Az Encsi kistérségben tett kutatásaim során a törpefalvakban a fentebb felsorolt falutípusok közül csak négy típus (a típusos, a gettósodó, az üdülőházas és a kedve-ző közlekedési helyzetű falvak) jelenlétét realizáltam. Turisztikai, szolgáltató falvak a kétszáz fő alatti, öregedő, képzetlen népesség miatt nem alakultak ki. Uradalmi falvak szintén ezen okból kifolyólag: ha jelen is lenne egy nagyobb vállalkozás, a kevés munkaképes helyi lakos miatt biztos, hogy „külsősökkel” műveltetné a föld-jét. Az ökofalvak jelenléte sem jellemző még a térségben, de mivel ez Magyaror-szágon egy új tendencia, a jövőben lehetségesnek tartom, hogy valamelyik falu eb-be az irányba alakul át.
Típusos törpefalvak: Abaújalpár, Litka, Pamlény
A törpefalvakra legjellemzőbb csoport, az Encsi kistérség három idetartozó tele-pülése mind viszonylag elzártabb zsákfalvak, egyszerű településszerkezettel. Mind-három falu képén látható, hogy egykor jobb sorsuk volt, a lakóépületek száma is arra utal, hogy régen sokan éltek itt. (Hármójuk közül 1930-ban Pamlény volt a legnépesebb, 426 fővel, és ez a falu szenvedte el a legnagyobb népességcsökkenést is.) A falvak képe rendezett, szép földrajzi környezetben fekszenek. Azonban az alacsony gyerekszám, az egyre öregedő lakosság és népességcsökkenés további folytatódása miatt esélyes a lassú, de teljes elnéptelenedés. Ebben a kategóriában munkahelyteremtésre a szociális ellátások és az alapvető szolgáltatások biztosítása terén van lehetőség, mivel ezekre lenne kereslet. Az idősek gondozására a házi gondozók mellett a ház karbantartására, a kert művelésére valamint az idő sgondo-zásra alkalmas, nappali és bentlakásos intézményekre – öregotthonokra is szükség van. Az ilyen intézmények szolgáltatásait nem csak az adott település, hanem eset-leg annak szűkebb környezete is igénybe vehetné, ennek révén a szociális ágazatban
139
a fiatalabb népesség számára vonzó, azok megtelepítésére lehetőséget adó munka-helyek hozhatók létre. A települések kis mérete és az öregek alacsony fizető képes-sége miatt a további lehetőségek korlátozottak, de például többfunkciós illetve mozgó szolgáltatásokra lenne igény. A földművelés szintén jó lehetőséget kínál a munkahelyteremtéshez. Azonban bármi is történjék ezekkel a falvakkal, a legfonto-sabb az inaktív lakosság bevonása lenne – különösen a szolgáltatásokba –, valamint hangsúlyt kellene fektetni a fiatalok bevonzására, amivel e törpefalvak már ki is mozdulhatnának az elöregedő népesség ördögi köréből.
Gettósodó falvak: Alsógagy, Büttös, Felsőgagy, Szászfa
Az Encsi kistérség idetartozó törpetelepülései mind „átjárófalvak”. Így népessé-gük is inkább a 200 felé közelít, és ebben jelentős a cigány kisebbség száma is. Kü-lönösen igaz ez Felsőgagy esetében, ahol a gyorsan növekvő népesség lassan túl is lépi a törpefalu fogalmi mérethatárát. A népességnövekedés csak az utóbbi években indult meg az Encsi kistérség idetartozó települései körében, de a cigány kisebbség ittléte miatt ezen falvak fennmaradása nem kérdés, viszont annak módja igen. Eze-ken a településeEze-ken a munkahelyek létesítése speciális nehézségekbe ütközik. Nem csak a jelenlévő elöregedő népesség miatt, hanem a motiválatlan inaktív népesség és a szintén mindenféle motivációt nélkülöző cigányság miatt is, akik segélyekből vagy a START Közmunkaprogram révén közmunkából „tartják fenn” magukat. A vállalkozások és a vállalkozásra képes lakosság hiánya miatt a település és környe-zetének rendezésével, helyi élelmiszertermeléssel vagy szociális szempontból álla-milag támogatott tevékenységekkel lehetne munkahelyet teremteni. A szociális földprogram egy jó kezdeményezés volt, és megítélésem szerint lehetne a jövőben is ezeken a településeken, azonban a méretgazdaságosság hiánya miatt csak önellá-tásra érné meg termelni, de mivel az itt élő lakosság nagy része még erre sem haj-landó, így a programnak a megvalósult formájában viszonylag kevés értelme volt.
A munkaerő alacsony iskolázottsága, képzetlensége, alacsony teljesítőképessége mellett az érdektelenségükkel és ellenállásukkal is meg kell küzdeni, helyben élő szociális mentorokra is szükség lenne, akik formálnák a lakosságot, és segítenék a szemléletformálást.
A térségből Hernádszentandrás pozitív példa lehet egy kicsit elcigányosodó, de saját lehetőségeit tökéletesen kihasználó kistelepülésre. Üveges Gábor, a falu pol-gármestere a vele készített interjúm során elmondta, hogy itt a Bioszentandrás pro-jekt keretében jelenleg még csak kis területen folyik gazdálkodás, de közel 20 em-bert bevonnak a projektbe, akik felváltva gondozzák a területet. Az egyre növekvő kereslet miatt pedig a jövőben profilbővítést is terveznek, valamint meg is tudnak majd élni a termelt zöldségekből, gyümölcsökből. Az Encsi kistérség csereháti ré-szén mezőgazdálkodási szempontból már kevésbé tökéletes földje ellenére egy-egy hasonló projekt Alsógagy, Büttös, Felsőgagy vagy Szászfa településeken is megva-lósulhatna. Sőt, Alsógagy határában pár éve megtelepedett egy pátyi vállalkozó, aki közel 300 darab szürkemarhájával egy óriási – Magyarországon a legnagyobb –
140
szürkemarhatelepet tart fent. Mivel a térségben az állattartásnak is nagy hagyomá-nyai vannak, a jövőben erre is építhetnének a falvak. A munkaerő már rendelkezés-re is áll hozzá, csak egy-egy krendelkezés-reatív polgármesterrendelkezés-re lenne szükség, aki tenni akar települése felvirágoztatásáért.
„Kirakatfalvak”: Gagyapáti, Kány, Keresztéte, Perecse 4. ÁBRA Kány főutcáján
Forrás: A szerző felvétele
Ezek a falvak is csodás természeti környezetben fekszenek, s jellemzően ezt már ki is használják. Az Encsi kistérség esetében azonban az idetartozó települések mind nehezen megközelíthetőek, amit a rossz utak csak tovább fokoznak. Viszont a környező hatalmas erdők miatt, amelyek a szlovákiai határnál véget érnek, számos vad magyarországi területre, vagyis a határhoz közeli erdőkbe húzódik át. Emiatt Kány és Perecse esetében sok vadász települt be – még ha csak ideiglenes jelleggel is – a településre. Megvették, felújították a régi parasztházakat, amivel a faluképet is feljavították. Ennek eredményeként ma már egy eladó ház sincs ezekben a fal-vakban. A határ közelsége miatt szlovákok is megjelentek, akik az euróhoz viszo-nyítva olcsó forint miatt vásároltak meg házakat, ők viszont életvitelszerűen is itt élnek. Jelenlétük viszont csak Kány településen jellemző.
A megjelenő idegeneknek (bebíróknak) Kány és Perecse esetében semmi kötő dé-sük a faluhoz. Aradiné Garai Erikával, a falu polgármesterével készített interjúmkor megtudtam, hogy Perecsére többnyire nyíregyházáról „települtek”, akik hétvégi házaikban csak ideiglenesen tartózkodnak, azonban ebben a faluban már a polgár-mester is egy betelepültből kerül ki.
Gagyapáti és Keresztéte esetében már jelentősebb a turisztikai szerep. Gagyapáti-ban évek óta működik egy vendégház is a turisták fogadására, a debreceni Hajdú Volán üdülőt működtet a településen, ahol májustól szeptemberig telt ház van, egy miskolci család tulajdonát képező házban pedig a tulajdonosokon kívül egymást
141
váltják a nyugdíjasok is. Az előző polgármester, Rakaczki József rájött arra, hogy a szülőfaluja csak úgy maradhat életképes, ha a legnagyobb értékeit, a csendjét, nyu-galmát megőrzik; szebbé teszik környezetét, tudatosan tevékenykednek annak érde-kében, hogy mások is megismerjék, és elvigyék jó hírüket” és sokat is tett ezért. Az utóbbi években Gagyapátit többször választották Magyarország virágos településé-nek az 500 fő alatti falvak versenyében, hiába élnek kevesen a falvakban – az állan-dó lakosok száma kevesebb, mint a statisztikai adatokban fellelt, a falu mégis szebb, mint valaha.
Keresztéte polgármestere, Nevelős Barna, a perecsei kollégájától eltérően helyben született, igaz ma már életvitelszerűen csak részben lakik Keresztétén (részben Szikszón). A vele készített interjú alkalmával megtudtam, hogy az újonnan Keresz-téte költözöttek is kívülről jöttek, akiket a falu szépsége vonzott, és akik a megvásá-rolt házakat saját önerőből újították fel. A településen jelentős a méhészet szerepe – ami a törpetelepülésekre egyébként is különösen jellemző, itt egy idős bácsi (Nagy Miklós) foglalkozik méhekkel, aki emellett egy vendégházat is üzemeltet. Egy mis-kolci család bérli a település melletti domboldalak egyikét, akik ott biokertészkedést folytatnak, valamint ők is üzemeltetnek egy turistaszállást, amit az állattartással ötvöztek. Keresztéte példája is egy falumegmentési program, csak nem a falusiak számára. Ezeknek a falvaknak a fizikai megmaradásuk már biztosított, azonban új munkalehetőségek teremtésével egy teljesebb falusi társadalmat is létre lehetne hozni, ezekben a már most is fejlődő kisfalvakban.
Szuburbán és kedvező közlekedési helyzetű lakófalu: Hernádbűd
Hernádbűd is átjárófalu, viszont a környék nagyobb városaihoz: Encshez és Aba-újszántóhoz közelebb fekszik, mint a többi, kistérségi törpetelepülés. A falu lakos-sága 100 feletti (körülbelül 130-an élnek itt), de nem tipikusan elöregedő, és a ci-gány kisebbség jelenléte sem számottevő. Hernádbűdön emellett egyáltalán nem a törpefalvaktól megszokott kép fogadott, amikor eljutottam oda. Viszonylag sok, egészen új családi házat láttam; egy részükön látszott, hogy élnek még benne, egy részükön pedig az, hogy egy olyan korban épültek, amikor a falu létszáma még sokkal magasabb volt. A legmeglepőbb, hogy egy működő kisbolt és a játszótér volt a falu közepén, amit EU-s pályázatból építettek meg, csak nincs sok gyerek, akik használnák.
Hernádbűd munkalehetőségeit a könnyű ingázási feltételek alapozzák meg, ami révén a helyi fogyasztói igények a helyi szolgáltatások fejlődését is lehetővé teszik.
Azonban ügyelni kell az ingázási életmód sajátosságaira, vagyis arra, hogy az ingá-zás révén a szolgáltatásokat is inkább a központban veszik igénybe, a törpefalu szolgáltatásait ehhez igazodva kell kialakítani és hirdetni.
142