Végülis a „Hetvenes évek rádiója” című koncepcióban fogalmazódott meg világo-san, hogy a vidék hangjának továbbra is szerepe van a magyar rádiózásban. Ennek megfelelően megindultak a fejlesztések. 1979-ben a rádió szervezeti felépítését is megváltoztatva létrejött a Körzeti és Nemzetiségi Adások Főszerkesztősége. A 70-es évektől a kilencvenes évek közepéig nagyon magas hallgatottságuk volt, ezt a levelekből, a telefonokból és a hallgatói reakciókból szűrték le. A 80-as évek rádió-ja című koncepcióban már egyértelműen arról írnak, hogy egyre nő a regionális rádiók szerepe, és a rádió egyik gyengeségén a Budapest centrikusságon, csak az öt nagy regionális központ műsoridejének növelésével lehet javítani. Igaz hozzáteszik,
116
hogy a „helyi programok mentesíthetik az országos programokat bizonyos nyo-masztó műsorkötelezettségektől.” (Zeley 1981, 23) Folyamatosan nőtt az adásidő, ami 1983-ban stúdiónként napi két óra volt, míg a megszűnésük évében már volt ahol napi 24 óra, amiből 10 szinte teljesen saját gyártásban készült. A többit a Kos-suth Rádió és az MR7 elnevezésű eredendően csak az interbetre szánt, alapvetően magyar nótát, operettet sugárzó adó kapcsolásával, illetve hálózatos műsorok beik-tatásával érték el. A strukturális átalakításoknak jó formán se szeri, se száma. 1990 - 1993-ig még délutáni kereskedelmi adás is volt, rengeteg zenével és játékkal.
Ha megvizsgáljuk a körzeti rádiók telephelyének kiválasztását, akkor azt látjuk, hogy a regionális sugárzás megszűnésének évében öt regionális stúdiója volt a Ma-gyar Rádiónak: Győr, Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen. A korábban említettek közül Nyíregyházát éppúgy Debrecenhez csatolták, mint Szolnokot. Ezt diktálta ugyanis az ország regionális felosztása. Aztán egy idő után rájöttek, hogy a frek-vencia terjedése és a statisztikai régiók között nem sok összefüggés van, és arra is, hogy furán hangzik, hogy a szegedi stúdió adását is regionálisnak mondták, miköz-ben szinte csak Szegeden lehetett hallani. Ennek következtémiköz-ben Szolnokot Szeged-hez csatolták.
De nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a Rádiónak volt olyan időszaka, amikor 9 regionális stúdiója volt. Nagykanizsán például keleti URH-n adtak, és akkor hozták létre, amikor már lehetett tudni, hogy ezt a frekvenciát csak 2004-ig lehet használni. Önálló frekvenciát és ezzel műsoridőt kapott Szombathely, és ott is önálló stúdiót hoztak létre. Volt egy regionális stúdiója Budapestnek is, ami 1989-2002-ig Calypso Rádió néven üzemelt, szintén középhullámon. Ezt megszüntették, majd később tervbe vették egy budapesti vételkörzetű rádió létrehozását. Közben pedig nem tettek semmit a Dunántúlon Fejér, Komárom és Tolna megyéért, ahol nem szólt regionális adás.
Magyarországon nem ismerték fel a rádió vezetői és sajnos a politikusok sem az URH jelentőségét. Így fordulhatott elő, hogy 59 évvel a megalapítása után 2012-ben az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiója a győri, még mindig csak középhullámú frekvenciával rendelkezett. A regionális rádiókat végül 2012. dec-ember 21-én megszüntették, másnap már a magyar nótát, népzenét és operettet su-gárzó Dankó Rádió szólt frekvenciáin. December 22-től Budapest is kapott FM frekvenciát (98,6 MHz).
Érdemes megnézni, hogy mivel foglalkoztak a regionális rádiók, mennyire felel-tek meg a regionalitás és a közszolgálatiság elvének és hogy alakult ennek érdeké-ben a műsorszerkezetük. Az öt stúdióra szóló statisztikát (1. sz. melléklet) a meg-szűnés évének első 11 hónapjának, 06:00-09:00 közötti Hajnaltól reggelig című információs magazinjának több mint ezer forgatókönyve elemezése alapján készí-tettem el.
117 1. TÁBLÁZAT Regionális rádiók statisztikai mutatói 2012.
Statistical indicators of regional radio stations 2012
Forrás: saját számítás és szerkesztés
Ezek szerint a műsorban elhangzott riportok, interjúk csaknem 64%-a foglalkozott körzeti és helyi információkkal. A debreceni rádió Debrecennel és régiójával a mis-kolci Miskolcéval, és így tovább ugyan ez érvényes Győrre, Pécsre és Szegedre. A többi időben általános tájékoztatással, oktatással, ismeret átadással, hátrányos hely-zetű csoportokkal, egyenlő bánásmóddal, természet- és környezetvédelemmel, hogy csak azokat a témákat soroljam fel, amik legalább 4%-os arányt értek el. Ezek alap-ján megállapítható, hogy a stúdiók maradéktaéanul eleget tettek közszolgálati fel-adatuknak.
118
Ha megnézzük a regionális rádiók műsorszerkezetének közelmúltbeli változásait, akkor azt látjuk, hogy a fokozatos műsoridő bővítésnek köszönhetően az 1983-as napi két óra műsoridő 2006-ra kétszer 3 órára bővült. A győri stúdió kivételével három órát adtak délelőtt 6-9-ig és ismét hármat 15-18 óráig. A rádió új vezetése, azonban úgy gondolta, hogy nem folytatható az a gyakorlat, hogy egy reggeli hír-műsorban három órát sugároz az adás, majd délután 3-kor visszatér, és újra mond valamit, közben pedig megy valamilyen más állomás, jobbára a Kossuth. A győri stúdióban már 2006-ban úgy döntöttek, hogy tömbösítik műsoraikat és reggel 6-tól 12-ig önállóan sugároznak egy nagy blokkban. (2. sz. melléklet)
2. TÁBLÁZAT gazdasági magazin szemünk fénye magazin közéleti magazin az Európai Unió közös
agrárpolitikája 2007.
februárig
9.00-tól Sporthétfő Őszidő Zöldövezet Ambulancia Nyugat-Dunántúl
nyugdíjasok magazinja a régióról a régiónak
10.00-tól Térerő Éva Gazdi Mesél a múlt Kávézó
a Kárpát-medencei magyar nők magazinja magazin kedvenceinkről kulturáis magazin rádiók műsora
11.00-tól Civil fórum Iránytű Ténykép Térerő ism. Európai ablak
turisztikai és idegenforgalmi hétköznapjaink riportok Barangolás az Unióban
magazin tükrében
11.45-12.00 Regionális Krónika Regionális Krónika Regionális Krónika Regionális Krónika Regionális Krónika
szombat vasárnap
06.00-tól Napindító Szlovén nyelvű nemzetiségi műsor 06.30-tól Napindító Agrárvilág - mezőgazdasági magazin
07.00-tól Napindító Egy hazában
08.00-tól Együtt a régióban - nemzetiségi magazin Hittel-Szívvel - vallási magazin 08.30-tól Borostyánkő út - Barangolás a Nyugat-Dunántúlon
09.00-tól Borostyánkő út - Barangolás a Nyugat-Dunántúlon Vasárnapi portré
10.00-tól Borostyánkő út - Barangolás a Nyugat-Dunántúlon Segítő-Szó - sérültekről nem csak sérülteknek 10.30-tól Borostyánkő út - Barangolás a Nyugat-Dunántúlon Tény-Kép ism.
11.00-12.00 Borostyánkő út - Barangolás a Nyugat-Dunántúlon Éva ism. ví-téssel nem járt létszám bővítés. Mint a 3.sz. táblázatból is látszik az elhangzott adá-sok tematikus ismétlésével és az egyes stúdóban készült műsorok hálózatra helye-zésével érték el a napi 12 órát. A RENEK (Regionális, Nemzetiségi és Külföldre
119
irányuló Adások) vezetői nem akarták befejezni az MR6 átalakítását és építését, mert úgy vélték, hogy az a rádió, amelyik nem sugároz egész nap, az nem rádió.
Éppen ezért az eredetileg webrádiónak, tehát csak az interneten foghatónak szánt MR7 elnevezésű zenei rádiót tették az Esti Krónika utáni időtől a reggel 6-os kez-désig tehát az összes regionális stúdió felváltva sugárzott táncházi zenét, magyar nótát és operettet. (3.sz. melléklet)
120 1. TÁBLÁZAT
Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap Hajnaltól
PÉCS Budapest MISKOLC Budapest GYŐR
Délután Délután Délután Délután Délután Jelige Hangjáték Csillagok
MR7 MR7 MR7 MR7 MR7 Nótaszó Sportpercek
MR7 MR7 MR7 MR7 MR7 MR7 MR7
121
Összegzés
Összességében megállapítható, hogy a regionális rádiózás mindig is Magyar Rá-dió perifériáján mozgott. A négy évente megválasztott elnökök nem érezték szüksé-gesnek, hogy ezt a területet is a központéhoz hasonló színvonalra fejlesszék. Vonat-kozik ez a frekvenciára, a stúdiótechnikára, a humánerőforrásra és a dolgozók meg-becsülésére egyaránt. Miközben a központi adók profiltisztítását elkezdték, és hall-gatottságát folyamatosan mérték, műsoraikat reklámozták óriásplakátokon és az írott sajtóban egyaránt, aközben az onnan lekerülő, de megszüntetni mégsem akaró műsorokat vidékre helyezték, hallgatottságukat nem mérték, műsoraikat sem orszá-gosan, sem regionálisan nem reklámozták sem óriásplakátokon, sem az írott regio-nális sajtóban.
Nem látták be sem ők, sem a mindenkori politikusok, hogy a regionális nyilvá-nosság egyik legfontosabb és leggyorsabb eszközét sorvasztják el.
Irodalom
Magyar Rádió Újság 1925. november 28. 15.o.
Salamon István szerk. Rádiótörténeti szöveggyűjtemény (1999): Magyar Rádió, Budapest 9.o.
Tertinszky E. (1998) A magyar rádió hőskora In: Kollega Tarsoly István (szerk): Magyarország a XX.
században. III. kötet, Babits kiadó, Szekszárd 359-360. o.
A rádió válasza a cseh hazugságokra. A mai nap 1938. október 25. 8.o.
Magyari Endre (1938) Halló rádió Kassa. Rádióélet 1938. november 18. 5-7.o.
MTI híradás 1938. november 13. 20:30 18. kiadás, kézirat – MTVA archívum Megkezdte működését a kassai magyar rádió. Népszava 1938. november 15. 7. o.
Furkó Zoltán szerk. (1995) 70 éves a Magyar Rádió Magyar Rádió, Budapest 11.o.
Ma kezdi adását a győri rádió. Győr-Sopronmegyei Hírlap 1953. január 8. 3.o.
Ünnepélyesen felavatták a Győr-Sopronmegyei Rádiót. Győr-Sopronmegyei Hírlap 1953. január 9. 2.o Miért nem közöljük a Győr-Sopronmegyei Rádió műsorát. Győr-Sopronmegyei Hírlap 1953. január 13..
4.o.
Halló…! Halló…! Rádióállomás Győr…! Győr-Sopronmegyei Hírlap 1953. január 14. 1.o.
MTVA rádiós hangarchívum 1956. október 24-november 3.
A hetvenes évek rádiója. (1969) Magyar Rádió, Budapest
Vámos György (2008) A Magyar Rádió és közléspolitikája a hatvanas évek második felében Múltunk 2008/3. 173-186. 176.o.
Zeley László dr (1981) A 80-as évek rádiója. Magyar Rádió, Budapest 23.o.
bukarestradio.hu: Rólunk Bukaresti Rádió Románia.
http://www.bukarestiradio.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=56&Itemid=97&lang
=hu&limitstart=1 (letöltve: 2013. június 1.)
THE HISTORY OF THE HUNGARIAN REGIONAL PUBLIC RADIO BROADCASTING 1929-2012
DITRÓI ZOLTÁN
This article intends to introduce a short presentation a special, territorial and determinant slice of the Hungarian Radio. I would like to highlike a social, historical and political ele-ments of the change of function and creation of regional radio programs. I present when, where and in which circumstances was created the regional public service. After the analysis
122
of the scenario, I submit how were changed their structures to comply with the principles of public service.
123