is igaz tökéletes hűséggel tartozzunk; és noha ennekelőtte való
időben úgymint in anno 1637. iidvezűlt klmes urunknak és
minden legitimus successorinak erről való erős obligatiónkat
adtunk: mindazáltal most is újobban sponte assecuráljuk ez
mostani klmes urunkat ő ngát, az mlgos, ttes és ngos Rákóczy
Györgyöt, fejedelmünket, hogy ha ez mostani állapotokhoz
képest, vagy magának ő ngának, vagy pedig az ő nga hívei
közül valakinek, úgymint ennek az országnak igaz hazafiának
(kit isten oltalmaztasson) oly szorulása történnék, hogy
váro-sunkban kellene beszorulnia, tehát örömöst bebocsátjuk ő ngát
az véle levőkkel együtt, és az közönséges haza javára egyező
értelemmel vigyázunk; az ellenséggel ő nga avagy arra rendelt
tisztviselői hírek s akaratjok nélkül tractálni, annálinkább
practicálni és senkit se személyében, se marhájában károsítani
nem igyekezünk. Melyre sub bona fide nostra
Christianaobli-gáljuk magunkat és pro majori assecuratione adtuk ez
leve-lünket s városi pecsétünkkel confirmáltuk. Remélvén viszont,
iiogy az mi klmes urunk és minden hívei ő ngának
kötelessé-gek szerént bennünket szabadságunkban megtartani fognak.
Datum Corona, die 22. Maii, anno 1653.
(P. H.)
(Eredeti. Orsz. levéltár újabb lymbus.)
X X I . 1653. d e c . 16.
Mer/hivő a gyulafehérvári országgyűlésre.
Georgius Rákóczi stb.
Prudentes et circumspecti stb. Isten kglmességéből az moldavai állapatoknak lecsendesítésében való fáradozásunk ekkedig szerencséltetvén, és immáron tágulván is, mivel feje-delmi hivatalunk kévánsága szerént az közönséges jóra nézve, ez jövendő esztendűbeli országunk közönséges gyűlését is so-kára halasztani nem akarjuk. Ez okon mellettünk levő tanács-űr híveinknek egyenlő tetszésekből rendeltük azt ez jövendő esztendőbeli Boldogasszouy havának tizennyolczadik napjára itt fejérvári székeshelyünkben. Hüségteknek azért serio paran-csoljuk arra az napra és helyre jó idején rendelje és bocsássa értelmes atyjokfiait oly instructióval, hogy velek együtt egyenlő értelemmel minden közönséges jóra nézendő dolgokról hasz-nosan végezhessünk. Akarók penig ezt is Hüségteknek értésére tenni, ezen alkalmatossággal minden gyűlések alatt szokott dolgokat, villongásokat, és pereket is igazításban venni el nem mulatjuk. Secus sub poena in generali decreto expressa ne-quaquam facturis. Eisdem de caetero gratiose propensi manemus. Datum in Civitate nostra Alba Julia, die 16. Decern -bris, anno 1653.
G. Rakoczi m. p.
Az tavalyi végezésekbeu egy exemplart küldöttünk Hü-ségteknek.
Kiilczim : Prndeutibus etc.
(Eredetije Segesvár városi ltár. A. Nro. 606.)
X X I I . 1654. j a n . 18.
a)
A fejérvári országgyűlés törvényei.
Nos Georgius Rakoci dei gratia princeps Transylvaniae etc. Memoriae commendamus tenure praesentium signiíicantes,
quibus expedit universis: quod spect. niagu. grosi, egregii et nobiles, caeterique universi status et ordines triurn nationum regni nostri Transylvaniae, et partium Hungáriáé eidem anne-xarum, in generalibus eorum comitiis, ad diem decinium octa-vuni mensis Januarii, anni dni millesimi sexcentesimi quinqua-gesimi quarti, in civitate nostra Alba .Julia, ex edicfco nostro celebratis congregati, exhibuerunt nobis et praesentaverunt quosdam infrascriptos articulos in eodem conventu commu-nibus eorundem votis et suffragiis, parique et unanimi consensu conclusos. Supplicantes nobis bumilime, ut nos omues et sin-gulos eos articulos, omniaque et singula in eisdem contenta, ratos, gratos et accepta babentes, nostrumque consensum illis praebentes authoritate nostra principali acceptare, approbare, ratificare, coníirmare, atque tam nos ipsi observare, quam per alios omnes, quorum interest, observari facere dignaremur.
Quorum quidem articulo-rum tenor talis est.
Articuli universorum dnorum regnicolarum trum natio-num regni Transylvaniae, et partium Hungáriáé eidem anne-xarum, in generalibus eorum comitiis in civitate Alba Julia ad diem 18. Februáriig anni cini mellesimi, DCLI I . indict is celebratis conclusi.
P r a e f a t i o .
Klmes urunk fejedelmünk az mindenható fges Istennek ez hazának környülöttünk lakozó gonosz akaróinak ellenünk forralt szándéka ellen csudálatos megtartásában való bölcs taná-csa, és egyszersmind atyai kegyelmes gondviselése az minthogy álmélkodásra mindeneket, úgy háládásra minket egész orszá-gúi felindíthat, holott veszedelmünkre immár felfegyverkezett gonosz szomszédunknak ártalmas tanácsát bölcs ítéletiből ő fge nemcsak eloszlatá, hanem melléje romlásunkra magát csatlott idegen nemzetből álló segétséget is nem kevés magokbéli kár-ral megszégvenítvén, minket elébbeni csendes békességes álla-patunkra édes hazánkban, honnjunkban haza telepitte, melyért az ő fge dicsőséges nagy neve áldassék örökké.
Ez felett Ngdnak is reánk alázatos híveire való kegyes atyai gondviselését, és éjjeli nappali szorgalmatos vigyázását mint klmes urunknak igaz alázatos hűséggel megszolgáljuk, ki nem várván az ellenünk felgerjesztendő tűznek fellobbanását, ideinkorán arról tanácskozni méltóztatott, mi módon az immár szintén lángot vetendő szikra megoltatnék, mely Ngod fejedelmi méltóságos hivatalja szerént való bölcs elmélkedését, boldog előmenetellel az nagy Isten meg is koronázá, mert hazánk
') Nyomda hiba »Januarii« helyett.
tagjainak egy részit több feles fizetett hadaival együtt országa határin kivűl léptetvén. Ngod azok által Istennek klmes se-gítsége is érkezvén, ellenségünket ellenünk való ártalmas igye-kezetiben megzaboláza; ez új esztendőnek belépésin is penig azon kegyelmességét akarván Ngod rajtunk continuálni, fejedel-mi lakó helyében egész országúi az közönséges jóról és jövendő-béli békességes megmaradásunkról való concludálásra bennün-ket convocálni méltóztatott. Melyekért Ngodnak fejünk fenállá-sáig való tökéletes és alázatos szolgálatunkat ajánljuk. Könyö-rögvén az mindenható fges Istennek, hogy ennekutána is nagy neve dicsőségére és szegény hazánknak oltalmazására, Ndat sok esztendőkig éltesse virágzó jó egészségben.
A r t i c u l u s I.
Kapuszám után való contributio végeztetik.
Látván klmes urunk Ngdnak reánk való klmes gondvise-lésében mennyi sok kiválképen való szükségei legyenek, az fényes portának contentatióit, udvara népe, és mezei hadainak fizetésit, és ezeken kivűl való sok extra ordinaria expensáit is szemünk előtt viselvén, az mennyire szegénységink elérkez-hetnek, és hogy Ngdnak is meg ne fogyatkozzunk, ígérünk Ngdnak ez esztendőbéli két rendbéli kapuszám után való adó-ban minden kaputól húsz forintot, és ezeken az terminusokon:
úgymint az Szent-György napinak felét ad primum diem Maji, felét ad primum Julii, az Szent-Mihály napinak felét ad primum Octobris, felét ad primum Novembris anni praesentis az Ngod tárházában fogyatkozás nélkül bészolgáltatni; az par-tiumbéli uraink s atyánkfiai is, hasonlóképen az székely uraink s atyánkfiai is, kiknek az vármegyén jószágok vagyon, az szász urainkkal s atyánkfiaival együtt ezen terviselésre (így !) ígérik magokat: Ngdnak mint klmes urunknak alázatoson könyör-günk : ebbéli contributiónkkal méltóztassék contentus lenni.
A z t a x á s v á r o s o k a d a j a . Kolosváré 2400 for.
Váradé „ 1400 » Fejérváré 200 » Bánfi-Hunyadé 200 » Udvarhelyé 260 » Kézdi-Vásárhelyé 180 » Sepsi-Sz.-Györgyé 180 » Ulyefalváé 150 » Egeresé 150 »
Nagy-Almásé 125
A r t i c u l u s I I .
Az vét/hazak építése gratuitus labor.
Szegéuy hazánknak jövendőbéli securitására nézve, az végházaknak építését is igen szükségesnek ítélvén lenni, min-den kapuszám után annak véghezvitelére országúi három nemzetül egy forintot Ígérünk. Ezen kívül az Constantina-poliban lévő erdélyi háznak épületire ötven pénzt, melyet az adónak első terminusán administrálunk is. Az kik penig az elmúlt 1653. esztendőben az egyházi nemes uraink közül azon portai ház épületire az huszonöt, öt (ig;/ !) pénzt meg nem adták s megadni nem akarnák, az tisztek minden helyeken szorgal-matoson exigálhassák, ez szerént az oláh papokon is.
A r t i c u l u s I I I .
Zsidók és egyéb kereskedő rendek ez országban behozott semmi-nemű árrú marhákat, intra ambitum regni, hogy meg ne
vehessenek.
Az zsidók és egyéb idegen kereskedő rendek is klmes urunk, az kiknek kereskedések a végre engedtetett meg, hogy az országot inkább bővítsék, hogysem mint szűkítenék, az kik eugedelemből adatott kereskedéseknek állapatjával az keres-kedő hazafiainak injuriájokra, nyilvánvaló fogyatkozásokra abutálnak, melyre képest klmes urunk az Ngod klmes tetszé-séből végeztük egész országúi három nemzetül, hogy ennek-utána az zsidók és egyéb idegen kereskedő rendek sub poena du-centorum florenorum ez országban hozandó árrú marhákat intra limites regni semmi praetextus alatt megvenni és megvásá-rolni ne merészeljenek, hanem idegen országból magok hozzák az marhát, ha kik penig ez ellen impingálnának, requirál-tatván felőle, az mi klmes urunk ő nga, vigore praesentis articuli exequáltathassa az megírt poenát.
A r t i c u l u s IV.
Az mely falukon esztendőnként nemesember bíró szokott lenni, hogy mustrákon és táborozásnak idein honn maradhasson,
concludáltatik.
Vármegyéinkben lévő sessionatus nemes atyánkfiai kö-zül, klmes urunk, az kik esztendőnként az bíróságnak tisztit és terhét supportálják, az olyan faluk hogy táborozásnak idein is férfiú ember nélkül ne maradjanak ennekután is, az Ngod fejedelmi klmes annuentiájából mii is országúi három nem-zetül concludáltuk, hogy az olyan bírák otthon maradhassanak.
E R D É L Y I O R S Z Á G G Y . E M L É K E K . X I . K . 1 2
A r t i c u l u s V.
Régi szabados utakat, hogy se nemes, se paraszt rendű ember el ne foglaljon, poena decernáltatik.
Sok helyeken az régi szabados útakat mind nemes mind paraszt emberek el akarván foglalni az ott alá- s feljáró embe-rekre rátámadván, nagy insolentiákat cselekedtenek, sokakot futva szalasztván, efféle útakon. Végeztük azért klmes urunk az Ngod klmes tetszéséből, hogy ennekutána az régi szabados útakot senki, se nemes, se paraszt sub poena flor. 12 el ne merészeljen foglalni. Ez constitutiónk ellen ha valaki csele-kedvén deprehendáltatik, azon vármegyéknek, székeknek és helyeknek tisztei az feljül megírt poenát saltem vigore prae-sentis articuli exequálják.
A r t i c u l u s VI.
Hogy az tisztek akár mulctalis akár criminalis dolgokban, melyek processuálisok, nemes embereket, vármegye eskiitteit is
adhibeáljanak, concludáltatik.
Végeztük azt is klmes urunk egész országúi, az Ngod klsége is accedálván, hogy a vármegyéken a tisztek akár mulc-tális, akár criminalis dolgokban, melyek processuálisok, ne-mes embereket, sőt ha mikor kaphatnák, vármegye eskiitteit is adhibeálják az olyan törvény tételben.
A r t i c u l u s V I I .
Az 16Ö3. esztendőbéli constitutióban par. 5. írott 30. edictum-ban poena decernáltatik.
Klmes urunk fejedelmünk, az 1653. esztendőbéli consti-tutióban par. 5. irott harminczadik edictumban expressa poena nem lévén; végeztük, hogy kétszáz forinton convincáltassauak.
mint a constitutiónak nem observálói, az több articulusokban és edictumokban is, a hol expressa poena nincsen, 11. 20U lé-gyen az poena.
A r t i c u l u s V I I I .
Fejérváratt lakó nemességnek himba ellenében lévő szigetről, annuentia.
Klmes urunk, hogy Ngod klségéből annak anuuál, hogy Fejérváratt lakó nemes atyánkfiai Limba ellenében való szi-getet irtsák és lovakat fiiveljék rajta, úgy hogy az Ngod réti-ben kárt ne tétessenek, Ngdnak mint klmes urunknak aláza-toson megszolgáljuk.
1 6 5 4. Jan. 1 8 . 179 A r t i c u l u s I X .
Az révhajókra magunk számára szállítandó jónktól, hogy annyi vámot ne adjunk mint az jobbágyok, az révészek is annyira ne
exigálják, végeztetik.
Nem kicsfti injuriánkra vagyon ez is klmes urunk, hogy magunk számára szállítandó jovunktól is az révhajókon vámot úgy vésznek, mint szintén az jobbágy emberektől, hogy azért klmes urunk ennekutána vámadásra úgy ne kénszeríttessünk.
az révészek is annyit ne exigáljanak rajtunk, mint az jobbágy embereken, az Ngod klmes jovallásából, mü is concludáltuk.
A r t i c u l u s X .
Az paraszt ember semmi szín és praetextus alatt az nemes ember borára bort. vinni és korcsomárolni ne merészeljen,
ujób-ban végeztetik.
Noha klmes urunk elég articulusok extálnak arról, hogy az paraszt ember nemes ember borára ne korcsomároljon és annak mind poenája s mind processusa extál, mindazáltal az parasztság újabb ravaszságot találván fel, azt cselekeszi, hogy huszonötön vagy harminczan az faluknak nagy vagy kicsin voltához képest, az kik valamennyire értékesek, az faluban öszvebeszélgetvén, magok közül egyet borvételre elküldenek, és hordóstól bort hozatván be az faluba, czégért nem tesznek ugyan, de azt a bort hordják és isszák annyira, hogy tíz hordó bort hoznak addig be, az meddig az nemes embernek egy hordó bora elkél; ha ispánt akarunk executióra vinni, azzal mentik magokat, hogy czégért nem töttenek, és így a korcso-mából lévén szegény nemes atyánkfiainak kicsin jövedelmek, avval az cautelával azt is teljességgel defraudálják.
Némely paraszt emberek pediglen bizván ahoz is, hogy az viceispánok távol laknak, és addig egynéhány hordó bora elkél, az míg executióra ő ellene kihíhatják, melynek nyeres-ségéből az íl. 12 könnyen megadhatják, czégért tévén is bátron korcsomárolhatnak. Az Ngod klmes annuentiájából azért vé-geztük egész országúi, hogy akár micsoda szín és praetextus alatt vigyen bort be az paraszt ember ennekutánna az nemes ember korcsomárlása idein, tegyenek executiót az articulus szerént az tisztek ellene, hogy ha peniglen az viceispánok, főbírák és székeknek fő- és vicekirálybírái távollételek avagy egyéb foglalatosságok miatt ki nem mehetnének, tartozzanak az viceszolgabírák és az székeknek eskütte is assessori exe-cutiót tenni az paraszt emberen.
A r t i c u l u s X I . Az postálkodásról.
Megértettük klmes urunk az Ngod klmes resolutióját az póstálkodás felől; úgy vagyon klmes urunk, hogy nem tagad-hatjuk azt, hogy némely helyek az postáik* aMsból némely al-kalmatlanságok által magokat kivonták, nem tartván oly mar-hákot, melyeket postálkodásra elvihessenek. Végeztük annak okáért klmes urunk egész országúi három nemzetül, hogy az postálkodó helyeken sub poena Ü. 200 postálkodásra való al-kalmatos lovakot tartsanak.
C o n c l u s i o .
Nos itaque praemissa supplicatione fidelium nostrorum dnorum regnicolarum trium nationum regni nostri Transil-vaniae, et partium Hungáriáé, eidem annexarum ac incorpo-ratarum, exaudita et admissa, praescriptos universos et sin-gulos articulos nobis modo praemisso praesentatos, praesentibus literis nostris ad verbum, sine diminutione et augmento, vei variatione aliquali, inseri et inscribi facientes, eosdemque ac omnia singula in eisdem contenta, ratos, gratos et accepta habentes, acceptavimus, approbavimus, ratiíicavimus et con ti r-mavimus. Offerentes nos benigne, quod praemissa omnia in omnibus punctis, clausulis et articulis, tam nos ipsi observa-bimus, quam per alios, quorum interest, seu intererit, observari faciemus, imo acceptamus, approbamus, ratificamus, et confir-mamus, harum nostrarum vigore et testimonio literarum me-diante. Datum in civitate nostra Alba Julia, die 18. mensis Januarii, anno domini millesimo sexcentesimo quinquage-simo quarto.
Georgius Rakoczy m. p.
(Eredeti nyomtatott s a fejedelem által aláírt példánya az Akad. birtoká-ban. Hátán a fejedelem kezével: Pro g. d. Martino Sárpataki directore.)
b)
1654. f e b r . 28.
Az adó befizetésére vonatkozó rendelet.
Georgius Rakoci dei gratia princeps Transylvaniae, par-tium regni Hungáriáé duus et siculorum comes etc.
Egregie fidelis nobis dilecte, salutem cum favore.
Az nemes ország az vármegye contributiója administrá-lásának első terminusát, ad primum Maii rendelvén, mivel
addig az articulusok ki nem kelhetnek, hogy a miatt fogyat-kozás ne essék administratiójában, kegyelmesen és serio pa-rancsoljuk hűségednek, úgy provideáljon, hogy az feljől megírt terminusra okvetetlen administrálhassa tárházunkba, több pa-rancsolatuukot nem várván. Secus non facturus.
Datum in arce Fogaras, die 22. Februarii 1654.
G. Rákóczy m. p.
Külczím : Egregio Petro Illyei, contributionum fiscalium coini-tatus Hunyadiensis perceptori etc. Fideli nobis grato.
(Eredeti. Orsz. levéltár. Gyulafehérvári osztály.)
XXIIL
1654. m á j . 22 j u l .
Rákóczy követsége a lengyel respublicühoz.
(i)
1654. m á j . 22.
A követele megbízó levele.
Nos Georgius Rakoci, dei gratia princeps Transilvaniae etc. Darnus pro memoria per praesentes: quod cum grosos Andreám Klobusocki, bonorum in Hungária praefectum et Michaelem Mikes de Zabola, equitatus nostri aulici vicecolo-nellum, tabulaeque judiciariae juratum assessorem, fideles nobis dilectos, ad sermani regiam Majestatem et rempublicam incliti regni Poloniae, tractandorum et concludendorum eoruni caussa, quae initae benevolentiae continuationi et confirmationi com-petunt et subserviunt, legatos expediverimus, eisdem plenipo-tentiam etiam ad negotium isthoc recte peragendum attribui-mus, ratum atque firmum promittentes habituros, quidquid illi cum sua Mte regia et republica in bona vicinitatis, mutuae-que correspondentiae et benevolentiae commercio tractaverint et concluserint, Datum in arce nostra Radnot, die vigesima secunda mensis Maii, anno dni millesimo sexcentesimo quin-quagesimo quarto.
G. Rákóczy m. p. (P. h.)
(Eredeti. Orsz. levéltár. Történelmi osztály.)
1 6 5 4 . j u l . b)
Rákóczy Ferencz lengyel indigenatusa.
R e s o l u t i o g e n e r o s i s , i 11 mi p r i n c i p i s T r a n -s y l v a n i a e l e g a t i -s , in c o m i t i i -s g e n e r a l i b u -s
182 K H D E L Y I O R S Z A G G Y U L K S I E M L K K K K .
Y a r s ti v i e 11 s i 1) u s. A u n i 1654. a d p u u c t a 1 e g a t i o-n i s d a t a.
1. E a est sac. regiae Mtis continuo in illmuni principem integre culta benevolentia, et nil sit de votis illmi principis intermissum, quod s. r. Mtis non fulciretur promptitudine.
Proinde et pro coutinuatione comitiorum grsos nuncios, ab illmo principe missos, quo par est, recepit affectu, et publica coram ordinibus regni iisdem data audientia, tantum autlio-ritate sua regia apud eosdem institit ordines, quantum desi-deriis illmi principis posset suffragari. — E t certe, si grosi nuntii, pro parte illmi priucipis, ea fuissent iustructi potestate, qua scma regia Mtas de consensu ordinum regni, tum ad coniunctionem armorum contra communem hostem cum illmo principe Transylvaniae concludendam, desceudi potuisset; sed cum absque assensu portae Ottomanicae id fieri ex parte illmi principis miuime posse asseruissent, iustae eoram s. r. Mtas aunuendo excusationi, liunc mutuae amicitiae nexum differen-dum censuit, auxius de occasione sublata, qua per grosum Nicolaum Bieganowski vexilliferum Leopoliensem suum ad portam Ottomanicam nuncium, potuisset hac iu parte a porta illa aliquid obtineri, nunc tamen litteris suis ad principeni Ottho-mannicum in dies dirigendis elaborabit s. r. Mtas ut quae in lioc negotio imp. Turcico insit intentio, quautocius expiscari possit. Quum vero, cum magno Tartarorum chamo ea ratione firmata pacta, ut integritas illmi principis, eiusque dominiorum uua cum foederatis palatiuis tute, vigore pactorum cum s. r.
Mte servetur, non est quod comminatio magni chami illmo principi cordi haereat, cum ille ad pacta iutegre servanda qui-bus et illmus princeps inauctoratus est, iuramento se se, per modernum legatum suum Solymanuni Aga, obligaturum sub-miserit. Potius s. r. Mtas et omnes regni ordiues ab illmoprin-cipe postulandum ducunt, ut hac ingruente reip. necessitate contra foedifragum hostem s. r. Mtis suam contestetur assi-stentiam, illud de s. r. Mte persuasus, quod occasione id po-stulaute, syncerum, candidum sac. r. Mtis semper erga se experturus sit amicum. Quia vero per grosum uuncium suum Marium .Taskolskj, quem ad magnum cliamum ex praesentibus dirigit comitiis, instat s. r. Mtas, ut ipse maguus cham Tarta-rorum suis ab illmo priucipe Transylvaniae literis, subsidia armorum contra communem hostem Moschum requirat, quod, ubi a magno chamo factum fuerit, certe de eiusdem in illmuni principem Transylvaniae amicabili affectu bene sibi persua-dendum. Intererit pro tunc illmo principi, ut sic a magno chamo requisitus, votis eius velit respoudere, et insimul s. r.
Mti affectum suuni, multoties propositum, re ipsa comprobare.
2. Maximum illmi principis ad declarandum orbi cliri-stiano, nobis, et universae reip. nostrae coniunctionis viuculum, videlicet dilectissimi filii electi Transylvauiae principis, et alio-rum Dei benignitate nascendoalio-rum liberoalio-rum, indigenatu regni inauguratio; quae eo libentius a s. r. Mte et universis ordini-bus subscripta, quo melius persuasum s. r. Mti et universae reip. nostrae, banc liberrimam nobilitatis Polonae communi-cationem strictius mutuae coniunctioni inter illmum principem dominia eius, et s. r. Mtem regnumque hoc eius amplissimum, suffragaturam. Non recessit illmus princeps a sanctissimo tramite Bathoreanae familiae simili indigenatu gaudentis, nec s. r. Mtas in retinenda amicitia, quam affinis haec illmi prin-cipis dom. semper ab antecessoribus s. r. Mtis integre accepit, deviabit. — Proinde liberis illmi principis, eo iure indigenatus regni patebit, quo omnibus exteris principibus permittendum antecessores sermi censuere, videlicet, ut cbarissima illmi prin-cipis proles, cui diuina dispositione principatum Transylvaniae possidere contigerit, ad electionem serenissimorum regum Po-loniae ullatenus pertinere poterunt. Reliqui ex liberis illmi principis, ubi possessionem in regno acquirent, iuramentum fidelitatis sermo regi et reipublicae praestabunt; quod etiam iuramentum fidelitatis, magnatae illmi principis, videlicet mgfi-cus -Joannes Komeni, mgmgfi-cus Francismgfi-cus Redei de Kis-Rede, mgcus Stephanus Petki ad instantiam illmi principis simili indegenatui adscripti. ubi bona haereditaria in regno acqui-sierint, praestare tenebuntur. Hoc praestito, tamquam posses-sionatis incolis regni, illmae proli illmi principis, et specificatis mgcis indigenis ad omnes praeeminentias omnium dignitatum reip. Polonae, patebit aditus. Interim praedictus indigenatus
2. Maximum illmi principis ad declarandum orbi cliri-stiano, nobis, et universae reip. nostrae coniunctionis viuculum, videlicet dilectissimi filii electi Transylvauiae principis, et alio-rum Dei benignitate nascendoalio-rum liberoalio-rum, indigenatu regni inauguratio; quae eo libentius a s. r. Mte et universis ordini-bus subscripta, quo melius persuasum s. r. Mti et universae reip. nostrae, banc liberrimam nobilitatis Polonae communi-cationem strictius mutuae coniunctioni inter illmum principem dominia eius, et s. r. Mtem regnumque hoc eius amplissimum, suffragaturam. Non recessit illmus princeps a sanctissimo tramite Bathoreanae familiae simili indigenatu gaudentis, nec s. r. Mtas in retinenda amicitia, quam affinis haec illmi prin-cipis dom. semper ab antecessoribus s. r. Mtis integre accepit, deviabit. — Proinde liberis illmi principis, eo iure indigenatus regni patebit, quo omnibus exteris principibus permittendum antecessores sermi censuere, videlicet, ut cbarissima illmi prin-cipis proles, cui diuina dispositione principatum Transylvaniae possidere contigerit, ad electionem serenissimorum regum Po-loniae ullatenus pertinere poterunt. Reliqui ex liberis illmi principis, ubi possessionem in regno acquirent, iuramentum fidelitatis sermo regi et reipublicae praestabunt; quod etiam iuramentum fidelitatis, magnatae illmi principis, videlicet mgfi-cus -Joannes Komeni, mgmgfi-cus Francismgfi-cus Redei de Kis-Rede, mgcus Stephanus Petki ad instantiam illmi principis simili indegenatui adscripti. ubi bona haereditaria in regno acqui-sierint, praestare tenebuntur. Hoc praestito, tamquam posses-sionatis incolis regni, illmae proli illmi principis, et specificatis mgcis indigenis ad omnes praeeminentias omnium dignitatum reip. Polonae, patebit aditus. Interim praedictus indigenatus