• Nem Talált Eredményt

Látjuk Klmes Urunk szemeinkkel és tapasztalhatóképen érezzük is szegénységünknek oly elfogyott állapotját, hogy az

In document 1 S 4 9 - 1 S 5 Q .) (Pldal 124-132)

mostani szük üdő, és Istennek látogatása miá csaknem ékelh a-lásra jutottanak, marhájokat is az szükség miá mind eladták;

ellenben az Ngod atyai gondviselését is megtapasztalván sok expensáira való kegyes gondviselését és az fényes porta con-tentatióját szemeink előtt viselvén s szegénységinknek ilyen nyomorult állapotjában sem kedvezhetünk, hanem Ndnak az tavalyi mód szerént való adót megígértük, úgymint egy kapu-tól fl. 20 ad diem 1. Junii, felét pedig ad 1. Augusti az Szent Györgynapinak, az Szent Mihálvnapinak felét pedig ad diem 1. Novembris, felét, ad diem 1. Januarii anni futuri az Ngod tárházában bészolgáltatni.

A t a x á s v á r o s o k p e d i g a d n a k . Kolozsvár 2400 for Várad 1400 » Fejérvár 200 » Bánfi Hunyad 200 » Udvarhely 260 » Kézdi Vásárhely 160 » Sepsi Sz. György 120 »

Illyefalva . . . 1 5 0 » Egeres 150 »

Nagy Almás 125 » A r t i c u l u s I I .

Az végházak építtetésére minden kapu után egy-egy forint rendel-tetik, melyet az adó beszolgáltatásának első terminusára kell

admi-nistrálni.

Szükségesnek Ítélvén Klmes Urunk, az végházak épületi felöl való gondviselést is, három nemzetül, kiknek az várme-gyéken vagyon jószágok, az partiumbéli atyánkfiaival együtt minden kapuszám után az végházak épületire Ígérünk egy egy forintot, melyet az adó bészolgáltatásának első terminusára administrálunk is.

A r t i c u l u s I I I .

Az lopók büntetések s bélyegzések concludáltatik.

Bőséges articulusink extálnak Klmes Urunk az latrok-nak büntetések felől, de látjuk, hogy semmit nem szűnnek, ha-nem hovatovább öregbedik az az vétek országunkban; látván azért azoknak nevekedését, szükségesképen kellett büntetéseket

is öregbíteni; kire képest végeztük az Ngod kegyelmes tetszésé-ből, hogy az ide alább megirt conditiok szerént minden helye-ken büntetődjenek az lopók.

1. Hogy három forintot meghaladó első lopásért bélye-geztessék meg az lopó az tisztek authoritásával.

2. Ab emanatione praesentis articuli légyen ez az pro-cessus, azelőtti vétkeket ide nem értvén.

3. Hogy az tisztek szorgalmatoson procedálni artozza-nak sub poena in articulis expressa.

4. Ez büntetésnek módja és egyenlő processusa mind az három natio között indifferenter, és az fiscus jószágiban, s Fogarasföldén is, ez casusban observáltassék ezen büntetésnek módja. Ezzel mindazáltal nem tolláltatván az ott való eddig observáltatott usus és törvények, de caetero az malefactorok-nak büntetésében az eddig való articulusok nem tolláltatván.

A r t i c u l u s IV.

Hlyében szükségnek idején, hogy az dominus terrestris bebocsát-tassa az praesidiumot, és addig is az benn levő praesidium pro

lubitu principum megmustráltassék, végeztetik.

Az Ngod fejedelmi gondja viselését ezaránt is megta-pasztaltuk, hogy Ilivé vára véghely lévén, arra is oly gondot akar viselni, hogy abban levő praesidiumok nemlétele miatt, valami hirtelen való kár reánk ne következzék. Hogy azért Ngod K u n István urunknak abbéli jó maga igéretit, melyben ígéri ő klme az várban kapitánt emberséges zálagos hazafiát tart, és continue az várban harmincz számú jó fegyvertfogható praesidiumot tart, interim, hogy Ngod, gyakorta maga is meg-mustráltatja tempore necessitatis praesidiumot is beléküldeni igér, melyet K u n István uram bévenni tartozik, Ngodnak meg-szolgáljuk ebbéli reánk való gondviselését is.

A r t i c u l u s V.

Az nemességnek mustrálása, és hadi fegyverekkel való tisztessé-ges apparátusok concludáltatik.

Igen szükségesnek Ítéljük Klmes Urunk, hogy az hadi expeditióra tempore pacis provideáljunk, s minden nemes em-ber az szükségnek idején fegyverrel, és egyéb ahoz való instru-mentumokkal oly készen légyenek, hogy valamikor az főtisztek az Ngod kegyelmes parancsolatjából mustrát hirdetnek, az első mustrán ő klmek intsék meg az nemes embereket, hogy kiki értéke szerént az másik mustrán légyen jó készülettel, és az ki nem cselekedné jó paripán s paripáson, s illendő fegyverrel, s

lobogós kopjával nem mustrálna, exequaltassék fl. 12 rajta eo facto; úgy pedig, hogy egyházi nemes ember egy kopjával, két lóval mustráló nemes ember két kopjával, az kiknek pedig jó-szágok kapuszámra telik, annak quantitása, és az elébbeni ar-ticulusok continentiájok szerént való kész állapottal legyenek.

A r t i c u l u s V I .

Az lovakkal való idegen kereskedők arceáltatnak.

Noha Klmes Urunk az elmúlt, esztendőben felszabadít-tatott volt az lóval való kereskedés, kiből az nemes országnak, sem az fiscusnak semmi hasznát nem experiálkattuk : végeztük azért Ngod kegyelmes annuentiájából, hogy az országnak lakos nemes rendi maga majorságából való lovait minden harminczad fizetés nélkül az országból kivihesse, és eladhassa, sőt hogy nem minden nemes embernek vagyon módja abban hogy kivi-hesse, vagy kikiildhesse lovait; annakokáért itt benn is az ország-ban nemes ember akárkinek is maga méneséből való lovait eladhassa, és testimonialist adván mellette, kinek és hogy maga méneséből való lovait adta el, az mellett az megvévők is vihes-sék ki az országból, solutistamen de jure solvendis; távoztatván mindazáltal effélében való fraust minden rendek, az harmin-czadokat defraudálok felől Íratott poena alatt. Az partiumbéli atyánkfiai is ehez tartván magokat, egyenlő törvénynyel élvén velünk, az köztök és majorságokban termett lovakkal; az kiket peniglen úgy vesznek holdoltságon vagy másutt az erdélyi birodalmon kivül, azokkal szabadoson kereskedhessenek, solu-tis tarnen de jure solvendis.

A r t i c u l u s V I I .

Az jobbágy kérésben való proccssusban az 1638. esztendöbéli 2-kik articulus observáltassékconclucláltatik.

Az jobbágyok reductiójában való processus mind itt ben Erdélyben s mind Bihar vármegyében observáltassék az 1638.

esztendőbéli 2-dik articulus szerént, végeztük.

A r t i c u l u s V I I I .

Az Törts váráról való contractus conditionibus subinsertis con-firmáltatik.

Kegyelmes urunk az Ngod kegyelmes propositiója szerént szemünk eleibe vévén az brassai atyánkfiainak Ngoddal való con-tractusát, világosan megtapasztalván,hogy Ngod bölcs tanácsival együtt abban is szegény hazánknak nem kárára, sőt inkább hasz-nára igyekezik, mi is annak minden punctumit jovalljuk és

accep-táljuk, úgy hogy az mely jószágot az brassai atyánkfiai az con-tractusnak continentiája szerént in concambium adtanak.azok in perpetuum pro fiscalibus tartassanak; és az mely törtsvári jószá-got, ezzel az concambiummal magoknak megerősíttettenek, azok in perpetuum ő klmeké légyenek ; és az mely articulusok és pri-vilégiumok ezzel ellenkezők ennekelőtte emanáltattanak, vagy praetendáltattanak, mindenek seponáltatván, tulajdon csak azon Ngod klmes collátiója és abban specificált conditiók és mó-dok szerént birattathassanak, mind Törtsvára és ahoz tartozó jó-szágok, és nem mind fundus regiusból, hanem tanquam bona fis-calia in comitatu Albensi existentia, ac e manibus fiscalibus con-cambiata. Hoc etiam addito, hogy noha az törtsvári jószágok vármegyén vadnak ugyan, mindazonáltal kapuszám után való mind fiscalis, mind vármegyére való egyéb contributiótól és exac-tióktól immunisok légyenek. Az criminalis casusokban pedig ha-lálra való büntetésre légyen authoritások az brassai tiszteknek az vármegyei tiszteknek praesentiája nélkül is. Mivel az várme-gye tisztjei távolv laknak, egyébaránt is azoknak az faluknak állapatjok mostan úgy kívánja, csakhogy ő klmek is ne abutál-janak, sőt az ország constitutiói szerént procedáljanak kedve-zés nélkül.

A r t i c u l u s I X .

Az vármegyék közönséges szükségére való exactiókban, hogy mind az fiscalis, s mind 'pedig egyéb rendek jószági, az

elöb-beni articulusok szerént egyenlő terhet viseljenek.

Az vármegyéknek közönséges szükségére való exactiókban, hogy Ngod kegyelmességébül, mind az fiscalis, mind pedig egyéb rendek jószágiban az elébbeni articulusok szerént egyenlő ter-het viselni parancsolja Ngod. sőt hogy az tiszteket is az ország constitutiója szerént az contumaxok ellen authoritásokkal élni engedi, Ndnak alázatosan megszolgáljuk.

A r t i c u l u s X .

Az szász urainknak vármegyéken levő jószágokban, az vár-megyebéli tiszteknek cirkáld sok, executióknak tétele és egyéb

auth oritások concludáltatik.

Voltauak ugyan eddig is az országnak articulusi, hogy az vármegyék tisztei az szász uraink jószágiban is latroknak inquisitiójára, és egyéb tisztek igazítását illető dologra bénie-hessenek. de hivatalokban, az ő klmek vármegyén lévő jószá-gokban nem procedálhattanak, és az executiókban ottan-ottan akadált szerzettek; nem akarván azért az egyenetlenséget utrinque felhadni, az ide alább megirt conditiókkal való meg-egyeztetést és rendet decernáltuk communi suffragio.

1. Generalis malefactorum inquisitio, ac inde subse-quenda executio fiat juxta consuetudines comitatus bactenus observatas, mint egyéb helyeken, és az cirkáláson kiadatott akármi néven nevezendő malefactoroknak büntetésekben ma-gokat ne immisceálják, az szász tisztek és patronusok.

2. Az szász uraink s atyánkfiai vármegye fundusán levő jószágiban megfogatandó akármely latrokat az vármegye tisz-tei kezében és nem másuvá tartozzanak vinni juxta regni constitutiones.

3. Conditio ugyanazon szász uraink specificált jószágiban ha ki az ő klmek jobbágyi közöl ki nem adnának cirkáláson, és az circálás után valami criminalis vétekben találtatik, ha-lállal büntetetthessék, az szász tisztek is, úgy mindazáltal, hogy az vármegye viceispánját, vagy fő és viceszolgabíráját oda hivatni az törvénytételkor, nem bíróságra ügyan, sem executióra, hanem propter relationem adhibeálni tartozzanak.

Extra hos casus, mint az vármegyén lévő több faluk, az szerént mindenekben tartsák magokat az ország statutumihoz, az szászságnak vármegyéken lévő falui is, az minthogy indif-ferenter sok rendbéli articulusok extálnak, akárkinek is vár-megyéken lévő jószágoknak állapotja felől az malefactoroknak büntetésekben s egyebekben is.

A r t i c u l u s X I .

Az fiscalitas alá ítéltetett jószágokat micsoda processussal ke-reshessék novum cum gratiával.

Noha klmes urunk az elmúlt 1650. esztendőben az fiscalis jószágoknak determinálásában elégséges világos articulusunk extál, és annak continentiája szerént nem kedvezvén Xgod ma-gának és mellette levő tanácsuraknak és táblafiai híveinek az elmúlt medgyesi extraordinarius terminuson complanálta, mind-azonáltal klmes urunk némely nemes atyánkfiai igazságokról való leveleknek productiójában megfogyatkoztanak, úgy hogy akkor bizonyos impedimentumok miatt perennale jussokot nem comprobálhatták; hogy azért eleiktől hűséges szolgálatjokkal keresett jószágokban ne impediáltassanak, és az novum cum gratia mellett procedálhassanak: az Ngod klmes tetszéséből végeztük ilyen modalitással, hogy az mely atyánkfiainak jószá-gok fiscalisoknak ítéltettenek, és novum cum gratia mellett perennale jussokot comprobálni akarják, observálják ő klmek az novum cum gratiával az táblán és vármegyéken való szokott processust és usust, és az ki mikor s melyik terminuson akarja perennale jussát keresni, szabad légyen, úgy hogy az erdélyiek az erdélyi terminusokon, az magyarországiak az magyarországi

terminusokon keressék; ezt is hozzá tévén, hogy az mely jószá-gok fiscalisoknak adjudicáltattanak, Ngod fejedelmi kegyelmes-ségéből méltóztassék az possessoroknak inscribálni, az Ngod ke-gyelmességén állván az inscribálandó summának quantitása, és az inscribált jószágokot, hogyha az fiscus maga. avagy mások számára is redimálni akarja, deposita prius integra summa inscriptionali, foglaltassék el az possessortól; annak utána ha perennale jussát comprobálhatja, az novum cum gratia mellett tartozzék letenni azt az summát, az melyet néki letettek volt, és úgy adipiscálhassa az jószágot; az ki pedig fiscalisnak adju-dicáltatott jószágot contumaciter nem inscribáltat, és Ngod elfoglaltatván, valamely hivének inscribálja summában, ha szintén az novum cum gratia mellett örökös igazságra el-nyerné is az jószágot, tartozzék az manutenensnek az inscri-ptionális summát letenni, magának tulajdonítván, hogy elmu-latta az inscribáltatást; az novumot penig, toties, quoties per exceptionem condescendáltatná, mindannyiszor ujobbat extra-hálhasson és élhessen véle.

A r t i c u l u s X I I .

Az lopott marháknak reduktiójáról való processus indifferenter az országban.

Az ellopott marhák dolgából klmes urunk, noha vadnak articulusink. de mindeddig is némely helyeken székely földén ha valamely lopott marhát feltaláltak, nem vehette az kárcs ember kezéhez azon brevis processuson, az mint az várme-gyéken ; hogy azért ez alkolmatlanság is tolláltassék: végeztük az Ngod klmességéből, hogy azoknak kézhez vételében, ez egész országban minden helyeken ez az processus tartassék. Hogy az hol az káros ember az lopott marhát feltalálja, ad quinde-nam tartassa meg, avagy ha igen távol lakó, két annyi üdőre, és akkor rámenvén, eskedjék reá az marhára, és adassék mindjárt kezéhez az marha. Az kinél az marha feltaláltatott állasson akkor szovatost az decretum continentiája szerént, ki ha nem állathat, bizonyítsa meg hiteles emberekkel, áldomásivó felekkel is, hogy nem éjjel, nem is titkon, hanem nappal em-berséges emberek előtt vette. Alioquin tanquam particeps facti az is hasonlóképen megbüntetődjék.

Az mészárosok is sok helyeken igen nagy eszközök vol-tanak az lopott marháknak elrejtésében, holott akármely la-tortól is titkon, vagy mezőben olcsón megvévén, mingyárt megnyúzták és az borit is más rendbéli vargamestereknek el-adván, vetették mingyárt hammasban. Tetszett azért, Ngod klmessége accedálván, azok felől is, hogy az feljebb specificált

módon, úgymint nem mezőn, nem is titkon, nem is éjjel, ha-nem hites emberséges emberek jelenlétében vegyenek vagó mar-hát ; alioquin in poena fl. 200 convincáltassanak.

A r t i c u l u s XIII.

Az oláh es per estek illegitimum divortiumoktól arceáltatnak, az kik pedig közölök efféléket cselekednének, poena decernáltatik.

Az oláh esperestek nem tudván az magok kötelességeket szemek előtt viselni, sok illetlen és alkolmatlan divortiumokot csinálnak, némelyeket felségétől elválasztanak cum plenaria absolutione, némelyeknek pediglen régen elhagyatott felesége-ket visszaadják, isten parancsolatja és az keresztyén társaság-nak bévött szokása ellen; minthogy azért absolutiójok vagyon, az tisztek meg nem merészelték büntetni érette ; végeztük azért egész országúi az Ngod klmes annuentiájából is, hogy efféle illegitimum divortium celebráló esperesteknek élete fogyjon el érette, annak is az ki azt cselekedné, absolutionálisok is ne suffragáljon.

A r t i c u l u s XIV.

Hogy az városokban futott rótt johbágyokaak is után ok adas-sék az adó és praestálják is.

Noha klmes urunk az rovásban lévő, és fundusokról elszökött jobbágyoknak adott s adandó adajoknak megfizetése felől anni 1643. art. 17,extál, mindazáltal, ha valamely városba mentenek afféle rótt jobbágyink, az városi uraink s atyánkfiai, azokkal az adót praestáltatni ekkédig nem akarták. Végeztük azért egész országúi, hogy ez megnevezett articulusunk ő klmekre is egyenlőképen extendáltassék, és observálják abban specificált módot minden városon.

A r t i c u l u s XV.

Hogy az nyomot egyik vármegyéből az másikba vivén, az nyom hordozókat s káros embereket megháborgatni ne merészeljék,

hanem tartozzanak az nyomot felvenni.

Szegény jobbágyinknak esett némely helyeken ilyen bántódások is, hogy lopott marhájoknak nyomokon megindúl-ván, szolgabíró vélek lévén, mindaddig vitték az nyomot, míg más vármegyének avagy székeknek széliben érkeztenek. De az más vármegyebéliek azt állatván, hogy az káros emberekkel nem volna az ő vármegyéjekbéli tiszt, ki az hitet feladná; nem-hogy az nyomot felvették volna, sőt inkább az káros embereket is megháborították. Hogy azért az alkalmatlanság tolláltassék.

és az míg más vármegyéből, avagy székből szolgabírót bijna, az nyom is el ne nyomattassék: tetszett minékünk klmes urunk, bogy az mely vármegyében az kár esett, ott feladván az hitet az szolgabíró, vagy székbeli eskütt s arról relatoriát adván, acceptáltassék az szomszéd vármegyében és székben, és executio is szolgáltassék azon falun, ki fel nem venné az nyomot.

A r t i c u l u s X V I .

Az kit két vármegyére citálnak personalis comparitióra, és egyszersmind lenne az szék, egyik helyt dilatio adatik.

Az törvényes székeknek egyszersmind való lételek miatt volt némely nemes atyánkfiainak akadálya, az ki mindaz két helyre personalis comparitióra lévén citatus, egyszersmind két helyben jelen nem lehetett. Végeztük azért az Ngod klmessége is accedálván, hogy az vármegyei főtiszt uraim az mennyire lehet értsék egymást az törvényszékeknek promulgálásában;

ha pedig casu quo egy napon esnék két vármegyében szék, a hová mindkét helyre citatus volna egy ember personalis com-paritióra, egyik helyen adassék dilatio néki.

A r t i c u l u s X V I I .

Hoyy az boradásban reá feleljenek, hány vedres, és kisebbet negyvenes gyanánt el ne adjanak sub poena.

Mivel klmes urunk az székely uraink s atyánkfiai, többe-ken is sokan közülünk pénzen vésznek az szász uraink s atyánk-fiai között bort, melynek vételében eddig sok fogyatkozásokot ismértek lenni, mert az kit negyvenes gyanánt vettek meg, kö-zel is ki nem tölt, az árrát pedig mint egész negyvenesnek meg-adták. Ndnak azért alázatoson könyörgünk, tartozzanak az szász uraink reá felelni, hány vedres hordó bort adnak el, az árrát is szabják ahoz ő klmek; melyet ha nem observálná-nak, az 1623. esztendőbéli 8-dik art. szerént légyen azon poenája, mely az ejtelek, vékák felől, 1624. esztendőbéli 10.

articulusban declaráltatott.

A r t i c u l u s

XVIII.

Az topánfalviak is az ország közönséges törvényéhez tart-sák magokat elveszett marhájoknak nyomának követésében

sub poena.

Az Torda vármegyebéli uraink s nemes atyánkfiai

In document 1 S 4 9 - 1 S 5 Q .) (Pldal 124-132)