omnibus coram praenominatis dominis statibus et ordinibus regni tunc statim protestati sunt barum nostrarum vigore et testimonio litterarum mediante. Datum feria sexta proxima post dominicam Invocavit. (Marcz. 7.) Anno millesimo sexcen-tesimo quinquagesimo tertio.
Correcta per eosdem requisitores Albensium.
(Masolat a segesvari v a r . lt. No 3 0 3 . )
d)
1653. rnarcz. 15.
A szd-szok mdsodik protestatioja.
Nos Georgius Rakoci etc. Memoriae commendamus etc.
quod sub generali dominorum regnicolarum trium nationum regni nostri Transsylvaniae et partium regni Hungariae eidem annexarum congregatione, per nos ad diem decimum quintum mensis Januarii proxime praeteriti in civitatem nostram Albam Juliam indicta, ad quam utputa generalem congregationem nos revisiones et discussiones etiam certarum quarum causa-rum, factum videlicet publicationis bonorum et iurium posses-sionariorum quorumcunque ab bac vice sine baeredum utrius-que sexus solatio decedentium, ac iuxta veterem et approbatam huius regni nostri legem et consvetudinem in nos fiscumque nostrum rite et legitime redactorum ac aliarum quarumlibet breviarum iuris processu determinari solitarum meritum tan-gentium et concernentium generaliter distuleramus, unacum fidelibus nostris generoso Acatio Bartsai de Nagy-Barcsa comite comitatus Hunyadiensis ac districtuum Lugossiensis et Carasebessiensis bano supremo, consiliario nostro intimo et iudi-ciis in persona praesidenti, magistrisque nostris protbonotariis ac iuratis sedis nostrae iudiciariae assessoribus, pro faciendo causarum iudicio moderativo in eadem sede nostra iudiciaria pro tribunali sedentibus, prudentes ac circumspecti legati nationum Saxonicalium uostri ac universorum statuum et ordinum regui nostri Transsylvaniae et partium regni Hungariae eidem anne-xarum, suis ipsorumque propriis ac totius universae Saxonicae nationis in regno nostro Transsylvaniae degentibus et comrno-rantibus veniendo in praesentiam, per modum et formam
solen-nis protestatiosolen-nis nobis significare in hunc modurn: qualiter praedicti legati diversis vicibus coram nobis et statibus reg ni nostri Transsylvaniae et partium Hungáriáé eidem annexarum protestati fuissent, quod competitioni dictorum statuum et ordinum regni nostri Transsylvaniae et partium regni Hungá-riáé eidem incorporatarum super domorum et haereditatum in medio ipsorum emptione, privatarumque personarum immediate in nostri praesentia evocatione conclusa, minimé consentirent;
sed iuxta usum et consuetudinem ipsorum antiquitus observari solitum continentiis privilegiorum suorum adbaerere et nequa-quam ab eis recedere vellent; super quo iterum atque iterum solenniter protestati sunt. Unde super huiusmodi fidelium no-strorum protestatione praesentes litteras nostras testimoniales iurium ipsorum futuram ad cautelam necessarias daudas esse duximus, communi iustitia et aequitato suadente. Datum in civitate nostra Alba Julia, die 15. mensis Mártii anno do-mini 1653.
Lecta.
(Másolat a segesvári vár. lt. No 3 0 3 . )
Az 1653-ilci articulusoTc. e) A r t i c u l u s . I .
Fejérvármegyében Oláh-Lapádon lakó Szegedi István és Péter Oláh-Rákosi falujok, és Aranyas-Székben levő Hidas nevii falu között commissariusok által, bizonyos erdő felöl határjárás
végeztetik.
Fejérvármegyében Oláh-Lapádon lakó Szegedi István és Péter nemes atyánkfiai jelentik Klmes urunk, hogy ugyanazon vármegyében Oláh-Rákos nevü jószágoknak erdejében az hi-dasiaktól (kik Aranyos-Székhez tartoznak) szünetlen hábor-gattatnának. Hogy azért mind az két félnek igazsága kiszol-gáltatódjék, és kiki az ő sajátját birhassa békességesen, Ngod kegyelmességéből végeztük, hogy egy bizonyos illendő napra Hu-szár Péter, Bethlen János, Lázár György, Thorma Péter atyánk-fiai vélek együtt lévén az fej érvári kaptalan, Bárdi István, és az kolosmonostori convent Pálffi István, ad faciem loci litigiosi kimenjenek, és ott mind az két félnek igazságát megértvén, ex-hibitáit discussio alá vévén, igazítsák finaliter úgy köztök az dolgot, hogy az egyenetlenség köztök megszűnjék.
A r t i c u l u s I I .
Az ki praedikátori. renddel perel, kezest állasson, hogi/ az meh/
bíróságokon litis int er medio marad, satisfaciálhasson • et con-verso az praedikátorok is ha nemes emberrel perelnek.
Estenek, klmes urunk, némely nemes atyánkfiainak ilyen akadályi. hogy ha praedicatori renddel perleni kezdettek, ke-zest kivántanak tőlök arról, hogy az interlocutorie esett bírsá-gokból satisfaciál. Ndnak azért alázatoson könyörgünk, obser-váltassék ez az mód köztünk és ő klmek között reciproce; úgy hogy, ha ő klmek mi tőlünk kezest kívánnak midőn vélek per-lünk. hasonlóképen ha ő klmek velünk perlenek, tartozzanak kezest állatni.
A r t i c u l u s I I I .
Az fiscalis jószágokban lakó nemesség mint foghasson parlagból szőlőt fel, annak modalitása végeztetik.
Végeztük azt is, az Ngod fejedelmi kegyelmessége accedál-ván, hogy az mely nemes atyánkfiai az fiscalis jószágokban laknak, hogy ha parlagból szőlőt akarnak építeni, elsőben ta-lálják meg az Ngod praefectusát, avagy az fiscusnak azon hely-ben lakó udvarbiráját, és az ott való tiszt megbecsiiltetvén s látván az helyet, ha az fiscus jobbágyi nem akarják mívelni.
annakutána az megnevezett nemes atyánkfiai szabadoson fel-foghassák, építhessék s bírhassák, az igaz dézmát administrál-ván az fiscusnak belőle.
A r t i c u l u s IV.
Az mely residentiát.lan tisztviselők az Jiskusnak jószágában lak-ván, potent iát patr álnak, azok ellen emanáltátott sententiák
ewe-cnt iójána k m oda litása.
Noha Klmes urunk ennekelőtte is concludáltunk volt az Ngod fejedelmi consensusából arról, hogy az fiscalis jószágok-ban való udvarbirák, ha valamely nemes atyánkfiain potentiát patrálnak, mi formán kerestessenek, és mint convincáltassa-nak, de azok közül némelyek residentiátlanok levén, az ellenek pronuntiált sententia nem mehet executióban. — Ndnak azért mint klmes urunknak alázatoson könyörgünk, hogy ha ez ilyen residentiátlan tisztviselői ellen az fiscusnak sententia pronun-ciáltatik, ha valami javok találtatik az fiscus jószágában, nyúl-hasson ahoz az executor, úgy mindazáltal, hogy az fiscus udvar-házaira ne menjen. Ngod fejedelmi klségét alázatoson meg-szolgáljuk Ndnak, mint klmes urunknak.
A r t i c u l u s Y.
Hogy az oláh nemzet mint alacsomb, nem praescribálhat az ma-gyar nationale az innepi tartásban.
Nolia az oláh nemzet propter bonum publicum admittál-tatott ez hazában, mindazáltal nem vévén eszében allapatjáuak alacson voltát, némely nemes atyánkfiait impediálták, hogy az ő innepeken ne legyen szabad munkálkodni. Végeztük azért azok ellen, az Ngod klmes consensusából, hogy az magyar na-tiónak ne praescribáljanak, és ennekutána senkit is az feljebb megírt okból meg ne háborítsanak.
A r t i c u l u s . VI.
Az csilcsi vámnak eligazítása végeztetik.
Nem kevés bántódása vagyon klmes urunk szegény job-bágyinknak az miatt, hogy az csúcsi dnus terrestis (nekünk úgy látszik) minden méltó ok nélkül vámot vétet jobbágyinkon.
Ngod mlgos személye előtt azért alázatoson instálunk, annak az helynek possessorával produkáltassa az vámról való igazsá-gát, melynek revisójában Ndat, mint klmes urunkat országúi megbíráljuk.
A r t i c u l u s V I I .
Udvarhely városához applicált földek és rétek felöl való conclnsum.
Noha klmes urunk ennekelőtte alázatoson könyörgésünk-kel megtalálván Ndat, az Udvarhely várához applicáltatott (me-lyek bizonyos atyánkfiaitól foglaltattak volt el) földeknek és ré-teknek restitutiója felől, és akkor fejedelmi kegyelmességéből némelyeknek közülünk restituáltattak is, mindazáltal vadnak oly atyánkfiai, kiknek szántóföldek rétek még eddig oda vad-nak : hogy azért mostan Ngod szokott kegyelmessége szerént, azoknak is ad requisitionem eorundem, vagy megadatni, avagy őket róla contentáltatni kisen igíri, Ndnak mint klmes urunk-nak alázatoson megszolgáljuk.
A r t i c u l u s V I I I .
Parajd és Sófalva közt controversiában forgó határnak eligazí-tására bizonyos commissariusok rendeltetnek.
Iiégtől fogván lévén Udvarhely székben lévő P a r a j d és Sófalva nevü faluk közt határ végett controversia, nem akar-ván köztünk azt szenvedni, hogy az erőtlemb az erősebbtől praeter jus et aequuni elnyomattassék, az Ngod klmes annuen-tiájából végeztük, hogy egy bizonyos illendő napra, ad faciem loci litigiosi, itílőniester Lázár György atyánkfia, az
udvar-helyszéki tisztekkel együtt kimenjen, és mind az két léinek igaz-ságát előkivánván, igazítsa végképen el köztük az coutrover-siát, distinguálván az két falunak határát egymástól.
A r t i c u l u s I X .
Az holdoltságon lévő nemesség állapotjáról.
Extálnak ennekelőtte írott articulusok ugyan Klmes urunk az holdoltságon lakó nemességnek állapatja felől, mi módon tartozzanak szükségnek idején az haza mellett szolgálni;
de mivel békességes időn ők is szintén úgy akarnak élni nemesi szabadságokkal mint mi, az ő felölök tött articulusokat ezzel melioráljuk, hogy szükségnek idején ennekutána ők is, mint mi, viritim üljenek fel, ha fel nem ülnének, amittálják nobili-tatiójokat; Jenőben penig az eddig való rendtartás szerént, cir-kálókat tartsanak, és ha kiket az jenei kapitányok arra illen-dőket itilnek, tartozzanak az híreket hűségesen bevinni Jenő-ben sub poena fl. 200, toties quoties peccaverint, melyet exe-quáltathasson az jenei tiszt mox et de facto, comperta tamen rei veritate.
A r t i c u l u s X .
Hogy az váradi sessionatus nemes emberek, és az városi rend között léoö controversiának hátramaradt része bizonyos commi-sariusok által constituáltassék, és el is végeztessék, concludáltatik.
Ndnál nyilván vagyon klmes urunk, mennyi időtől fog-ván való egyenetlenség vagyon fen az váradi sessionatus nemes atyánkfiai és azon helyben lévő városi rend között, kik között való controversia, hogy bizonyos commissariusok által eligazít-tassék, két ízben is articulusokban íratott, melyeknek continen-tiája szerint az akkori fő renden való kibocsáttatott commissa-riusok noha némely részét complanálták, de az egyenetlenség köztök máig is nem sopiáltatott. Ndnak alázatoson könyör-günk, annak hátramaradott részének eligazítására méltóztas-sék bizonyos commisariusokat rendelni, az kik előtt szakadjon vége az köztök ennyi ideig fenforgó egyenetlenségnek. — Ndnak mint klmes urunknak hiven megszolgáljuk.
A r t i c u l u s X I .
Hogy az kik az országnak statutumi ellen protestatiót tennének, azoknak ereje ne legyen, végeztetik.
Estenek néha klmes urunk köztünk ilyen casusok is, hogy némelyek az ország publica constitutiói és articulusi ellen protestatiót töttek, testimonialist is vévén ki róla; hogy azért ez aránt valami alkalmatlanság ne következzék, végeztük, az
Ngod fejedelmi consensusa járulván hozzá, hogy az kik protes-tálni akarnak, legyen szabados ámbár, de az olyan protestatiók publice legyenek és elolvastassanak, hogy így constálván mind az fejedelmeknél, s mind az országnál, invigillálhasson maga végezésére; de ha szintén az ország articulusi ellen való pro-testatiók meglesznek is, erőtlenek legyenek. Privata personák közt való protestatiókat ide nem értvén.
A r t i c u l u s X I I .
Az kik nem fiscalis jószágot bírván, producálni nem akarnak, azok felöl az ország articulusi confirmáltatnak.
(Keresztül van húzva.) Vadnak az íiscusnak ilyen aka-dályai is, hogy némelyek, (az kiknek az fiscus jure inscriptitio conferált nem fiscalis jószágot) sem pénzeket fel nem veszik, sem pedig producálni nem akarnak. Ezek felől Klmes urunk observáltassanak az országnak eddig íratott articulusi. Nduak mint klmes urunknak alázatoson megszolgáljuk.
A r t i c u l u s X I I I .
Az harminczadokat defraudálók ellen való processus conclu-dáltatik.
Bőséges articulusink extálnak klmes urunk az harmin-czadokat defraudálók ellen, melyek hogy ennekutána is obser-váltassanak, Ngok klségéből mi is javalljuk, ezt addálváu hozzá, hogy az kiket ilyeneket a fent megírt processuson prosequálni akarnak, az harminczadosok prosequáljanak az szerint, és ha az alsó forumon való törvény nem tetszenék, transmittáltassék az táblára. Hasonlóképen az kik liavasalyföldi vagy moldvai ha-tárban hajtják marhájokat, avagy az szilben legeltetik, hogy ha akár foltonként, avagy egyébaránt eladnák, tartozzanak az íiscusnak megadni a harminczadot, melyet ha nem cselekedné-nek, az harminczadot defraudálók ellen íratott articulus szerint procedáljanak ellenek az harminczadosok.
A r t i c u l u s X I V .
Hogg a szászság (Barczaságon kivül) bárány dézmaadással tartozik az fiscusnak. végeztetik.
Tudván azt, Klmes urunk, hogy az dézma fiscalis pro-ventus, és az mely helyekben árendának adásával szoktuk is redimálni a dézmát, mindazáltal az bárány dézma fiscus szá-mára exigáltatni szokott. Annálisinkább illendőnek Ítéljük, hogy az egész szászságon (mely az fiscusnak peculiuma) az báránydézma fiscus számára exigáltassék, excepto Barczaság,
mivel ük nem az magok, hanem inkább az havasalyföldi batá-ron tarthatnak juhokat. És Besztercze vidéke.
A r t i c u l u s XY.
Az adóról.