hogy, ha mikor Nagyságod vagy az haza
s z o l g a l a t j á t ó laz
pro-mulgáltatott törvényes székein az vármegyének főispán uraink.
jelen nem lehetnének, mindazonáltal viceispán, l'őbírák, asses-sor és nótárius uraimék az széket ugyan celebrálhassák, alá-zatosan megszolgáljuk Nagyságodnak. De hogy valami nagy y alkalmatlanság ez dologból ne emergáljon, ugyan az
Nagy-ságod kegyeimébűi egész országúi végeztük, hogy az mikor nagy akadáljok nem interveniál, ha csak egyik is főispán uraimék közzül de jelen igyekezzék lenni; és ha oly incon-venientia suboriálódnék, mely az ország constitutióival
ellen-^C. kezni láttatnék, abrogálhassák is.
A r t i c u l u s V.
Az oláhok közzül kiknek légyen s ne légyen szabad fegyvert viselni, melyben executorok a vármegye tisztei. Paraszt és bére-sektől némely ruhák tiltatnak, a lótartás nekik is megengedtetik.
Az fegyver hordozást, az nagyságod kegyelmessége is accedálván, az Szörény vármegyebéli s hódoltságon lakó olá-hoknak extra limites regni admittáltuk ; egyebütt lévő oláh-ságtól indifferenter mindenféle fegyver hordozást megtiltot-tunk ; kinek executori az vármegye tisztei légyenek; exci-piálván szabadosokat, bírákat, pakulárokat. sós-szekerekkel járókat, molnárokat, puskásokat, és az kik urokat fegyverrel szolgálják. Parasztember és béres szolga penig hogy posztó-ruhát, nadrágot, csizmát, dupla és forintos süveget, gyolcs-inget viselni ne merészeljenek, országúi interdicáltuk. Az ló-tartást indifferenter nékiek is Nagyságod kegyelméből meg-engedtük.
A r t i c u l u s VI.
Vámleveleket jövendő országgyűlésére hozzák elő az háczokiak és káránsebesiek.
Az Nagyságod annuentiájából végeztük kegyelmes urunk, hogy az jövendő országgyűlésére producálják privilégiumokat mind az háczoki dominus terrestris s mind az káránsebesi atya-fiak az vám felől, sub amissione telonii ex parte querulan-tium debentis.
A r t i c u l u s V I I .
A káránsebesiek szabadságokkal élhetnek, adójok seni öreybit-tetik, mint a lugasiaké is, kiknek ez 1650. esztendőre el is
engedtetik.
Hogy Nagyságod kegyelmes urunk az káránsebesi atyánk-fiait, az minémü szabadsággal ez óráig éltek, ezután is azzal akarja éltetni Nagyságod, s mind köztök s mind az lugasi
atyánkfiai között az fiscalis proventusokat nem akarja tigyéb úton nevelni Nagyságod, mint eddig, sőt az lugasiak ez 1650.
esztendőbéli adaját relaxálni méltóztatott, híven megszolgáljuk Nagyságodnak.
A r t i c u l u s V I I I .
Vármegyében a vicebirák a tisztek ellen hivataljokat el ne hagyják 200 forint bírság alatt.
Végeztük ezt is egész országúi, három nemzetül, acce-dálván az Nagyságod kegyelmessége is, hogy a modo in poste-rum az vármegyéknek nemes vicebíráinak vármegye s tisztei ellen esztendejek előtt hivatalját elhagyni sub poena flor. 200 ne admittáltassék.
A r t i c u l u s I N .
Lovakat adhatnak s vehetnek, az hazafiai, s a kiilsö emberek is urunk eng ed elméből, de harminczadot adván egyébként
marhá-joknak hármas árván maradnak.
Hogy az hazatiai indifferenter szabadoson adhassanak vehessenek lovakat, Nagyságod kegyelmesen annuált, igaz hűséggel megszolgáljuk Nagyságodnak. Külső emberek penig ne külömben, hanem Nagyságodnak arról lévő annuentialis levele mellett, úgy mindazáltal, hogy az kik tudni illik az ne-mességen kivül ország statutumi szerént harminczadlással tartoznak, az fiseus harminczadját ne defraudálják; alioquin nem az triplumával, hanem az elszöktetett marhának triplum árrán maradjon, egész országúi, három nemzetül, concludáltuk.
A r t i c u l u s N .
Fhcus helyein lakó nemesekről az 1631. esztendőbéli artic.
tavtassék az itt meg jegyzett móddal, de a váradi fiscalis jó-szágbéliek pvoducáljanak etc.
Hogy Nagyságod mindenütt lévő fiscalis várasokban, falukban lakó nemesség dolgáról az országnak 1631. eszten-dőben irt articulusához ígiri magát tartani, és azt coníirmálni ilyen declaratióval, hogy az kik üdvezűlt Bethlen Clábor ide-jében és attól fogva mindeddig immunitásokban megtartat-tanak, ezután is megtartassanak, és ennek utáuna productióval ne terheltessenek, Nagyságod kegyelmességéből alázatosan vé-geztük ; excipiálván az váradi fiscalis jószágokban lakó nemes-séget, kik semel pro semper producálni tartozzanak, és az kiknek levelén exhibitából elucescál, hogy immár ennekelőtte v
prodjicáltak volt, sine discussione literárum helyben marad-janak ; az kik nem produeáltak, avagy azután telepedtek oda, discussio alá vétessék levelek.
A r t i c u l u s X I .
A fiscus onberit. kik jobbágyokat nem törvénynyel, hanem ha-talommal keresnek, felvenni akarnak és sarczoltatnak, meg-foghatni, urunkhoz avagy várba vihetni, büntetéseket ö
Nagy-ságára hagyván.
Hasonlóképpen az Nagyságod fejedelmi kegyelmes annu-entiájából végeztük, hogy ha mely szabadosok, drabantok vagy katonák, az fiscus jószágiban felkelvén, jószágiban nem tör-vénynyel hanem hatalommal járván, jobbágyokat onnat elvenni akarnak, vagy őket sarczoltatják, szabadoson megfogathassák s megfoghassák, Nagyságod eleiben vagy oly közel lévő várá-ban vitethessük, s Nagyságodat felőle requirálván, azoknak büntetéseket Nagyságod arbitriumában hagyjuk.
A r t i c u l u s X I I .
Elveszett marhának felvött nyoma valahol megáll, ott fizessék meg, mint a magyarok úgy a szászok is, magok magistratusa
lévén executor.
Nem kicsin injuriánkra lévén az is kegyelmes urunk, hogy az mi jószágink az szász urainktól elveszett marháknak nyomokat felvévén, valahol az nyom megáll, az articulusnak tartása szerént az károsoknak satisfactiót impendálnak az mi jobbágyink, e converso ő kegyelmek fel nem vészik, ha mely faluban fel vészik is, de jobbágyinkból álló pásztorinkkal fizet-tetik meg, kihez képest mindkét részről csak az mi fogyatko-zásinkot tapasztaltuk meg: végeztük azért az Nagyságod bölcs tetszéséből is, hogy az minémü processussal ő kegyelmek mi ellenünk élnek, mi is azon processussal éltethessük ő kegyel-meket, és intra limites territoriorum suorum az magok magi-stratusi légyenek executorok, contentálván az károsokat; ha pedig azok el nem járnának benne, az táblára evocáltat-hassanak érette.
A r t i c u l u s X I I I .
Az Uber baronatusság letétetvén, a cirkálást Máramarosban is meg kell engedni 200 for. bírság alatt.
Mivel az liber baronatusság, excepto Fogaras, az ország ditiójábanmindenütt in genere tolláltatott: végeztük az
Nagy-1 6 5 0 . MÁRCZ. 2 0 . 75 ságod tetszéséből, bogy in poena violationis articuli ducentos tlorenos faciente convincáltassanak, valakik az cirkálást Má-ramarosban nem admittálnák jószágokban, melyet az vármegye tisztei toties, quoties nem admittálnák, jószágokon exequál-janak, és újobban az cirkálásra bemenni kényszerítsék.
A r t i c ii 1 ii s. XIV.
Az lompérti vámon a sóval s egyébbel kereskedő nemesek fél vámmal tartoznak.
Az lompérti vám micsoda privilégiummal bírassék. az patronusok arról privilegiomokat előnkben producálták. Vé-geztük azért az Nagyságod kegyelmes tetszéséből is, bogy az olyan nemes emberek, kik sóval kereskednek, és egyebek is, sőt nemcsak maga szekerén, ökrén is, hanem másoktól bérlik meg, hogy nemesi praerogativájának színe alatt az vám adástól immúnissá tehesse magát, tartozzanak az félvámot megadni az patronusoknak.
A r t i c u l u s XV.
A Bilk erdő miatt való bántódásokot igazításban venni, erdélyi batárból a jobbágyoknak hatalommal való kivitetéseket meg-orvosolni, urunk kegyelmesen ígiri, az hatalmaskodókat is
vét-keken megfogni engedi.
Hogy Nagyságod az Bük erdő miatt lévő megbántódá-sinkot igazításban ígíri jó alkalmatossággal venni, s ha kik jobbágyinkat az erdélyi határból hatalommal elvinnék, azt is kész megorvosolni, sőt azt is, hogy az hatalmaskodókat, ha mód nélkül való cselekedeteken deprehendálódnak. megfo-gathatni engedi Nagyságod, alázatoson megszolgáljuk Nagy-ságodnak.
A r t i c u l u s X V I .
Göngy nevű falunak Szatmár vármegyében lévő része a lopott marha nyomát ha az erdélyiektől fel nem vészi, ők is tolok felvenni ne tartozzanak, sem kárt fizetni, a nyomot más
biro-dalomra általadh a tv á n.
Az mely Göngy nevü falunak egy része Közép-Szolnok vármegyében, más része Szatmár vármegyében vagyon, kegyel-mes urunk, vagyon ilyen megbántódásunk, hogy az erdélyi birodalomból ellopott marhák nyomát ha által adjuk is, de az más párton fel nem vészik. Kihez képest Nagyságod kegyel-mességéből concludáltuk egyező értelemmel, hogy ha ők az nyomot felvenni nem akarják, mi se legyünk ő tőlök astrictusok
felvenni; sőt lia mi más birodalomra az nyomot általadhatjuk is, ne tartozzunk az kárnak megfizetésével.
A r t i c u l u s X V I I .
Urunk jószági is nem vétetnek ki vármegye szükségére való szedö-vedözésböl, adózásból.
Hogy az maga jószágit is Nagyságod semminémű vár-megye szükségére nézendő szedő-vedőzéstől, nótárius fizeté-sétől, gyűlés-pénz adástól, az urak és nemesség jószági is ha-sonló terhet viselvén, nem eximálja, alázatoson megszolgáljuk Nagyságodnak.
A r t i c u l u s X V I I I .
Public at iákban a protestatio letétetik, s az nélkül is a contra-dictoroknak causájokat clefendálniok megengedtetik.
Hogy Nagyságod ezután lévő publicatiókban az prote-statiót kegyelmesen tollálni és az contradictoroknak vagy ingerensekuek anélkül is, expleto anniversario termino, cau-sájokat defendálni megengedni méltóztatott, egész országúi, három nemzetül, híven megszolgáljuk Nagyságodnak mint kegyelmes urunknak.
A r t i c u l u s X I X .
Az a peres, a kinek perit tutori avagy elei kezdették, ha peri-ben idézés kétszer lőtt volna is, calumnián nem marad. Az régi fenlehetö törvénkedésnek letételében vagy leszállításában
az előbbi mód tartassék.
Tetszett ez is egész országúi, három nemzetül, acce-dálván az Nagyságod fejedelmi annuentiája is, hogy ha kiknek tutori vagy praedecessori moveáltak valami causát és nem ő maga az peres, méltó, hogy ne incurráljon in poenam calu-mniae, ha szintén duplex citatio lőtt volna is: mindazáltal az adversa parsnak is fáradsága és expensája. hogy haszonta-lanúl ne légyen, cum poena homagiali condescendálván cau-sája, esmét reinchoálhassa perét; ha ki penig vagy deponálni akarná régi fen lehető processusát, vagy magára condescen-dáltatni, azfélékben azelőtti mód observáltassék.
A r t i c u l u s X X .
Kávás alól várasba futott jobbágyot felkérhetni s visszavihetni, ki a rá rakódott adót tartozik megadni. Zászló alá futott job-bágyoknak s feleségeknek hazaszállítása és állapotja felöl
azelőtti articulus tartassék.
Végeztük azt is Nagyságod kegyelmes resolutiója sze-rént, hogy az mely jobbágyok, rováson lévén, valamely
város-ban aufugiálnáuak, azt megrepetálván reducálliatják is; ha mi adó addég reájok rakodik, tartozzék megadni. Az zászlók alá futott jobbágyoknak magok feleségek reductiójokról s ottlionn való állapotjokról observáltassanak az elél>beni ar-ticulusok.
A r t i c u 1 u s X X I .
Az mely falu határán a vám, az csinálja az utakat, ha pedig a külső jószág csinálja, vámot ne adjon.
Nagyságod kegyelmes tetszéséből concludáltuk ezt is, hogy ha mely falu határán vám erigáltatik, tartozzék azon falu az útakat csinálni; ha pedig külső nemes ember jószága kénszeríttetik út csinálásra, ne tartozzék az olyan vám adással.
A r t i c u l u s X X I I .
Bihar vármegye és hajdúk között kellő igazítás jövendő ország-gyűlésére halad.
Hogy Nagyságod az Bihar vármegyebéli nemes atyánk-fiai és az hajdúk között lévő difficultásokat az jövendő ország-gyűlésén akarja eligazítani, alázatoson megszolgáljuk Nagy-ságodnak.
A r t i c u l u s X X I I I .
Váradi hajdúk a közikbe szökött jobbágyokat törvény után adják ki. Váradi vár szék-eskiidtinek fizetési a vármegye
tisz-teiével egyenlők.
Hogy Nagyságod az váradi hajdúknak is megparancsolta az közikben szökött jobbágyok kiadását, törvénynyel elnyervén ; salariumokat is az vármegye tiszteivel egyenlővé rendelte az váradi vár székin lévő assessoroknak is, híven megszolgáljuk Nagyságodnak mint kegyelmes urunknak.
A r t i c u l u s X X I Y .
Zaránd vármegyében a dézmálás legyen a régi szokás szerént.
Hogy Zaránd vármegyében az szegénység között való dézmáltatásban az régi szokást akarja Nagyságod követtetni, informatiót vévén, miképpen volt azelőtt, híven megszolgáljuk Nagyságodnak.
A r t i c u l u s X X Y .
A kik uroktól a jobbágyság alól felszabadíttattak, tartoznak adóval örökségekről.
Végeztük azt is kegyelmes urunk az Nagyságod méltó-ságos tetszéséből, hogy ha kik ugyan Zaránd vármegyében,
A M . KIR. OR 8 2 LFVÉLTÜR
K Ö N Y V T A R A
Vagy másutt is, az uraktól mauumittáltattak az jobbágyságból, mindazáltal, ba Nagyságod adajokat nem relaxálta, öröksé-gekről tartozzanak az adót megadni.
A r t i c u l u s X X Y I .
Az úr ös jobbágya fiait gyermekkorokban is felkéretheti s megkötelezheti.
Az jobbágyok reductiójáról végeztük, kegyelmes urunk, bogy noha ennek előtte ifjú legény jobbágyinkat, még húsz esztendőt nem attingálván, reducálnunk nem lehetett: mind-azáltal az miatt sok kárunkat, régi ős jobbágyinknak elide-genedését vettük eszünkben, s gyermekkorokban is azon igaz praetensiónk lévén hozzájok. szabadoson mind repetáltathassuk s mind másképpen megköteleznünk légyen szabad.
A r t i c u l u s X X V I I .
Sidó sidóruhát, görög görögruhát viseljen, magyar s katona köntösben ne járjon 200 forint bírság alatt. Ezenkívül a sidók
állapotja urunk tetszésében.
Végeztük azt is egész országúi, három nemzetül, acce-dálván az Nagyságod kegyelmessége is, hogy mind sidó mind görög tartson neme szerént való köntöst; ha ki penig magyar katona köntöst viselne, légyen kétszáz forint büntetések. Mivel pedig a sidóknak kevés haszna van az országban az fiscusnak, azokat az Nagyságod dispositiójában hagytuk, mi karban állatja őket.
A r t i c u l u s X X V I I I .
Jó pénznek az országból való kihordása felöl urunk <"> Nagy-sága disponál.
Az kereskedő görögök supplicatiójokból, kegyelmes urunk, megértettük, hogy az jó pénznek szabados kihordása felől requirálták légyen Nagyságodat. Azért mi azon dolgot is az Nagyságod fejedelmi dispositiójára hagytuk, bizonyoson el-hívén, mindeneket szegény hazánk éppületire cselekedni el nem mulatja Nagyságod.
A r t i c u l u s X X I X .
A székelyeknek szabad adás-vévé* engedtetik öt módok alatt.
Hogy Nagyságod az székely uraink és atyánkfiai mellett való alázatos könyörgésünket méltóságos szemei eleiben vévén, a szabad adás és vétel dolgából ő kegyelmek között, fejedelmi
kegyelmes indulatjából, ez következendő puuctumokra conde-scendal, alázatos hűséggel megszolgáljuk Nagyságodnak mint kegyelmes urunknak.
1. H o g y a z ö r ö k s é g g e l k í n á l j á k m e g e l s ő -b e n a v é r e k e t , o z t á n a s z o m s z é d o k a t , k i k h a n e m v é s z i le, a t á v o l y v a l ó k n a k l é g y e n s z a b a d m e g v e n n i .
Hogy az adásban és vételben observáltassék az ország-nak közönséges bévött törvénye és decretuma, tudni illik, hogy az közelebb való vérek, azután az vicinusok ammoneáltatván, ha azok meg nem akarnák venni, azután lehessen szabados az adás és vétel az távolyabban lévőknek is; távoztatván mind-azáltal efélében, olyan cautiók ne légyenek, hogy hirtelen való íidőre szorítván, vagy olyféle pénznek és egyéb marhának adására az vételhez való közelb lévő személyeket ugyan studio erőltessék, az minéműnek szerét nem tehetvén, inkább idegen kézre jusson.
2. S e m a d á s s e m v é v é s ö r ö k s é g á r r a f e l e t t n e l e h e s s e n , é s n e m f e l j e b b , h a n e m c s a k a d e -r é k s u m m á n a k l e t é t e l e á l t a l t é -r j e n u -r á h o z , d e a z é p p í t é s n e k á r r á t m e g a d v á n .
Sem az adás sem az vétel az örökség igaz valoráu feljűl ne lehessen, sőt az summa, mely az valornak summáját exce-dálná, amittáltassék, és csak az capitalis summának deposi-tiója által restituáltassék az igaz vérnek vagy venditornak az örökség; mindazáltal ha mit rajta interim éppítene az emptor, tartozzék juxta verum aedificiorum valorem neki refundálni az venditor, csak hogy őtetisaz emptor fáradságáról, expensáiról.
és haszna vételéről conteötálja, ha simpliciter nem lévaija az summát.
3. V i t é z l ő r e n d ö r ö k s é g é t z á l o g b a v e t h e t i , d e ö r ö k á r o n ( a z n e m e s s é g e n k i v ű 1) e l n e m a d -h a t j a , s e m e g n e m v e -h e t i , 500 f o r i n t b í r s á g a l a t t .
Hogy örök árron, az nemességen kívül, hadban szolgáló vitézlő rend földét és örökségét semmiképpen el ne adhassa, hanem csak zálogban annak valoráig ; az kik penig adnák vagy vennék, azok ellen az elébbi poena és processus maradjon, úgy mint 500 forint.
4. A z h a d b a n s z o l g á l ó k n a k ö r ö k s é g e k e t e l s ő b e n m e g l á t v á n a t i s z t e k , e n g e d j é k e l a d -n i o k , ez -n é l k ü l a z v e v ő i s p é -n z é t e l v e s z t i s a z a d ó i s e l a d o t t ö r ö k s é g e b ö c s ű j é n m a r a d.
í g y a z k i v á l t á s i s a t i s z t e k á l t a l l é g y e n , a z
8 0 ERDKT.YI O R S Z Á G G Y Ű L É S I E M L É K E K .
ö r ö k s é g e t m e g l á t v á n , a r a j t a t ö t t é p ü l e t e t m e g b ö c s ü l v é n . A z v é v ő n e m a k a r v á n v i s s z a -b o c s á t a n i ö r ö k s é g é t a z a d ó n a k , a z 1 6 4 8 - -b é l i a r t i c u l u s s z e r é n t l é g y e n d o l g a .
Az mely hadban szolgáló ember (az nemességen kivííl) el akarná zálogosítani örökségét, adja hírré az tiszteknek, kik kimenvén és oculálván az helyet, valóra szerént engedjék meg eladását, s bocsássák kezében az emptornak; de ha találtat-nának olyak, kik tisztek híre nélkül alkalmat celebráltaláltat-nának, in hoc casu az emptor pénzét, melyet arra az örökségre adott, elveszesse, az venditor is az eladott örökségnek böcsűjén con-vincáltassék. Ellenben az redimálni akaró fél is az tisztet híja ki, s az oculálja, aestimálja is, ha mit r a j t a éppített az más fél, és úgy restituálja az vérnek, avagy ugyan az venditornak az örökségét; és ha contumaciter nem resti tuálná az emptor, procedáljon az 1648-béli processus szerént akár mennyi sum-mában lévő örökség felől légyen is, és ha törvény nyel kell végit érni, az feljebb írt mód szerint való poenán convincáltassék az venditor ellen, és az tiszt ellen is, költségét is adja meg az peresnek.
5. E z r e n d e l é s n e k , h a e b b ő l a v i t é z l ő r e n d f o g y a t k o z á s t v e n n e , u r u n k í t í l e t i n á l l j o n m e g -t a r -t á s a v a g y l e -t é -t e l e .