas. Datum in civitate nostra Alba-Julia, die vigesima quinta mensis Április ao dni millesimo sexcentesimo quinquagesimo primo.
Georgius Rokoczi (P. H.)
Kívül rájegyezve: Rákóczi uramnak Máté vajdának adott diplomája.
(Eredetije: Marosvásárhelyét a Teleki levéltárban.^
Jegyzet; Máté frigylevelét 1. Okmánytár 61-ik 1.
X I I I . 1651. m á j . 5.
Pet ki István a tatárok harczi készülődéséről értesiti a fejedelmet Alázatos szolgálatomat ajánlom Nagyságodnak, mint kegyelmes uramnak. Az Úristen Nagyságodot stb.
Nagyságodnak, kegyelmes uram, akarám alázatoson ér-tésére adnom az Csőbercsekre küldött emberem megérkezvén, micsoda czédolácskát küldött legyen az az István deák nevü ember, ez levelemben includálva Nagyságodnak kiküldöttem, nevét is, kegyelmes uram, nem merte megírni, félvén attól, hogy ha kézhez akadna levele, életével fizetne érette; mind-azonáltal szóval is, kegyelmes uram. Nagyságodnak mit izent, megírattam. Szóval, kegyelmes uram azt izente, hogy az tatár
khám maga is készen vagyon az krimi tatárokkal, de még tá-borban nem szállott. Az pendsáki tatárok, kegyelmes uram.
táborban vannak, közel Csőbercsekhez egy kőhídnál, melyet oláhul Podul Szakniamilornak hínak ; úgy biszem, Sebesi uram tudja, mi helyen vagyon; azok, kegyelmes uram, mint ezek az én embereim beszélik, oly rosszak, kinél rosszabb had nem lehet, mert az lovok oly öszvér, sok előtte hajtja. Ezek tábo-rokat is látták, az sok lóval nagynak látszik ugyan táborok, de magok nem volnának igen sokan. Az mint beszélik, kegyel-mes uram, nem igen sietnek elé, sőt ha az két vajda hadat nem ad melléjek, nem is segítik meg az kozákot, mert félnek igen csalárdságtól, hogy az kozákok megegyeznek az lengye-lekkel; ha az két vajda peniglen hadat nem ad melléjek, az az híre tatár hám azt poroncsolta volna az szultánnak, hogy valahun az moldovai farkast feltalálja, felkeresse, s megfogja s az országát porrá tegye. Az mint ennekelőtte írtam volt, kegyelmes uram, Nagyságodnak, hogy az vajda Románvásárra akar jönni, abbeli szándékát meghalasztotta; mindazáltal azt mondják, hogy valóban felvigyáz is igen; nekem, kegyelmes uram. vigyázásom vagyon, ha mit érthetek, ennek utána is Nagyságodnak értésére adni el nem mulatom. Nagyságod írta volt, kegyelmes uram, hogy az fák leszállító (sic) embernek salvus conductust küldött Nagyságod ; nékem, kegyelmes uram, nem hozták kezemben; az Máté vajdának szóló levelet is, kegyelmes uram, valahova tették avval együtt, az sem jött kezemhez. Nagyságod poroncsolt, kegyelmes uram, énnekem kegyelmesen, hogy innét Nagyságod számára, Kőhalomszék-ben kilenczszáz kilenczven szál deszkát szállíttatnék ki rad-nóti épületre valókat; talám kegyelmes uram, az írásban esett fogyatkozás, mert az az deszka több, ezer kilenczszáz kilencz-ven ; Nagyságod poroncsoljon felőle, ha mind ki kell-é szállít-tatni, vagy csak azt a kilenczszáz kilenczvent, melyről Nagy-ságod poroncsolt. Az kiszállítása felől, kegyelmes uram, ha Nagyságodnak tetszenék, s Radnótra kévántatnék, könnyebb volna az Maroson alászállítani; én innen Gyergyóban, kegyel-mes uram, bevitetném; erről, kegyelkegyel-mes uram, mentől hama-rébb az Nagyságod kegyelmes poroncsolatját várom, mivel annak utána az Nagyságod kegyelmes engedelméből én is Szent-Györgyre akarnék kimenni. Ezek után, kegyelmes uram.
az Úristen Nagyságodat stb. Datum in Csicsó, die 5. Mensis Maii, ao d. 1651.
Nagyságodnak méltatlan alázatos szolgája
Petki István m. p.
Alább, ugyancsak Petki kezével: Kegyelmes uram, az nyavalyás posta, mely Csőbercsekre járt, maga háza szük-ségére vett Moldvában egy kevés búzát, alázatoson könyörög Nagyságodnak, annak vámja felől méltóztatnék Nagyságod poroncsolni Garzó uramnak, engedné el.
Kiilczím: Illustriss. et eelsiss. principi duo domino Georgio Rá-kóczy stb.
(Az egesz level Petki István irása: eredetije a m. k. orsz. levéltárban.)
X I Y . 1651. j u n i u s.
Göcs Pál kozákországi követnek adott utasítás.
I n s t r u c t i o p r o (a név ki van hagyva).
1. Az hetmanhoz érkezvén, nevünkkel köszöntse, minden tőlünk lehetséges dolgokban fejedelmi jóakaratunkat ajánlja és szerencséltesse mind magát, s mind az vitézlő rendnek előt-tök járóit.
2. Jelentse meg, hogy ő kikhez expediált emberink bé-kével megérkeztenek, kik által küldött leveleket, s izeneteket, s hozzánk való jó affectusokat, s szolgálatra való kész indulat-jókat kedvesen vöttük. és fejedelmi jó akarattal agnoscáltuk.
3. Hozzánk való jó akaratjok mi tőlünk is mind svnce-ritást mind pedig kölcsön jó akaratot kívánván, nem akartunk egyiknek is megfogyatkozni, azmint eddig is minden tőlünk lehetséges dolgokban azont követtük, az mennyiben az idő, az alkalmatosságok és az egymástól távol létei, s passusoknak bátortalansága miatt az correspondentiában s talán az követ-ségeknek is relatiójában esett fogyatkozások akadált nem csináltanak.
4. Az synceritást ezelőtt is megmutattuk abba is, hogy az mit ártalmokra valót érthettünk, értésekre adtuk, s akar-tuk volna inkább bár kíilömben lött volna, de megteljesedését az mi intimatiónknak ime valósággal tapasztalják ő klmek, minthogy azért Ígértük volt továbbra is magunkat. Im meg-érkezvén emberink az lengyelországi gyűlésből, mostan is azon synceritással izenhetjtik ő kiknek azoknak relatiójokból, hogy minden bizonynyal az az ellenek való tanács, hogy tracta alatt derekas idegen hadakat is conscribáljanak ellenek, mely had ha egyben gyülekezhetik, újabb bekéllés felől tractát indítsa-nak, de az tracta nem succedálván, emberi Ítélet szerént higy-jék ő klmek, az szerencsének kimeneteli noha egyébiránt is Isten titkában vagyon, de igen félelmes leszen; mint kellessék annakokáért ő kiknek az állapotban magokat alkalmaztatni, elhisszük, mint expertus vitéz emberek, feltanálják.
5. Az jó akarat is mi bennünk ő kikhez oly kész resolu-tióval megvolt azelőtt is, megvagyon mostan is, hogy ha az-előtt is abban nem frustráltattunk volna, az mint az ő klmek izenetit nekünk referálták, sőt irások is tartotta, tudniillik hogy útat nyitván, melyen megegyezhessünk ő kikkel, s tudósít-tatván arról, készek lettünk volni? közikben menni, de külöm-ben római császár birodalmán passusunk nem volt, hanemha azzal is fellőttünk volna, mely megakadékoztatott volna szán-dékunkban, Moldván is nem lehetett, mind azért, hogy akkor azokhoz sem bízhattunk, mind pedig hogy az hadak nyomán hadaink is el nem mehettek volna, de nem is tudósíttatunk ő kiktől, azonban csak meghallánk. megbékéllettenek. Mostan is azért az mi ő kikről való jó akaratunk megváltozás nélkül vagyon fenn, kiről akartuk ujobban mi is bizonyossá tenni ő kiket, csak hogy az mint ezelőtt is megizentiik ő kiknek, igvekeztenek légyen az ily nagy dologban való derekas funda-mentumoknak megszerzésében, kiről ezideig semmit sem ért-hetőnk, mely kiváltképen áll az portán és tatár khámon. Az portán azért, még ha annak akaratja ellen is indúlnánk, mind dependentiánk levén onnan, s mind pedig torkokban lakásunk, valamikor akarnának, akkor impediálhatnának, az mint közel való példa, mint revocálák idvezült atyánkat szinte Morvából, az szerencsének virágzó állapotjából. — Az tatár khánnal azért, mert nem levén olyan assecurati ónk, mint ő kiknek anélkül hogy egyveledhetnénk azon nemzetség közében, akárki is megitílheti; ezekről azért szükségképen kelle mind érte-nünk. mit efficiáltak igíretek szerént, s mind pedig ő kiket tudósítanunk.
6. Az mi pedig az fundamentumnak mediumit illeti, az ez volna, hogy az tatár clián hitlevelet küldjön, hogy minde-nekben velünk egyet fog érteni, nálunk nélkül az ellenséggel nem tractál, végez, és teljes erejével dolgainkat előmozdí-tani igyekezik, s minden ellenségeink ellen megoltalmaz or-szágunkkal együtt. Az portáról is assecuratio kívántatnék, hogy dolgainkban meg nem akadékoztatnak. H a valahon-nan országunkra ellenség igyekeznék, az ellen oltalmazna.
— XB. Hogy ha pedig az porta nemcsak nem assecurálua, hanem inkább impediálni akarna, az ellen is tatár khán oltal-mazni tartozzék.
7. Adjuk azt is ő kiknek értésekre, hogy az mikor ő kikhez, ugyanakkor decernáltak követséget mi hozzánk is küldeni, ki ha meg nem változott azután, el is fog érkezni, mivel azt még nem tudjuk, mindazáltal elhisszük ezen mostan fennálló materiáról; arról mindazáltal ő kiket bizonyosokká tesszük, hogy minket ellenek való dologra nem indíthatnak.
8. Mivel pedig mi az ő kikhez való jó indulatunkért vagyunk mind suspitióban. s mind pedig következhetnék rom-lásunk is, kívántuk volt azelőtt is, de nem obtineálhattuk ő kiktől, kívánjuk mostan is nem méltatlanúl, legyen annyi re-spectusunk ő kiknél, hogy ha ad tractatum deveniál az dolog, ő klmek és az király, s respublica között ne egyezzenek, sőt ne is tractáljanak külömben, hanem kívánják azt. requiráljon az respublica is bennünket az királylyal együtt, s ő klkek is, ne más, hanem lehessünk mi mediatorok az békességben.
9. Ebből higyjék bizonynyal ő klmek, nem nézzük sem az magunk privatumát, sem az ő klmek csak jelen való hasz-nokat, hanem inkább jüvendőt, úgy vagyon jelen valót is any-nyiban, hogy ő kiknek szolgálhatnak; de másik haszon az volna, hogy magunk közt avagy arra rendelendő emberink által jüvendőre való minden jó hasznos szövetséget csinálhat-nánk egymás között, de az ki nagyobb, ha violáltatnék az len-gyelek részéről, mint most is, az mediator salva conscientia.
és mind az egész világnak idegen ítéleti nélkül insurgálhatna és oltalmazhatná az végezéseket megálló felet fegyverrel is, sőt, hoc facto, majd ugyan obligáltatnék is quodammodo az mediator pacis az deffensióra, ott az is offendáltatván, az hol amazok oífendáltatnának.
10. Intimálni kell azt is, ha lehet Radzivil herczeget Lythvániával együtt ne tegyék ellenségekké, és ne mutassa-nak hostilitást ellenek, sőt inkább jó akaratot.
11. Említést kell arról is tenni, hogy noha Isten az zedelmet már néhányszor kezekben adta, mindazáltal az győ-zedelem után csak mingyárt úgy visszatértének, vagy pedig békéllettenek, nem communicálván semmiben azbeli igyeke-zeteket ; valljon tovább is nem azon útat fognák-e követni ?
12. Az oláh vajdáktól is micsoda securitások vagyon, vagy nekik vagy nekünk nem kellene-é tartanunk,, hogy aka-dált vessenek, és ha kívántatnék, vagy az mi emberinknek s hadainknak oda, vagy az övéknek hozzánk jüni, transitust engednének-é ?
(Kemény János irása. Országos levéltár. Ujabb lymbus.
X V .
1652. f e b r . 1 8 — m á r c z . 12.
A fejérvári országgyűlés törvényei.
Nos Georgius Rákóczi dei gratia princeps Transylva-niae, partium regni Hungáriáé dominus, et Siculorum comes etc. Memoriae commendamus etc. etc.
Articuli universorum duminorum regnicolarum trium nationum regni Transylvaniae et partium Hungáriáé eidem annexarum in generalibus eorum comitiis Albae Juliae ad diem 18. mensis Februarii anni dm 1652. indicfis et celebratis conclusi.
P r a e f a t i o.
Klmes Urunk fejedelmünk egész országúi három nem-zetül az mindenható fges Úristennek nagy klségét tapasztal-hatóképen érezzük eziránt is magunkon, hogy noha ő fge Ngod szerelmes édes atyjafiainak a dicsíretes emlékezetű néhai mlgos és ngos Rákóczi Sigmond urunknak véletlen szomorú halálá-val megsebezett szívének keserűségét annyihalálá-val is inkább öreg-bítette, hogy maga mlgos személyére is súlyos kezeit bocsát-ván, keserves betegséggel meglátogatta, mindazonáltal ő fge a mi szívbéli buzgóságos könyörgésünket meghallgatván, ime Ndat ugyan az mi jelenlétünk alatt elébbeni egészségre, mint amaz istenfélő Ezekiás királyt, majd a koporsónak ajtajáról megfordítá és súlyos betegségének nehéz terhe alól lábára újabban felállatá a mi örömünkre, és szegény hazánk jovára, kiért az ő fge nagy neve legyen áldott örökké. Mely súlyos betegsége alatt is Ndnak a mi szegény hazánkra, s reánk alá-zatos híveire való fejedelmi klmes gondviselését, éjjeli, nap-pali szorgalmatos vigyázását nyilván tapasztaljuk, hogy mind-ennyi alkalmatlansági közben is közönséges megmaradásunkra tartozó szükséges dolgok felől való concludálásra, nemcsak convocáltatni méltóztatott bennünket, hanem máig is gyenge egészsége szerint bölcs tanácsival együtt, a közönséges jónak előmozdításában fáradozni nehéz dolognak nem tartotta, sőt nemkülönben mint saját magzati felől eleve szorgalmatos gon-dot viselni akaró édesatya, nemcsak maga életében igyekezik bennünket csendességben megtartani, hanem jövendő időkre is reánk való atyai kegyes gondviselését akarván kiterjeszteni, tanácsúr hívei által klmesen intimáltatja, hogy míg az Úr-isten ő fge Ndat ez ílethen szemeink előtt megtartaná, addig kellene gondolkodnunk szegény hazánknak jövendőbeli igaz-gatására állítandó fejedelemnek választásáról, hogy így a Ngod következhető interregnum által ingruálható veszedelmes álla-potját szegény hazánknak távoztathatnák. Melyért Ngodnak mint klmes urunknak életünkig való alázatos hívséges szolgá-latunkot ajánljuk, könyörögvén az mindenható fges Istennek, ő fge Ndat naponkint jobbanis felépétvén kívánatos jó egész-ségének mértékére sokáig való örvendetes jó egészséges
élet-ben virágoztassa és tartsa meg hozzátartozó szerelmesivei együtt, és több hasonló szomorúságoktól őrizze és oltal-mazza.
A r t i c u l u s 1.
A fejedelemnek választásáról irt elöbbeni articulus heh/ben maradván és megerősíttetvénRákóczi Ferencz ö nga
válasz-tatik successor fejedelemmé bizonyos okok és módok alatt.
Nob a klmes urunk boldog emlékezetű eleinknek idejek-ben kiváltképen való és nem kicsin okokra nézve erős consti-tutio statuáltatott volt arról, hogy gyermek idejű fejedelmet ne válosztanának, amely constitutióját a nemes országnak mostan is nem tolláljuk szegény hazánknak mostani állapot-jához képest jövendő megmaradására, így reménlvén haszno-sabbnak lenni: Ndnak hirtelen és véletlenül érkezett súlyos betegsége ébreszgetvén bennünket, hogy jövendőbéli állapo-tunk felől idejénkorán gondolkodnánk, in hoc unico cum com-muni et liberó voto, ac suffragio, amint Ngod szerelmes fiát kívántuk úgy szabad választásunknak rendi szerint országunk-nak fejedelemségére eligáltuk és inauguráltuk az tekéntetes és mlgos Rákóczi Ferencz urunkat ő ngát bizonyos conditiók szerint, egész országúi, három nemzetül. Mely conditiókat országunk mos-tani articulusában specifice inseráltattuk. De mivel az ő nga mostani aetása azt nem engedi, hogy azokra az conditiókra és hazánknak mindennémű szabadságainak, törvényeinek meg-tartására az szokott mód szerint juramentumát ő nga depo-nálhassa, eleitől fogva pedig hazánkban az fejedelmek válosz-tásában ob ser váltatott mód és rend szerint mi is országúi homágiumunkat nem deponálhatjuk, mindaddig, míglen ő nga is nekünk tartozó juramentumát a praescribált conditiók és hazánk szabadságának kívánsága szerint nem deponálhatja;
de hogy homagiumunkuak jövendőben leendő depositiója és minden mi hívségünk felől bizonyosabb lehessen ő nga, vigore praesent.is articuli assecuráljuk ő ngát, hogy mindaddig is, míglen az ő nga juramentumának depositiójára rendelt ter-minus eljő, és míg ő nga juramentumát akkori ideig nem de-ponálja is, de mindaddig ő ngát legitime választott fejedel-münknek agnoscáljuk, a juramentumnak deponálására rendelt terminusban deponálván ő nga nekünk is juramentumát a conditióknak kívánsága szerint, mi is egész országúi ordiua-rium fidelitatis nostrae homagium praestálni el nem mulatjuk, és ha ő nga medio temporis hazánknak szabadságát, és ha ő nga eleiben praescribált conditiókat nem impediálja és
vio-lálja, uraljuk, fejedelmünknek tartozó obedientiát és hívséget praestálunk, és juramentumának depositiójának idején az or-szágnak guberniumját is ő ngának kezében assignáljuk, és ha
vio-lálja, uraljuk, fejedelmünknek tartozó obedientiát és hívséget praestálunk, és juramentumának depositiójának idején az or-szágnak guberniumját is ő ngának kezében assignáljuk, és ha