tisciis jószágbéliek gondviseletlenűl elhagyván marhájokat, ki-ket ha ellopnak, az nyomát csak magok hatalmával megindítják, néha öt s néha hat falu határán is általviszik, tisztet annak módja szerént hol egy hét múlva, néha későbben is visznek reá, hogy az nyomra esküdjenek; az is ha feladja is az hütöt ha nem is, de ugyan reá eskesznek. kevés érő marhájokért sokkal többre annál az mit ért volna, azután azon falunak lakosit, valahol találják, kiválképen Topánfalván megfogják, és addig el nem bocsátják, valameddig az ő kedvek szerént megsaczoltatják. Hogy azért az ilyen abusus tolláltassék, vé-geztük az Ngod kegyelmességéből, hogy mindaz topánfalviak s egyebek is tartsák az ország constitutioihoz magokot, külön-ben kétszáz forintban incurráljanak az topánfalviak és mások is; az arestatiók felől tartsák az ország articulusihoz hasonló-képen magokat.
A r t i c u l u s X I X .
Hogy az káránsebesiek ne adjanak Hátszakon vámot.
Tavalyi esztendőbéli gyűlésünkkor lévén contentio az káránsebesi atyánkfiai és hátszaki domina terrestris között, kik azt állatták, hogy Hátszakon vámmal nem tartoznának, praetendálván privilegiumokot, melynek eligazítását Ngod kegyelmességéből halasztottuk volt ez mostani gyűlésünkre, hogy mindkét részről igazságokat mostan adja elő. Mostan az káránsebesiek arról jó leveleket producáltak előnkben, melyet Ngod is kisen látott, in contrarium az hátszoki doniina ter-restris semmit nem producált. Tetszett azért nekünk is, az Ngod kegyelmessége accedálván, hogy ennekutánna az kárán-sebesiek Hátszokon vámot ne adjanak.
A r t i c u l u s X X .
Lopott marhának nyomát puszta falu határán miképen vihes-sék által.
Sok helyeken történt ilyen akadály köztünk klmes urunk, hogy az lopott marhának nyomát valamely puszta falu ha-tárán vivén, senki ott fel nem vette, az káros ember is maga általvinni rajta nem merészelte, és így oda kellett elveszett marháját hadni. Ngodnak alázatoson könyörgünk, tartassék abban ennekutánna ilyen mód, hogy az ki felveszi az nyomot, vigye által az puszta faluhely határin mindad-dig, míg megült falu határára érnek véle, s úgy tartozza-nak amazok felvenni; mely articulus indifferenter observál-tassék mindenütt.
E R D É L Y I O R S Z A G G Y . E M L É K E K . X I . K . 9
A r t i c u l u s XXI.
Máramarosban mindenek jószágában tartozzanak a dm itt ál» i sub poena az cirkálást, és ha. az tiszt elmulatja, annak is
poena decernáltatik.
Tavalyi esztendőben articulo 13. végeztük volt klmes urunk, hogy Máramarosban mindenek jószágában tartozzanak admittálni az cirkálást, de mostan mégis úgy esett értésünkre, hogy némelyek jószágában nem admittálnák, és az vicetisztek is némelyeknek jószágában bé nem mennének. Végeztük azért az Ngod kegyelmességéből, hogy az kik az vicetiszteket be nem bocsátanák jószágok cirkálására, az tavalyi articulusban speci-ficált poenát exequálják rajtok toties quoties, és ha az tisztek is cirkálni bé nem mennének, toties quoties bé nem mennek, flór. 500 exequáljanak rajtok.
A r t i c u l u s XXII.
Szász-sombori és jánosfalvi határ eligazítása végeztetik.
Az jánosfalvi és szász-sombori határok eligazítását az mi illeti klmes urunk, mivel az szász uraim egész natiójul reá mentenek, hogy újabb igazítás legyen közöttök: nékünk is egész országúi Ngod kegyelmességéből úgy tetszik, hogy légyen újobb igazítás közöttök, mivel sok akadályokot látunk az ha-tárigazításban, üdvözült klmes urunk. Ngod is az akadályokot bölcs tanácsival együtt klmes szeme eleiben vévén, úgy paran-csolt volt újobb igazítás felől, denomináljon Ngod kegyelmes-ségéből újobb commissariusokat.
A r t i c u l u s XXIII.
Székely ségen lévő drabant rendnek só igirtetik cum conditione.
Hogy Ngod klmes urunk, az székelységen lévő drabant-rend atyánkfiainak, az Ngod kegyelmességeig sót igér adat-tatni, úgy mindazonáltal hogy ők is praestálják azt, az mit mások, Ngodnak hiven megszolgáljuk.
A r t i c u l u s XXIV.
Az 1642. esztendőbéli 13-dik articulus abrogáltatik és in ea parte az 1619. esztendőbéli articulus corroboráltatik.
Az 1642. esztendőbéli 13-dik articulus, klmes urunk, nékünk nagy nehézségünkre látszik lenni, Ngodnak mint klmes urunknak igen alázatoson könyörgünk, méltóztassék tolláltatni, és az 1619. esztendőbéli articulust in ea parte is in vigore hadni, és pro perpetuo decreto observáltatni kegyelmesen.
A r t i c u l u s XXV.
Az káros ember ha valamely falun megvészi elveszett marhá-jának árrát, az nyomnak ki nem adhatása miatt, annakutána az lator ha feltaláltathat ik ki légyen, ne az káros embernek
hanem az falunak fizessen.
Az nyomok kiadása felől klmes urunk, vagyon ilyen ne-hézségünk is, hogy ha az káros ember valamely ellopott mar-hájának nyomát falu határára követi, és azon falubeliek ki nem adhatnák az nyomot, az árrát az ellopott marhának megveszi, melylyel meg nem elégedvén, az malefactorokat is persequálja, azon is újobban kárát exigálja. Végeztük azért klmes urunk Ngod kegyelmes annuenti ójából, hogy a modo in poster um ha valamely falura ellopott marhának nyomát viszik, és ki nem adhatná az falu, s az árrát rajtok megveszik, azután az káros emberek az malefactorok persecutiójához semmi közi ne legyen, hanem az falu persequálja, és az falut tartozzanak az-féle malefactorok contentálni, nem az káros embert.
A r t i c u l u s XXVI.
Az tavalyi esztendöbeli harminczadik articulus ejfectualására újabb commissariusok delegáltatnak.
Hogy Ngod fejedelmi kegyelmességéből az tavalyi gyűlé-sünkben emanáltatott 30-dik articulust újobb commissariusok által effectuáltatni klmesen igéri, melyet director uram bizonyos respectusokból halasztott volt el: Ngodnak alázatoson
meg-szolgáljuk, mint klmes urunknak. *
A r t i c u l u s XXVII.
Az harminczadosok sokadalmok idején indifferenter minden helyekre bémehessenek vigyázásnak okáért, és fiscus kára eltá-voztatásáért, de az holott ekkéclig in usu nem volt, zászlót bé
ne vihessenek, végeztetik.
Az harminczadosok hogy az sokadalmoknak idején in-differenter minden helyekre bémehessenek, fiscus kárának el-távoztatására való vigyázásért, mindazáltal zászlót bévinni és erigálni oly helyeken, az holott akkédiglen in usu nem volt, szabados ne légyen, Ngod klmes tetszéséből mi is végeztük.
A r t i c u l u s X X V I I I .
Az kik a hazafiai közül, más ember pénzén, ez hazafián kivül való ember számára ámbár maga neve alatt marhát venne és
gyűjtene, annak poenája decernáltatik.
Az marhákkal való szabad kereskedéssel miképen abu-táljanak némelyek, értjük az Ngod propositiójából, klmés
9*
u r u n k ; mi is azért közönségesen az fiscusnak kárát eltávoz-tatni igyekezvén, végeztük, hogy valaki ez hazafiai közül más ember pénzén, és hazafián kivűl való ember számára, ámbár maga neve alatt marhát venne, ha az elhajtásáig megtudatik, amittálja azt az fraudulenter gyűjtött marhát, ha szintén meg-harminczadolná is; hogyha peniglen az elvitele után tudatik meg cselekedete, comperta prius rei veritate in tanta summa convincáltassék, az mint az marháért volna, annak megvéte-lében observáltatván az harminczadokat elkerülök ellen Íratott processus anni 1647. art. 9. 1641. art. 3. in omnibus con-firmáltatván.
A r t i c u l u s XXIX.
Szurdokon Kabolap alaknál hajó ne tartassék, concludáltatik.